Déli Hírlap, 1975. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-04 / 129. szám

roa sz leles re Városunk repülőterén az MHSZ repülő- és ejtőernyős klubjának szakemberei a re­pülőgép-vezetés alapismerete­it több olyan érettségizett fi­atallal sajátíttatják el, aki élethivatásának választotta a repülést, s megfelelt az eh­hez szükséges orvosi köve­telményeknek. E sorkötelesek a klub kötelékében két ev alatt megtanulják a légcsa­varos motoros gép önálló ve­zetését, majd tiszti iskolára kerülnek. A mostani napokban lázas készülődés tapasztalható kö­rükben, ami érthető, hiszen nemsokára búcsút mondanak oktatóiknak, s Békéscsabán indulnak. A honvédelmi szö­vetség ottani kiképzési tábo­rában — az országban mű­ködő többi klub neveltjeivel együtt — június 15-től au­gusztus 4-ig iskolarendszerű oktatás keretében bővítik tu­dásukat. Nem kevé6 izgalommal és szorgalommal folytatják gya­korlataikat a klub vitorlázó­repülői is. A napokban vá­lasztják ki ugyanis közülük azt. aki a Farkashegyi repü­lőtérén a Budapest-bajnok- ság június 8-tól 20-ig tartó küzdelmeiben a sportág mis­kolci űzőit képviselheti.-#■ Egyre többen keresik fel a Széchenyi úti Pályaválasztási Tanácsadó Intézetet. Pszichológusok, közgazdászok vizsgálják a gyermekek képességeit, hogy számukra a legmegfelelőbb szakmát ajánlják, és egyúttal népszerűsítsék a még kevésbé ismert szakmákat is. Orvosi rendelő is működik itt, ahol átlagosan 60—80 gyerek fordul meg naponta, elsősorban azokból az iskolákból, ahol nincs iskolaorvosi rendelés. Képünk az egyik ..próba" közben készült. (Solymos felv.) Érdemes lenne egyszer összefogni Illetlen témánk: a patkány Minden jobb írás titka, hogy az elején borzongunk egy ki­csit a feloldódás előtt, lett lé­gyen az jó vagy rossz. Nos, tessék akkor borzongani: ránk miskolciakra, ha durván szá­molva 200 ezren vagyunk, ko­ponyánként legalább öt mis-, kolci patkány jut. Az adat természetesen nem pontos, de a Miskolci Köztisztasági Vál­lalat főmérnökének becslése mércének jó. Emlékszem, hogy évekkel ezelőtt Budán óriási plakátok jelentek meg. Egy patkány volt a plakáton, a szöveg­ben pedig a veszélyek fel­sorolása. no meg a patkány­irtás módja is. És alig két évvel később új óriási pla­kátok jelentek meg Budán, hírül adván, hogy Buds pat­kánymentes. Ekkor már csak azt kérte a plakát, hogy ha netalán átúszná valamelyik a Dunát, szóljon, aki látja. A tetemváriak panasza Ránk, miskolciakra öt, azaz legalább öt patkány jut koponyánként. Az aszta­lomon van egy tréfásan ko­moly panasz, amely szerint a tetemvári macskák egyre fogynak, s a megmaradtak is valamennyien neuraszténi- ások a patkányok miatt. A bevezetés játékosnak tűnhet, ám komoly. A pat­kány, a sok patkány eleven egészségügyi veszedelem. Miskolcon a köztisztasági vállalat egv részlege foglal­kozik rovar- és rágcsálóir­tással. Kérdéseinkre a vál­lalat főmérnöke és a rész­leg helyettes vezetője vála­szolt. Az Új lakótelepek is fertőződnek — Sok, vagy kevés Mis­kolcon a patkány? Valóban probléma-e a tetemvári pa­nasz? Gregor Katalin részlegve­zető-helyettes : — Sajnos sok. A MIK megbízásából rendszeresen végzünk patkányirtásokat. A Tetemvár környékén kevés a MIK-ház. következésképp még a neuraszténiás macska is elképzelhető. És most már tréfán kívül: munkánk 80 százaléka szerződéses. Meg­rendelő a MIK, a vállalatok. Magánmegrendelőnk kevés van. Bable György főmérnök: — Egyfelől bontják, más­felől építik ezt a várost. A „történelmi” . patkánygócok bontása ^zt is jelenti, hogy a város addig intakt részei is fertőződnek. Köztük saj­nos az új lakótelepek is. — A vállalatok tehát meg­rendelők. Megrendelő a MIK is. Rengeteg viszont a magá­nyos porta. Lehet-e megfe­lelő hatásfokkal rágcsálókat irtani úgy, ha a szomszéd­ban nem irtanak? Gregor Katalin: — Is Kevesen tudják, de így van. A mi munkánk az­zal kezdődik, hogy megke­ressük a fertőző gócot, ahon­nan a patkányok terjednek. Partnerünk a KÖJÁL. Az eredmény tőlünk is fiinu. Bable György: — Az irtás kétségtelenül eredményes Más dolog, hogy sajnos, ezek az eredmények nem tartósak. Elnézést a példáért, de például, ha egy lakásban poloska van, ak­kor hiába irtom én ki a po­loskát az egyik szobából. Át­jön a másikból, irtás után. Végleges eredményt csak a nagy területen egyidőben végzett irtásokkal lehetne elérni, no de minden üze­met magánházak vesznek körül — A patkány okozta kár a tulajdonosnak is kár. Mit tehet a kisember? Hogyan érheti el, hogy a maga por­tája legyen patkány mentes? Gregor Katalin: — Ez szervezés dolga. Mi végeztünk egész városra ki­terjedő patkányirtást Sátor­aljaújhelyen és Egerben. Olyan 90 százalékos ered­ménnyel. Ez Miskolcon is el­képzelhető. Technikailag fel­tétlenül. Bable György: — Hadd tegyem hozzá: ne­künk vannak Ugyan mun­kaerőgondjaink, de ez olyan terület, ahol megrendelést nem is utasíthatnánk visz- sza. De ez a város lakossá­gán múlik. 200 négyzetméter patkány- talanítása 35 forintba kerül. Minden további négyzetmé­ter 15 fillérbe, de ezek a plusz négyzetméterek, a ki­szélesített határok érnék meg a 35 forintot. Hiszem, hogy egyszer a miskolci falakon is megje­lennek a plakátok: „Ez a városrész patkánymentes.” És akkor már csak arra kell vi­gyázni, hogy valamelyik át ne ússzon a Szinván ... A DH várospolitikai fóruma A források megbízhatatlanok Miskolc fogyasztása ugrásszerűen nő Tisza-vizet iszunk a jövőben? Mindössze száz példányban jelent meg az MTESZ megyei kör­nyezetvédelmi bizottságának időszakos kiadványa, de reméljük, eljutott mindazokhoz — tanácsok, nagyüzemek vezetői stb. —, akik döntéseikkel segíthetik a környezetvédelmi munkát. A Környezet- védelmi Tájékoztató több figyelemreméltó tanulmányt tartalmaz. Ezek közül most két olyan dolgozatnak a főbb gondolatait idéz­zük, melyek szorosan egymáshoz kapcsolódnak. Tállá Gyula Bor­sod megye - ezen belül Miskolc - távlati vízellátásának lehető­ségeivel és problémáival foglalkozik. Munkáját jól kiegészíti Bálint Istvánné, aki arról ir, mennyire szennyeződtek eddig a megyeszékhely ivóvíztermeiö telepei és milyen veszély fenyegeti őket a jövőben. (bartha) Talló Gyula utal rá, hogy az ivóvízellátás szempontjá­ból is kedvezőnek nevezhet­jük Miskolc földrajzi adott­ságait, »-hiszen a Bükk-hegy- ség keleti peremén bővizű források fakadnak. Az elmúlt évtizedekben elsősorban ezek­re alapították a város ellátá­sát, már csak azért is, mert a gravitáció segítségével, mi­nimális költséggel behozható a források vize Miskolcra. Ám nemcsak előnyökkel jár a forrásokra alapított vízellátás. A fogyasztás ro­hamos növekedése és néhány száraz év rádöbbentett ben­nünket. hogy a források ho­zamának minimuma egybe­esik a fogyasztási maximum­mal minden nyáron. Ráadá­sul a karsztvíz minősége az utóbbi években sokat rom­lott. A szennyeződés okai Így beszél erről Bálint Istvánné tanulmányában: „Az 1950-es években karszt­vizeink mind bakteorológiai- lag, mind kémiai szempont­ból kifogástalanok voltak ... 1969-ben a baktériumszám eléri a háromszázat és coli bacilust minden esetben ki lehetett mutatni... 1971-ben az ossz. csíraszám 4200-at, a coli bacilus 422-t ért el. (A megengedett összcsíraszóm 100 dbAiter.) Ugyanakkor a forrásokban nitritet is kimu­tattak.” A források szennyeződésé­nek főbb okai Bálint Ist­vánné szerint: A források vízgyűjtő területén több régi mészkőbányát szemétlerakás­ra használnak. Az esővíz a karszt repedésein keresztül belemossa a forrásokba a szennyet. Különösen veszé­lyesek az állati hulladékok és azok bomlási termékei. Az üdülők, új települések házi szennyvizét általában szikkasztják. Más vidéken úgy-ahogy megfelel ez az el­járás, ám a karsztos terüle­teken óriási veszélyt rejt ma­gúban. Állattenyésztő tele­pek is találhatók a Bükkben, például Csipkéskúton a mén­telep. A tapolcai Anna-for- rás pedig a szennyvíztisztító csövek kisebb-nagyobb hi­báin, repedésein keresztül szennyeződött az elmúlt évek­ben. A fertőzést klórozással semlegesíti a vízművállalat. Ám a kórokozók szaporodá­sával együtt növelni kell a klór mennyiségét is, ez pe­dig — egy bizonyos határon túl — semmiképpen sem kí­vánatos. Védik a vízoyű|tó területet A forrásvizek védelmére munkaprogramot dolgoztat­nak ki a VITUKI-val. Az idei év végére elkészül a program és a szakemberek által behatárolt területeken megtiltják az állatok tartá­sát, a közmű nélküli üdülők létesítését, valamint a haj­dani kőbányák szeméttáro­lásra való felhasználását. (Már most gondolni kell a szemét megsemmisítésének célszerű módján!) Ám ha sikerül is meg­szüntetni a karsztforrások to­vábbi szennyeződését, Mis­kolc ugrásszerűen növekvő vízigénye (egyik évről a má­sikra 4500 köbméterrel növe­kedett átlagban a napi fo­gyasztás) kizárja, hogy ezek­re alapozzák az ellátást. A Város 1973-ban átlagosan 68 ezer köbméter vizet fogyasz­tott naponta, s a nyári csúcs­értékek elérték a 86 ezer köbmétert. Az idén 97 ezer köbméter, 1985-ben azonban már 150 ezer köbméter/nap csúcsigénnyel kell számolni. Van-e remény arra, hogy biztosítani tudja ezt a hihe­tetlenül nagy mennyiséget a miskolci vízmű? Miskolc jelenleg vizet kap a tapolcai, a Tavi-, az Anna-, a Szinva- és a Felső-forrás­ból, az alsózsolcai kutakból. ha szükséges, az Észak-ma­gyarországi Regionális Víz­műtől. sőt az idén már a Hernád menti csúcsvízmű­től is. Napjainkban bőven buzog a Szinva és a többi forrás is. Ezért az alsózsolcai há­rom kútból csak kettő üze­mel, nem kér segítséget a vá­ros a regionális vízműtől, és nélkülözni tudja a Hernád menti csúcsvízmű vizét is. Júliustól 15 ezer köbméter De a helyzet szinte egyik napról a másikra megváltoz­hat. Ezért biztató, hogy a Hernád mellől már most 10 ezer köbméter vizet kaphat­nánk, júliustól pedig — ad­digra teljes kapacitással dol­gozhat a vízmű első üteme — napi 15 ezer köbméter vi­zet nyer Miskolc innen. Szá­míthatunk az alsózsolcai nyolcezer köbméter/nap ka­pacitású vízműre és az Észak-magyarországi Regio­nális Vízmű is hasonló meny- nyiségű vizet táplálhat Mis­kolc hálózatába. Mindent összevetve azt mondhatjuk, hogy ez év vé­gére — ha az időjárás is kedvez — körülbelül egyen­súlyba kerül Miskolcon a vízigény és az víztermelő kapacitás. Ám 1980-ra már 120 ezer köbméter lesz a napi szük­séglet! Addigra mindenkép­pen el kell készülni a Her­nád menti csúcsvízmű máso­dik ütemének is. S hogy megvédjük a folyó kavics­ágyába fúrt kutakat az eset­leges szennyeződéstől (a kas­sai vasmű a Hernádba en­gedi a szennyvizét tisztítás után, s a tisztítómű legkisebb hibája azzal fenyeget, hogy a vízbe jutó olaj és más szennyeződés eltörni a kút- rendszer szűrőrétegét), auto­mataállomást építenek Her- nádszurdoknál, mely megfe­lelő időben jelzi a szenny­hullám közeledtét. Hosszú távra szóló meg­oldásként a Kelet-borsodi Regionális Vízmű kiépítését javasolja Talló Gyula. Sze­rinte felszíni vízkiviteli mű­vet kell telepíteni a Tiszára, mely napi 100—120 ezer köb­méter vizet adna Borsodnak, ezen belül 70—80 ezer köb­métert Miskolcnak. BÉKÉS DEZSŐ Az Uránia csillagvizsgáló­ban ma este hat órakor a kezdők tartanak szakköri foglalkozást, melyen a rádió- csillagászat lesz a téma. A Miskolci Közlekedési Vállalat felvételre keres * ,,D”-vizsgával rendelkező gépkocsivezetőket, * tehergepkocsi-vezetőket legalább kétéves szakmai gyakorlattal, 8 ált. iskolai végzettséggel, akik részére a vállalat „D”-tanlolyamon történő részvételt biztosit Autóbuszvezetői munkakörben kereseti lehetőség 3500—5000 Ft; Szirmabesenyő, Kistokaj, Pereces, Felsőzsolca községekből személyzeti járatok biztosítják a munkába járást Felvételre keres továbbá a vállalat * autószerelőket, * betanított szerelőket, * karosszérialakatost Dolgozóinknak és családtagjainak összvonalas villamos- és autóbusz-utazási igazolványt biztosítunk Bővebb felvilágosítás: A VALLALAT MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN MISKOLC, SZONDY GY. U. t. SZ. Munkanapokon: 8—15 ÓRÁIG, SZOMBATON 8—12 ÓRÁIG Szakszervezeti segélyek A HVDSZ Borsod megyei Bizottságához tartozó alap­szervezetek pénzbevétele 1974-ben már megközelítette a kétmillió forintot. Érdekes képet mutat a felhaszná­lás jogcím szerinti összeté­tele. Kitűnik, hogy a szociá­lis felhasználás részaránya már a harmadik éve az ösz- szes felhasználás több mint felét teszi ki. Tavaly példá­ul ez az arány 51,8 százalék volt, s összegben meghalad­ta a 916 ezer forintot. Ennek a pénznek 39,1 szá­zalékát, 692 ezer forintot kaptak meg a vállalatok dol­gozói szakszervezeti segély­ként (szülési, temetési stb. segély formájában). A pén­zen 1721 dolgozó osztozott. Az egy főre jutó segély ősz- szege az elmúlt négy évben először haladta meg a 400 forintot, s több mint negye­dével volt több az 1970. évi átlagnál. A megyei bizottsághoz tai tozó vái^lprok sem sokké maradnak el a segélyezé: oen. A vállalati segeiy össze ge 1970-től 1974-ig 63,9 szá zalékkal nőtt. s összege ta valy már meghaladta a 91 ezer forintot. Igaz. 2401-e osztoztak rajta, s ezért a átlag 361 forint volt csal ám ez is több, mint az előz négy év bármelyikének át lága. A kifizetett szakszerveze és vállalati segélyek együl tes összege 1974-ben má több mint 1,6 millió forin tot tett ki. Az egy főre jut segély 390 forint volt, az el múlt öt évben a legmaga sabb. Ebben nem szerepel az 40 ezer forintot, amellyel - központi támogatásból — 6 borsodi nagycsaládost, s a a 101 ezer forint, amellyé 57 árvízkárosultat segítette meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom