Déli Hírlap, 1975. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-25 / 147. szám
'« . Egy fagylalt ára Mozi n Németh László Széchenyije Néhány forint mindig akadt régen is, ha a gyerekkor kedvenc szórakozásara, mozira kellett. Most talán már több is van a szülői zsebben, de kunyerál-e rá a gyerek? Ilyenkor nyáron, ha vége az iskolának, járnak-e moziba? Egyáltalán milyen a nyári program? Hol, mivel várják a legkisebbektől a leg- nagyobbakig a miskolci fiatalokat ? Szabad téren — stadionban Természetes, hogy Hetényi György, a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója a nyárról szóló tájékoztatást a kertmozikkal kezdte. Bár a Népkertben a hajdani népszerű szabadtéri filmszínház helyett nincs más, a Tapolcai kertmozit az idei nyárra kicsinosították. A Kossuth Művelődési Ház udvarán, a belvárosban, az úgynevezett Art kinő, a Művészmozi is több mint száz embert tud egy-egy előadáskor fogadni. Minden bizonnyal sikerül útjára indítani a DVTK-stadionban már működő stadionmozit, és ezen a nyáron először kertmozi lesz Hejőcsabán, az Ifjúsági parkban. Ez utóbbival már kifejezetten a fiatalok kedvét keresik, éppen úgy, mint a matinékkal, az Ifjúsági Ház tavaly ősztől játszó Fiatalok Mozijának nyári programjával, a Kossuthban és a Szikrában a Mesemozival. Kijárnak a csanyiki KlSZ-tábor- ba, a Bükk úttörőtáboraiba, de a legtöbbet most az úgynevezett autós vándormozi- szolgálattól várják. A film házhoz megy A dolog maga nem egészen új, de a megyében és Miskolcon most jutottak el oda, hogy vásároltak három olyan autót, amely hívásra „házhoz megy”, viszi a képet, a vásznat, a sötétítő berendezést és egyik pillanatról a másikra moziterem lesz akár az iskola nagyterméből, akár egy tanteremből. — Régi idejétmúlt felfogás — mondta Hetényi György —, hogy a gyerekek nyáron elmennek az iskolából. A városi gyerekek nagy többsége nem megy el: Miskolcon — például a perecesi nyári tábor kivételével — az lé vések a színházban A Magyar Televízió közvetítőkocsiját az idei évadban másodszor láthatjuk a Miskolci Nemzeti Színház Déryné utcai bejáratánál. Korábban Lorca Yerma című drámáját vették fel. most pedig Bukovcan Mielőtt a kakas megszólal című színművének miskolci előadását rögzítik. A tegnapi kamerapróbák után dr. V aradi Györgynek, a Televízió színházi rovata vezetőjének irányításával a felvételt ma délelőtt kezdték. A Yerma tévébeli bemutatójához hasonlóan bizonyára ezzel az előadással is rövidesen találkozunk a képernyőn. iskolába jár napközibe. Hogy az óvodásokról ne is beszéljek, ahol három- négyhetes szünet kivételével egész nyáron ott vannak a gyerekek. Nincs az a pedagógus, akinek a repertoárja ne merülne ki, ha heteken keresztül hasznosan akarja őket lefoglalni. Nekik szeretnénk segíteni a nyári hónapokban, később pedig úgy, hogy (a tantervhez igazodva) bármikor, bármilyen iskolába kimegyünk és a kért filmet levetítjük. Most még a szervező munka elején tartunk, de remélem, a jövő nyáron már a napközis „házivetítéseket” is bérletesí- teni tudjuk. A westerntől a klasszikusokig És a filmek? Mit láthatnak a gyerekek, a fiatalok a mozikban? A vetítések szervezett közönségének (napközik, táborok) mindig van legalább hat ifjúsági vagy gyermekfiim, amit azonnal küldeni tudnak. A matinék, a Mesemozi műsora lehetne jobb, tényleg csak gyerekeknek szoló; jövő nyárra talán elkészíti a MOKÉP azokat a műsorokat, amelyek (a kevés gyerek — és mesefilm mellé) rajz- és ismeretterjesztő rövidfilmekből állnak össze. Ugyancsak a fiataloknak kedvez a Béke délelőtti műsorváltozása. A Híradó moziban megfelelő érdeklődés híján megszüntetik a nonstop vetítést, és az egyetlen, ötvenperces reggeli híradóműsor utáni régi, nagy sikerű filmeket mutatnak be. Hogy pontosan mit? Az indiánfilmektől, a westerntől, az irodalom klasszikusainak filmadaptációin keresztül, a mesefilmeken, a szórakoztató vígjátékokon át a természetfilmekig és a fajsúlyosabb mondanivalójú alkotásokig mindent. Az ifjúsági előadások a mozikban természetesen bérletesek, a Békében, Kossuthban három, máshol két forint a belépőjegy. Egy fagylalt ára. A moziüzemi vállalat szakemberei azt mondiak, hogy a gyerekek mindkettőt megveszik. (makai) Németh László egyre gyakrabban jelentkezik a képernyőn, s most (szombaton este) éppen ezzel a ritkán játszott kitűnő darabjával: a Széchenyivel. Ádám Ottó alkalmazta tévére és rendezte a drámát (dramaturg: Mészöly Dezső). Másfél órás játékra rövidítette le az inkább gondolatokban, mint eseményekben gazdag drámát. Volt idő, amikor „előad- hatatlan könyvdrámáknak” nevezték Németh László darabjait a bennük feszülő gondolatiságuk miatt. Mi az, ami átmenthető ebből a képernyőre, anélkül, hogy meghamisítaná, csonkítaná Németh László gondolatait? Hintsch György feldolgozásai, rendezései (pl. Irgalom, Szörnyeteg) és azok sikere — mondhatnék — kijelölték az utat. De ha már Hintsch nevét említettük, rpgtön tegyük hozzá Mensáros Lászlóét is, akinek szintén oroszlánrésze volt a sikerben. Külön tanulmányt érdemelne egyszer összehasonlítani Bessenyei (most ő alakította Széchenyit) és Mensáros László játékát. Ha jól meggondoljuk a magyar színjátszás két — önmagában is értékes — tradíciójáról van szó, amelyek különbsége éppen Németh László hőseinek eljátszásánál szembeszökő. Bessenyei játékában több a pátosz, amit nevezhetünk heroikusnak is (pl. most, Széchenyi esetében) vagy éppen teátrális- nak, de mindenképpen a csodálatunkat, tiszteletünket kívánja kivívni, míg Mensáros alakítása a megértésünket és együttérzésünket Bessenyei azt a Széchenyit mutatta be nekünk, aki a rendőrminiszterrel vívott egyenlőtlen küzdelemben már- már összeroppan és minthogy a „remit”, a félmegoldást nem tudja elviselni, inkább a golyót választja. Érdekes összehasonlítani ezt a felfogást a nem is olyan régen látott másik Széchenyi tévéjátékkal (Hajdufy Miklós rendezte), amelyben az író (Szabó György) azt sugallta, hogy Széchenyit belehajszolták az öngyilkosságba, más választása nem volt (rendőrgolyó végzett vele, az öngyilkosság nem volt bizonyítható). Németh László dilemmája más: meddig engedhet az ember az erőszaknak (esetünkben az osztrák rendőri önkénynek), meddig tudjuk megőrizni személyiségünk és erkölcsiségünk szuverenitását, autonómiáját? (Hasonlít ebben Illyés Kegyenc című drámájára is.) Be kell-e várni, míg a személyiség összeroppan az események súlya alatt (és kiszolgáltatott lesz), avagy ha már másképpen nem tudjuk megóvni önbecsülésünket, tisztességünket — választhatjuk a halált is? (Gondoljunk csak arra, hogy mit írt Ady Petőfi korai, tragikus haláláról! ’’Rosszabbul is járhatott volna.”) Németh László mindig kicsit magát is rajzolja a történelmi figuráiban. Nem a történelmi tabló érdekli, hanem a mindenkori ember, aki ki van szolgáltatva a történelemnek. Széchenyi István figurájában azt az embert rajzolja meg, aki az utolsókig kitart választott eszméje: a haza mellett, egy olyan rendőrállamban, amelyben mindenki gyanakvó, mert mindenki meg van fertőzve a bizalmatlanság mérgével, ahol mindenki spion vagy áldozat, a körülmények, a történelem áldozata. Ebben a történelemben a magas erkölcsiségű és tettre- kész férfiak sorsa a magány, a kiszolgáltatottság, az, hogy ; sorsukat, küzdelmüket egyedül kell megvívni a meg ' nerh értő vagy éppen ellenséges statisztéria előtt. A történelem — s nem csupán Németh László dramaturgiája — őket igazolja: Bach Sándor lett a történelem epizódfigurája, s Széchenyi István az, akinek korán, sorsán túlmutató eszméi, tettei, példája áll az IDŐBEN. (horpácsi) Takács Mari „bakija55 Tévétalálkozó Veszprémben (Munkatársunk jelenti) Veszprém immár ötödik alkalommal ad otthont a tévétalálkozónak és -vásárnak. Az elmúlt esztendők •folyamán kialakultak a találkozó lebonyolításának hagyományai is. Ügy, hogy nem árt tudni: a megnyitóra szánt idő csak percekben mérhető. Aki kicsit is késik, nem lehet részese az ünnepi aktusnak. A ház — bár az itteniek közül ki-ki otthon is foghatja a műsorprogramot — zsúfolt volt a hétfői és a keddi vetítéseken is. Kétségtelenül nagy vonzerővel bírnak a színes készülékek. Ezekből nyolcat helyeztek el, a teremben semmi sem zavarja a filmek, tévéjátékok élvezetét. Legfeljebb az az iszonyatos hőség, amely ellen csak a Balaton partján lehet védekezni. Mazsola és Manócska A megyei művelődési központ (amit itt nem neveznek palotának, pedig ugyancsak ráillene a jelző) valóban otthona a tévészemlének. Már az előcsarnokban rendezett kiállítás megállítja a vendégeket. A megnyitó napján különösen sok gyerekkel találkoztam itt, ami nem is csoda, hiszen az üvegdobozokban nem kevésbé népszerű sztárokat lehet látni, mint például Mazsolát és Manócs- kát. Mazsolát magam is hosszan nézegettem. A báb közelről is éppen olyan beszédes, mint amilyennek a tévében megismertük. Azaz mégsem egészen, hiszen ahhoz jelen kellene lennie Havas Gertrúdnak is ... De hát egyelőre nincs itt, mint ahogy a színészekre is várni kell még. Az írók közül azonban már az első járattal megérkezett Szabó Magda, Bárány Tamás és Palotai Boris. Természetesen itt van Boldizsár Iván is, ő azonban nem saját bemutatójára vár, hanem a zsűri elnöki tisztét tölti be. Kél nap: 9 produkció Érdekes epizódja volt a megnyitónak, hogy Takács Mari a zsűri minden tagját bemutatta, csak az elnökről feledkezett meg. Amikor aztán az első sorokból figyelmeztették erre, büntetésből kétszer ismételte meg Boldizsár Iván nevét, mire vastaps következett. Eddig ez volt a találkozón az egyetlen „véletlen”, minden az előre megadott menetrend szerint történik. Az első két napon kilenc produkciót láthattunk. Ügy érzem, legnagyobb sikert a kedden este bemutatott „írott malaszt” aratta. Szomorú, hogy Urbán Ernő —, aki még tavaly nagyon izgalmas dolgokat mondott itf a magyar írók és a tévé erősödő szövetségéről, s aki egy egészen sajátos műfajt teremtett — nem érhette meg ezt a sikert. A keddi nao egyébként zsúfolt volt. Délután a Nit- rokémia Ipartelepek kultúrtermében mutatták be a Palotai Boris Zöld dió című művéből készült tévéjátékot. A találkozón részt vett az írónő és Nemere László rendező is. Este A hét munkatársaival találkozhattak a veszprémiek. Erről a későbbiekben részletesen beszámolok. (gyarmati) A hazai sajtó „A lengyel filmgyártás történetének legnagyobb vállalkozásaként” emlegeti Jerzy Hoffman kétrészes, ötórás monstre-produkcióját a Henryk Sienkiewicz azonos című regényéből készült Özönvíz című filmet. A híres történelmi időben, a lengyel múltnak abban a szakaszában, amikor a főnemesség árulása folytán svéd csapatok árasztják el Lengyelországot és megkezdődik a harc, amelyben a hódító ellen az egész nemzet csatába indul. A főszerepet Dániel Olbrychski (képünkön) játssza. A film első részét holnaptól a Béke mozi vetíti. A második részt július 10. és 16. között láthatja a közönség. ‘ SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Népzene. — 13.50: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.05: Éneklő világ. „Dal a kányáiéról”. — 14.30: A történelem asszonytanúja. Dömötör Ferencné. — 15.00: Hírek. — 15.10: Harsan a kürtszó! A Gyermekrádió műsora. — 15.45: Ránki György: Filmmelódiák. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Az élő népdal. Ri- móc. — 16.15: A világon a legnagyobb . . . Traktorgyár épül Csuvasíöldön. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Wagner-felvételekből. — 17.45: Keringés ... A közlekedés helyzete a szocialista országokban. — 18.10: Chopin-művek. — 18.46: Csenki Imre: Cigánytáncok. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Kritikusok fóruma. — 19.35: Bartók: Divertimento. — 20.01: Thomas Mann évei. Lotte Weimarban. — 21.04: Hírek. — 21.07: Lisszaboni vásár. Külpolitikai dokumentum- műsor. — 21.37: Népdalok. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Slágermúzeum. — 23.00: Briíten-kórusok. — 23.15: Könnyűzene. — 24.00: Hírek. — 0.10— 0.25: Éji zene. Petőfi rádió: 12.00: Hírek. — 12.03: Dohnányi műveiből. — 12.40: Házunk tája. A Falurádió műsora. — 13.00: Hírek. — 13.03: Olasz szopránáriák. — 13.30: Az európai széppróza klasszikusai. Honoré de Balzac. — 13.40: A hízásról. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől hatig ... — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: A cigánybáró. Rádiójáték Jókai Mór regényéből I. — 19.17: Csembalómuzsika. — 19.34: Színházlátogatás a reformkorban. Jegyzet. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika II. — 20.25: Kis magyar néprajz. — 20.30: Üj könyvek. — 20.33: Nóták. — 20.55: Egy délelőtt a néprajzi restaurátor laboratóriumában. — 21.05: Thomas: Mignon. Háromfelvo- násos opera. — Közben 23.00: Hírek. — 23.44: Schumann: Nyi_ tány, Scherzo és Finale. — 24.oo! Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsorismertetés — hírek. — 17.35: A borsodi üzemekben — eredmények, gondok, tervek. Fél év végén a Lenin Kohászati Művek nemesacél-hengerművében. — Fúvószene. — 18.00: Borsodi Tükör. A stúdió krónikaműsora. Hírek, tudósítások a nap eseményeiből. — 18.15: Sanzonok. — Női dolgok, női gondok. A konyha művészete — a nyári táplálkozásról. — A megye sportéletéből. — Előadó a szerző. Televízió, 1. műsor: 15.40—17.20: Matematikai továbbképzés pedagógusoknak. — 17.23: Műsorismertetés. — 17.25: Hírek. — 17.30: X. nemzetközi dzsesszfesztivál. — 1974. Prága. Oscar Peterson és Count Basie hangversenye. — 18.00: Magyarország—Csehszlovákia. Férfi-női atlétikai verseny. — 18.35: Rólad van szó! Fiatalok önismereti műsora. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Pelé. V. rész: Tizenegyes, szabadrúgás. a kapus játéka. — 20.10: Kék fény. Riportműsor. — 21.10: Dalok, táncok a Szovjetunióból. — 21.15: Nyitott könyv. Tóth Benedek: Nincs visszaút. — 22.20: Tv-híradó 2. — 22.30: Magyarország—Csehszlovákia. Férfi-női atlétikai verseny. Televízió, 2. műsor: 20.00: Műsorismertetés. — 20.01: Zenés nyári esték. Dohnányi: A tenor. — 21.10: Tv-híradó 2. — 21.30—23.05: Mauprat. George Sand regényének francia tévéfilm-változata, II. rész. Szlovák televízió: 16.20: Hírek. 16.25: Esztétika. — 17.00: Kerületeink hangja. — 17.20: Ifjú szemmel. — 18.00: Autó-motor revü;- — 19.00: Híradó: — 19.30: Nemzetközi vegyipari kiállítás. — 20.Ó0: Filmmúzeum. — 21.30: Híradó. — 21.50: Musica viva, 1975. júniusi kiadás. — 22.20: Sajtószemle. Miskolci Nemzeti Színház (7): Luxemburg grófja. Bérletszünet. Kiállítások: Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — Borsod vegyipara. — Diósgyőri Vár (9—19) : A diósgyőri vár története. — Déryné_ház (9—19) : Déryné- és Lévay József-emlék- szobák. — Herman Ottó-emlék- ház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — József Attila Klubkönyvtár (12—20): Nagylátószög — fotókiállítás. — Kossuth Művelődési Ház (10—18): Köztu_ lajdon 1945—1975. — kiállítás. — Rónai Sándor Művelődési Központ (10—18): Kiállítás megyei fotókörök anyagából. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE A rendőrség csak áll és néz Mb. szí. olasz film Kezdés: f4, hn6 és 8 órakor. HÍRADÓ MOZI Magvar híradó Rövidfilmek Folytatólagos vetítés de. f9 órától fl2 óráig. Egységes 3 forintos helyár! KOSSUTH Túl sovány a szerelemhez? Szí. NDK film Kezdés: f3 és hn5 órakor. Onibaba Japán film Kezdés: 7 órakor 16 éven felülieknek! TAPOLCA-KERT Nem zörög a haraszt . . . Mb. szí. "francia—olasz film Kezdés: 8 órakor 16 éven felülieknek! SAGVÄRI Nagyezsda Mb. szí. szovjet film Kezdés: 7 órakor. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Slágermúzeum. — 9.00: Én és a társadalom. Érdek és érték II. — 9.25: Elgar: Enigma-változatok. — 10.00: Hírek. — 10.05: Gyermekeknek! — 10.25: Ariadne Naxos szigetén. Operarészletek. — 11.14: (Gondolat. A Rádió irodalmi lapja. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. —8.05: Gounod operáiból. — 8.40: Törődjünk velük ! Riport. — 9.00: Hírek. 9.03: Népdalcsokor. — 10.00: Zenés műsor üdülőknek. — Közben 10.00 és 11.00: Hírek. Televízió: 8.10—10.00: Matematikai továbbképzés pedagógusoknak. — 10.00—11.00: Utánam, srácok! Gyermekfilmsorozat. V. rész: Szerencsés Hold-érést! VI. rész: Nyugtával dicsérd a napot!