Déli Hírlap, 1975. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-03 / 128. szám

„Igyunk még valamit!’’ Zárórák a vendéglátóiparban Körülöttem csapkodják az asztalt, még lenne tíz percem, de elveszik előlem a hamu­tányért, cigarettát kérnék, de nem adnak, mert a trafi­kot már „leszámolták'’. Ha kevés a vendég, akkor a zár­óránál már jóval korábban lemeztelenített asztalok kö­zött ülök. Süt felém a sür­gető kívánság, hogy menjek már én is. Mindezt előrebocsátom, mi­előtt írni kezdek a vendég­látóipar záróráiról, hiszen a zárórákat a vendég szemével látom. De következzék három záróra. Egy hétvégi estén, egymásután három üzletben. * — Egy részük még elmegy a Katowicébe ... Nem megyek velük. A szé­kek már itt Is az asztalon. 11 óra Egv elkésett vendé­get záróra előtt egy perccel beengednek. File Zoltán üzletvezető: — Van csendesebb és van hangos este is. A legrosszab­bak azok. akik dalolnak. Ez valahogy ágy van. hogv ne­kik mindegv. hogv .mi mikor megyünk haza. Az is. ho­gyan. — Mit kell még tenni itt a redőny lehúzása után? — Rendezkedni, számolni. Ű.iabban egvre többet kell számolni, mert sajnos ..divat. Negyedmillió Ott vendég Sárospatakon Évente negyedmillió hazai és külföldi kiránduló, turista látogat el a történelmi és kultúrtörténeti emlékekben gazdag Sárospatakra A vá­rosi tanács nagy erőfeszíté­seket tesz. hogv minél ké­nyelmesebb körülmények kö­zött fogadhassák a vendége­ket. Az Országos Idegenfor­galmi Tanács most 350 ezer fonatot adott idegenforgalmi célok megvalósítására. Las/iból a kórházba Vili súlyos a mérgezettek A fagyit a baktériumok is szeretik Hogyan előzik meg a fertőzést? * Tiszta köröm Porfagylalt Ellenőrzés » állaoota Tegnapi számunkban hí­rül adtuk, hogy tömeges mérgezést okozott egy izsó- falvi lakodalomban feltálalt étel. A megyei KÖJÁL-tól kapott legfrissebb tájékozta­tás szerint a szombaton meg­főzött csigatésztát és húsle­vest szolgálták fel vasárnap délben a vendégeknek. Az ételt nem hűtőben tátrolták! Az eddigi megállapítások sze­rint toxikus hatású baktériu­mok okoztak megbetegedést. A mérgezettek közül tizen­ötöt Kazincbarcikán, hármat pedig Miskolcon ápolnak kórházban. Állapotuk nem súlyos. A nyár önfeledt örömeibe sajnos gyakorta üröm is ve­gyül. A fagylaltszezon kez­detével a lapok gyakran ad­nak hírt fertőzésről. Leg­utóbb a Baranya megyei, kétszáznál is több mérgezett sajnálatos esetéről. A szalmo- nellás kacsatojásból készített fertőzött fagylaltot Bajcsi Károly kisiparos cukrász áru­sította Szigetváron és a kör­nyékbeli falvakban. Hőkezelés nélkül nem lehet Miskolcon 15 éve rendkívül Az ember, aki tántorogva tüzet kér. eay ötforintost vil­lant a kezében. — Adjon egy kettest, ké­rünk két stampót Még be­engednek ... — A pénze majdnem egy féldecire is elés. de ő már nem kapna blokkot. Italbolt a Szentpéteri ka­puban. Még nincs nyolc óra. de az ott dolgozó asszonyok már zárórát kiáltanak. Sor rendeződik a pén-^-ír előtt Nem szabad lekésn* az utolsó blokkot. As'zony. Dü­löngél. Homálvos falú üveg­be méret egy decit. Ütra- valónak reggel ötig. A snób- lizók. akik úgy adnak, ho?v ne lehesen látni őket a pult­tól. még várnak. — Ne adj ki több blokkot! A snóblizók hiába könyö­rögnek Aztán veszekszenek. Az órát mutatják. A záróra negyedosztálvon hamarább elhangzik, mint nvolc óra. de nyolc már elmúlik, mire sz utolsó vendéget is ki le­het tuszkolni. —. És látja; még most kez­dünk a takarításhoz, a szá­moláshoz. Fizetési, napokon még llvenkor se ... Az eladók nem loptak egy percet sem, az ajtó végig nyitva volt. de ráadnak leg­alább egy negyedórát. * Osztozkodók a sarkon. Vita. hogy elég már. de azért egy pohár sörért elindulnak. Kö­vetkezik a harmadosztálvú étterem. Ha üres lenne is, megtelne a Gömöri. A látha­tóan részegeket kitessékelik A többiek rendelnek. A pin­cér a homlokát törli. — Mindig így van ez? — Amióta a 22-es bezárt, jobb egy kicsit, de azért a nyolc órát megérezzük. A fehér abrosz (bár este már nem egészen fehér) fe­szélyez. Itt snóblizni se lehet, de lehet inni. Fél tízig. Ak­kor itt is záróra van. Hama­rább zár a trafik. Türelmet­len a pincér. Alig áll fel va­laki az asztaltól, mgr rakják a székeket. Egy tökéletesen józan vendég rosszul érez­hetőé magát, de olyan kevés van. Nem azért, mert része­geket szolgáltak ki. — Védtelenek vagyunk. Aki az utolsó, üveg bortól rúg be. az itt rúgott be. Azt se tudjuk kitalálni, hogy megárt-e az utolsó féldeci. Ha igen, akkor baj van. Még szerencse, hogy közel a rend­őrség. Egy-egy fizetésnapon bizony... Záróra fél tízkor volt. Fél tizenegykor még égtek a lámpák. Számoltak. És ha nem egyezett volna, akkor szá­molnának éjfélig is. Együtt, mert*addig senki sem megy el... * Hági. Két helyről is isme­rős arcok. Két helyen vesze­kedtek velük zárórakor. Most fél tizenegykor Itt nyugta­lankodik, tizenegykor kér, aztán már veszekszik a pin­ba jött”, hosv iszik, aztán szökik a vendég. Ha egv em­bernél van bal. akkor segí­tünk egymásnak, de ha több­ről, akkor maradunk, amíg... * . Az én’énves rendelkezések a vendéglátóipar! dolgozók számára is biztosítják azt a napi fél óra felkészülési, szá­molási időt. mint a kereske­delem más ásaiban. Más do­log. hogy ezt betartani szinte lehetetlen. És bárhogy is az­zal kezdtem, hogy sért a ko­rán elkezdett záróra, e riport végén nem tehetek mást, mint leírom újra: a pincér, a felszolgáló sajnos valóban védtelen. Nem minden ven­dég. de néhány vendég ellen az. Csak egy megoldás kí­nálkozik: szigorúbbnak kel­lene lennie a zárórák idejé­ben történő ellenőrzéseknek. És akkor az „igyunk-e még valamit?” — viták nyomait nem őrizné másnap hajnal­ban a járda. BARTHA GÁBOR Hazánk egyetlen, karsztos jellegű területen levó élőfa­gyűjteménye a Bódvaszilas- tól az országhatárig tartó Alsó-hegy lábánál található tornanádaskai park. A kfrtwkedő ®rof A hatalmas karsztmezőkkel tarkított hegyoldal alján már a XV. században volt a Ná- dasdy grófoknak egy erődí­tett udvarháza, s körülötte a tájra jellemző fafajokból és cserjékből álló őspark. Ké­sőbb a Keglevichek vásárol­ták meg, és a Mohács utáni időben épített részre, a jelen­legi kastély főszárnyára ők húzták az emeletet. A XVIII. században lakatlanná vált. A múlt század 90-es éveirlek elején Hadik Béla gróf ten­gernagy tulajdonába került: az épületet ő hozata rendbe és tette lakhatóvá. Munkáját János fia folytatta, aki 1896 és 1902 között új, emeletes szárnnyal és a tájba Illő ba­rokk toronnyal toldotta meg az egykor II. Rákóczi Feren­cet is vendégül látó ősi ud­varházat. Majd a falu sze­keres gazdáival évekig fu­varoztatva, termőfölddel töl­tette fel a kastélyt körülvevő karsztos hegylábat. Még a Bácskából is hozatott vasúti szerelvényekkel termőföldet, hogy a sivár és kopár terü­leten virágzó növénykultúrát Nyomozótiszt voltam A Molnár Béla Ifjúsági és Űttörőházban ma este fél 7-kor kezdődik Bulik György előadása, melynek címe: ..Nyomozótiszt voltam” ... A fa- és cserjeanyag be­szerzése érdekében távoli vi­lágrészekkel levelezett. A parképítéshez ntves szakem­bereket hozatott Svájcból és Németországból, a kertművé­szet kiválóságait. Kerülték a szabályos mértani formákat; a távoli vidékek ritka örök­zöld és lombhullató fáit vagy cserjéit foltszerűen telepítet­ték, helyenként csoportosan meghagyva őshonos faféléket is. Százhúsz fenyő- és tujafé- lét ültettek el, s több száz lombhullató fajt. i Előterükbe alacsony növésű díszcserjék kora tavasztól késő őszig vi­rágzó évelők és ciíszfüvek kerültek. A hagyományos ker­ti virágainkból mindössze kettőt alkalmaztak, a tüdő­színű muskátlit és a sötétkék petúniát, de ezt Is csak sze­gélynek egyes helyeken. A telepített növények túl­nyomó többségükben megfo­gantak és ez sarkallhatta a tulajdonost arra. hogy továb­bi gondozásukra ügyeljen még jelentős anyagi áldoza­tok árán is (1926-ban Majna- Frankfurt német birodalmi város nyugalmazott kertészeti főintézője volt az élőfa-gyűj­temény gondozója). A park faállománya nagyobb veszte­ségek nélkül fennmaradt 1954-ig. Az ekkor még szórványos fakivágásokat az életbe lépett természetvédelmi intézkedé­szigorúan ellenőrzik a cuk­rászüzemeket. Ennek is kö­szönhető. hogy fagylaltból, krémesből és más nyalánk­ságból adódó súlyosabb mér­gezés nem fordult elő azóta. Dr. Lévai Viktória főorvost, a Miskolc városi Közegész­ségügyi és Járványügyi Fel­ügyelőség vezetőhelyettesét kérdeztem meg, hogyan elő­zik meg a fertőzésveszélyt? — A szezon kezdetétől a 1958-ban országos értékké nyilvánították a parkot. Az nrszá« legszebb mammutlenvo|e 1890-től napjainkig több mint 100, külföldről behozott faj tudott alkalmazkodni a karsztos táj természeti ténye­zőihez. Az őshonos fajok ha­talmas példányain kívül em­lítésre méltók az ország leg­szebb, szabályos piramis ala­kú mammutfenyője (Seyuoia gigantea), a hemlock fenyő (Tsuga canadensis) és a kau­kázusi jegenyefenyő (Ables hordamanniana Spach.) ha­talmas példányai. A szürke, kék, zöld duglászfenyők leg­szebb magtermő csoportjai •hazánkban csak itt találhatók meg. A parkban a kertművészet magas fokon, európai színvo­nalon valósult meg. Területé­nek nagyobbik része nagy foltokban kialakított angol- kert, facsoportokkal; óriási díszudvara pedig a szabályos mértani formákat megvalósító franciakért' beszédes példája. ■ Kertművészeti értékeire te­kintettel tartja nyilván ezt a kastélyparkunkat a történel­mi kertek között nemcsak az Országos Műemléki Felügye­lőség. de még az ICOMOS (az ENSZ Nemzetközi Műemléki Szervezete) Tájépítészeti és Kerttörténelmi szekciója (az IFLA) is. Borsodi barangolások Nemzeti kincsünk: a tornanádaskai park problémát az okozza, hogy a magasabb hőmérséklet rend­kívül kedvez a baktériumok szaporodásának. Ezek legjobb táptalaja a tojással, tejjel készített cukrászáru. Elértük, hogy csak olyan üzletekben árusíthatnak fagylaltot, ahol megelőző Intézkedéseket fo­ganatosítottak. Ezek az egész­ségügyi előírások érvényesek az előállító üzemekre is. 1955-ben jelent meg az az egészségügyi rendelet, amely megszabja, hogy hőkezelés nélkül nem lehet ilyen célra tojást és tejtermékeket fel­használni. O rr re özuro- vizsgálatok — A fagylaltidény kezdete előtt kampányellenőrzéseket folytatunk. A téli időszakban leálló üzemekben megvizsgál­juk. nem történt-e olyan változás, ami az üzem indu­lását egészségügyileg lehetet­lenné teszi. A folyamatos el­lenőrzéseken a termékek bak­teriális minőségét, az üzemi feltételeket, a berendezési tárgyakat, valamint a sze­mélyi higiénés előírásokat; a tisztító-, fertőtlenítőszereket, a ruhák tisztaságát ellenőriz­zük. A kézről is tisztasági mintát veszünk. Az itt dol­gozók számára előírás, hogy hosszú, lakkozott köröm nélkül kell megjelenniük a munkahelyen. Ezenkívül a körömkefe. folyóvíz, fertőt­lenítő oldat használata is kötelező. A laboratóriumok túlterheltsége miatt az idő­szakos szűrővizsgálatokat csak kétévenként tartjuk, de ha bármikor, bárhol hiányossá­got tapasztalunk, azonnal jegyzőkönyvbe vesszük, ese­tenként eljárást indítunk a felelőtlen személyek ellen. „z4 zsebünkbe járnak” * — Nemrégiben porfagy­laltra tértek át a vállalatok, elsőnek a miskolci, majd a Bükkvidéki Vendéglátó, ez­után pedig az Avas szálloda. Ez segíti a fertőzés megelő­zését. Tovább tárolható, es higiénikusabb a zacskóban szállított poralapanyag. Az eddigi kannás szállításnál plusz nyolc fok fölé nem emelkedhetett az alapanyag hőmérséklete.. A vállalatok gyakran nem tudták biztosí­tani az előírt szállítási fel­tételeket. így sok esetben meg kellett semmisíteni a készítményt. A porfagylalt­nál előfordul. hogv az üzlet­ben túlzottan felhígítják az alapanyagot. Ez azonban már a minőségellenőrzésre és a rendőrségre tartozik. — A fagylaltfőzés, a lé­fagylalt előállítása városunk­ban már megszűnt. Maszek fagylaltos egyáltalán nincs Miskolcon. A vállalatoknál úgy mondják, hogy a szak­emberek „a zsebünkbe jár­nak ellenőrizni”. A dolgozók számára folyamatosan egész­ségügyi felvilágosító tanfo­lyamokat tartunk. Remény­kedünk abban, hogy az idei nyár is fertőzésmentesen ér véget. V. R. Felszólalások a s/aW/ervezdi választásokon Hit kérnek, mit várnak a vasutasok? Javában tartanak a szak- szervezeti választások a Vas­utasok Szakszervezete terü­leti bizottságának irányítása alá tartozó alapszervezetek­nél. A MÄV miskolci Igaz­gatósága területén működó 52 szakszervezeti alapszerve­zetnél 1123 bizalmit és 118 blzalmihelyettest választottal; meg. A 119 műhelybizottság megválasztása folyamatban van. A bizalmi és műhelybizott­sági választásokon eddig a szakszervezeti tagság 20—25 százaléka szólalt fel. Sokan elmondták például, milyen jó hatást váltott ki család­juk körében a 44 órás mun­kahét bevezetése. Ugyanak­hogy ezzel alaposan megnőtt a munka intenzitása, hiszen ugyanazt a munkát, vagy még többet, most is el kell végezni. Többen felszólaltak a mun­kafegyelem megsértői ellen is, hangoztatván, hogy az iszákosok, igazolatlanul mu­lasztók nemcsak maguknak, hanem a kollektíva becsüle­tesen dolgozó tagjainak is ár­tanak. Sürgették a hozzászólók a több éve épülő szociális lé­tesítmények mielőbbi átadá­sát, a gyermekes és családos üdülés kiterjesztését, a vasúti egyenruhák minőségének ja­vítását, csizma és bakancs helyett cipő. esőköpeny he­lyett műbőr kabát rendszere­cer. alakíthasson ki. sek állították meg, majd H. SZABÓ bél,a kor azt sem hallgatták el, sítését is. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom