Déli Hírlap, 1975. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-23 / 145. szám

Az LKM három esúcsttikárával beszélgettünk (II.) A fegyelmezettség is takarékosság Cikkünk előző részében beszélgetést kezdtünk a Lenin Ko­hászati Müvek három gyáregységi MSZMP csúcstitkárával az anyag- és energiatakarékosságról, a pártszervek ez irányú fel­adatairól — kapcsolva mindezt a munkafegyelem problémáival. A Soltész Bertalannal, Hámori Józseffel és Gályász Józseffel folytatott beszélgetést tegnap egy tőlük származó idézettel nagy- tuk félbe. Folytassuk tehát ezzel: „ . . . aki ma bejött a gyárba, azt először meg kell tanítani — arra is. hogy amikor félrelökne egy téglát, előbb gondolkozzék, lehet-e annak hasznos helyet találni!” Ha nem fegyelmezett, fél­relöki, s akkor fuccs a meg­takarításnak. Azután beszél­gető partnereim magyarázni is próbálták azt, hogy mit is lehetne tenni. Még az admi­nisztratív intézkedés sem el­vetendő, de a gyáriak össze­fogása nélkül az sem 'sokat segíthetne. Tehát egy „újabb” pártfeladat: megteremteni az egész gyár egységes cselek­vőképességét, a fegyelme­zettséget illetően. Egyre inkább a beszélgetés középpontjába került a ma­gatartás kérdése. (Gyári adat­tal is megtoldották: az el­múlt négy év alatt több mint tízezren lépték át a kaput munkakönyvvel a kezükben — ki- vagy befelé!) A sok új ember átlagon felüli felada­tokat ró a pártszervezetekre, hiszen belőlük a nehézipari munkás tudatával, gondolko­dásmódjával felvértezett em­bereket kell formálni. És ha ez a munka eredménnyel jár, az végül az anyagköltségek, az energiafelhasználás csökke­nésében is jelentkezni fog. Lehet toDnákkal több? Szó esett közben természe­tesen azokról a tényezőkről is, amelyek máris kimutat­ható eredményt hoztak, tech­nológiai jellegűek, de mégis van közük a munkafegye­lemhez. A hengerművekben dolgozók például anyagkiho­zatallal 2504 tonnát kíván­tak „megtakarítani”, terven felül adni. Pontosan miből is? Az előirt méretek pontos betartásával. Itt ugyanis, ha további megmunkálásra kell szeletelni az anyagot, nem divatos a kérdés: lehet né­hány dekával (kilóval, ton­nával, centivel, méterrel) több? Nem lehet! És ezt ők mondják, azzal a 4350 ton­nával, amit úgy adtak több­letként, hogy jobban odafi­gyeltek a méretekre. A ter­ven felüli tervüket is túltel­jesítve! Olyan ez, mint a szabászat. Annál kisebb az anyagveszteség, minél ügye­sebb a szabó. ■­De hiszen a levágott véget újra be lehet olvasztani, ez az anyag nem vész el! — ve­tettem közbe. — „Igen ám, csakhogy újból elhasználunk hozzá X mennyiségű energi­át és munkaerőt! És az már dupla ráfordítás!” Ebben is igazuk volt. Jobb a tervezés Azután a tervezés becsü­letét is megvédték. Nem rossz; sőt most már elértünk oda, hogy a műszaki para­méterek meglehetősen ponto­sak. Ebben már a korszerű, számítógépes technika is se­gít. Természetesen csak ad­dig, amíg a termelőberende­zések színvonala megengedi. Ez pedig már egy újabb ol­dalra világított rá; ahogy fej­leszthető a műszaki színvo­nal, úgy tökéletesedhet az anyagfelhasználás tervezése. Úgy tűnik, a lehetőségek 'kifogyhatatlanok. Még min­dig van lényeges tényező? Volt! Ismét munkafegyelem, de a társüzemé! Ha ugyanis jobb a tömöritvény, azaz: jobban dolgoznak a Borsodi Ércelőkészítő Műben, akkor itt takarékosabb lehet az energiafelhasználás. Megtanultam a „csomó­elméletet” is. A lényege: ha az előírás az, hogy a ponto­sabb adagolás kedvéért az ötvözőanya'got csomókban kell elhelyezni a kemence előtt, akkor azt úgy is kell csinálni! Mert így kiszámol­hatok azok a kilók is, ame­lyeket a tonnás mérleg már nem tud mérni, s ezzel sok­sok kiló takarítható meg! Ez is munkafegyelem kérdése, s arra kell mozgósítani, hogy így csinálják. A kohászkodás becsülete A végére beszélgető part­nereim váratlan fordulattal szolgáltak. Mert: többet ta­karíthatnának meg, ha na­gyobb volna a kohász szak­ma becsülete! Hogyan? Ha most is volna kohásztanuló­képzés! Miért nincs? Mert érdektelenség miatt abbama­radt, s nem is nagyon szor­galmazták a folytatását. De hogy kerül Ide a takarékos­ság? Úgy, hogy a kohászta­nuló már fegyelmezetten, a szakmát értve és szeretve ér­kezett a gyárba, nem kellett neki a belépés után elmon­dani a félrerúgott tégla ese­tét, sem a „csomó-elméle­tet”! Aki viszont most érke­zik, betanított munkásként áll a kohók, kemencék, hen­gerek mellé, s még nem érzi —, mert nem is nagyon érez­heti —, hogy fegyelmezetten takarékos munkája a saját javára is szolgál... HORVÁTH KÁLMÁN # Délelőtt a tapolcai strandon (Solymos (elv.) Lányok világtalálkozója Idén októberben Moszkvá­ban megrendezik a világ lá­nyainak találkozóját — így döntött a nemzeti és regio­nális ifjúsági és diákszerve­zetek nemrégiben megtartott moszkvai konzultatív tanács­kozása. Az ENSZ által kezdemé­nyezett nők nemzetközi éve humánus és jóakaratú céljai­val a különböző országok if­júsága egyetért. Ezért több tucat ifjúsági és .diákszerve­zett nagy érdeklődést tanúsí­tott a Komszomol XVII. kongresszusán elhangzott ja­vaslat iránt, hogy Moszkvá­ban rendezzék meg a világ leányainak tanácskozását. A kongresszus abból indult ki, hogy ez a nagyszabású ifjú­sági esemény a fiatalok de­mokratikus világmozgalmá­nak jelentős hozzájárulása lehet a nők nemzetközi évé­nek sikeréhez. Apadás a Bodrogon Az elmúlt 24 órában nem hullott számottevő csapadék a Bodrog vízgyűjtő területén, s megkezdődött a lassú apa­dás. A tetőzés óta — 36 óra alatt — mintegy 15 centimé­tert apadt a vízszint. Biz­tonsági okokból azonban az Észak-magyaronszági Vízügyi Igazgatóság továbbra is fenn­tartja az elsőfokú készültsé­get a folyónak az országha-' tár és Sárospatak közötti térségében. A figyelőszolgá­lat során vasárnap is meg­közelítőleg 50-en „vigyázták” a gátakat. Ugyancsak apad a Tisza a Borsod megyei szakaszon. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság a megáradt víz levezetésére a tiszalöki mű­nél egy méterrel csökkentet­te a duzzasztás szintjét. Borsodi barangolások Jávorkúti fenyők A Bükk-hegység' Nagy- Fennsíkján 600 méter feletti magasságban van a mester­ségesen telepített idős lúc- fenyves. Korábban tévesen ős-fenyvesnek hitték és ne­vezték. A védelem időpontjában fajtánkénti összetétele a kö­vetkező volt: 73 százalékban lucfenyő, 22 százalékban bükk és 5 százalékban kőris, hegyi juhar, hegyi szil és nyír. Az állomány szálalóer- dő képét mutatja, mivel 40 éves kortól 220 évesig min­den korcsoport megtalálható benne. Főleg a lucok idősek, Asztaltól—asztalig Este a vasasklubban Egy a hétköznapok estéi közül. Nincs rendezvény, nincs esemény. A diósgyőri vasasklub a Bartók Béla Művelődési Házhoz tartozik. Előzőleg nem kértem enge­délyt a látogatáshoz, s még magyarázkodnom is kellett, mit akarok egy olyan papon, amikor semmi látványos nincs, amikor a klub nem teljesít kipipálandó tervfeladatot, amikor semmi más, csak klub. * — Szólhatott volna az elv­társ. Nincs itt a főnökség és így nem szívesen ... — Csak beszélgetni szeret­nék. — Azt lehet de... Mit szaporítsam a szót! Megmondták, hogy miről ne beszélgessek. — Engem csak az érdekel, hogy miért járnak az embe­rek a klubba ... — Tessék — mondták kis­sé kényszeredetten. — Van egy kiállítás most... Volt, de hát a hiánycikk­kiállításról már írtunk és kü­lönben sem akartam meg­kérdezni, hogy milyen ren­dezvényei voltak a klubnak az elmúlt időszakban. Az emberek biliárdoztak, kártyáztak, beszélgettek, sak­koztak. Szurkoltam a biliár- dozóknak, két lapot látva él­veztem, hogy biztosan elfog­ják az ultit, szerettem volna beleszólni a sakkozók parti­jába. És beszélgettem, és be­lehallgattam a beszélgetések­be. Nem voltak sokan. Csen­des péntek este volt. * — Mióta jár a klubba? — Ötvenkilenc, vagy hat­van óta. Nem is tudom. Már a klub elődjénél is vezetősé­gi tag voltam. Én este hat­kor mindig lejövök. Elkérem az újságokat, ha öreg cim­bora kerül, beszélgetek ... Mellettem is beszélgetnek. Néhány brigádtag tárgyalja a brigád „belügyeit”. — Munka közben így nem beszélgethet az ember, pedig ez is kell. Kettőkor végez­tünk. Háromkor nyit a klub. — Nem jó a fals! A piros golyó engedetlenül megkerüli a fehéret... — Akkor ez sakk! A sakkot adó se látja még, hogy mattot adott. — Annak áz ultinak egy kicsi kontra ... A kártyázok, biliárdozók, sakkozók, beszélgetők több­nyire sört isznak. Néhányan cseresznyét. Háromcentese­ket. — Nem az ivásért, de ha már ül az ember ... Külön­ben is: innen kiteszik, aki részeg. Nem volt itt vereke­dés, balhé már nagyon ré­gen. Ozsváth Sándor asztaltól asztalig kísér. „Hivatalból”, hiszen 29 éve dolgozik az LKM-ben. Munka után a klubba jön. Mellékállásban felügyel: — Nem csinálom régen. Azelőtt csak tag voltam. Mi­ért szeretjük? Más ez, mint egy vendéglő, más, mint az üzem. Olyan emberek talál­koznak, akik együtt dolgoz­nak. Mindegy az, hogy a DIGÉP-ben, vagy a kohá­szatnál. V ásások __ — Én 41 éve vagyok az LKM-ben. A klub? Tudja, így öregemberként elnézem azokat, akiket én tanítottam biliárdozni. Nem csak biliár- dozni: embert nevel a játék is. Alapító tagja voltam an­nak idején a műszaki klub­nak. Rossz lenne, ha nem lenne. * S. Róbert küld el Deli- kovszky Dezső bácsihoz: — ö az egyik legrégibb közöttünk ... — Dezső bácsi miért jár a klubba? — Én azért, fiam, mert már a felső-miskolci dalos egyletnek is tagja voltam. Szeretem az embereket. Itt olvasom el az újságokat, be­szélgetek a volt cimborák­kal. Bár egyre kevesebben járnak. A kártyaparti, amit meg­zavartam, csak néhány mon­datnyi időre szünetel: — A nyitva tartásról is ír­jon. Régen négykor nyitott a klub, hogy a munkás haza­menjen előbb. Ebédeljen. Úgy jöjjön vissza. Most há­romkor nyit. Minek? — Este meg hiába van jó film a tv-ben. Fél kilenckor már zárnak. Sokan néznék pedig végig a filmét... — Olyan a barátság, mint a palánta. Öntözni nem elég. Föld kell neki. Hát ez a föld a klub ... BARTHA GÁBOR egyik-másik magassága eléri a 35—40 métert, átmérője pedig a 150 centimétert. A kutatások szerint 220— 250 évvel ezelőtt először itt telepítettek mesterségesen a Bükkben lucfenyőt. A faállomány egészségi ál­lapota jelenleg már nem ki­elégítő, eddig három alka­lommal, 1958-ban, 1967-ben 1973-ban volt széldöntés a területen, ami annak követ­kezménye, hogy a luc leg­öregebb, 550—300 centiméter törzskerületű példányainak a gyökértalpa és a talp fölött a törzs bekóhad, minek kö­vetkeztében az erősebb szél­viharoknak már nem tud el­lenállni. A lombhullató fák ránőnek a lucokra, s a fajok egyensúlyi aránya is felbom­lóban van. A luc aránya 73 százalékról 50-re, illetve ez alá csökkent. Ugyanekkor a lombhullató fajok — kőris, hegyi juhar, szil — előretör­tek. Mindez a terület tudomá­nyos felmérését és az ezen alapuló korszerű kezelés meg­valósítását sürgeti. Félő ugyanis, hogy az idős lucos eltűnik a fennsíkról. A jávorkúti lucfenyves nem azonos a svédfenyvessel. Amíg az öreg lucos a híres jávorkúti vadászház közvet­len közelében található, a Nagy-Fennsíkra vezető út jobb oldalán, addig a svéd­fenyves a vadászház előtti nagy tisztás körülkerített csemetekertjének a túlsó ol­dalán, a Disznós-patak men­tén. A svédfenyves név onnan származik, hogy a jellegze­tességét adó erdei fenyők magvait a telepítéshez a szá­zadforduló utáni években Svédországból vásárolták. Az ebből nevelt fák a jávorkúti öreg lucosra jellemző termé­szeti adottságok hatására a szokásostól eltérő, erre a fa­fajra nem jellemző formákat alakítottak ki, amit úgy szo­kás kifejezni, hogy alakjuk a luchoz hasonló, azaz: nem erdei fenyő habitusú. Hason­ló jelenségről Magyarország területén nem tudunk. Aljnövényzete is sok érde­kes fajt őriz, ezek közül a két legfontosabb az egres (Ribes uvacrispa) vadon ter­mő példányai és a bérei rir biszke (Ribes petraeum.) H. SZABÓ BÉLA Békenagygyűlés Szolnokon Békenagygyűlést rendezett vasárnap Szolnokon a tisza- ligeti sportcsarnokban az Országos Béketanács, vala­mint a Hazafias Népfront Szolnok megyei és városi Bizottsága. A békedemonst­ráció elnökségében helyet foglalt Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács fő­titkára, dr. Majoros Károly, az MSZMP megyei bizottsá­gának titkára, dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács el­nöke. Jelen volt a hazánk­ban tartózkodó vietnami de­legáció, Le Fhang Phuong munkaügyi miniszterhelyet­tesnek, a vietnami békevé­delmi bizottság elnöksége tagjának vezetésével. Nguyen Manh Cam, a VDK buda­pesti nagykövete és a nagy- követség több munkatársa. Turóczi Ferencnének, a városi pártbizottság titkárá­nak megnyitója után Sebes­tyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára mon­dott ünnepi beszédet, méltat­ta a világ haladó erőinek győzelmét az imperializmus elleni küzdelemben, a ma­gyar nép békepolitikáját, a vietnami nép iránti szolida­ritását, sokoldalú támogatá­sát. Az Országos Béketanács elnöksége nevében átadta a „Békemozgalmi munkáért” emlékplakettet a szolnoki F. Bede László városi munkás- őrzászlóaljnak, amely ki­emelkedő sikereket ért el a jubiláló város békemozgal­mi munkájában. A kitünte­tő plakettet Szabó Zoltán zászlóaljparancsnok vette át Ezt követően Kukri Béla, a városi tanács elnöke a Társa­dalmi munkáért kitüntető plakett arany fokozatával tüntette ki a legjobb mun- kásőralegységeket. A nagygyűlésen felszólalt Le Thang Phuong, a viet­nami delegáció vezetője is. A nagygyűlés végén a talli- ni körzeti általános iskola úttörői köszöntötték az ün­nepi esemény részvevőit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom