Déli Hírlap, 1975. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-23 / 145. szám
Az LKM három esúcsttikárával beszélgettünk (II.) A fegyelmezettség is takarékosság Cikkünk előző részében beszélgetést kezdtünk a Lenin Kohászati Müvek három gyáregységi MSZMP csúcstitkárával az anyag- és energiatakarékosságról, a pártszervek ez irányú feladatairól — kapcsolva mindezt a munkafegyelem problémáival. A Soltész Bertalannal, Hámori Józseffel és Gályász Józseffel folytatott beszélgetést tegnap egy tőlük származó idézettel nagy- tuk félbe. Folytassuk tehát ezzel: „ . . . aki ma bejött a gyárba, azt először meg kell tanítani — arra is. hogy amikor félrelökne egy téglát, előbb gondolkozzék, lehet-e annak hasznos helyet találni!” Ha nem fegyelmezett, félrelöki, s akkor fuccs a megtakarításnak. Azután beszélgető partnereim magyarázni is próbálták azt, hogy mit is lehetne tenni. Még az adminisztratív intézkedés sem elvetendő, de a gyáriak összefogása nélkül az sem 'sokat segíthetne. Tehát egy „újabb” pártfeladat: megteremteni az egész gyár egységes cselekvőképességét, a fegyelmezettséget illetően. Egyre inkább a beszélgetés középpontjába került a magatartás kérdése. (Gyári adattal is megtoldották: az elmúlt négy év alatt több mint tízezren lépték át a kaput munkakönyvvel a kezükben — ki- vagy befelé!) A sok új ember átlagon felüli feladatokat ró a pártszervezetekre, hiszen belőlük a nehézipari munkás tudatával, gondolkodásmódjával felvértezett embereket kell formálni. És ha ez a munka eredménnyel jár, az végül az anyagköltségek, az energiafelhasználás csökkenésében is jelentkezni fog. Lehet toDnákkal több? Szó esett közben természetesen azokról a tényezőkről is, amelyek máris kimutatható eredményt hoztak, technológiai jellegűek, de mégis van közük a munkafegyelemhez. A hengerművekben dolgozók például anyagkihozatallal 2504 tonnát kívántak „megtakarítani”, terven felül adni. Pontosan miből is? Az előirt méretek pontos betartásával. Itt ugyanis, ha további megmunkálásra kell szeletelni az anyagot, nem divatos a kérdés: lehet néhány dekával (kilóval, tonnával, centivel, méterrel) több? Nem lehet! És ezt ők mondják, azzal a 4350 tonnával, amit úgy adtak többletként, hogy jobban odafigyeltek a méretekre. A terven felüli tervüket is túlteljesítve! Olyan ez, mint a szabászat. Annál kisebb az anyagveszteség, minél ügyesebb a szabó. ■De hiszen a levágott véget újra be lehet olvasztani, ez az anyag nem vész el! — vetettem közbe. — „Igen ám, csakhogy újból elhasználunk hozzá X mennyiségű energiát és munkaerőt! És az már dupla ráfordítás!” Ebben is igazuk volt. Jobb a tervezés Azután a tervezés becsületét is megvédték. Nem rossz; sőt most már elértünk oda, hogy a műszaki paraméterek meglehetősen pontosak. Ebben már a korszerű, számítógépes technika is segít. Természetesen csak addig, amíg a termelőberendezések színvonala megengedi. Ez pedig már egy újabb oldalra világított rá; ahogy fejleszthető a műszaki színvonal, úgy tökéletesedhet az anyagfelhasználás tervezése. Úgy tűnik, a lehetőségek 'kifogyhatatlanok. Még mindig van lényeges tényező? Volt! Ismét munkafegyelem, de a társüzemé! Ha ugyanis jobb a tömöritvény, azaz: jobban dolgoznak a Borsodi Ércelőkészítő Műben, akkor itt takarékosabb lehet az energiafelhasználás. Megtanultam a „csomóelméletet” is. A lényege: ha az előírás az, hogy a pontosabb adagolás kedvéért az ötvözőanya'got csomókban kell elhelyezni a kemence előtt, akkor azt úgy is kell csinálni! Mert így kiszámolhatok azok a kilók is, amelyeket a tonnás mérleg már nem tud mérni, s ezzel soksok kiló takarítható meg! Ez is munkafegyelem kérdése, s arra kell mozgósítani, hogy így csinálják. A kohászkodás becsülete A végére beszélgető partnereim váratlan fordulattal szolgáltak. Mert: többet takaríthatnának meg, ha nagyobb volna a kohász szakma becsülete! Hogyan? Ha most is volna kohásztanulóképzés! Miért nincs? Mert érdektelenség miatt abbamaradt, s nem is nagyon szorgalmazták a folytatását. De hogy kerül Ide a takarékosság? Úgy, hogy a kohásztanuló már fegyelmezetten, a szakmát értve és szeretve érkezett a gyárba, nem kellett neki a belépés után elmondani a félrerúgott tégla esetét, sem a „csomó-elméletet”! Aki viszont most érkezik, betanított munkásként áll a kohók, kemencék, hengerek mellé, s még nem érzi —, mert nem is nagyon érezheti —, hogy fegyelmezetten takarékos munkája a saját javára is szolgál... HORVÁTH KÁLMÁN # Délelőtt a tapolcai strandon (Solymos (elv.) Lányok világtalálkozója Idén októberben Moszkvában megrendezik a világ lányainak találkozóját — így döntött a nemzeti és regionális ifjúsági és diákszervezetek nemrégiben megtartott moszkvai konzultatív tanácskozása. Az ENSZ által kezdeményezett nők nemzetközi éve humánus és jóakaratú céljaival a különböző országok ifjúsága egyetért. Ezért több tucat ifjúsági és .diákszervezett nagy érdeklődést tanúsított a Komszomol XVII. kongresszusán elhangzott javaslat iránt, hogy Moszkvában rendezzék meg a világ leányainak tanácskozását. A kongresszus abból indult ki, hogy ez a nagyszabású ifjúsági esemény a fiatalok demokratikus világmozgalmának jelentős hozzájárulása lehet a nők nemzetközi évének sikeréhez. Apadás a Bodrogon Az elmúlt 24 órában nem hullott számottevő csapadék a Bodrog vízgyűjtő területén, s megkezdődött a lassú apadás. A tetőzés óta — 36 óra alatt — mintegy 15 centimétert apadt a vízszint. Biztonsági okokból azonban az Észak-magyaronszági Vízügyi Igazgatóság továbbra is fenntartja az elsőfokú készültséget a folyónak az országha-' tár és Sárospatak közötti térségében. A figyelőszolgálat során vasárnap is megközelítőleg 50-en „vigyázták” a gátakat. Ugyancsak apad a Tisza a Borsod megyei szakaszon. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság a megáradt víz levezetésére a tiszalöki műnél egy méterrel csökkentette a duzzasztás szintjét. Borsodi barangolások Jávorkúti fenyők A Bükk-hegység' Nagy- Fennsíkján 600 méter feletti magasságban van a mesterségesen telepített idős lúc- fenyves. Korábban tévesen ős-fenyvesnek hitték és nevezték. A védelem időpontjában fajtánkénti összetétele a következő volt: 73 százalékban lucfenyő, 22 százalékban bükk és 5 százalékban kőris, hegyi juhar, hegyi szil és nyír. Az állomány szálalóer- dő képét mutatja, mivel 40 éves kortól 220 évesig minden korcsoport megtalálható benne. Főleg a lucok idősek, Asztaltól—asztalig Este a vasasklubban Egy a hétköznapok estéi közül. Nincs rendezvény, nincs esemény. A diósgyőri vasasklub a Bartók Béla Művelődési Házhoz tartozik. Előzőleg nem kértem engedélyt a látogatáshoz, s még magyarázkodnom is kellett, mit akarok egy olyan papon, amikor semmi látványos nincs, amikor a klub nem teljesít kipipálandó tervfeladatot, amikor semmi más, csak klub. * — Szólhatott volna az elvtárs. Nincs itt a főnökség és így nem szívesen ... — Csak beszélgetni szeretnék. — Azt lehet de... Mit szaporítsam a szót! Megmondták, hogy miről ne beszélgessek. — Engem csak az érdekel, hogy miért járnak az emberek a klubba ... — Tessék — mondták kissé kényszeredetten. — Van egy kiállítás most... Volt, de hát a hiánycikkkiállításról már írtunk és különben sem akartam megkérdezni, hogy milyen rendezvényei voltak a klubnak az elmúlt időszakban. Az emberek biliárdoztak, kártyáztak, beszélgettek, sakkoztak. Szurkoltam a biliár- dozóknak, két lapot látva élveztem, hogy biztosan elfogják az ultit, szerettem volna beleszólni a sakkozók partijába. És beszélgettem, és belehallgattam a beszélgetésekbe. Nem voltak sokan. Csendes péntek este volt. * — Mióta jár a klubba? — Ötvenkilenc, vagy hatvan óta. Nem is tudom. Már a klub elődjénél is vezetőségi tag voltam. Én este hatkor mindig lejövök. Elkérem az újságokat, ha öreg cimbora kerül, beszélgetek ... Mellettem is beszélgetnek. Néhány brigádtag tárgyalja a brigád „belügyeit”. — Munka közben így nem beszélgethet az ember, pedig ez is kell. Kettőkor végeztünk. Háromkor nyit a klub. — Nem jó a fals! A piros golyó engedetlenül megkerüli a fehéret... — Akkor ez sakk! A sakkot adó se látja még, hogy mattot adott. — Annak áz ultinak egy kicsi kontra ... A kártyázok, biliárdozók, sakkozók, beszélgetők többnyire sört isznak. Néhányan cseresznyét. Háromcenteseket. — Nem az ivásért, de ha már ül az ember ... Különben is: innen kiteszik, aki részeg. Nem volt itt verekedés, balhé már nagyon régen. Ozsváth Sándor asztaltól asztalig kísér. „Hivatalból”, hiszen 29 éve dolgozik az LKM-ben. Munka után a klubba jön. Mellékállásban felügyel: — Nem csinálom régen. Azelőtt csak tag voltam. Miért szeretjük? Más ez, mint egy vendéglő, más, mint az üzem. Olyan emberek találkoznak, akik együtt dolgoznak. Mindegy az, hogy a DIGÉP-ben, vagy a kohászatnál. V ásások __ — Én 41 éve vagyok az LKM-ben. A klub? Tudja, így öregemberként elnézem azokat, akiket én tanítottam biliárdozni. Nem csak biliár- dozni: embert nevel a játék is. Alapító tagja voltam annak idején a műszaki klubnak. Rossz lenne, ha nem lenne. * S. Róbert küld el Deli- kovszky Dezső bácsihoz: — ö az egyik legrégibb közöttünk ... — Dezső bácsi miért jár a klubba? — Én azért, fiam, mert már a felső-miskolci dalos egyletnek is tagja voltam. Szeretem az embereket. Itt olvasom el az újságokat, beszélgetek a volt cimborákkal. Bár egyre kevesebben járnak. A kártyaparti, amit megzavartam, csak néhány mondatnyi időre szünetel: — A nyitva tartásról is írjon. Régen négykor nyitott a klub, hogy a munkás hazamenjen előbb. Ebédeljen. Úgy jöjjön vissza. Most háromkor nyit. Minek? — Este meg hiába van jó film a tv-ben. Fél kilenckor már zárnak. Sokan néznék pedig végig a filmét... — Olyan a barátság, mint a palánta. Öntözni nem elég. Föld kell neki. Hát ez a föld a klub ... BARTHA GÁBOR egyik-másik magassága eléri a 35—40 métert, átmérője pedig a 150 centimétert. A kutatások szerint 220— 250 évvel ezelőtt először itt telepítettek mesterségesen a Bükkben lucfenyőt. A faállomány egészségi állapota jelenleg már nem kielégítő, eddig három alkalommal, 1958-ban, 1967-ben 1973-ban volt széldöntés a területen, ami annak következménye, hogy a luc legöregebb, 550—300 centiméter törzskerületű példányainak a gyökértalpa és a talp fölött a törzs bekóhad, minek következtében az erősebb szélviharoknak már nem tud ellenállni. A lombhullató fák ránőnek a lucokra, s a fajok egyensúlyi aránya is felbomlóban van. A luc aránya 73 százalékról 50-re, illetve ez alá csökkent. Ugyanekkor a lombhullató fajok — kőris, hegyi juhar, szil — előretörtek. Mindez a terület tudományos felmérését és az ezen alapuló korszerű kezelés megvalósítását sürgeti. Félő ugyanis, hogy az idős lucos eltűnik a fennsíkról. A jávorkúti lucfenyves nem azonos a svédfenyvessel. Amíg az öreg lucos a híres jávorkúti vadászház közvetlen közelében található, a Nagy-Fennsíkra vezető út jobb oldalán, addig a svédfenyves a vadászház előtti nagy tisztás körülkerített csemetekertjének a túlsó oldalán, a Disznós-patak mentén. A svédfenyves név onnan származik, hogy a jellegzetességét adó erdei fenyők magvait a telepítéshez a századforduló utáni években Svédországból vásárolták. Az ebből nevelt fák a jávorkúti öreg lucosra jellemző természeti adottságok hatására a szokásostól eltérő, erre a fafajra nem jellemző formákat alakítottak ki, amit úgy szokás kifejezni, hogy alakjuk a luchoz hasonló, azaz: nem erdei fenyő habitusú. Hasonló jelenségről Magyarország területén nem tudunk. Aljnövényzete is sok érdekes fajt őriz, ezek közül a két legfontosabb az egres (Ribes uvacrispa) vadon termő példányai és a bérei rir biszke (Ribes petraeum.) H. SZABÓ BÉLA Békenagygyűlés Szolnokon Békenagygyűlést rendezett vasárnap Szolnokon a tisza- ligeti sportcsarnokban az Országos Béketanács, valamint a Hazafias Népfront Szolnok megyei és városi Bizottsága. A békedemonstráció elnökségében helyet foglalt Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára, dr. Majoros Károly, az MSZMP megyei bizottságának titkára, dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke. Jelen volt a hazánkban tartózkodó vietnami delegáció, Le Fhang Phuong munkaügyi miniszterhelyettesnek, a vietnami békevédelmi bizottság elnöksége tagjának vezetésével. Nguyen Manh Cam, a VDK budapesti nagykövete és a nagy- követség több munkatársa. Turóczi Ferencnének, a városi pártbizottság titkárának megnyitója után Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára mondott ünnepi beszédet, méltatta a világ haladó erőinek győzelmét az imperializmus elleni küzdelemben, a magyar nép békepolitikáját, a vietnami nép iránti szolidaritását, sokoldalú támogatását. Az Országos Béketanács elnöksége nevében átadta a „Békemozgalmi munkáért” emlékplakettet a szolnoki F. Bede László városi munkás- őrzászlóaljnak, amely kiemelkedő sikereket ért el a jubiláló város békemozgalmi munkájában. A kitüntető plakettet Szabó Zoltán zászlóaljparancsnok vette át Ezt követően Kukri Béla, a városi tanács elnöke a Társadalmi munkáért kitüntető plakett arany fokozatával tüntette ki a legjobb mun- kásőralegységeket. A nagygyűlésen felszólalt Le Thang Phuong, a vietnami delegáció vezetője is. A nagygyűlés végén a talli- ni körzeti általános iskola úttörői köszöntötték az ünnepi esemény részvevőit.
