Déli Hírlap, 1975. május (7. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-02 / 101. szám

Akció az alkoholizmus ellen ' nini k ita:É llillä issei Ügy vagyunk valahogy ez­zel az alkoholizmussal, nagy egyik oldalon sajnálkozunk — ez a>; alkoholista betegsé­gének szól; a másik oldalon háborgunk — ezt pedig az a sok kellemetlenség váltja •«, amit az alkoholista okoz köz­vetlen környezetének. M;rt ez a kór nemcsak a beteget, hanem közvetlen környezetét is rombolja. És nemcsak anyagilag, idegileg is képes tönkretenni családokat. Nem,,sablon szerint! Mindenki érzi — józan pillanatában maga az alko­holista is —, hogy valamit lenni kell e betegség terje­dése ellen. Keresni és meg­találni az útját-módját an­nak, hogy az, akit már gyó­gyítani kell, orvoshoz kerül­jön, aki még csak veszélyez­tetve van az iszákossá ga miatt, annak eredményesén lehessen „stop”-ot inteni. Ebből a gondolatból indult ki a miskolci, alkoholizmus elleni társadalmi bizottság, az SZMT és a Vöröskereszt városi szervezete, amikor minden korábbinál sokré­tűbb közös akciót hirdetett; májust az alkoholizmus el­leni intenzív küzdelem hó­napjának nyilvánították. S olyan programot, dolgozlak ki, amely túllép a „sablo­non’'. Az új módszerek egyike például, hogy a körzeti és üzemorvosokat is bevonják a felvilágosító munkába. Azo­kat az orvosokat tehát, akik a leggyakrabban találkozha*- nak ja területükön Jakó Vágy j hatáskörükbe ’íár’tözó adatár" listákkal. Nyilvánvaló tehát, hogy éppen ezért sokat te­hetnek e betegek megmen­téséért. Egy másik, ugyancsak új módszer, hogy például az üze­mekben segítőtársnak hívják a műszaki vezetőket és a szocialista brigádokat. A Le­nin Kohászati Művekben or­vos—műszaki találkozón ki­dolgozhatnak egy olyan in­tézkedési tervet, amelyben a munkahelyek műszaki veze­tőinek. tennivalóit is megfo­galmazzák; a fegyelmezési eszközök helyénvaló felhasz­nálása sok esetben visszatar­Sajnos, megkeresik és megtalálják ... tó erőként hathat az alko­holizmus terjedésével szem­ben. Műszak előtt ne leoyen alkalom! Az alkoholizmus elleni bi­zottság megvizsgálja az LKM és a DIGÉP, valamint a Tiszai pályaudvar környé­kén levő vendéglátóipari és kiskereskedelmi egységek italmérési jogát, kulturáltsá­gát, nyitva tartási idejét. A vizsgálat alapján az illetékes szerveknél kezdeményezik: szülessenek meg végre azok az intézkedések — s ezt, már igen régen és igen sokan sürgetik —, amelyek biztosí­tanák, hogy a munkába igyekvőknek ne legyen al­kalmuk alkoholos italokat fogyasztani. Ugyanakkor biz­tosítanák azt. is, hogy ezeken áljk^aft, és nagy, választékban lehessen kapni üdítő, szeszmentes italokat, s tápláló, élőre csomagolt, .íz­letes és olcsó -ételeket. A Kossuth utca 11. alatt Az akcióprogramban talán a legfigyelemreméltóbb a Vöröskereszt városi szerve­zetének vállalása: az alko­holizmus elleni hónap alkal­mából tanácsadói szolgálatot szerveznek. Lesz tehát egy olyan „bázisa” is az akció­nak, ahova bárki — a rös- tellkedő hozzátartozók épp­úgy, mint az alkoholista la­kókörnyezetének tagjai, a „tapintatos” kollégák vagy éppen maguk, a betegségük­től megszabadulni vágyó al­koholisták — bizalommal ko­pogtathat. Útbaigazítást, ta­nácsot kapnak — szükség esetén segítséget is! — mind­azok, akik tájékozatlanok abban, hogy hol is kell el­kezdeni, mit is kell tenni az alkoholizmus gyógykezelé­séért. Hogy erre a tanácsadóra mily nagy szükség van, bi­zonyság az is: szerkesztősé­günket — s nyilván más szerkesztőségeket is — idő­ről időre sokan keresik meg levélben, telefonon, szemé­lyesen, tájékozódás végett. A tanácsadó szolgálat i egyébként a Vöröskereszt vá­rosi szervezetének helyiségé­ben, a Kossuth utca 11. sz. alatt lesz. Telefonjuk: 16-684. (radványi) Kérdések és válaszok a lakáselosztásról II. Vidékiek az ideiglenes névjegyzéken A lakáselosztással kapcsolatos cikksorozatunkat április 3C-i számunkban kezdtük. Elsőként arra a — olvasóinktól érkezett — kérdésre kerestünk választ a lakáshivatalban, miért szerepel csupán 1100 név az ideiglenes névjegyzéken, amikor a tervek sze­rint az idén 2500 új otthont adnak át. Dr. Sípos Gézával, a lakás­hivatal vezetőjével és Percnyi Károllyal, a lakásügyi társadalmi bizottság titkárával vettük számba, milyen célokra mennyi lakást kell tartalékolni — szanálás stb. — a tanács végrehajtó bizottsá­gának döntése alapján. Ezt a témát azzal a gondolattal zárhat­juk le, hogy a következő .években remélhetőleg kevesebb régi házat kell lebontani a városfejlesztés érdekében és így több új lakást oszthatnak el névjegyzéken. Ma azzal foglalkozunk, hogy milyen természetű kifo­gások érkeztek az ideiglenes névjegyzéken szereplők la­kásigényével kapcsolatban. 764 észrevétel Perényi Károly, a lakás­ügyi társadalmi bizottság titkára elmondta, hogy a február 15-én kifüggesztett névjegyzékkel szemben már­cius 15-ig lehetett kifogást emelni. Összesen 764 észre­vétel érkezett a lakáshiva­talhoz. A társadalmi bizott­ság tagjai 600 helyszínelést végeztek eddig, hogy meg­győződjenek a kifogások megalapozottságáról. Tapasz­talataik szerint a kifogáso­lók tekintélyes hányada anélkül vonta kétségbe a névjegyzéken szereplő lakás- jogosultságát, hogy lakás­helyzetéről es szociális kö­rülményeiről a legcsekélyebb információval rendelkezne. Voltak, akik minden diplo­más ember jogosultságát két­ségbe vonták, mások mind­azokat kérték törölni a név­jegyzékről, akik leánynevü­kön szerpeltek. Így emeltek vétót olyan egyedülálló nők lakásigénye ellen is, akik a válás óta három-négy gye­rekről gondoskodnak, de — élve jogukkal — a lánynevü­ket használják. Görbe úton Emberileg érthető, hogy mindenki a saját lakás­Hirgásztó gyermekeinek Nem mindennapi kezdemé­nyezéssel hívta fel magára a figyelmet a Magyar Horgá­szok Országos Szövetségének Győr vidéki intéző bizottsága. Győr. legnagyobb új lakótele­pén, az Ady-városban hor­gásztavat létesítenek gyer­mekek számára. Az egy ka- tasztrális hold területű, egy méter mélységű tavat keszeg­félékkel telepítenék be. A győri Előre Halászati Szövet­kezetről .a horgászok több mázsa dunai, rábai keszeget vásárolnak, s azokat bocsát­ják a horgásztóba. A tó egyúttal az MHSZ modelle­zőinek edző, illetve verseny- pályája is lesz. STOP! EGY PERCRE! Zaj a gépkocsiban Autósok, motorosok rovata íz alkotásról A Diósgyőri Gépgyár mi­nőségellenőrző főosztályának dolgozói a munkusakadémia foglalkozásaira — a Gépipa­ri Tudományos Egyesülettel együttműködve — minden alkalommal neves előadókat hívnak meg. Május 5-én dél­után dr. Fáy Csaba, a mű­szaki tudományok kandidá­tusa, egyetemi docens az al­kotás fogalmával, annak tör­vényszerűségeivel ismerteti meg az érdeklődőket. Zajforrás bármely rezgő test lehet. A gépjárműben levő fő zajforrások: a motor, a kardántengely, á kipufogó­rendszer, a ventillátor, a ko­csiszekrény és annak felfüg­gesztő rendszere, ,, az áramló (rezonáló) levegő, valamint az úttesthez csapódó gumi­köpenyek. A keletkező zaj elárasztja a környezetet és behatol á gépkocsi belsejébe is. A tehergépkocsik — kü­lönösen a nehezebb típusok — esetében a zaj erősség sok­szor meghaladja a megenge­dett egészségügyi normákat. A vezetőfülke belsejében a felső határ 74—75 decibel le­het. A zaj káros hatást gyako­rol az emberi fülre és az idegrendszerre. Mind szelle­mi, mind fizikai munkakör­ben többletterhelést jelent és te1 jesítménycsökkenést idéz elő. Nagyobb zajok vegeta­tív idegrendszeri zavarokat és szívbetegséget is okozhat­nak. A zaj ugyanis gátolja a munkavégzéshez szükséges bőségesebb Vérellátást. Meg­változik a szívösszehúzódá­sok nagysága és a nagy erek áramlási ellenállása. Kimon­dott zajbetegség ugyan nincs, de a zajos munkahelyek elő­segítik a keringési zavarok kifejlődését. Nagyobb zaj­szintű helyeken dolgozóknál gyakran figyelhetők meg olyan tünetek, mint a sápadt és feszes bőr, a száj és ^ gége nyálkahártyáinak vérte- lensége. szívműködési és egyensúlvzavai'ok, gyomor­bán talmak. A zaj. teljes megszüntetése gazdasági okokból lehetetlen, ezért be kell érni a csök­kentésével. Az utasfülkében levő zajszint csökkentése cél­jából a fülke egymással érintkező részeit gondosan il­lesztik, a motort elszigete­lik, és hangszigetelő anyag­gal borítják az ajtókat, a mennyezetet. A gépjármű ve­zetőjét természetesen nem szabad teljesen elszigetelni a hangoktól. Szükséges, hogy észlelje az őt előző jármű tülkölését, saját gépjárműve motorhangját, továbbá más külső hangokat is, melyek elengedhetetlenek a vezető tájékozódásához és az útvi­szonyok pontosabb érzékelé­séhez. A gépjárművek zaja nem­csak a bent ülőket veszi igénybe. Különösen a nagy­városokban növekszik a zaj- szint. Ebben szerepet játszik a forgalom sűrűsége a gyakran rosszul kiképzett fő- közlekedési utakon, a leállá­sok a kereszteződésekben és a forgalmi dugók kialakulása. A védekezés eszközei közé tartozik az úthálózat korsze­rűsítése, az átmenő forga­lomnak a városok szélein történő elvezetése, a gépjár­művek kürtjelzési tilalmának bevezetése. Kiemelt zajvédel­mi feladat a városi útháló­zat, illetve csomópontok ki­alakításával, a forgalom mó­dosításával és szabályozásá­val kapcsolatos tevékenység. A növényzet egyebek mel­lett fülünket is óvja. A vá­rosi zajoknak majdnem egy- harmadát felfogják a fák, a többit pedig szétszórják, el­aprózzák. Az autópályák mentén telepített bokrok és összefüggő sövények hang- és fénytörő sajátságúak. A gépjárművezetők is te­hetnek a zaj ellen. Tehergép­kocsik esetében fontos a ra­komány megfelelő elhelyezé­se és rögzítése, az ülés alá dobott szerszámok eltávolí­tása, ^ ‘üzemanyagos kan­nák rögzítése. A személygép­kocsiknál a hangtompító és a kipufogórendszer állapota .a döntő. A gáz alakú égés­termékek lüktető zajjal tá­voznak, melyet a megfelelő­en kialakított és összekap­csolt hangtompító elemek mérsékelnek. A kipufogó­rendszer hamar elhasználó­dik. Manapság egy-egy ki­pufogódob élettartama, még ha javítják is, csak két év. LUX ANDRÁS problémáját tartja a legfon­tosabbnak. Az viszont már érthetetlen és elfogadhatal- lan, ha a célhoz görbe úton akar eljutni. Egy példa a sok közül: valaki írásban tett panaszt a legfelsőbb pártszerveknél. Szívhez szó­lóan ecsetelte, hogy négy gyermeket nevel, a munká­hoz való viszonya kitűnő, él­hal a családjáért — mégsem adnak neki lakást. Az ügy kivizsgálásakor viszont ki Je­rültek a következők: nem négy, hanem csak egy gyer­meke van az illetőnek, bün­tetett előéletű, és sem a munkához, sem a családjá­hoz nem úgy viszonyul, ahogy levelében ecsetelte. Másféle tanulságot rejt a következő eset: ugyancsak felsőbb fórumokon tett pa­naszt írásban valaki. El­mondta, hogy bár kétgyer­mekes házasember, és igé­nyét hosszú évekkel ezelőtt benyújtotta, mégsem kap la­kást. A vizsgálat eredménye: igaz, hogy évekkel ezelőtt be­nyújtotta lakáskérelmét. .Csakhogy akkor még legénv- ember volt. Az életében be­következett családi változá­sokról pedig elfelejtette tájé­koztatni a lakáshivatalt. Természetesen nemcsak megalapozatlan kifogások ér­keztek a lakáshivatalhoz az ideiglenes névjegyzékkel kapcsolatban. Többen szót emeltek például amiatt, hogy sok vidéki, azaz nem Mis­kolcon lakó családnak akar­nak lakást juttatni, jóllehet, a város tősgyökeres lakói közül is ezrek várnak új otthonra. — így van-e valójában?.— kérdeztük dr. Sipos Gézától, a lakáshivatal vezetőjétől. Szerinte a tanácsi értéke- sítésű lakások ideiglenes név­jegyzékén csak miskolciakat szerepeltettek, a tanácsi bér­lakások listáján viszont va- . lóban volt tizenhét vidéki igénylő is. Mindegyik olvan ember — ezt megerősítette Perényi Károly is —, aki, Miskolcon dolgozik, és vala­melyik közeli településről jár naponta vonattal munkahe­lyére. Az észrevételek alap­ján még egyszer felülvizsgál­ták ezeket a kérelmeket, és végül mindössze hét olyan igénylő maradt a névjegyzé­ken, aki nem Miskolcon él. A döntésnél figyelembe vet­ték, hogy hány éve dolgozik Miskolcon az illető, hogyan értékeli munkáját a vállalat stb. Kozmetikázott adatok Perényi Károly egy igen elgondolkodtató jelenségre-is felhívta a figyelmünket. A,, lakásügyi társadalmi bizott­ság a vidéki kérelmek elbí­rálásakor többnyire az illető lakóhelyen működő tanács információira támaszkodik. Ezek az információk azonban nem mindig megbízhatóaK. Vannak olyan községek, me­lyekben hosszú évek -ótrs ‘ alig-alig épültek új otthonok — legfeljebb magánerőből. ’ Az itteni tanácsok azzal pró­bálják enyhíteni a község gondját, hogy kissé „megszé­pítve” az adatokat, igyekez­nek Miskolc nyakába varrni az igénylőt. E tapasztalatok arra intő­nek, hogy még alaposabban utána kell járni — a heit-, színen! — a vidéki igénvlők szociális és lakáskörülmé­nyeinek. Kérdés persze, nogy győzi-e a lakásügyi társadal­mi bizottság. Erről azonban majd legközelebb. (Folytatjuk) BÉKÉS DEZSŐ Díjnyertes munkák Sok látogatója volt a Le­nin Kohászati Művek ven­dégházában, a Kohász Galé­riában megrendezett kiállí­tásnak, melynek anyagát az Alkotó Ifjúság pályázat díj­nyertes munkáiból válogat­ták. A kohászati fiatalok re­mekeiből — szakdolgozatok, működő makettek és model­lek, irodalmi alkotások, pla­kettek, fafaragások, grafikák — összeállított tárlat tegnap zárta kapuit. B E LY EG GYŰ J T ÉS MUAAR LUSTA M\U\lt LUSTA M.h.VAK LOSTA Május 5-én hozza forgalomba a Magyar Posta azt a három - címletű, 6 forint névértékű bé­lyegsorozatot, mellyel a Magyar Tudományos Akadémia megala­pításának 150. évfordulójáról kí­ván megemlékezni. A bélyegso­rozat 363.000 fogazott és 4000 fo- gazatlan példányban, több színű ofszetnyomással a Pénzjegy- nyomdában készült, Kass János grafikusművész terve alapján. A bélyegek álló téglalap alakúak. 50 bélyeget tartalmazó nyomdai ívekben készültek. Az 1 forintos bélyeg zöld és fehér színekkel a Magyar Tudományos Akadé­mia épületét, a 2 forintos bé­lyeg piros és zöld alapon az 1975 és 1825 évszámokat fehér, illetőleg arany színnel, a ás fo­rintos bélyeg Széchenyi István portréját zöld, barna és okker színekkel ábrázolja. 1955. május 14-én írták alá a Szovjetunió és az európai szo­cialista országok a varsói egyez­ményt. Aláírásának 20. évfor­dulóját előreláthatólag több bé­lyeg is fogja köszönteni. A hí­rek szerint elsőként a lengyel postaigazgatár ad ki 1.50 zloty névértékű bélyeget. V. Gy. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom