Déli Hírlap, 1975. május (7. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-09 / 107. szám

■fr A Kuzmány nevű új lakótelep. Egy hónappal ezelőtt, Magyarország felszabadu­lásának 30. évfordulója alkalmából felkértük ba­rátainkat, a Déli Hírlap szerkesztőségét: újságol- dalnyi terjedelemben mutassák be városukat. Mis­kolcot. összeállításuk olvasóink között nagy vissz­hangot keltett, és örömmel töltött el mindenkit városuk sikeres fejlődése. Most hasonló feladat hárul ránk — mi mutatjuk be a miskolciaknak a mai Kassát, Csehszlovákia felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából. Legalább olyan gyakran látjuk Önöket vendé­gül, mint önök minket. Kohászaink, de egyéb gyáraink is testvéri kapcsolatot ápolnak a mis­kolci üzemekkel. Kölcsönös tehát az információ- csere. Ennek ellenére reméljük, hog>^ írásainkban mégis találnak olyan adatokat is. melyek gaz­dagítják ismereteiket, s ezzel is tovább mélvül a barátság a két város között. Hiszen a szocia­lista ember számára az internacionalizmus min­dennapi gyakorlat, s erre jó példa nemzeteink termékeny kapcsolata. A VECER SZERKESZTŐSÉGE Szerkesztőségünkben gyakran fordul meg külföldi vendég. Elsősorban a baráti or­szágok újságírói, akik országjárás közben megállnak városunkban is. Beszélgetéseink soráp a legfőbb téma: a szocializmus épí­tése. A sok szó helyett többnyire autóba ültetjük vendégünket és körbevisszük a vá­rosban. Megmutatjuk, hogy mit, mikor épí­tettünk; hol, mit gyártunk; hogy itt és itt ennyi és ennyi diák tanul — se kirándulá­sok után a szocialista építés előnyeinek esz­mei bizonyítása már feleslegesnek tűnik. Kedves miskolci barátaink, ismerkedje­nek meg önök is néhány alapvető adattal. • A 4. Ukrán Front csapatai 1945. ja­nuár 19-én egy provinciális várost talál­tak, melyben 51 800 lakos élt, mintegy har­mincezerrel kevesebb, mint a München előt­ti burzsoá köztársaság szétbomlása előtt. A városban 18 kisebb üzem működött (ma már csak nagyobb műhelyeknek könyvel­hetnénk el őket), melyekben 8000 embert alkalmaztak. • Nem volt egy főiskola sem. Azt a két fakultást, mely valaha a városban műkö­dött, megszüntette a burzsoá közigazgatás: az egyiket a masariki Csehszlovákia, a má­sikat pedig Horthy fasiszta diktatúrája. • Az akkori Kosicét mint kézműves, ke­reskedő és hivatalnokvárost jellemezhetjük. • Ma a városnak több mint 170 ezer ál- láhdó és mintegy harmincezer ideiglenes lakosa van. 9 Az iparban, építőiparban, közlekedés­ben és a szolgáltatóiparban 339 munkahe­lyen 115 ezer ember dolgozik. • Mindennek az az eredménye, hogy a fejlett és öntudatos munkásosztály döntő szerepet játszik a város politikai és gazda­sági életében. A háborút követő első három év folya­mán elsősorban a háborús károkat állítot­tuk helyre. 1948-ban, a februári győzelem évében kezdtük meg a szocializmus építé­sét. Megkezdődött az új üzemek építése, kö­zülük meg kell említenünk a Kelet-szlová­kiai. Gépgyárat, az új magnezitüzemet, a ru­hagyárat, a kötőipari vállalatot, valamint a helyiipari és szolgáltató üzemek csoportját. Nem sokkal 1960 előtt érte el a város la­kóinak a száma a háború előtti szinteT, a 80 000 főt. 1960 óta oly példa nélküli gyors fejlődés jellemzi a várost, amire nemcsak hogy a város történelmében, de az egész ország fejlődésében sem találni példát. Tizenöt év alatt új városrészek nőttek ki a.földből; az Újváros (60 000 lakossal), a ’Mjer, Zelezniky, Juh, Nad Jazerom. Krás-/ na, Kuzmányho, Bozeny Ne ncovej és több. őzeknél kisebb lakótelep. A város lakásai­nak 80 százaléka a felszabadulás után épült. Természetesen, az ilyen gyors fejlődés gondokat is szül, mert a gyors lakásépítés­sel nem könnyű összehangolni az iskolahá­lózat. az üzlethálózat, a szolgáltatások és a parkosítás fejlesztését. Jelenleg éppen egy negyvenezer embert befogadó lakótelep terveit készítjük elő. az ún. IX. körzetét, mely az elkövetkező 7—8 í'V folyamán épül fel a város keleti lejtőin. Korszerű architektúrájú lakótelep lesz, mely már magában foglalja a nagy zöld- és üdü­lőterületeket is. A műszaki főiskolán bányász, gépész, kohász és elektrotechnikai szakembereket képeznek. Művelődés, tudomán y, iskolák A felszabadulás után Kassán nem volt főiskola. Ma három van: a P. J. Safárik Egyetem, a Műszaki Főiskola és az Állat­orvosi Főiskola, összesen 9 kar, melyeken 670 hallgató látogatja a nappali tagozatot. A hallgatók további százai munka mellett tanulnak. A kassai főiskolákon orvosokat és mérnököket (a bányaipar, kohászat, gépipar, elektrotechnika részére), közgazdászokat, jo­gászokat, pszichológusokat, biológusokat, ma­tematikusokat, állatorvosokat képeznek és további szakemberek egész sorát. Tizenöt középiskolában (ide tartozik a zenei közép­iskola is) tizenegyezer fiú és lány tanul. A szakmunkástanuló-intézeteket 9 ezer tanuló látogatja. A főiskolák fejlődése előfeltétele volt a tudományos szakemberek koncentrációjának, s ez aztán biztosította a tudományos mun­kahelyek keletkezését. A Szlovák Tudomá­nyos Akadémia Kassán több munkahellyel rendelkezik. Nemzetközi tekintélynek ör­vend a Hematológiai Intézet, a Kísérleti Fi­zikai Intézet (részt vesz az Interkozmosz programban), a Kísérleti Metallurgiai Inté­zet stb. Kassán dolgozik az SZTA három tagja, sok főiskolai tanár, kandidátus. A kassai aranykincs. Államunk támogatja a kulturális életet. A több népi együttes mellett, mint a Carnica (az úttörőház együttese), Zeleziar (Kelet­szlovákiai Vasmű), Dargov (járási művelő­dési központ), Strojár (Kelet-szlovákiai Gép­gyár) és az iskolai együttesek mellett meg­találhatjuk a könyvtárak, művelődési házak egész sorát, valamint legújabb büszkesége­inket, a szakszervezeti kultúrpalotát és a szovjet barátság házát, melyeket a felsza­badulás 30. évfordulója tiszteletére adtak át. Az Állami Színház (prózai, zenei, balett és kamara részleggel), a bábszínház és a magyar nyelvű Thália Színház (mely a ko­máromi Magyar Területi Színház részlege) hivatásos együttesek. A színház zenei rész­legén kívül Állami Filharmonikus Zenekar is működik. Minden évben zenei fesztivál színhelye Kassa és minden második évben nemzetközi orgonafesztivált rendeznek itt. Ha már a nemzetközi művészeti esemé­nyeket emlegetjük, nem feledkezhetünk meg a festészeti biennáléról, mely a szocialista államok festészetének seregszemléje. Ezen kívül évente fémplasztikai szimpozion szín­helye városunk, ezt a Kelet-szlovákiai Vas­mű patronálja, s a művek a város közterei­nek díszítésére szolgálnak. A teljesség kedvéért meg kell még emlí­tenünk azokat az intézményeket, melyeket melegen ajánlunk miskolci vendégeinknek: a különlegességszámba menő Műszaki Mú­zeumot, a Kelet-szlovákiai Múzeum gazdag gyűjteményeit, a munkásmozgalmi gyűjte­ményt, mely a kassai kormányprogram épü­letében kapott helyet, valamint a Kelet­szlovákiai Képtárat. A kulturális intézmé­nyek gazdag palettáját a Csehszlovák Rá­dió és Televízió stúdiói egészítik ki. A Vasmű Tizenöt éve annak, hogy Kassától délre a földmarkológép először vájt a földbe, s meg­kezdődött a robusztus méretű kohászati kombinát, a Kelet-szlovákiai Vasmű épí­tése. Elképzelni is nehéz volt, hogy az ak­kori tar földek helyén majdan egy huszon­hétezer dolgozót alkalmazó nagyvállalat emelkedik. De hát ez már valóság. A szovjet tervezők, technikusok és mun­kások keze nyomával lépten-nyomon találko­zunk. Az ő tervezőasztalaikon rajzolódtak ki e gigantikus vállalat tervei, a szovjet üzemek készítették el a termelőgépek egész sorát, a szovjet szakemberek s munkások indították meg a termelést az új üzemek­ben. A széles nyomtávú vasút köldökzsinórja köt össze bennünket a Szovjetunióval, ahon­nan a vasérc ezer tonnái özönlenek a Ke­let-szlovákiai Vasműbe. Zárt gyártási ciklussal dolgozik a vasmű, a beérkezett vasérc-késztermékek (különböző vastagságú és felületkiképzésű acéllemezek) formájában hagyják el a gyárat. A három magas kemencéből évente mint­egy hárommillió tonnányi nyersvasláva zú­dul ki, mely aztán a két acélműben (évi három és fél millió tonna a kapacitása) acéllá alakul. A továbbiakban az acélt a meleg- és hideghengerdében lemezzé ala­kítják. .... . ______ Az ^acéllemezek mellett nagy jelentősége van a" spirálisan hegesztett acélcsövek gyár­tásának, melynek 75 százalékát a Szovjet­unióba exportáltuk. Lengyelország részére panelradiátorokat szállítunk. Vietnamban, a Szovjetunióban, Magyarországon és másutt is találkozhatnak a nálunk gyártott acél- szerkezetű szerelőcsarnokokkal, és a vékony falú hajlított profiláruval. Ezenkívül a ter­melés széles palettájához tartoznak az acél- szerkezetek és a különféle melléküzemágak, ahol főleg kohókerámiai és kokszkémiai ter­mékeket készítenek. Ez az év mind a Kelet-szlovákiai Vasmű, mind egész népgazdaságunk szempontjából nagy jelentőségű, mivel az ötödik ötéves terv befejező éve.__ Az eddigi négy év alatt a vállalat túlteljesítette tervezett nyeresé­gét. Több mint ötmilliárd korona értéket termelt, mely mintegy fele annak az ösz- szegnek, melyet társadalmunk e vállalat fel­építésére áldozott. Az idei árutermelés ér­téke eléri a 9 milliárd 20 millió korona ér­téket. Ez a fantasztikus fejlődés természete­sen elképzelhetetlen volna az állandó kor­szerűsítés, a tudomány és a technika leg­újabb eredményeinek alkalmazása nélkül. A múlt év derekán adták át a második acél­művet, újították föl a magas kemencét s ezzel együtt korszerűsítették a meleghenger- dét, a szlabingot, a kokszolóművet, az oxi­génművet és valamennyi szervoüzemet. A kassai kohászok nagy gondot fordíta­nak az utánpótlás nevelésére. Tíz év alatt Csehszlovákia legnagyobb ,iparitanuló-inté- zetében 6500 szakmunkást neveltek, s szá­muk évről évre nő. E tanulóintézetben öt év a tanulmányi idő, ezután érettségit tesz­nek a fiatalok. A meleghengermű részlete. Múltat idéző Kassa környéke, a Heriiád vö'gye Cseh­szlovákia legrégebben lakott területei közé tartozik. A város iparosainak szorgalma, kereskedőinek ügyessége és a jelentős ki­rályi kiváltságok felvirágoztatták a várost, s nemcsak Kelet-Szlovákia, hanem egész Magyarország egyik legjelentősebb városává tették már a XIII. században. A XV. században a legnagyobb közép­európai városok közé tartozott, lakóinak száma tízezer körül mozgott. A gazdasági fellendülés következtében magas színvonalú kulturális élet bontakozott ki, erről neves iskolák, a könyvnyomda s más intézmények tanúskodnak. A város legjelentősebb műemlékei közé tartozik a Kosicei Kormányprogram Háza,, amelyben a csehszlovák Nemzeti Front első kormányának programját hirdették ki 1945 áprilisában. A város emlékművei és emlék­táblái a nemzeti és forradalmi hagyományo­kat idézik. A legjelentősebbek: a CSKP emlékházai, Schönherz Zoltán és Jankó Baőik emléktáblája. Ludovit Kukorelli és a szovjet hadsereg emlékműve, valamint az antifasiszta harcosok emléktáblái. A legtöbb építészeti emlék a Lenin utcán (volt Fő utcán) maradt fenn. A gótika leg­jelentősebb szlovákiai emléke a Szent Erzsé­bet dóm. Mellette áll a XV. századból szár­mazó Orbán-torony, a XIV. században, a volt temetőben épült Szent Mihály-kápolna, az Immakuláta-szobor. A Kelet-szlovákiai Múzeum gazdag gyűj­teményei Kelet-Szlovákia népeinek életét mutatják be az őskortól napjainkig, s érté­kes képzőművészeti emlékeket is őriznek. Néhány évvel ezelőtt itt nyitották meg a kassai aranykincs kiállítását. A Lenin utca és a kis mellékutcák polgárházai is érdekes fejlődésen mentek keresztül, stílusjegyeik a város történelmének egy-egy korszakát idé­zik. A város legépebb állapotban maradt középkori épülete az elmúlt századokban néhányszor már átépített, illetve restaurált úgynevezett Lőcsei-ház. A városfal marad­ványa a Hóhérbástya, amelyben jelenleg állandó kiállítás van, a Molnárbástya, vala­mint a Csajkovszkij és a Fegyverház utcán álló bástyák. Az átépített Miklós-börtönben a város történetének emlékei találtak ott­honra, elsősorban a céhek dokumentumai. A legrégibb műemlék a Dominikánusok temploma, s ennek eredeti formájában fenn­maradt gótikus szentélye. A ferencesek templomának homlokzatán látható kődom­bormű a gótikus szobrászat gyöngyszemei közé tartozik. A Jakab-palota a múlt század végén épült, az akkor divatos romanticizáló stílusban. A Kassához csatolt falvak közül Barca Csehszlovákia leggazdagabb régészeti lelő­helyei közé tartozik, leleteinek tanúsága sze­rint ez a vidék a korai kőkorszaktól kezdve lakott terület volt. A falu kastélyát a XVII. században emelték, majd a XIX. században átépítették. A szintén régészeti lelőhelyeiről híres Saca rokokó kastélya 1776 óta áll. Dísztermének freskóit a koSicei Schrott E. festette. A környék őszintén irigyeljük miskolci barátainktól városuk környékét. Olyan világhírű üdülő­helyek, mint Tapolca és Lillafüred. Kassa környékén nem találhatók. Bár erdők öve­zik a vároá északi peremét, az üdülési lehe­tőségek szegényesebbek. Közvetlenül a város mögött van a Cser­mely völgye, az úttörővasút, az egészség parkja, egyszerű tornaberendezésekkel fel­szerelve. A domboldalakon parkerdő, majd feljebb a Bankó, ahol már évtizedek óta szívesen találkoznak a turisták. Távolabb emelkedik az Eprestető — kedvelt síelő­paradicsom. A másik téli sportközpont Kas­sától nyugatra Aranyhida, ahol szép üdülő- központot építettek a Kelet-szlovákiai Vas­mű kohászainak, s más üzemek dolgozói­nak. Jászó szép cseppkőbarlangja és vad­regényes vidéke kedvelt üdülőhely. A vízi­sportok szerelmesei szívesen keresik fel a Bukoci duzzasztót, vagy a közelben a Csányi-tavakat. Ha különlegességet keresnek miskolci ba­rátaink, akkor a herlányi gejzír megtekin­tését ajánljuk, mely 34—36 órás időközök­ben mintegy 25 méter magasságba lövi fel vízsugarát. Reméljük, hogy a városatyák döntései nyomán a jövőben a testvérvárosunkból ér­kező kedves vendégeinket szebbnél szebb üdülőtelepekre invitálhatjuk. Ezt az oldalt, mely Csehszlovákiának a szovjet hadsereg által való felszabadítása harmincadik évfordulója alkalmából készült, a kassai veGer testvérlap szerkesztői: Ivan Eecko és Tornai Spira készítették. Fényképek: Ivan Laputka.

Next

/
Oldalképek
Tartalom