Déli Hírlap, 1975. május (7. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-30 / 125. szám

A gépgyáriak kérik: Aszfaltozzák le az autóbusz-meoállát A Miskolci Közlekedési Vállalat az év elején, hogy a Diós­győri Gépgyár és a Lenin Kohászati Müvek dolgozóit minél gyorsabban kiszállíthassa a Tiszai pályaudvarra, megindítot­ta az 1/D jelű járatot. Ennek egyik végállomása a Diósgyőri Gépgyár előtt van. Több dolgozó szóvá tette, hogy — mivel a forduló nincs aszfaltozva — sokszor porfelhőbe burkolózva jutnak el az autóbuszokhoz. Kérik: aszfaltozzák le a bekötő­utat és a végállomás területét. A kérdést továbbítottuk az MKV vezetőinek. * Vizreszállás Egyeztetni a kavicskotrók és a város érdekeit A Csórha tó és környékének fejlesztése Zavagyák László, a forgal­mi főosztály vezetője: — Amikor szóba került — a dolgozók igényeinek meg­felelően — a járat üzembe helyezése, megegyeztünk a Diósgyőri Gépgyárral, hogy ezt a területet feltöltik, s al­kalmassá teszik arra. hogy ott az autóbuszok meg tud­janak fordulni. Tudomásom szerint ez megtörtént, de an­nak idején aszfaltozásról nem volt szó. Juhász Barnabás, a Diós­győri Gépgyár pártbizottsá­gának titkára: — Dolgozóink kérését még az elmúlt év őszén tolmá­csoltuk az MKV vezetőinek. A közlekedésiek megtalálták a módját, hogy segítsenek gondjainkon. Akkor abban állapodtunk meg, hogy fel­Nem múlik el esztendő, hogy a Szerencsi járási Népi Ellenőrzési Bizottság a la­kosságot legközvetlenebbül érintő területen, a kereske­delemben és a vendéglátó- iparban vizsgálatot ne vé­gezne. Ennek tulajdonítható, hogy ellenőrzéseik évről év­re megnyugtatóbb eredmény­nyel járnak. Ezt bizonyítja a járás 16 községének 37 boltjában és vendéglőjében, Talián János elnök irányításával legutóbb végzett vizsgálatuk is. Álta­lános tapasztalatként állapí­tották meg ugyanis a népi el­lenőrök, hogy javult az áru­ellátás, lényegesen kevesebb a hiánycikk és a vásárlók megkárosítására való törek­vés, csinosodnak az üzlethe­lyiségek, emelkedik a kiszol­gálás színvonala. Persze, azért koránt sincs még minden rendben. Visz- szatérő hibákkal találkoztak a kenyér csomagolása, a po­harak hitelesítése és az ár­cédulák hiányossága terén. De a vásárlók megkárosítása is elő-előfordul, különösen a vendéglőkben. Ilyen esetek­kel találkoztak például Sze­rencsen, Tokajban, Takta- harkányban. Két taktaharká- nyi büfében arra hivatkoz­tak, hogy a központtól nem kaptak hitelesített poharakat. A húsboltokban gyakori hi­ba, hogy a csomagra nem ír­ják rá a fizetendő összeget, pedig a boltvezetőknek ez kötelessépük. Bodrogkeresz- túrban két mérleg kétféle­képpen mért. Ugyancsak a Jutalmazták az elutasítottakat A Diósgyőri Gépgyárban statisztika készült az elmúlt évben elutasított, majd meg­fellebbezett újításokról. Eb­ből kiderül: a SZUEB által elfogadásra javasolt — előző­leg már elutasított, megfel­lebbezett — újítások csak­nem 75 százalékát utólag el­fogadták a gépgyárban. Kö­zülük hatot még jutalmazás­ra is javasoltak! A számada­tok fir 'elmeztetnek: körülte­kintőbben kellene végezni az újítások elbírálását! töltjük ezt a területet, s al­kalmassá tesszük autóbusz­végállomás céljaira. Dolgozó­ink közül többen vállalták, hogy szabad idejükben, tár­sadalmi munkában segíte­nek. Ez megtörtént, az asz­faltozás azonban már nem a mi „asztalunk.” E gond jogosságával a pá­rost tanács építési és közle­kedési osztályán is egyetér­tenek a Miskolci Mélyépítő Vállalat igazgatójától pedig azt az információt kaptuk: ha rendelést kapnak, soron kívül elvégzik az aszfalto­zást. Remélhető tehát, hogy megoldódik a gépgyári dol­gozók gondja: eltűnik a por­felhő az autóbusz-végállo­másról. (tóth) mérleggel volt baj az egyik tiszalúci boltban is. A korábbi tapasztalatokkal ellentétben lejárt szavatos­ságú árut egyetlenegy üzlet­ben sem találtak a népi el­lenőrök. Sokat javult a bol­tok, vendéglők rendje, tisz­tasága, bár Abaújszántón, Tiszalúcon és Taktaharkány- ban egyik-másik üzletben ezen a téren még van javíta­nivaló. Elmarasztalóan jegyez­te meg jelentésében a NEB munkabizottságának vezető­je, hogy az üzletekben álta­lában nem kérték az ellen­őröktől a megbízólevelet. több helyen pedig meg akar­ták vendégelni őket, mond­ván. hogy ez „így szokás ...” Melegbama szemű, közép- termetű lány. Az ujján az egyetemi aranygyűrű (gépész- mérnök). Szavaiban értelem, logika, határozottság... S már együtt is jó pár, a többi huszonévestől megkülönböz­tető „jegy”. De hol van még a többi, amelyeknek jó isme­rői — munkatársak, volt év­folyamtársak, a DIGÉP KISZ- és gazdasági vezetői — egy­általán nem is csodálkoztak, hogy Hargitai Ágnes képvi­selőjelölt lett ■ ■ — Nekem meglepetést oko­zott a jelölés — mondja. — Hogy miképpen fogadtam a jelölést? Először arra gon­doljam, képes lennék-e meg­felelni a követelményeknek? Én, a Parlamentben, a tör­vényhozásban?! Egy kicsit hi­hetetlennek tűnt, talán még azt is gondoltam, hogy álmo­dom az egészet. Nem álmodta. S amikor először kellett szembenéznie a'jelölő gyűlésen a választók kai, már bízott, hogy bizal­mat szavaznak neki. Meg­kapta. Készüknek az ünnepélyes átadásra Az ütemtervnek megfelelő­en halad a Füzesabony—Eger közötti vasútvonal villamosí­tása. A Miskolci Postaigazga­tóság, az ÉMASZ és a vas­utasok jó együttműködésének köszönhető, hogy a jövő hét elején már megkezdődhet a próbajáratás. Az utolsó mű­szaki vizsgálatok kielégítő eredményt hoztak, így min­den bizonnyal július 13-án, a vasutasnapon begördülhet az első vili any mozdony vontatta szerelvény a hevesi főváros­ba Környezetvédelmi ankét Az idén ismét világszerte megemlékeznek a környezet- védelmi világnapról. Miskol­con az MTESZ Borsod me­gyei szervezetének kommuná­lis és környezetvédelmi bi­zottsága, illetve a Magyar Hidrológiai Társaság megyei területi szervezete rendez kör­nyezetvédelmi ankétot, június 5-én, az MTESZ miskolci székházában. Az ankét előadói sokoldalú­an vizsgálják a környezetvé­delmi munka eredményeit, tennivalóit. Többek között a megyei KÖJÁL szakemberei a Mályi-tavon végzett higié­nés vizsgálatokról számolnak be, és előadás hangzik el a Sajó-völgy vízminőség-szabá­lyozásáról. Letépik az értesítést Beváltotta az elképzelése­ket a posta közelmúltban be­vezetett újítása': értesítő cé­dulát ragasztanak a posta­szekrényre, ha ajánlott levél, csomag érkezett. A korábban bedobott írásos értesítés ugyanis sokszor elkerülte a lakók figyelmét. Gondot okoz­nak viszont a postásoknak a gyerekek, mert igen sokszor előfordul, hogy mire az érte­sített hazatér a munkából, avatatlan kezek már letépték a figyelmeztető feliratot. — Most már nem félek, bár izgulok. Ismerkedem a terü­let gondjaival. A minap Fel­ső-Hámorban találkoztam a választókkal. Elmondták, ők máris bíznak bennem, de én is értsem meg nagy-nagy gondjukat. A Szinva már két­szer kiöntötte őket otthona­ikból, s ha egy kis eső esik, megárad, fenyegeti őket, tönkreteszi parkettájukat, újonnan tatarozott házaik fa­lát. Vagy itt van Ömassa! Hosszú évek óta kérik az ott lakók: kapjanak végre jó utat. Aztán a diósgyőri vá­rosközpont! Az Eger felé ve­zető út jobb oldala moderh, minden kényelmet biztosító városrész. A másilj oldal: fa­lu. Micsoda óriási különbsé­gek egymástól néhány méter­re! Hogyan lehet ezt enyhí­teni, megszüntetni? Miért esett a választás ép­pen Hargitai Ágnesre? Hi­szen sok más ember kezdte az életét úgy, mint ő: diós­győri munkásszülők, érettségi a Kilián Gimnáziumban, ta­nulás a Nehézipari Műszaki Egyetemen, majd munka a DIGÉP különböző helyein, most a főkonstruktőr I. szer­A Csorba-tavak nem ter­mészetes képződmények, a kavicskotró-gépek vájták medrüket. Az öreg-tó hosz- sza 560 méter, átlagos mély­sége 3—4 méter,' de vannak benne 10 méteres „kráterek” is. Partján a vízi sportok ked­velői vertek tanyát. Egymás mellett sorakozik többek kö­zött a DVTK, az MVSC és a Borsodi Bányász csónakhá­za. Nyári napokon 5—600 fia­tal is vízre száll és az el­múlt években kiváló verseny­zők, magyar bajnokok nőttek ki közülük. A kajak-kenu sportág a magyar sport erősségei közé tartozik. Országos érdek is tehát, hogy a jelenlegi — meglehetősen mostoha — kö­rülményeket megváltoztassuk. Mindenekelőtt a vízfelületet kell növelni, hiszen az Öreg­tó edzésekre sem tökéletesen alkalmas, komoly versenyek vezet szerszámgép-szerkesz­tésén, betöltve a KlSZ-alap- szervezeti titkári funkciót is. Ám ő már mindezeken a he­lyeken eddig is bizonyított: kitartást, emberséget, megér­tést, szorgalmat, küzdeni tu­dást, szakértelmet. S ha kel­lett, mindenütt és mindig tudta adni azt a kicsike több­letet, ami beosztottból veze­tőt, sportolóból bajnokot, tisztből főtiszteit avanzsíroz. — Nagy dologra vállalko­zom; de sokan állnak mellet­tem. Édesapám, katonaöcsém, munkahelyi vezetőim, KISZ- alapszervezetem, az egész gyár, s talán.. egész Diós­győr, a 6. sz. választási ke­rület minden lakosa. Búcsúzik. Siet az egyetem­re, ahol továbbképző-tanfo- lyamot végez. Mert lehet, hogy június 15-e után képvi­selő lesz, ám a Szedlacsek— Jászai-féle DIGÉP-részlegnél világhírű gépeket terveznek, szerkesztenek, s ő ott is helyt akar állni. Ez pedig tanulás nélkül nem megy. Ny. I. rendezésére pedig egyáltalán nem. Ám nem csupán a verseny- sport érdekei követelik a Csorba-tó környékének ren­dezését, fejlesztését. Ezreknek nyújthatna kellemes pihenést ez a táj, hiszen közel van a belvároshoz, vizet, napfényt, a pecásoknak pedig jó fogást kínál. Nyelik a port A 7-es busz a Sajó-híd túl­oldalán teszi le az embert. Innen még körülbelül egy ki­lométert kell gyalogolni a csónakházig. Az út hepehu­pás, és hatalmas porfelhőt verve, sűrűn száguldanak el a tó felé igyekvők mellett a dömperek, teherautók. Három szépen lebarnult fia­talember nyeli a port, sza­porán lépkedve. Egyetemis­ták, a tanulástól szakítottak el néhány órát, alig várják, hogy vízre szánjanak. Vígan nyelik a port, azt mondják, majd kiszuszogják a kajak­ban, a jó levegőn. Velük együtt érkezünk a Borsodi Bányász csónakházához. Tóth Dezső edző mindjárt be is fogna bennünket, kínál­ja a kajakot, vitorlást, de most erről le kell monda­nunk. — A Kavícskotró Vállalat a „vízi emberek” szerint ront­ja vagy építi a tavat? — Szerintem építi. Látják? A tó túlsó végében most is dolgoznak a gépek. Az ott egy zátony, ha elbontják, lénye­gesen hosszabb lesz a pálya. Röviddel később a záto­nyon Simák Lászlóval, a Mis­kolci Kavicskotró Vállalat ve­zetőjével beszélgetünk. Néha hangosra kell fordítani a szót, mert három lánctalpas földgyalu dübörög a köze­lünkben. Átszakítják a zátonvt — Ha közbe nem jön a múlt őszi árvíz, már végez­tünk volna ezzel a munká­Tegnap kezdődött meg a II. 'Z. golyósmalom műszaki át­vételi eljárása a Cement- és Mészművek Hejőcsabai Gyá­mban. Amennyiben megfelel a követelményeknek, a jövő héten megkezdik az üzemi próbákat. Az addig elkészült és már raktáron levő több val. De kiöntött bennünket a Sajó. Június derekán már így sem találják itt ezt a 80 mé­ter széles zátonyt. Egybesza­kítjuk a két tavat és ezzel 1200 méter hosszúra nyújtjuk a kajak-kenupályát. A mun­kát ugyanebben az irányban folytatjuk, és ha elérünk ad­dig a nyárfasorig, amit a tá­volban látnak, már kétezer méter hosszú lesz a tó. — Tud róla, hogy a tanács tervet dolgozott ki a tó kör­nyékének fejlesztésére? — Nem sokat. A közelmúlt­ban meghívtak a tanácsra, egy tárgyalásra. Ott erről volt szó. Sajnos, nem lehettem je­len, el kellett utaznom Mis­kolcról a kérdéses napon. Víkendlelkek is A Simák László által em­lített megbeszélés május 15- én zajlott le. Meghívták rá a Kavicsbánya Vállalat buda­pesti központjának illetékes vezetőit is. Mint dr. Horváth Béla városi főépítész elmond­ta, a Budapesti Műszaki Egye­tem készíti a Csorba-tó kör­nyékének fejlesztési tervét. Az elképzelések szerint a tó a verseny- és tömegsportot szolgálná elsősorban, de ví- kendtelkeket is ki lehet majd alakítani a partján. Ahhoz azonban, hogy ez a régen dédelgetett szép terv megvalósuljon, egyeztetni kell ,a kavicsbányászat és a város érdekeit. Erre késznek mutat­kozik a Kavicsbánya Válla­lat, sőt — mint magunk is ta­pasztaltuk — eddig is figye­lembe vették a sportvezetők kívánságait. Ám, addig is, amíg az át­fogó fejlesztési terv elkészül, jó volna, ha a tó barátainak és főleg az ifjú sportolóknak nem kellene porfelhőben gya- logolniok — félreugrálva a dömperek elől — a J-es busz megállójától a csónakházakig. A nyári időszakban közleked­hetne a 7-es autóbusz a tó érintésevei, a reggeli és a dél­utáni órákban. BÉKÉS DEZSŐ mint 8 ezer tonna klinkerből ha az üzemi próbák is si­keresek lesznek — június kö­zepén megkezdhetik a cement termelését. így biztosítottnak látszik, hogy az év végére teljesítik a több mint 6 ezer tonnás cementgyártási tervet. Nem kaptak hitelesített poharai? IXEB-jelentéa a szerencsi járásból „ Már ismerkedem a terület gon99 A gyáriak jelöltje Két bét múlva cementet termelnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom