Déli Hírlap, 1975. április (7. évfolyam, 76-99. szám)
1975-04-28 / 98. szám
zöldség vagy játszótér ? Boflgárf&ídi huzavona A 89~es tanácstagi körzetben sok a gyerek. Bérházak és csendes kertvárosi utcák is vannak itt Amikor a bérházakat építették, játszótereket is terveztek. Kis tereket, amekkorákat a hely engedett. Van homokozó, hinta, forgó, de nincs még egy alkalmas fogócskapálya se. A gyerek, ha egészséges, mozogni akar. A kis terek meg- védhetetlenek a nagyobbak kamasz viharossága ellen. Van viszont hely a garázsok mögött, a régi lyukói kisvasút környékén. Mini sportpályát terveznek tehát a nagyobbaknak. Jó ez? Társadalmi munkában már feltöltöttek egy óriási (grundnak óriási!) területet. Kerítettek hozzá kohósalakot, arra zúzalékot. ... A mini labdarúgópálya a Szarka-hegy aljában lenne. A kis kertes házak közvetlen közelében. És ott néhány lakó tiltakozik. — Tőlem csinálhatják társadalmi munkában, vagy .akárhogy. Nem engedem őket itt labdázni. Bejön a labda a kerítésen, kiveri azt a kis zöldséget, ami van... Endresz György utca: — Megváltás lenne az a kicsi pálya. Kint játszanak a gyerekek az úton. És mi is parkosítunk... Kárpáti utca: — Még a felnőtt is kimehetne oda néha... Vágó Péter tanácstag: — Igen, én is tudok a kiskertet védők félelmeiről, de járjuk körül a területet. Ide, a Stadion utca végére tervezünk egy központi sport- játszóteret. Röplabdapályával, néhány játékkal, körül fákkal. És ahogyan a szarkahegyiek féltik a néhány bokor zöldségüket — hiszen számottevő' kárt aligha tesznek á labdák —, ennek a tervnek is vannak ellenzői. Ide garázsokat akartak . . . Garázst itt sok helyre akartak. Ügyesen akarták, mert az idétlen, a környékbe nem illő, de nem is túlságosan gondozott garázssorok itt is, ott is a zöld parkokba harapnak. — Mikor lesz készen a labdarúgópálya ? — Elsejére. Vasárnap dolgozunk. A kapuk már készen vannak. Utána is lesz még munkánk, de az az igazság, hogy csak néhányan vagyunk. A legtöbb lakó az ablakból mosolyog rajtunk ... A salak még nincs elterítve, csak néhány- négyzetméteren, de a gyerekkezek már felállították az egyik kaput. Simon Béla lakóbizottsági elnök: — Hiszen, ha többen lennénk ... Valójában alig néhányan vannak, akik valóságos gyermekparadicsomot terveznek, és csinálnak is. Vágó Péter, Simon Béla, Korodi Sándor. Simpn Béla maga javítja a parkok játékait, maga festi; más földet mozgat, gépet kerít... Ha mindenki ilyen volna? Alig száz méterrel arrébb nincs gond a társadalmi munka szervezésével. A lakók maguk parkosítanak, ősszel 300 rózsatő kerül a földbe. Tavaly két utcában is maguk rakták le a járdalapokat. Labda gurul elém. A sohasem elfelejthető gyerekörömmel mozdulok, már rúgnám vissza, de a labda tiltott helyről, a fűből gumit. Azért visszarúgom. Még egy hét, és e néhány háztömbnyi gyerek külön pályáján akár közéjük is áll- hatnék. Utolsó bekezdésem lényegében utóirat: a lakóbizottság most azt szervezi, hogy valamilyen hálót kerítsenek, ami majd védi a kerteket. Az új kispályát pedig (nem szabályos méretű) a város, a kertészet és az ügyes gyerekeket kereső sportegyesületek figyelmébe ajánlom BARTHA GABOR Blúzok csipkebetéttel Borsodi barangolások Füzér vara Füzér vára a Nagy-Milic hegycsoport előterében, pazar kő- zsákokból álló vulkáni kúp tetején, szabálytalan alaprajzú belső és külső tornyos hegyivárként épült ki évszázadok folyamán. Árpád-kori váraink rangos emlékei közül is kiemelkedő értékű, művészi alkotás. Első okleveles emlékünk szerint II. Endre vásárolta meg a Kompolt nemzetségtől és csatolta a sárospataki királyi erdőispánsághoz. V. István építi tovább akkor, amikor viszályban áll atyjával, IV. Bélával, akinek hadai elől családját ide menekíti Sárospatakról. Az öreg király nem tudja elfoglalni, és V. István halálából a várkapitány Demeter és Mihály fiainak adományozta. A ,.csejtei szörnyeteg'1 Az Árpád-ház kihalása után az Anjouk Drugeth Fü- löpnek, tárnokmesterüknek adományozták. Zsigmond 1430-ban Perényi Jánosnak és Miklósnak adja. A román kori várat ők építik át emeletesre, teszik több szintessé a kornak megfelelő védőművekkel. Ó- és új olasz bástyái, belső termei is ekkor épülnek. Az utóbbiak fényes pompával, ami egyébként jellemző volt országszerte a Perényi-féle építkezésekre. Ennek legszebb, ma is látható részlete a gótikus kápolna. ' A kápolna alatti dongaboltozatos román kori helyiségben őrizte Perényi Péter a mohácsi csatavesztés után a királyi koronát. Török fogságba kerülve is magával vitte és hosszas viszontagság után a sztambuli Héttoronyból Szolimán szultán adta vissza IzabeUa özvegy királynőnek. A Perényiek birtokvesztése után Báthory Istváné a vár. Amikor lengvel királlyá választják, húgára, Erzsébetre, a „csejtei szörnyetegre” hagyta. Róla az a tévhit, hogy szépségének megőrzése érdekében fiatal parasztlányok vérében fürdött. A közelmúltban kiderült, hogy koholt per volt az ellene lefolytatott eljárás. A pénzzavarral küzdő bécsi udvarnak volt szüksége a hatalmas Báthory-vagyonra. Később a Nádasdyaké, majd falain Thököly Imre zászlait lengette a szél és csak szabadságharcának bukása utón jut osztrák kézre, Lipót császár tulajdonába. 1683-ban falainak nagy részét a császári csapatok lerombolják. felrobbantják. II. Rákóczi • Ferenc szabadság- harca idején így már nem volt jelentősége. Mint elkobzott Rákóczi-birtok a Károlyi család tulajdona lesz. Eladják a Kecer családnak, majd visszavásárolják és a füzérradványi uradalomhoz csatolják. Flórája, faunája A felszabadulással kerül állami tulajdonba. A vár egykori állapotáról, belső berendezéséről és a falai közötti életről pontos képet kapunk az 1620 és 1665-ös esztendőkben készült inventáriumból (gazdasági és katonai jellegű összeírás-jegyzőkönyv ez), ami komoly segítséget jelent majd a tervezett régészeti feltárás és helyreállítás munkálataihoz. Ennek a nagy művészettörténeti jelentőségű várnak egyébként a környezete is védett. Földtani értékét a már említett kőzsákokból és oszlopokból álló andezitkúp és a kúp karélya alatti utóvulkáni eredetű gombaszikla adja. Flórája sajátos kárpáti flóra, a várhegy területén ritka növények tenyésznek. Védelem alatt áll az itt tenyésző fekete keresztes vipera, annak ellenére, hogy marása halálos. Egyébként szelíd állat, ha nem nyúlnak hozzá vagy nem lépnek rá, nem harap. Vigyázattal járva a hegyen, az egész terület szabadon megtekinthető. H. SZABÖ BÉLA • • Onhűfő sörösláda „Mi legyártottuk a mintát, és sikerült!” — ez a reklámmondat hirdeti a Chil Can Industries hatesztendős munkájának eredményét. Ez nem más, mint a sör és a limonádé tárolására szolgáló ömhűtő láda. A ládába cellát szereltek, mely egy kapszulát tartalmaz, s abban olyan folyadék van, mely könnyen forrásba jön. Ha egy meleg nyári napon feltörik a kapszulát, a folyadék forrni kezd, és elvonja a hőt a láda tartalmától. A sör vagy a gyümölcslé hőmérséklete 90 másodperc alatt 20—25 C°-kal csökken. Idén hódít a szoknya divatja. A különböző hosszúságú és bőségű nadrág egyeduralma szűnőben. A tavaszi kosztümök is inkább szoknyával készülnek, vonaluk franciás, lefelé bővülők. Egyre kedveltebbé válik a glok- nis szoknya, kis mintás blézerrel. A szoknyákhoz természetesen új vonalú blúzok is szükségesek. Az Országos Iparművészeti Vállalat neves divattervezője. Záhonyi Lujza három, a legfrissebb divatnak megfelelő blúz rajzát küldte lapunk olvasói számára. Felső képünkön: csipke beállítású blúzkülönlegességek (különösen figyelemre méltó a népviseleti hatású csipkebetétes modell). A másik rajzon: pikéblúz,cakk- díszítéssel. trdőgyűrű a tó koré Néhány év múlva teljesen megváltozik a velencei-tavi táj képe: eltűnnek az északi part kopárosai. s valóságos erdőgyűrű veszi majd körül a tavat. A következő években az erdőtelepítés egyik fő területe a Velencei-tó északi partja lesz. Ezen a környéken 975 hektárt fásítanak. Ebből 539 hektár környezet- védelmi célokat szolgáló védő erdősáv lesz, 436 hektár pedig üdülőterület. A tervek szerint őshonos fákat telepítenek a Velencei-hegység ko- párosaira. Az új erdők hetvenöt százaléka elegyes lombos fajokból, huszonöt százaléka pedig fenyvesből áll majd. A telepítési munkákat már megkezdték. Légből kapóit energia A. Picke, a cambridge-i egyetem építészeti részlege műszaki-tudományos kutatásokkal foglalkozó osztályának vezetője szerint a levegő elegendő energiát tartalmaz a fűtéshez' és a háztartási eszközök működtetéséhez. Még egy borús februári napon is körülbelül 60 watt energia található Anglia egy- egy köbméter levegőjében. A szélből is kivonható az energia. A számítások igazolják, hogy az energiaellátás ésszerű megszervezésével a nap és a szél teljes mértékben kielégítheti egy olyan épület ■ háztartási energia- szükségleteit, melyen a falak és a tető felülete legfeljebb 200 négyzetméter. Igaz, ehhez egy fujtatóra van szükség, melyet egyre szélesebb körben alkalmaznak a légkondicionáló rendszerekben. Ez is rekord... Furcsa rekordot ért el a finnországi Christian Feth, 17 éves diák. Egy élére állított pénzérme tetejére 126 éremből állított gúlát. Félénkeknek: tánciskola A Milánótól 29. km-re fekvő Cogliate általános iskolájában délután 2-kor kezdődik Miskolci történetkék Veszedelmes riport • Az L kerületi anyakönyvi hivatalban jártam nemrégiben, hogy tanúja legyek egy kollégám házasságkötésének. Miközben az esküvő kezdetére vártam, eszembe jutott, hogy nem is olyan régen ez az épület a József Attila Művelődési Otthon nevet viselte, s a közlekedési szakszervezethez tartozók igen kellemes estéket, délutánokat töltöttek itt. De egyszer egy házasság itt majdnem meghiúsult. (Mielőtt ezt a történetet elmesélném, azon is töprengek, vajon hová lett az átépítés során az épület faláról az a József Attila emlékét örökítő márványtábla, amely az idő tájt az egyetlen miskolci József Attila-em- lék volt, hiszen a lillafüredit később avatták.) Furcsa dolog, hogy házasságkötésről éppen egy majdnem meghiúsult házasság jusson az ember eszébe, de ahányszor ezt az épületet látom, mindig felidéződik az a 20 év előtti tavasz, amikor a Miskolci Közlekedési Vállalat dolgozóinak táncos szombat esti összejövetelére elkerült a helyi rádió riportere is. Felvett egy kicsit a zenéből, elbeszélgetett néhány résztvevővel, bement mikrofonjával a táncolok közé is, és igazán hangulatos báli tudósítást készített. Volt persze, aki nem örült ennek.. A vállalat egyik férfi dolgozójának menyasszonya Szlovákiában élt, közel a magyar határhoz. Már nem volt messze az esküvő kitűzött ideje, a menyasszony és a vőlegény gyakran váltottak levelet és a bál estéjén a menyasszony éppen a legfrissebben érkezett levelet olvasgatta. A vőlegény arról biztosította ebben, mennyire magányos ő Miskolcon, sehova ki nem mozdul otthonról, mennyire vágyódik utána, senkivel nem kíván szóba állni és minden gondolata csak ö. A menyasszony, hogy gondolatban még közelebb legyen a vőlegényhez, bekapcsolta rádióját, s mit tesz a véletlen,, a miskolci adót sikerült fognia, éppen azt a riportot, amely a József Attila Művelődési Otthon bálján készült. Érdeklődve hallgatta a riportert, a mulatozók zsongását, aztán hirtelen felfigyelt a riporter egy mondatára: „Itt táncol el mellettem Iksz Ipszilon (s itt a vőlegény nevét hallotta) egy nagyon bájos szőke kalauznővel. Hogy szórakozik Iksz elvtárs?” A menyasnzony elsápadva hallgatta Iksz elvtárs válaszát, amely arról biztosította a rádióhallgatókat, hogy remekül szórakozik, majd a riporter további közlését, amely szerint a táncospár még szorosabban összesimulva továbbtáncolt. Néhány nap múlva a vőlegény vérben forgó szemekkel kereste a rádióriportért, lobogtatva a menyasszonyától érkezett levelet, amelyben az előbb elmondottakat írta le az ara, kicsit indulatosan, befejezésként közölve, hogy aki ilyeneket hazudik neki, az nem tekintendő vőlegényének, vége közöttük mindennek. A riporter napokig menekült a dühös vőlegény elől, végül közösen valami levélfélét szerkesztettek a menyasszony szívének meglágyítására. Talán lett volna is foganatja a levélnek, ha nem ugyanakkor jut a szlovákiai menyanszony kezébe, amikor egy ismeretlen jóakaró egy magyarországi újságot is küldött neki. Az újságban egy rövid, humoros tárcát olvashatott, amely azt írta le, miként sült fel egy vőlegény a rádióriporttal, amelyet a határon túl a menyasszonya meghallgatott. Amit ezt követően írt a Szegény szlovákiai menyasszony Miskolcra, már nem tartozik szorosan a történethez. Idáig jutottam az emlékezésben, amikor kollégám és menyasszonya az anyakönyvvezető előtt kimondta a boldogító igent. BENEDEK MIKLÓS a táncoktatás. Az iskola könyvtárában a fekete köté- nyes kisleányok és a farmer- nadrágos, tornacipős kisfiúk az angolkeringő és a rock and roll lépéseit tanulják. A kezdeményezés a coglia- tei általános iskola igazgatónőjétől, Carmelina Violától származik: Az igazgatónőnek az a meggyőződése, hogy a tánc segítségével, komplexusokkal küzdő és általában „nehezen kezelhető” gyermekek könnyebben feltalálják magukat a közösségben. Elgondolásának sikerült megnyernie a tanfelügyelőség beleegyezését is, így az egész napos iskola újságírói, festészeti és jógatanfolyamai mellé most felvették a táncoktatást is. „A tánctanfolyamot — mondja Carmelina Viola — egy hónapja kezdtük meg. A tanerők véleménye szerint az úgynevezett “-nehéz- gyerekek is sokkal jobb magatartást tanúsítanaK azóta.” A tánctanfolyamot vezető Albino Giuri véleménye szerint a legnagyobb eredmény az, hogy a táncórákon szóba sem kerül a fegyelmezés kérdése. Mindenki odafigyel, senkit sem kell figyelmeztetni, és olyan rendbe teszik óra után a könyvtárszobát, hogy még a pedellusok sem panaszkodhatnak. A tanárok kezdetben attól tartottak, hogy a szülők tiltakoznak majd az új tantárgy bevezetése ellen. Ezzel szemben éppen náluk találtak a legmesszebbmenő támogatásra. Az egyik mama örömmel újságolta: „A kisleányom nagyon félénk természet volt. Amióta táncórára jár, sokkal fesztelenebbül viselkedik.”
