Déli Hírlap, 1975. április (7. évfolyam, 76-99. szám)

1975-04-28 / 98. szám

zöldség vagy játszótér ? Boflgárf&ídi huzavona A 89~es tanácstagi körzet­ben sok a gyerek. Bérházak és csendes kertvárosi utcák is vannak itt Amikor a bér­házakat építették, játszóte­reket is terveztek. Kis tere­ket, amekkorákat a hely en­gedett. Van homokozó, hinta, forgó, de nincs még egy al­kalmas fogócskapálya se. A gyerek, ha egészséges, mo­zogni akar. A kis terek meg- védhetetlenek a nagyobbak kamasz viharossága ellen. Van viszont hely a garázsok mögött, a régi lyukói kis­vasút környékén. Mini sport­pályát terveznek tehát a na­gyobbaknak. Jó ez? Társa­dalmi munkában már feltöl­töttek egy óriási (grundnak óriási!) területet. Kerítettek hozzá kohósalakot, arra zú­zalékot. ... A mini labdarúgópálya a Szarka-hegy aljában lenne. A kis kertes házak közvetlen közelében. És ott néhány la­kó tiltakozik. — Tőlem csinálhatják tár­sadalmi munkában, vagy .akárhogy. Nem engedem őket itt labdázni. Bejön a labda a kerítésen, kiveri azt a kis zöldséget, ami van... Endresz György utca: — Megváltás lenne az a kicsi pálya. Kint játszanak a gyerekek az úton. És mi is parkosítunk... Kárpáti utca: — Még a felnőtt is kime­hetne oda néha... Vágó Péter tanácstag: — Igen, én is tudok a kis­kertet védők félelmeiről, de járjuk körül a területet. Ide, a Stadion utca végére ter­vezünk egy központi sport- játszóteret. Röplabdapályá­val, néhány játékkal, körül fákkal. És ahogyan a szarka­hegyiek féltik a néhány bo­kor zöldségüket — hiszen számottevő' kárt aligha tesz­nek á labdák —, ennek a tervnek is vannak ellenzői. Ide garázsokat akartak . . . Garázst itt sok helyre akartak. Ügyesen akarták, mert az idétlen, a környék­be nem illő, de nem is túl­ságosan gondozott garázsso­rok itt is, ott is a zöld par­kokba harapnak. — Mikor lesz készen a labdarúgópálya ? — Elsejére. Vasárnap dol­gozunk. A kapuk már készen vannak. Utána is lesz még munkánk, de az az igazság, hogy csak néhányan va­gyunk. A legtöbb lakó az ab­lakból mosolyog rajtunk ... A salak még nincs elterít­ve, csak néhány- négyzetmé­teren, de a gyerekkezek már felállították az egyik kaput. Simon Béla lakóbizottsági elnök: — Hiszen, ha többen len­nénk ... Valójában alig néhányan vannak, akik valóságos gyer­mekparadicsomot terveznek, és csinálnak is. Vágó Péter, Simon Béla, Korodi Sándor. Simpn Béla maga javítja a parkok játékait, maga festi; más földet mozgat, gépet ke­rít... Ha mindenki ilyen volna? Alig száz méterrel arrébb nincs gond a társadalmi munka szervezésével. A la­kók maguk parkosítanak, ősszel 300 rózsatő kerül a földbe. Tavaly két utcában is maguk rakták le a járda­lapokat. Labda gurul elém. A soha­sem elfelejthető gyerek­örömmel mozdulok, már rúgnám vissza, de a labda tiltott helyről, a fűből gu­mit. Azért visszarúgom. Még egy hét, és e néhány háztömbnyi gyerek külön pá­lyáján akár közéjük is áll- hatnék. Utolsó bekezdésem lénye­gében utóirat: a lakóbizott­ság most azt szervezi, hogy valamilyen hálót kerítsenek, ami majd védi a kerteket. Az új kispályát pedig (nem szabályos méretű) a város, a kertészet és az ügyes gye­rekeket kereső sportegyesü­letek figyelmébe ajánlom BARTHA GABOR Blúzok csipkebetéttel Borsodi barangolások Füzér vara Füzér vára a Nagy-Milic hegycsoport előterében, pazar kő- zsákokból álló vulkáni kúp tetején, szabálytalan alaprajzú belső és külső tornyos hegyivárként épült ki évszázadok folyamán. Árpád-kori váraink rangos emlékei közül is kiemelkedő értékű, művészi alkotás. Első okleveles emlékünk szerint II. Endre vásárolta meg a Kompolt nemzetség­től és csatolta a sárospataki királyi erdőispánsághoz. V. István építi tovább akkor, amikor viszályban áll aty­jával, IV. Bélával, akinek ha­dai elől családját ide mene­kíti Sárospatakról. Az öreg király nem tudja elfoglalni, és V. István halálából a vár­kapitány Demeter és Mihály fiainak adományozta. A ,.csejtei szörnyeteg'1 Az Árpád-ház kihalása után az Anjouk Drugeth Fü- löpnek, tárnokmesterüknek adományozták. Zsigmond 1430-ban Perényi Jánosnak és Miklósnak adja. A ro­mán kori várat ők építik át emeletesre, teszik több szin­tessé a kornak megfelelő vé­dőművekkel. Ó- és új olasz bástyái, belső termei is ek­kor épülnek. Az utóbbiak fé­nyes pompával, ami egyéb­ként jellemző volt ország­szerte a Perényi-féle építke­zésekre. Ennek legszebb, ma is látható részlete a gótikus kápolna. ' A kápolna alatti dongabol­tozatos román kori helyiség­ben őrizte Perényi Péter a mohácsi csatavesztés után a királyi koronát. Török fog­ságba kerülve is magával vitte és hosszas viszontagság után a sztambuli Héttorony­ból Szolimán szultán adta vissza IzabeUa özvegy király­nőnek. A Perényiek birtokvesztése után Báthory Istváné a vár. Amikor lengvel királlyá vá­lasztják, húgára, Erzsébetre, a „csejtei szörnyetegre” hagyta. Róla az a tévhit, hogy szépségének megőrzése érdekében fiatal parasztlá­nyok vérében fürdött. A kö­zelmúltban kiderült, hogy koholt per volt az ellene le­folytatott eljárás. A pénz­zavarral küzdő bécsi udvar­nak volt szüksége a hatal­mas Báthory-vagyonra. Később a Nádasdyaké, majd falain Thököly Imre zászlait lengette a szél és csak szabadságharcának bu­kása utón jut osztrák kézre, Lipót császár tulajdonába. 1683-ban falainak nagy ré­szét a császári csapatok le­rombolják. felrobbantják. II. Rákóczi • Ferenc szabadság- harca idején így már nem volt jelentősége. Mint elkob­zott Rákóczi-birtok a Káro­lyi család tulajdona lesz. El­adják a Kecer családnak, majd visszavásárolják és a füzérradványi uradalomhoz csatolják. Flórája, faunája A felszabadulással kerül állami tulajdonba. A vár egy­kori állapotáról, belső beren­dezéséről és a falai közötti életről pontos képet kapunk az 1620 és 1665-ös esztendők­ben készült inventáriumból (gazdasági és katonai jellegű összeírás-jegyzőkönyv ez), ami komoly segítséget jelent majd a tervezett régészeti feltárás és helyreállítás mun­kálataihoz. Ennek a nagy művészettörténeti jelentőségű várnak egyébként a környe­zete is védett. Földtani értékét a már em­lített kőzsákokból és oszlo­pokból álló andezitkúp és a kúp karélya alatti utóvulkáni eredetű gombaszikla adja. Flórája sajátos kárpáti fló­ra, a várhegy területén ritka növények tenyésznek. Védelem alatt áll az itt te­nyésző fekete keresztes vipe­ra, annak ellenére, hogy ma­rása halálos. Egyébként sze­líd állat, ha nem nyúlnak hozzá vagy nem lépnek rá, nem harap. Vigyázattal jár­va a hegyen, az egész terület szabadon megtekinthető. H. SZABÖ BÉLA • • Onhűfő sörösláda „Mi legyártottuk a min­tát, és sikerült!” — ez a rek­lámmondat hirdeti a Chil Can Industries hatesztendős munkájának eredményét. Ez nem más, mint a sör és a limonádé tárolására szolgáló ömhűtő láda. A ládába cellát szereltek, mely egy kapszulát tartal­maz, s abban olyan folyadék van, mely könnyen forrásba jön. Ha egy meleg nyári na­pon feltörik a kapszulát, a folyadék forrni kezd, és el­vonja a hőt a láda tartalmá­tól. A sör vagy a gyümölcs­lé hőmérséklete 90 másod­perc alatt 20—25 C°-kal csökken. Idén hódít a szoknya di­vatja. A különböző hosszú­ságú és bőségű nadrág egyed­uralma szűnőben. A tavaszi kosztümök is inkább szok­nyával készülnek, vonaluk franciás, lefelé bővülők. Egy­re kedveltebbé válik a glok- nis szoknya, kis mintás blé­zerrel. A szoknyákhoz termé­szetesen új vonalú blúzok is szükségesek. Az Országos Iparművészeti Vállalat ne­ves divattervezője. Záhonyi Lujza három, a legfrissebb divatnak megfelelő blúz raj­zát küldte lapunk olvasói számára. Felső képünkön: csipke beállítású blúzkülön­legességek (különösen figye­lemre méltó a népviseleti ha­tású csipkebetétes modell). A másik rajzon: pikéblúz,cakk- díszítéssel. trdőgyűrű a tó koré Néhány év múlva teljesen megváltozik a velencei-tavi táj képe: eltűnnek az északi part kopárosai. s valóságos erdőgyűrű veszi majd körül a tavat. A következő évek­ben az erdőtelepítés egyik fő területe a Velencei-tó északi partja lesz. Ezen a környé­ken 975 hektárt fásítanak. Ebből 539 hektár környezet- védelmi célokat szolgáló vé­dő erdősáv lesz, 436 hektár pedig üdülőterület. A tervek szerint őshonos fákat telepí­tenek a Velencei-hegység ko- párosaira. Az új erdők het­venöt százaléka elegyes lom­bos fajokból, huszonöt szá­zaléka pedig fenyvesből áll majd. A telepítési munkákat már megkezdték. Légből kapóit energia A. Picke, a cambridge-i egyetem építészeti részlege műszaki-tudományos kutatá­sokkal foglalkozó osztályá­nak vezetője szerint a leve­gő elegendő energiát tartal­maz a fűtéshez' és a háztar­tási eszközök működtetésé­hez. Még egy borús februári napon is körülbelül 60 watt energia található Anglia egy- egy köbméter levegőjében. A szélből is kivonható az energia. A számítások iga­zolják, hogy az energiaellá­tás ésszerű megszervezésével a nap és a szél teljes mér­tékben kielégítheti egy olyan épület ■ háztartási energia- szükségleteit, melyen a falak és a tető felülete legfeljebb 200 négyzetméter. Igaz, eh­hez egy fujtatóra van szük­ség, melyet egyre szélesebb körben alkalmaznak a lég­kondicionáló rendszerekben. Ez is rekord... Furcsa rekordot ért el a finnországi Christian Feth, 17 éves diák. Egy élére állított pénzérme tetejére 126 érem­ből állított gúlát. Félénkeknek: tánciskola A Milánótól 29. km-re fek­vő Cogliate általános iskolá­jában délután 2-kor kezdődik Miskolci történetkék Veszedelmes riport • Az L kerületi anyakönyvi hivatalban jár­tam nemrégiben, hogy tanúja legyek egy kollégám házasságkötésének. Miközben az esküvő kezdetére vártam, eszembe jutott, hogy nem is olyan régen ez az épület a Jó­zsef Attila Művelődési Otthon nevet viselte, s a közlekedési szakszervezethez tartozók igen kellemes estéket, délutánokat töltöttek itt. De egyszer egy házasság itt majdnem meghiúsult. (Mielőtt ezt a történetet elmesélném, azon is töprengek, vajon hová lett az átépítés során az épület faláról az a József Attila emlékét örökítő márványtábla, amely az idő tájt az egyetlen miskolci József Attila-em- lék volt, hiszen a lillafüredit később avat­ták.) Furcsa dolog, hogy házasságkötésről ép­pen egy majdnem meghiúsult házasság jus­son az ember eszébe, de ahányszor ezt az épületet látom, mindig felidéződik az a 20 év előtti tavasz, amikor a Miskolci Közle­kedési Vállalat dolgozóinak táncos szombat esti összejövetelére elkerült a helyi rádió riportere is. Felvett egy kicsit a zenéből, elbeszélgetett néhány résztvevővel, bement mikrofonjával a táncolok közé is, és iga­zán hangulatos báli tudósítást készített. Volt persze, aki nem örült ennek.. A vállalat egyik férfi dolgozójának meny­asszonya Szlovákiában élt, közel a magyar határhoz. Már nem volt messze az esküvő kitűzött ideje, a menyasszony és a vőlegény gyakran váltottak levelet és a bál estéjén a menyasszony éppen a legfrissebben érke­zett levelet olvasgatta. A vőlegény arról biztosította ebben, mennyire magányos ő Miskolcon, sehova ki nem mozdul otthon­ról, mennyire vágyódik utána, senkivel nem kíván szóba állni és minden gondolata csak ö. A menyasszony, hogy gondolatban még közelebb legyen a vőlegényhez, bekapcsolta rádióját, s mit tesz a véletlen,, a miskolci adót sikerült fognia, éppen azt a riportot, amely a József Attila Művelődési Otthon bálján készült. Érdeklődve hallgatta a ri­portert, a mulatozók zsongását, aztán hir­telen felfigyelt a riporter egy mondatára: „Itt táncol el mellettem Iksz Ipszilon (s itt a vőlegény nevét hallotta) egy nagyon bá­jos szőke kalauznővel. Hogy szórakozik Iksz elvtárs?” A menyasnzony elsápadva hallgatta Iksz elvtárs válaszát, amely arról biztosította a rádióhallgatókat, hogy reme­kül szórakozik, majd a riporter további köz­lését, amely szerint a táncospár még szoro­sabban összesimulva továbbtáncolt. Néhány nap múlva a vőlegény vérben forgó szemekkel kereste a rádióriportért, lobogtatva a menyasszonyától érkezett leve­let, amelyben az előbb elmondottakat írta le az ara, kicsit indulatosan, befejezésként közölve, hogy aki ilyeneket hazudik neki, az nem tekintendő vőlegényének, vége kö­zöttük mindennek. A riporter napokig me­nekült a dühös vőlegény elől, végül közö­sen valami levélfélét szerkesztettek a meny­asszony szívének meglágyítására. Talán lett volna is foganatja a levélnek, ha nem ugyanakkor jut a szlovákiai menyanszony kezébe, amikor egy ismeretlen jóakaró egy magyarországi újságot is küldött neki. Az újságban egy rövid, humoros tárcát olvas­hatott, amely azt írta le, miként sült fel egy vőlegény a rádióriporttal, amelyet a hatá­ron túl a menyasszonya meghallgatott. Amit ezt követően írt a Szegény szlovákiai menyasszony Miskolcra, már nem tartozik szorosan a történethez. Idáig jutottam az emlékezésben, amikor kollégám és menyasszonya az anyakönyv­vezető előtt kimondta a boldogító igent. BENEDEK MIKLÓS a táncoktatás. Az iskola könyvtárában a fekete köté- nyes kisleányok és a farmer- nadrágos, tornacipős kisfiúk az angolkeringő és a rock and roll lépéseit tanulják. A kezdeményezés a coglia- tei általános iskola igazgató­nőjétől, Carmelina Violától származik: Az igazgatónőnek az a meggyőződése, hogy a tánc segítségével, komplexu­sokkal küzdő és általában „nehezen kezelhető” gyerme­kek könnyebben feltalálják magukat a közösségben. El­gondolásának sikerült meg­nyernie a tanfelügyelőség beleegyezését is, így az egész napos iskola újságírói, festé­szeti és jógatanfolyamai mel­lé most felvették a táncok­tatást is. „A tánctanfolyamot — mondja Carmelina Viola — egy hónapja kezdtük meg. A tanerők véleménye szerint az úgynevezett “-nehéz- gyere­kek is sokkal jobb magatar­tást tanúsítanaK azóta.” A tánctanfolyamot vezető Albino Giuri véleménye sze­rint a legnagyobb eredmény az, hogy a táncórákon szóba sem kerül a fegyelmezés kér­dése. Mindenki odafigyel, senkit sem kell figyelmeztet­ni, és olyan rendbe teszik óra után a könyvtárszobát, hogy még a pedellusok sem pa­naszkodhatnak. A tanárok kezdetben attól tartottak, hogy a szülők til­takoznak majd az új tantárgy bevezetése ellen. Ezzel szem­ben éppen náluk találtak a legmesszebbmenő támogatás­ra. Az egyik mama örömmel újságolta: „A kisleányom na­gyon félénk természet volt. Amióta táncórára jár, sokkal fesztelenebbül viselkedik.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom