Déli Hírlap, 1975. április (7. évfolyam, 76-99. szám)
1975-04-02 / 77. szám
MEMENTÓ A \örös zsoltár a sportcsarnokban Ünnepi hangulatban, ifjúkommunisták fogadalomtéte- ie után kezdődik a 25. Színház előadása a sportcsarnokban. Egy különös szertartás részvevői lettünk, amit Jan- csó Miklós Vörös zsoltár címen celebrált. ■ ■ A cím talán némi magyarázatra szorulhat. A zsoltár ősi műfaj, az első fennmaradt ilyen dal az ótestamen- tumbeli Dávid király vallásos éneke. Többnyire könyörgéseket, siralmakat mondanak el ezekben a bánatos, de himnikusan szép dalokban. A „vörös” jelző a megváltozott tartalomra utal. A szerző, Hernádi Gyula véletlenül bukkant rá a könyvtárban ezekre az énekekre, melyek valamikor a múlt század végi agrárszocialista mozgalmak idején születtek. Itt már nem bűnbocsánatért és mennybemenetelért könyörögnek a hívők, hanem azért, hogy ne legyen lyukas a cipőjük,. hogy olykor hús is kerüljön az asztalra, hogy ne legyenek hazátlanok. A produkció a Még kér a nép című film színpadi leszármazottja. Ez az előadás is a kioltott forradalmi lángnak kívánt emléket állítani a sajátos mitológiai jelképekkel, allegóriákkal zsúfolt ünnepélyes szertartás keretében. A színházi rítus, a keményen harsogó ének- és szavalókórus vörös miséje több is, kevesebb is film-elődjénél. Kevesebb, mert a színház kicsiny terére sűrített képi kompozíció szükségképpen szegényesebb, mint a film világa. De több is, mert az osztályharcos passiójáték átélhető élménnyé válik a néző számára. A Vörös zsoltár a nézőtérre beülő közönséget közösséggé tudja kovácsolni. Cselekménye nehezen fogalmazható meg, mint ahogy egy szertartás után sem tudja elmondani az ember, hogy mi is történt, csupán azt, hogy hogyan hatott rá. A Vörös zsoltár nyíltan pateti kus mű. A forradalmi pátosz őszinte hozsannája, azé a hité, amelyen nem fog a gyilkos golyó. A forradalomról, a forradalmiságról volt mondanivalója Jancsó Miklósnak és Hernádi Gyulának. Mernem tóul, példaként állították elénk Szántó-Kovácsot és társait. A jövőbe lépő új nemzedék képviselői láttak és hallottak valami szépet a múltból. Köszönet érte a 25. Színház művészeinek, akik nem egyszerűen megismételték a pesti előadásokat, hanem szemünk előtt újraalkották. A lehetőségekhez képest jól kihasználták a sportcsarnok nyújtotta tágabb teret. És azt, hogy most 25 színháznyi közönség ült a nézőtéren, szemmel láthatóan még nagyobb erőtt adott nekik, szuggesz- tívebbé és intenzívebbé tette a produkciót. A gitáros Cseh Tamás szép dalaira még sokáig emlékezünk és a beszédes koreográfiáért érdemes megjegyezni Gyöngyfáivái Katalin nevét is. A szereplők közül kár volna bárkit is kiemelni, hiszen a szertartás kollektív játék; így csak a csapatmunkát dicsérhetjük. És természetesen a kezdeményezést is, amely elhozta nekünk egy délutánra a 25. Színházat. E. A. KŐNil ES POLC Történetek harminc év távlatából A felszabadulásra és az, európai háború befejezését jelentő győzelem napjára emlékeznek könyvkiadóink is. Ízelítőül néhány kötetre hívnánk fel a figyelmet. Magyar írók tanúságtétele (1944—45) címmel négy kisregényt adott ki két könyvkiadónk. Darvas József, Dé- ry Tibor, Kassák Lajos és Nagy Lajos egy-egy, akkor (egy emberöltővel ezelőtt) megjelentetett kötetét fűzték egybe — megemlékezésül azokról az időkről és legjobb íróink akkori „tanúságtételéről”. Ma visszapillantva, írói szempontból Déry Tibor műve, az Alvilági játékok a legar „isztikusabb, a legtöbb műgonddal, írói tökéllyel megírt mű a négy közül. Politikai tanúságtétel Darvas József híres műve, a Város az ingoványon, amely az első háborús könyvek között jelent meg annak idején. A szovjet katonák hősiességét és a háború óta eltelt évek személyi kultuszának egy-egy torzulását is megírja Vaszil Bikov. A kötet Az obeliszk című megrázó történet címét viseli; a címadó kisregényen kívül még másik három is található benne. Sarkadi Imre Pokolraszál- lás című novellájának címét adták az elbeszélés-kötetnek, amely a Világirodalom remekei sorozatban a legemlékezetesebb háborús történeteket foglalja egybe. Közöttük olvashatjuk ismét a televízióra Is alkalmazott világhírű Germán vakáció címűt, valamint több, ugyancsak ismert írást a háborús elbeszélések legjobb termékeiből. (Magvető, Szépirodalmi és Európa Könyvkiadó kiadásai.) MÁTÉ IVAN 5^ Riport a tisztántúli földosztásról, az első mozdonyok helyreállításáról. Felvételek a Chorin-villában tartott fogadásról, amelyet Zamercev tábornok. Budapest városparancsnoka adott árván maradt magyar gyermekek ..tiszteletére”. Feketézők tömegei lépnek akcióba; elsőrendű probléma a közellátás biztosítása. Eredményesen folyik a hídcsata, a termelésben kiemelkedő eredményeket produkálnak a sztahanovisták. Jó másfél órán át múltat idéző szemünk előtt sorra vonulnak el a Szembesítés című magyar dokumentumfilmben az ország újjászületésének, építésének, az elmúlt harminc évnek emlékezetes, jellemző és meghatározó eseményei. A film forgatókönyvét Bokor László irta és ő is rendezte. A békés képek, az emlékező visszapillantások sorát megszívlelendő gondolattal fogja össze; nem szabad, nem lehet elfelejteni azt, ami volt. A Szembesítést holnaptól a Béke mozi vetíti. Utazik az Erniitázs A világhírű Ieningrádi múzeum, az Ermitázs kincseinek egy része nemsokára az óceánon túlra utazik, hogy áprilisban a New York-i Metropolitan Múzeumban gyönyörködtesse az amerikai közönséget. A kiállítás ízelítőt ad a Szovjetunió területén a távoli múltban élt népek kulturális és művészeti emlékeiről. Köztük olyan ritkaságok, mint az észak-kaukázusi kobani sír kincsei és az ősi Urartu egykori lakóinak tárgyai, vagy a délnyugat-szibériai Hegyi Al- táj kurgánjaiban talált régiségek. Az örökös fagy tökéletesen megőrizte a fából és csontból készült tárgyakat, szöveteket. A kiállításon bemutatják a szkíta aranygyűjtemény legszebb darabjait is. A Metropolitan Múzeum több mint száz festményét viszont Leningrádban állítják majd ki, köztük Tizián és Picasso műveit, valamint számos más európai és amerikai festő alkotásait, köztük XVIII—XX. századi amerikai festményeket. Az ápri Napjaink „A Napjaink kezdettől fogva részese volt és akart lenni Borsodban a szocialista jelen és jövő formálásának.” Bizton tekinthetjük mottóként ezt a mondatot, mely útjára indítja az áprilisi számot. Irodalmi és kulturális lapunknak ezúttal két jubileumot is alkalma nyílik ünnepelnie. A megjelenés dátuma április negyedikét jelzi ; hazánk felszabadulásának 30. évfordulóján veszi kezébe az olvasó a lapot. Ezúttal a legszárazabbnak tűnő statisztikai adatok is költészetet hordoznak. Példaként csak egyetlen tényt: „A háború előtti ország 334 970 tonna nyersvasat állított elő. Borsod megye 1972-ben 1 226 269 tonnát! Négyszer több nyersvas a megyében, mint a háború előtti országban.” Jócsik Lajos rendkívül sok tény birtokában bizonyítja; „A szabadság táj és ember előtt egyformán megnyitja a felemelkedés útját”. Lapozzunk most néhányat. Hatezer-hatszázhatvanhat lépés a szabadságért címmel Ora- vec János riportját olvasSorsfordulók végrehajtói Nagy események jubileumát sokféleképpen idézhetjük. Ünnepélyes, zászlódíszes emlékezéssel. s a cselekvők csendes szavaival egyaránt. A televízió április első napjaiban látható két filmje az utóbbi módszert választotta. Tartalmukról, mondanivalójukról Kiss Györgytől a Tv közművelődési főosztályának helyettes vezetőjétől érdeklődtünk. — Az emlékezés tartóssága az államosítás végrehajtásának körülményeit idézi. Több üzemet látogattunk meg, végül az egykori Wolf- ner-gyárban maradtunk. Üb- tagok és vezetők nyitják fel saját emlékezetük könyvét, s érdekes módon hasonlóképpen, de nem azonosan elevenítik fel a majd három évtizede zajlott mozgalmas na polcát. Arra voltunk kíváncsiak. mit őriz meg az emlékezet ? Hogyan alakul egy történelmi esemény a nemzedékek tudatában? Tapasztalhattuk, hogy a történések szinte elvont fogalommá tisztulnak, az egész őrződik meg, míg a részletek jobbára elmosódnak. A filmet azzal a szándékkal is készítettük, hogy 10—15 év múlva érdemes lesz elővenni, s az akkor élőkkel szembesíteni; mit tartott meg, s mit szűrt ki emlékezetük? — A Három makói portréban olyan emberek arcát villantottuk fel, akik másmás pártállásból indultak, de útjuk mindig a szocializmus irányába tartott. Erdei Sándor, Igaz Lajos és Kiss Ernő sorsa, magatartása jól példázza azt az igazságot, hogy a történelmet a nép alakítja. Mindenkor megkeresték a feladataikat, s ezért elismerést soha nem vártak, nem kértek. Életük világosan bizonyítja, hogy köznapi dolgokban is lehet alkotó módon a társadalom javára cselekedni, ha kijelölt , helyünkön igyekszünk kötelességeinknek eleget tenni, munkánkat —, s magunkat is — komolyan venni. — Nem valamely igazsághoz kerestünk példákat, ellenkezőleg; a példák erősítik meg az igazságot. A tanulságokat egyik filmben sem mondjuk ki. Most is, máskor is szeretnénk, ha a látottak alapján a néző ítélkeznék, s alkotna a maga számára is tanulságos képet. SIMON EMIL hatjuk a Napjaink 9. oldalán. A szerző Barla Annáról ír, áld azokban a lélekpróbáló időkben elindult, hogy a MÓKÁN megbízásából kapcsolatot keressen a Vörös Hadsereggel. S a többi publikáció? Erősebb vagy lazább szálakon tulajdonképpen mindegyik legújabbkori történelmünk eseményeihez kapcsolódik. Sajátos módon három író nevét, jelentőségét summázza a mostani szám. A röviddel ezelőtt - eltávozott Németh Lászlót búcsúztatja, Jókai Mórra , emlékezik születésének 150. évfordulóján és Benjámin László — hangszalagra is rögzített — vallomását közli, mely három évtized tükrében mutatja be egy alkotó pályáját, s ennél jóval többet is. Mert Benjámin mindarról vall, amit a. harmincas évektől kezdve — pályatársaival együtt — megélt. A költészet napját köszöntik Kalász László. Serfőző Simon, Raffai Sarolta, Ószabó István és Győri László versei. József Attila születésnapjára jelent meg „Tény- vázlat egy dokumentumkötethez” alcímmel az az írás is, mely a „József Attila műhelyei” című kötetet ismerteti. Mit ér az ember, ha kohász? címmel Brackó István, A munkásművelődés kérdőjelei címmel Tóth Pál írt cikket. A jövő mérnökeinek miskolci műhelyében pedig Bacsák Gábor kalauzol el bennünket, bemutatva a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemet s a felsőoktatási intézmény legjelentősebb törekvéseit. GyHanaverscny a Bartók- teremben Felszabadulási zenei versenyt rendezett az elmúlt napokban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola miskolci tagozata. A verseny nyertesei, az ezúttal legjobbnak bizonyult hallgatók most ünnepi hangverseny keretében mutatkoznak be a közönségnek. A koncert április 3-án, csütörtökön délután 2 órakor lesz a Bartók-te- remben; az intézet zenekarát Reményi János vezényli. EEB3 Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Népzene. — 13.45: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.00: A szovjet íöld dalaiból. — 14.30: Nőkről nőknek. Tavasz a tengerparton. — 15.00: Hírek. — 15.10: Az élő népdal. Szöd. — 15.20: Magyarázat és magyarázkodás. A nyereségrészesedésről II. — 15.30: Kóruspódium. — 15.40: A világgazdaság hírei. —- 15.45: Magyarországi napló 1944—45. Rádiójáték. — 17.00: Hírek. — 17.05 Külpolitikai figyelő. — 17.20 Franck: A-dúr szonáta. — 17.46 Nem vagyunk milliomosok. Köz- gazdasági műsor I. — 18.01: Farkas Ferenc: Pataki diákdalok. — 18.13; Híres karmesterek próbáinak. Arturo Toscanini. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Közvetítés az Ausztria—Magyar- ország válogatott labdarúgó-mérkőzésről. — 21-20: Nóták. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Meditáció — a fiatal diplomásokról. — 22.30: A dzsessz világa. — 23.30: Madrid hercege. Operettrészletek. — 24.00: Hírek. — 0.10—0.25: Fúvószene. Petőfi rádió: 12.00: Magyar előadóművészek felvételeiből. — 12.40: Házunk tája. A Falurádió műsora. — 13.00: Hírek. — 13.03: Zenekari muzsika. — 13.40: Orvosi tanácsok. A növényi tápanyagokról. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől hatig. . . — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: Beszélgetés a művelődésről. — 18.50: Nóták. — 19.25: A mester és a tanítvány. Hangjáték. — 19.54: Jo estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika II. — 20.25: Kis magyar néprajz. — 20.30: Üj könyvek. — 20 35: Beethoven: Hat bagatell Op. 126. — 20.49: A jégkorszakok és az élet. Jegyzet. — 20.59: Donizetti: Linda di Chamounix. Háromfel- vonásos opera. — Közben 23.00: Hírek. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió; 17.30: Műsorismertetés, — hírek. — 17.35: A borsodi üzemekben — eredmények, gondok, tervek. Látogatás az új Hejőcsabai Cement- és Mészműben. — Szívesen hallgattuk. . . — Borsodi Tükör (Kitüntetik az Ózdi Kohászati Üzemeket; Ünnepségek, megemlékezések a felszabadulás évfordulójáról.) — 18.15: Népi muzsika. — Női dolgok, női gondok. Asz- szonyok a nagyüzemben. — A megye sportéletéből. — Előadó: a szerző. Televízió. 1. műsor: 16.53: Műsorismertetés. — 16.55: Hírek. — 17.00: A magyar kultúra napjai a Szovjetunióban. Gálaműsor.— Kb. 18.00: Helyszíni közvetítés a Béke és Barátság park avatásáról. — 18.30: Kádár János interjúja a Szovjet Rádiónak és Televíziónak. — 18.50: Esti mese. — 19.00: Tv-híradó. — 19.25: Ausztria—Magyarország labdarúgó EB selejtező mérkőzés. — 21.20: Reklám. Közönségszoigálat tájékoztatója. — 21.30: Nyitott könyv, öt esztendő — ötven kötet. — 22.35: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor; 20.00: Műsorismertetés. — 20.01: Az emlékezés tartóssága. Dokumentum- film. — 20.55: Tv-híradó 2. — 21.15: A magyar kultúra napjai a Szovjetunióban. A gálaműsor II. része. — 22.10—22.35: Az életjáradék. Tévéfilm. Szlovák televízió; 15.15: Hírek — 15.20: Publicisztika. — 15.50: Német nyelv — 16.20: Középiskolásoknak. — 17.15: Ifjú szemmel. — 18.10: Dalok. — 19. C0: Híradó. — 20.00: Bánk bán. A Magyar Televízió műsora. — 22.05: Hírek. Kiállítások: Kossuth Művelődési Ház (10—18): „Kelet felől” — dokumentációs tárlat. — Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka — Herman Ottó- emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — József Attila Klubkönyvtár (12—20) : Lóránt János grafikái. — 40. számú Általános Iskola (8—18) : ..Szabad hazánk — gyermek- szemmel” — gyermekraj z-kiállí- tás. — Miskolci Galéria (10—18): Kunt Ernő tunéziai festményei. Miskolci Nemzeti Színház (7): Sirály, Lehár és Egyetemi bérlet. FILMSZÍNHÁZAK BEVALAHOL EURÓPÁBAN . . . Magyar film Kezdés: f4, hn6 és 8 órakor HlRADOMOZI Magyar híradó, rövidíilmek Folytatólagos vetítés de. f9 órától fl2 óráig Egységes 3 forintos hely ár! KOSSUTH A GYANÜ Mb. csehszlovák film Kezdés: f3 és hn5 órakor A KIS NAGY EMBER Mb. szí. amerikai film 16 éven felülieknek! Felemelt helyár! Kezdés: 7 órakor SAGVARI HÁNY CSILLAG VAN AZ ÉGEN? NDK film Kezdés: 7 órakor CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8-15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.22; Lányok, asszonyok. — 8.42: Népzene. — 9.00: Budapesti tavasz. Részletek Karinthy Ferenc regényéből. VI. rész. — 9.20: Stefánia Woyto- wicz és Eberhard Wächter énekel. — 10.00: Hírek. — 10.05: Dollárpapa. Komédia. — 11.20: Édes anyanyelvűnk. — 11.25: Zenekari muzsika. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Barokk muzsika. — 9.00: Hírek. — 9.03: Nóták. — 9.45: Válaszolunk hallgatóinknak. — KTÓÖ: A zene hullámhosszán. — Közben 11.00: Hírek. A MISKOLCI VASIPARI SZÖVETKEZET azonnali alka máz; • vasszerkezeti lakatos, lakatos, hegesztő szakmunkásokat; • lakatos, hegesztő betanított munkásokat; • segédmunkásokat szállításhoz ; 0 személygépjármű- vezetőt; • autódaruvezetőt és kezelőt; • Márta-bányai telepre betanított női munkásokat. Jelentkezés: Miskolc, Partizán u. 7. sz. Fizetés megegyezés szerint.
