Déli Hírlap, 1975. április (7. évfolyam, 76-99. szám)
1975-04-17 / 89. szám
A Tata fedélzetén: Ha józunk a nyárba Lapunk két dolgozóját — Brackó István főmunkatársat és Herényi László fotóriportert — az a megtiszteltetés érte, hogy a MAHART —, amelynek ezúton is köszönetét mondunk — Tata nevű teherhajója — „utasként’* elvitte „tengernézőbe”, a Földközi-tengerre. Munkatársaink hazatérve riportsorozatban írják meg élményeiket. Első tudósításukat azonban — légipostával — máris elküldték az olvasóknak, egy levél kíséretében, amit a kollégáknak szántak. E levélből mintegy bevezetőként idézzük az alábbi részt: „Ezen a hajón minden van, amint látjátok, még írógép is. Található itt kutya, nyúl, s nem hiányzik a bakuli- nak nevezett hajóbogár sem. (A bakulit az különbözteti meg a köménymagtól, hogy lába van.) A társaság egyébként hamar befogadott bennünket, s elévülhetetlen érdemeket szereztünk krumplipucolásban, brigádnaplóvezetésben, kikötői bevásárlásban, cipekedésben. Szóval csupa ilyen finom, nagy szaktudást követelő munkát bíznak ránk.” ... és most átadjuk a szót „hajómasainknak”. A matrózok tréfája Egy kényelmes kerékpáros sebességével hajózunk a nyárba. Az ég is kék, a tenger is kék. Süt a nap. Ma az ebédhez sört adtak: tehát csütörtök van. A görög szigeteknél járunk, Krétától északra, fát- lan, lakatlan, kopár sziklaszirtek között. A piros-fehér- zöld lobogó alatt hajózó Tata Bejrut felé tart. A sebesség tíz csomó, azaz óránként 18 kilométer. Március 18-án szálltunk hajóra a jugoszláviai Koper- ben. Fotóriporter kollégám bőröndnyi filmet, én pedig két zsebre való jegyzetfüzetet és golyóstollat hoztam. Közös tulajdonságunk, a kíváncsiság hozott bennünket a tengerre, s ezt a kíváncsiságot oltogatjuk azóta is, nem lankadó buzgalommal, az „egyszer mindent ki kell próbálni” jelszó jegyében. A hajón jó szívvel és egy pohárka itallal fogadtak bennünket. szavunkat véve, hogy tartjuk magunkat a hajósokra vonatkozó mindenkori előírásokhoz. Kikötötték azt is, hogy a tréfákért nem sértődünk meg, s alávetjük magunkat az újoncavatás kötelező és gyötrelmes aktusának. Az avatás egyelőre még várat magára, néhány tréfában azonban már volt részünk. Legutóbb például fürge acélgolyókat csempésztek ágyunk alá a tréfás kedvű tengerészek, hogy a hajó himbálózásától táncoló golyók zaja riassza az éjszaka nyugalmát. Minden mesterkedés ellenére jól aludtunk, ágyunk kényelmes és emeletes. S estére mindig holtfáradtak vagyunk. A velencei villamos vízen jár Megjártuk Velencét, a lagúnák, a kövér macskák és a sznob turisták városát. Gondol ázásra ugyan nem futotta, de a velenceiek villamosával a vaporettónak nevezett motoroshajóval minden csatornát bejártunk, s legalább ötven kilométert gyalogoltunk a 118 szigetre épült, négyszáz hidat számláló városban. Jártunk Triesztben, ahol a Tatánál háromszor nagyobb Rába legénysége vendégül látott bennünket. Velünk volt a hajókutya, Mackó is. A derék négylábúra valamelyik kikötőben egy napszemüveg ellenében tettek szert a matrózok. A húsvétot horgonyon ünnepeltük (a vihar elől bújtunk el), a dalmát partok közelében, Dubrovnik fölött. Arcvízzel meglocsoltuk a kapitány feleségét, s még verset is mondtunk. így szólt: Húsvét napja ma vagyon / Csúszik a nyúl a fagyon / Nekünk valamit adjon ... Buta kis zöngemény, de nagy sikert arattunk vele. Kaptunk is érte hímes tojást. A parancsnok felesége az ebédnél nem jelent meg. Hajat mosott Még csak véletlenül sem akadt két egyforma illatszer a húsvéti locsolóvizek között. Nem kellett a Daedalon A hajó mintegy százkötetes könyvtárában egy tengeri útleírásra bukkantam. Ebben az áll, hogy: „ha valaki fordítva teszi fel a sapkáját, az azt jelenti, hogy nem óhajt beszélgetni ...” A Tatán senki sem hordja fordítva a sapkáját. Vendéglátó útitársaink szívesen és színesen mesélnek. Persze, csak akkor, ha nem fojtja beléjük a szót az Olaszországban vásárolt, s a szalonban szüntelen próbának alávetett szuperrádiók, szupermagnók, szuperlemezjátszók hangzavara. Én egyelőre csupa haszontalan dologra költöttem valutámat. Vettem néhány karton Marl- borót, merthogy az otthonról hozott füstölnivaló már elfogyott. Vettem whiskyt, merthogy a fütyülős barack palackja már kiürült. Szappant azért vettem, mert kollégám is vett, teát pedig azért vásároltam, mert szép volt a doboza. Sok felesleges holmit viszek haza. Mentségül majd azt sem hozhatom fel, hogy idefelé is jó néhány felesleges dolgot hoztam. Amint az az eddigi, háromhetes hajózás során kiderült, könnyelműség volt a bőröndbe pakolni az öltönyt és a nyakkendőt, a Daedalon tablettát, a varrókészletet, a zseblámpát, a külön az erre az alkalomra nyomtatott névjegyet, továbbá a napszemüveget és a fürdőnadrágot. BRACKÚ ISTVÁN Készülődés r • r t az országjáró diákok fogadására Hazáink mintegy kétezer középiskolását látja vendégül június 22—29, között a KISZ Borsod megyei bizottsága a csanyiíki Majális-parkban. Itt rendezik meg az országjáró diákok X. országos találkozóját (ODOT). A saját sátraikkal érkező fiatalok ellátása, a megfelelő kulturális és sportprogram biztosítása — a kötelező versenyeken túl — nem kis feladatot ró a kedden délelőtt megalakult szervező bizottságra, amelynek hatékony munkáját a 18 munkabizottságban tevékenykedő csaknem 100 fiatal segíti. A feladat nem könnyű: a tíz évvel ezelőtt Miskolcon zászlót bontó ODOT részvevőinek kell élményekben, gazdag, emlékezetes programokat, versenyeket összeállítani. Ebben a munkában nagy segítséget ad az ODOT védnöki rendszere is, ezúttal ugyanis huszonhárom védnök segíti az ország minden tájáról érkező diákok egyhetes találkozójának színvonalas előkészítését, lebonyolítását. Szerződés a Vöröskereszttel Volán-os véradók A Volán 3. sz. Vállalat dolgozói között évről évre növekszik a véradók száma. Tavaly például 136-an 45 liter vért adtak a Borsod megyei Vérellátó Központnak. Nemrég a vállalat Vörös- kereszt szervezete a központtal szerződést kötött, amelyben kötelezettséget vállalt arra, hogy a Volán-osok közül ebben az évben másfél százan adnak vért. A szervezés s a véradásnál való segédkezés munkáját ugyanakkor az Anna Frank nevét viselő szocialista brigád tagjai vállalták. Oly derekasan állták szavukat, hogy felvilágosításuk nyomán a tervezettnél 32-vel többen jelentkeztek. Húszán ugyan nem feleltek meg a követelményeknek, de tegnap a szerződésben vállaltnál még így is többen, 162-en adtak ösz- szesen 54 liter vért. Beszüntetik az orrfacsaró termék gyártását Lezárul a Chinoin-ügy A képen látható berendezésekben — az egyiket még szerelik — „nyeletik el” a bűzös gázokat. Harminchárom éve működik - Miskolcon a kohászat szomszédságában a Chinoin telepe, de az utóbbi két évet leszámítva a miskolciak zöme nem is tudott róla. Az utóbbi két évben viszont híressé, vagy inkább hírhedtté vált. Különösen a Győri kapui lakók és a kohászat dolgozói panaszkodtak sokat az üzemből áramló elviselhetetlen bűz miatt. Pedig a kohászok nem is finnyás orrúak, hiszen a kemencék környékén sem rózsaillat szállong. Elhamarkodott döntés A két évvel ezelőtt bekövetkezett kellemetlen változás magyarázata: akkor kezdték gyártani a Prophos elnevezésű növényvédő szert. A Prophost a mezőgazdaságban használják talajfertőtlenítésre. Viszonylag új cikk világviszonylatban is, ha nem gyártanák, Nyugatról kellene importálni. Azt tehát senki sem vitathatja, hogy a Chinoin helyesen járt el, amikor bevezette a gyártását. Az viszont erősen vitatható, hogy körültekintően döntött-e a budapesti vezetőség, amikor a bűzös termék előállítását a nagy lakótelep szomszédságában levő miskolci üzemre profilírozta. Az igen kellemetlen, rothadó hagymára emlékeztető bűzt egyébként a gyártásnál felhasznált pro- pilmerkaptán okozza. Intézkedett a tanács A városi tanács végrehajtó bizottsága előtt a Prophos gyártásának bevezetése óta többször szerepelt a „Chinoin-ügy”. Felvetődött az is, hogy ha nem kap garanciát a város vezetősége a környékén élők ezreit kínzó bűz megszüntetésére, ki kell telepíteni a város területéről az üzemet. Ugyanakkor a A DH telexszolgálata jelenti: Gyorsan kiég a villanyégő A Széchenyi úti Tungsram- boltban sok vásárló reklamál mostanában. Előfordul, hogy egy-két órás használat után kiégnek a villanyégők. A panaszok okáról kérdeztük az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Kt. minőségellenőrző főosztályának vezetőjét, Palla Miklóst. — Automata és félautomata gépeink naponta több ezer villanyégőt gyártanak. Éppen ezért fokozottak a minőségellenőrzés követelményei gyárunkban. Az izzólámpákat két ízben vetjük minőségi ellenőrzés adá. Ez már a gyártó gépen megkezdődik, a munka végső fázisában ugyanis egy automata berendezés „próbál”. Ezt követően a MEO-ban egy-két napig „fektetjük” az elkészült darabokat, s ekkor ismét kipróbáljuk őket. Csak azok az égők hagyhatják el a gyárat, amelyek megfelelnek a követelményeknek. A gyártásból rendszeresen veszünk ki nagyobb mennyiségű izzólámpát is, amelyeket tartósam égetünk, hogy vizsgáljuk élettartamukat. Ameny- nyiben ezeknél a gyors vizsgálatoknál megnövekszik a gyorsan kiégők száma, úgy a szériát nem engedjük ki a gyárból. — Ml lesz ezeknek az égőknek a sorsa? — A hibás gyártmányokait a törőbe küldjük. Az itt keletkező üvegport természetesen ismét fel tudjuk használni a gyártásban. — Térjünk vissza az eredeti panaszra ... — A vülanyégők átlagos élettartamát ezer órában határozzuk meg. A korai kiégés adódhat gyártási hibából —, amelyért mi vagyunk a felelősek —, de adódhat a felhasználás körülményeiből is. így például a zárt testekben égő izzóink közül nem mindegyik bírja a tartós meleget, ezek — szakszóval — „megfulladnak”. Esetleg hálózati feszültségingadozás is hozzájárulhat az élettartam megrövidüléséhez, a gyors elhasználódáshoz. — Mi tehát a teendő? — Amennyiben a bejelentések száma megszaporodik, vállalatunk helyszíni vizsgálatot is végez. Ha bebizonyosodik a panaszok jogossága, a gyártási hiba, úgy esetleg az egész izzó-sorozatot bevonjuk a forgalomból. A miskolci Tungsram-bolt egyébként felhatalmazást kapott arra, hogy a hibás termékeket becserélje s kérje a helyszíni vizsgálatot. Mi minden esetben igyekszünk úgy végezni a minőségellenőrzési munkát hogy a vásárlókhoz a minőségileg kifogástalan termékek kerüljenek. Ha mégis „kicsúszik” néhány darab, feltétlenül forduljanak hozzánk, vagy vevőszolgálatunkhoz. (tóth) közegészségügyi szervekkel együtt intézkedtek, hogy 1974. május 29-től köteles megszüntetni a növényvédő szer gyártását a Chinoin. E határozat végrehajtásáról kért jelentést a tanács-vb április 10-i ülésén. A jelentésből kiderült, hogy a Chinoin eleget tett a határozatnak és a Prophos gyártását szüneteltette 1975 márciusáig. Azért kapott ismét — ideiglenes! — engedélyt három hónapra, mert eredményes laboratóriumi kísérleteket folytatott a növényvédő szer bűzmentes előállítására. Legkésőbb június 10-én Ennyit az előzményekről. A jelenlegi helyzetről a saját szemünkkel, illetve orrunkkal győződtünk meg tegnap. Nos, az üzem környékén valóban semmit sem lehetett érezni, bent a telepen viszont még igen. Hegedűs Géza üzemvezető elmondta, hogy egy újításszámba menő technológiai változtatással sikerült elnyeletni a bűzös gáz jó részét. A módszert még tovább finomítják, és az üzemvezető szerint rövid időn belül elérik, hogy „szagfoszlányok” se csapjanak ki az üzemből. Ennél is megnyugtatóbb az a hír, hogy a kísérleteket tulajdonképpen nem is saját maguknak végzik, a Prophos gyártását ugyanis május végén, vagy legkésőbb június 10-én átadják a Chinoin nagytétényi üzemének. Ettől kezdve csak olyan anyagokkal dolgoznak, melyek nem bűzösek. És a szennyvíz: A laboratóriumban (Agotha felv.) A Chinoin üzeme azonban nemcsak a levegőt szeny- nyezte, hanem a Szinvát is. A Prophos gyártásánál keletkezett szennyvizet tartály- kocsikkal szállították, illetve szállítják a Sajó-parti szikkasztóba. A többi termék előállításakor keletkező napi 12 köbméter szennyvizet viszont a Szinvába engedik. A víz rontásáért az 1973-as év után félmillió forint bírságot fizettek. A tavalyi év után fizetendő szennyvízbírság összegét még nem ismerik. Hegedűs Géza azt ígéri, hogy fél éven belül megszüntetik ezt a kömyezetszeny- nyező forrást is. Már tervezik azokat a műszaki berendezéseket a vállalat központjában, amelyek segítségével csökkentik a szennyvíz menv- nyiségét és amennyi marad, annyinak már meg tudják oldani a tisztítását. Az üzem dolgozói elmondták — százhúsz miskolci embernek ad kenyeret a Chinoin —, hogy szeretik munkahelyüket, annak ellenére, hogy a bűztől ők szenvedtek a legtöbbet és tudják, hogy a szigorú ellenőrzések, óvó rendszabályok ellenére sem teljesen veszélytelen mérgező vegyi anyagokkal bánni. Bizony bántotta őket, hogy ha az elmúlt két évben szóba került a munkahelyük, elfintorították az orrukat a miskolciak. Pedig ők semmit sem tehettek. Reméljük, hogy a Chinoin vezetősége — okulva a történtekből — többé nem teszi kockára az üzem és a város „békés egymás mellett élését”. BÉKÉS DEZSŐ Kiváló ifjúsági klubok A megyénkben és városunkban működő ifjúsági klubok vezetőségei január végéig nyújthatták be pályázataikat. amelyek alapján értékelték elmúlt évi munkájukat. A legjobbak Kiváló ifjúsági klub, Aranykoszorús kiváló ifjúsági klub kitüntetésben, illetve dicséretben részesülnek. A kitüntető címeket április 23-án adják át a Molnár Béla Ifjúsági és Üttörőházban.
