Déli Hírlap, 1975. április (7. évfolyam, 76-99. szám)
1975-04-09 / 82. szám
Komputer a könyvtárban Elkészült az Országos Széchényi Könyvtár kiadásában megjelenő magyar nemzeti bibliográfia számítógépes előállításának terve. A következő évtől megjelenő könyvek, új időszaki kiadványok leírásai már számítógéppel feldolgozott, számítógéppel tárolt adatok alapján jelennek meg az új szerkezetű és köntösű bibliográfiában. Magyarország is részt vesz az UNESCO által létrehozott UNISIST információs rendszerben. amelynek célja: a világ tudományos irodalmának számbavétele. Az Országos Széchénvi Könyvtár számítógépes feldolgozásra alkalmas adatlapokon jelenti az országban megjelenő folyóiratok adatait az UNISIST információs rendszer keretében, Párizsban működő ISDS központnak és a részletesebb információs adatokat gyűjtő IKARSZ regionális alközpontjának. y A Szentpéteri kapui gyermekjátszótér melletti pázsiton adtak számot gyakorlati felkészültségükről tegnap a Miskolci Kertészeti Vállalat leendő tfűnyíró gépkezelői. A „vizsganyíráson” 26-an vettek részt. Elméleti ismereteik bizonyítása után kapnak „jogosítványt" a fűnyírógép kezelésére. A csoportot két brigádra osztják majd, és ők látják el a miskolci parkok fűállományának gondozását és besegítenek a lenin- városi parkok ápolásába is. (Solymos felv.) Manó meséi Villanyszerelőnek adta ki magát a szélhámos — Elővigyázatlanok az emberek, hiszékenyek. Köny- nyelműek, szinte kínálják az alkalmat a lopásra; higy- gye el, ez az oka mindennek — mondja a tegnap őrizetbe vett szélhámos, Horváth András. Az utóbbi napokban többen tettek feljelentést a rendőrségen egy ismeretlen tolvaj ellen. Az illető becsengetett a lakásokba és közölte: az ÉMÁSZ-tól jött és az a feladata, hogy összeírja a házban található elektromos berendezéseket. Igazolványt sehol sem kértek tőle és mindenütt készségesen betessékelték. „Az ÉMÁSZ-os” azután elmé- lyülten jegyzetelt és egy idő múlva különböző ürügyekkel kiküldte a másik szobába a házigazdát. Kért egy pohár vizet, vagy megkérte a háziakat, hogy segítsenek neki a konnektorok összeszámlálásá- ban. Mikor azután magára maradt, elemelte az asztalon vagy ablakpárkányon levő pénzt, pénztárcát, órát vagy kisrádiót és gyorsan távozott. A rendőrség a nyomozás során megállapította, hogy az adatok és a személy leírás Horváth András miskolci lakosra illenek. Később aztán egyik áldozata fel is ismerte '„Manót”, a tíz esztendővel ezelőtt meglehetősen népszerű futballistát. Körözést adtak ki ellene, és keddre virradó éjjel elfogta a rendőr- < ség. Horváth egyébként március 12-én szabadult ki a börtönből. Háromezer forint rabkeresményét rövid idő alatt elszórakozta, és elhatározta, hogy megfogadja a börtönben hallott tippet és úgy próbál pénzhez jutni. A harminchat esztendős férfi csak másokat okol a történtekért. Pedig tisztességes szakmája is van, géplakatos, de meg sem próbált elhelyezkedni. Vidéken élő szüleit, gyermekét, feleségét sem látogatta meg. Mikor kijött, csak a régi cimborákat, az italozótársakat kereste meg. Arra már nem is emlékszik, hogy hány helyre állított be az előbbi mesével. A rendőrség ezért ezúton is arra kéri azokat, akiket Horváth megkárosított, hogy jelentkezzenek és segítsenek a gyanúsított bűnlistájának összeállításában. Ügyét vádemelési javaslattal rövidesen átadják az ügyészségnek és a visszaeső bűnöző a járásbíróság előtt felel majd tetteiért. E. A. Tetszhalott baktérium A déli sarkvidéken végzett kutatások során két geológus, Roy Cameron és Frank Morelli egy 140—335 méter mélységből felhozott fúrómintában legalább tízezer éves, de lehet, hogy ennél sokkal régebbi baktériumot talált. A levegőn a baktériumok feléledtek. éDenetö exkavátor IMI Az oktatás » jr JO Szakemberek megállapították, hogy hazánkban a nemzeti jövedelem emelkedésének 5,5 százaléka a « munkaerő jobb kiképzéséből származik. Becslések szerint az égy munkásra jutó oktatási költség évi 2 százalékos növelése is 0,5 százalékkal növeli a nemzeti jövedelmet. Mindebből az következik, hogy az oktatási beruházás jó befektetés. Még in- , kább így van ez akkor, ha a továbbképzés a hagyomá- 4 nyostól eltérően, sűrített tananyaggal, hatékony eszközökkel és módszerekkel történik. Ilyen továbbképző tanfolyamot szervez üzemi vezetők és oktatók részére, a hatékony oktatástechnikai eszközök megismertetése és elterjesztése érdekében a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság oktatás- technikai munkabizottsága. A 20 órás tanfolyam — amelyre várják a borsodi, miskolci vállalatok oktatóinak, vezetőinek jelentkezését is — színhelye: Budapest, VI., Anker köz 1—3. Jelentkezni az SZVT titkárságán lehet. Befejeződött egy igen nagy teljesítményű lépegető exkavátor átszállítása a kazahsztáni Rudníjból a Kacsari nevű település közelében található kőbányába. Sehol a világon nem fordult még elő eddig, hogy egy ilyen gépmonstrumot (majdnem olyan magas, mint egy négyemeletes ház), „saját lábán” juttattak volna el új rendeltetési helyére. Az ötven kilométeres utat két hónap és négy nap alatt lépkedte végig. Gázvezetéken ment át, távíróvonalak és elektromos távvezetékek alatt haladt el, ráadásul az útvonalon gyakran tombolt a sűrű szélrohamokkal terhes vihar, amely gyakori vendég ezen a vidéken. A gépet három buldózer és négy diesel-elektromos állomás kísérte el útjára. A bulldózerek megtisztították az exkavátor előtt az utat. letakarítorták a havat. A diesel-állomás energiával látta el a gépóriást. A kísérlettel lehetőség nyílt arra, hogy a lépegető exkavátort egy évvel előbb munkába állítsák az új munkahelyen. Ha ugyanis a gépet a szokásos módon juttatták volna el rendeltetési helyére, akkor ehhez előbb teljesen szét kellett volna szedni. Erre azonban több, mint egy évre lett volna szükség. Ráadásul az oda- szállítás után a gép összeszerelése és rendbehozása is sok időt vett volna igénybe. A DH várospolitikai fóruma Lakásszociológia Az építészek felelőssége Egy vita anyagából Érdekes vitát rendezett a miskolci Művészklubban a Magyar Építőművészek Szövetségének észak-magyarországi csoportja. Az eszmecsere alapjául Jlri Musll Lakás szociológia című művének néhány gondolata szolgált. Mielőtt azon ban a vitában elhangzottakkal foglalkoznánk, röviden a könyv szerzőjéről: Jiri Musil a legjelentősebb kelet-európai lakásszociológus, aki az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának egyik fő szakértője ebben a kérdésben. Nagy Zoltán, az ÉSZAKTERV főépítésze vezette az említett vitát. Segítségével idéztük fel az ott elhangzott főbb észrevételeket, javaslatokat. Mindenekelőtt arról kérdeztem, miért egy külföldi szerző munkáját használták gondolatébresztőül. Nos, azért, mert a városszociológia, ezen belül a lakásszociológia ma még hazai viszonylatban gyerekcipőben jár, a megyére, illetve Miskolcra vonatkozó felmérés pedig igen kevés van. A „szegény ember vízzel főz” — elv alapján építészeink és általában a városfejlesztésben érdekelt szakemberek megragadnak minden alkalmat arra. hogy a szórványosan megjelenő szakmunkákat, tanulmányokat megismerjék. megvitassák és a helyi viszonyoknak megfelelően hasznosítsák a bennük lelt tanulságokat. Ebből is következik, hogy Miskolc városfejlesztői az eddiginél jobban támaszkodhatnának a Nehézipari Műszaki Egyetem szociológiai csoportjára, többször rendelhetnének náluk olyan vizsgálatokat, melyek megbízható alapul szolgálnának a hosszú távú városfejlesztéshez. Nagy Zoltán szerintsem elképzelhetetlen, hogy a jövőben egv olyan nagy tervezővállalat, mint például az ÉSZAKTERV. szociológust foglalkoztasson. Jiri Musil hangsúlyozza, hogy nagy felelősség nyugszik a mai építészek vállán. Hiszen olyan lakónegyedeket. lakótelepeket kell tervezniük, melyek nagyságukat tekintve megfelelnek egy-egy több évszázad alatt, organikusan kifejlődött, középnagyságú városnak. Gondoljunk például az új Diósgyőrre, ahol körülbelül tízezer ember él. És ezt a hatalmas feladatot úgy kell megoldaniuk, hogy munkájuk központjában az ember, a gyorsan változó igényű (!) ember álljon. Az igények alatt természetesen az igények sokasága értendő, hiszen az' új lakótelepek lakosságának összetétele meglehetősen heterogén, akár az életkort, akár a foglalkozást, vagy azt vizsgáljuk, hogy mennyire kívánja meg az odaköltöző a városias körülményeket. Könnyű belátni ugyanis, hogy egészen mást vár el lakásától és környékétől a faluról, megint mást a kisvárosból és ismét mást a Miskolc valamelyik lebontásra ítélt negyedéből odaköltöző. Sok szó esett a Művészklubban rendezett vitában is arról, amit Jiri Musil a lakótelep elöregedése kapcsán fejteget. Világszerte tapasztalható jelenség, és többé- kevésbé érvényes ez Miskolc új negyedeire is, hogy az odaköltözők túlnyomó többsége 20—35 éves felnőtt, illetve 0—10 éves gyermek. A népességi struktúra ilyetén alakulását sok minden befolyásolja. Egyebek között az, hogy az ipari üzemek elsősorban a gazdasági szempontból legproduktívabb életkorban levőket igyekeznek magukhoz kötni lakásjuttatással. De a lakások elosztásánál is az az elv érvényesül, hogy elsősorban a gyermekes családok, illetve a fiatal házasok kapjanak új otthont. Tíz-tizenöt év múltán azonban sok tekintetben új helyzet áll elő. Felnőnek a gyerekek, és családot akarnak alapítani. Mivel a mai házgyári otthonok nem bővíthetők, kénytelenek elköltözni, az idősek pedig majd ott maradnak egy olyan lakásban. mely túlnő igényeiken. Különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a modern, teljes komforttal berendezett otthonok rezsije meglehetősen magas. Mit lehetne tenni? Nagy Zoltán egyike azoknak, akik hosszabb ideje foglalkoznak azzal, miképpen lehet rugalmasabbá tenni a házgyár szabta merev kereteket. Megvalósítható elképzelésnek látszik, hogy a jövőben a falelemekbe beépítsenek — rejtett módon — egy fém ajtókeretet. Ha aztán majd a gyerekek megnősülnek, férjhez mennek, az ajtó megnyitásával ikerlakássá kapcsolható össze mondjuk egy kétszobás és egy másfél szobás otthon. Nagy előnye lesz az Ilyen ikerlakásoknak, hogy két elszeparált lakrészt foglalnak magukba, külön konyhával, fürdőszobával stb. Mások szerint úgynevezett tranzit-otthonokat, azaz kis alapterületű, olcsó bérű lakásokat kellene építeni az új negyedekben, melyekben a fiatal házaspárok addig laknának, amíg igényeik, anyagi lehetőségeik alapján megkaphatnák az új, nagy, végleges otthont. Abban, hogy jól érzi-e magát az ember az új lakótelepen, természetesen nemcsak lakásának mérete, berendezése játszik szerepet Fontos az is, hogy megvannak-e a közösségi élet fórumai, biztosítják-e számára a kereskedelmi és egyéb szolgáltatásokat. Ezzel kapcsolatban csak egy gondolat a vitából: többen kifejtették, hogy a vendéglátó helyek nem mindenben felelnek meg a környéken élők igényeinek. Érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy nagy vendéglátó komplexumok helyett nem kellene-e több kisebb, intim hangulatú presszót, bisztrót, kisvendéglőt építeni. Figyelmet érdemel az a gondolat is, hogy az új lakótelepek iskoláit, óvodáit eleve úgy kellene megtervezni, hogy később, amikor „elöregszik” a lakosság, azaz kevesebb lesz a gyerek, egy-egy helyiségüket olyan klubszobává alakíthassák át, melyben kártya- vagy sakkpartira, csendes beszélgetésre, olvasásra összegyűlhetnek az idősebbek. BÉKÉS DEZSŐ Érettségizőkkel leveleznek a főiskolások Háromezer negyedikes középiskolás diákkal lépett levelező kapcsolatba az idén az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola 200 hallgatója. A széles körű és újszerű együttműködés arra irányult, hogy a fizikai dolgozó szülők tehetséges gyermekeinek érdeklődését felkeltsék a továbbtanulás iránt, s a felvételi vizsgákhoz sokrétű segítséget nyújtsanak. Mikor voll a lesjobb termés? Bormúzeum Egerben (Tudósítónktól) Sok mindent láthatnak az Egerbe látogató turisták, válogathatnak a különböző múzeumok között, csak éppen a megyeszékhely nevétől és történetétől elválaszthatatlan szőlő- és borkultúrának nincs még múzeuma. Ezt a hiányt pótolják most: bormúzeumot alapítanak Egerben. Az Eger—Gyöngyös vidéki Állami Pincegazdaság kezdeményezte a bormúzeum szervezését, amely az Várjuk kedves vendégeinket AZ AVASI KILÁTÓBAN ÚJBÓL MEGNYÍLT 7 V-PRESSZÓBA KELLEMES KÖRNYEZET! UDVARIAS KISZOLGÁLÁSI JÓ SZÓRAKOZÁST KIVAN A MISKOLCI VENDÉGLATÓIPARI VALLALAT egri borfeldolgozás központjában, az árnyékszalai pincelabirintusban kap helyet. Itt állítják ki az elmúlt 30 esztendőben palackozott borokat, azt a mintagyűjteményt, amely hűen reprezentálja az egri, valamint a mátraalji borvidék termését. A gazdag borminta-gyűjteményen kívül kiállítják az évszázados szőlő- és borkultúra fejlődését bemutató szerszámokat, eszközöket is. Láthatnak majd az érdeklődök egy XVÍl. századi barokk szőlőprest, díszes faragású hordókat és régi okmányokat is. Az egri pincészetben több tízezer különböző évjáratú palackozott bor várja a válogatást és a rendezést. Az egyik legrégibb minta az 1945-ben palackozott bikavér. A különböző minták laboratóriumi vizsgálatát már megkezdték, s kó derült, hogy az elmúlt három évtizedben 1947-ben, 49-ben, 63-ban, 65-ben, 68-ban és 1973-ban szüretelték a legjobb minőségű szőlőt és ebből lettek a legkitűnőbb borok. A bormúzeumot ez év szeptemberében nyitják meg. t
