Déli Hírlap, 1975. április (7. évfolyam, 76-99. szám)

1975-04-08 / 81. szám

Diákpolitikusok Beteg társadalomban élnek Ebben az esztendőben is­mét megrendezik a diákpo­litikusok országos vetélkedői­jét. A döntőre ezúttal is Miskolcon, a Nehézipari Mű­szaki Egyetemen kerül sor — április 17—19. között. Ez lesz egyébként az ötödik ilyen vetélkedő. Az „újfarmerek 9 9 K hibk önvvíár a kohóioariban A szerelem is kábítószer A szerelem ugyanolyan hatást fejthet ki, mint a kábí­tószer, mégpedig szigorúan fizikai értelemben is. Erre a megállapításra jutott a Har­vard Business School pszi­chológusa, Stanton Peele. A kábítószer-fogyasztókhoz ha­sonlóan a szerelmeseknél is tapasztalhatók olyan fizikai zavarok, amelyek a megszo­kás, vagy éppen a hiányér­zet következtében lépnek fel. konvhakertészek. Sokan kö­ülük korábban egyetemre ártak. Ezek a fiatalok visz- zafordítják azt a tendenci- rt, mely a második világhá- iorú befejezése óta vidékiek nillióit ragadta magával a árosokba. Ezek a fiatalok - mint mondják — embe­ribb életformára vágynak. A 3. számú Ipari Szakközépiskola kilencszáz diákja is pályázatok, versenyek sorával, az Alkotó ifjúság című megyei kiállítás megrendezésével és nagy központi ünnepséggel köszöntötte, köszönti az ország felszabadulásának 30. évfordulóját. Az egész iskola rész­vételével megtartott ünnepség a napokban volt a Rónai Sándor megyei Művelődési Köz­pontban. Az úgynevezett KISZ-nap keretében az irodalmi színpad által előadott össze­állítás a harminc évvel ezelőtt történteket idézte, majd mindennapjaikat mutatták be a fiatalok a meghívott vendégeknek. A tornászok élőképe (felvételünkön) az -elesett, hősök emléke előtti tisztelgés. A miskolci egyetemen Készülnek a diplomaterve Az idén a miskolci egye­temen 354 hallgató fejezi be tanulmányait. 62 bánya-, 56 kohó-, és 236 gépészmérnök­jelölt dolgozik egyetemi évei­nek. utolsó nagy erőpróbáján, a diplomamunka elkészíté­sén. • „HAT GYÖNYÖRŰ ÉVET TÖLTÖTTEM NÁLATOK” A hetes kollégium az ötödévesek fellegvára. Itt la­kik szinte mindegyik végzős. Az 1210-es szobában a várt kép elmarad. Nyoma sincs az ilyenkor szokásos rendetlen­ségnek. A könyvek, füzetek széo rendben sorakoznak az asztalon, a polcokon. Mi éb­resztjük a lakót, Vu Van Cuongot. — Már felküldtem a dip­lomatervemet Pestre, a Vas­ipari Kutatóintézetbe. Onnan kaDtam a témát és ott gyűj­töttem az anyagot is. Most várom, hogy visszajöjjön, mert biztosan sok javítani­való lesz még rajta. — Hamarosan elutazol tő­lünk . . — Nagyon várom a talál­kozást az otthoniakkal. Hat gyönyörű évet töltöttem el nálatok. Egyszer sem tudtam hazautazni a háború miatt, 1972-ben akartam menni, de a nagy bombázások miatt le kellett mondanom az utazást. — Hol fogsz dolgozni? — A diolomatervemben a/ elektrosalakos átolvasztással foglalkoztam. Ez a nemes- acélgyártással, acélfinomí­tással kapcsolatod. Valószínű, hogy Hanoitól északra, egy új kohászati kombinátban lesz a munkahelyem. Otthon kevés a szakember és sok a tennivaló. • „INTERJÚ HELYETT INGET VASALJATOK” Egy emelettel feljebb az olajhozam meghatározásának módszereit vette célba Fede- rer Imre ötödéves bányamér­nök-hallgató. — Nem akartok inkább inget vasalni ? Azzal legalább segítenétek rajtam. Napok óta nem jut rá időm — int a száradó fehérneműk felé. Annyi még a tennivalóm, hogy ha csendben maradtok, éppen kész leszek május 6-ra. a beadási határidőre. — A témád ? — Én is, mint annyian a tanszéktől kaptam a felada­tot, amely az olajkutak hoza­mának meghatározásába lesz alkalmas. Az algyői olaime- zőkhöz kapcsolódik. Oda uta­zom le, ott van egy konzu­lensem. A vállalatot nagyon is foglalkoztatja ez a problé­ma. rr MÓS néhány . hét. és Vége a diákéletnek. Merge tovább? — Négy éve vagyok szer­ződésben a Nagvalföldi Kő­olaj- és Földgáztermelő Vál­lalattal, ott várnak. • „VIGYÁZNAK A GYEREK”' AZ ÖNKÉ! DADÁK" A kettes kollégium egyik' földszinti szobája a tankör és a lakószoba furcsa keveré­ke. Az egyik heverőn tan­könyvek. jegyzetek. A mási­kon békésen szunyókál az alig kéthónapos Judit. — Nem nagyon zavartatja magát, beszélgethetünk han­gosabban is — tolja félre a könyveket Csetényi Gáborhé végzős gépészmérnök-hallga­tó. — Szerencsére elég csen­des természetű, tudok tóle készülni. — Nem sok ez így? — Ha lassabban is. de ha­ladok. A gépgyártás-technoló­giái tanszéken kaptam a ter­vet. amely megmunkálás- kutatással foglalkozik. Két különböző modulú szerszá­mot kel! terveznem, melyek a homlok-fogaskerék fogfelü­leteinek szilárdítására alkal­masak. Ezzel kell majd kí­sérleti megmunkálásokat vé­gezni. Ezek itt, a tanszéken készülnek. Már mind a ket­tőnek kész a terve, csak le kell gyártani. Megnehezíti a munkámat. hogy magyar nyelvű szakirodalom nincs. A Szovjetunióban évek óta publikálnak ilyen szakcikke­ket, azokat használom. Már decemberben kiadták szá­momra a tervet, sokat segí­tett ezzel raitam a tanszék. Aztán itt vannak a baráta­im. az önkéntes dadák Vi­gyáznak a gyerekre, sétálni viszik, nem hagvnak magam­ra. — Végzés után? — Férjem is gépészmér­nök. Dorogon dolgozik. Sze-- ződésem nincs. valószínű, hogv a diploma után oda- megvünk. hiszen ott kaptunk lakást. (iátó) Nem az urbanizációs ártal­mak elől menekülnek, hanem a beteg társadalomban pró­bálnak egy maguknak meg­felelő életformát kialakítani. Ez már nem a hatvanas es zo­tend ők céltalan hippi-nem­zedéke, ők nem kommunák­ról álmodnak és virágokról, ,.csak” nyugodt, békés életet szeretnének. Tem Pilkinton története A lap leírja a húszas évei­nek vége felé járó Tom Pil­kinton történetét. A fiatal­embert behívták a légierők­höz, kiképezték pilótának és elküldték Vietnamba. Mint más fiatal amerikaiak ezrei, hazatérése után ő is lázadt Fámm-ötfusa A múlt héten kezdődött és szombaton folytatódik a Fó­rum öttusa-vetélkedő az Ady-hídi toronyházban levő ifjúsági presszóban. Az első fordulóban irodalmi tájéko­zottságukról adtak számot a fiatalok: legközelebb a köny- nyűzenéről lesz szó. a hónap további szombatjain pedig a sport, a történelem és a kép­zőművészet lesz a téma. lázadása Érdekes cikket közöl a Der Tagesspiegel című nyu­gatnémet lap. Az amerikai fiatalokról szóló írás a csen­des lázadókról tudósít. Azok­ról, akik nem fognak ugyan fegyvert a társadalom ellen, de tömeges demonstrációjuk jellemző tünete a mai Ame­rikának. A legutóbbi Yanke­lovich-közvéleménykutatás szerint ma az összes 16 és 25 év közötti amerikai 55 szá­zaléka úgy gondolja, hogy beteg társadalomban él. Vissza a természetbe ? Az állandóan mélyülő dep­resszió árnyékában, szembe­kerülve szüleik megtiport önérzetével, görnyedezve az olyan lidércálmok nyomása alatt, mint Vietnam, vagy a Watergate-ügy. ez a jólétben es sugárzó optimizmusban felnevelt nemzedék egyszer­re észreveszi, hogy semmi sem változik Amerikában. Legjobb, ha az ember idő­ben kiugrik és visszatér a természetbe. Mostanában fiatal ameri­kaiak ezrei költöznek le vi­dékre. Vérmérsékletük, testi erejük és anyagi lehetősége­ik szerint lehetőleg magá­nyos helyeken telepednek le, mint kisparasztok. vagy a rendszer ellen. Most ott­hagyja jól fizetett Las Ve- gas-i állását, a korábban áhított karrier már nem vonzza és életcélja a szar­vasmarha-tenyésztés. Földet is akar művelni és valahogy kiszakadni abból a gépezet­ből, amelyik a vietnami vá­rosok fölé küldte egy halál­dobozban. Az amerikai magazinok Kapcsolatok rovata naponta közli az olyan hirdetések tu­catját, amelyben fiatalok társat keresnek a vidékre költözéshez, az'1 újfajta far­merkedéshez. A példák igen ragadósak, mert már időseb­bek is — jól fizetett állással és diplomával vagy anélkül — leköltöznek vidékre, hogy a ..földnek éljenek”. Ez tehát a mai amerikai ifjúság egy . részének válasza az egyre mélyülő válságra, a kormánytisztviselők mani­pulációira. Benépesítik az elhagyott farmokat és ba­romfiudvarokat .terveznek. Megtagadják társadalmukat, noha a jobb társadalom felé vezető utat még nem min­denki látja világosan. Jövök, ha hívnak... (Tudósítónktól) A Gábor Áron Kohó- és öntőipari Szakközépiskola május elsején KlSZ-klub- könyvtárat avat. A könyv­tár egy 30 és egy 50 négy­zetméter alapterületű helyi­ségben kapott helyet. Kiala­kításának munkáit nagyrészt a diákok végezték társadal­mi munkában, az új fotele­ket. olvasóasztalokat, függö­nyöket az iskolai termelő­munka bevételéből vásárol­ták. A 6000 kötetes könyv­tár anyagát a Borsodnádas- di Lemezgyár igazgatósága s ifjúsága 100 kötet politikai tárgyú könyvvel gazdagítja. Az a kérésük csupán, hogy legyen egy politikai könyv­sarok, s ez a 100 kötet ösz­tönözze a KISZ-fiatalokat. hogy még több könyvvel bővítsék az állományt. A fiatalok máris vállalták, hogy három év alatt ezer kötetre növelik a politikai könyvek számát. A klubkönyvtár olyan kul- túrközpontja lesz az iskolá­nak, ahol magnetofonról, rádióból irodalmi, s politi­kai műsorokat hallgathat­nak, vitathatnak meg a di­ákok. Tervezik, hogy író—ol­vasó találkozókat is szer­veznek,^ A könyvtár irányí­tása az iskolai KISZ fel­adata lesz. A nyitott polcos elrendezés lehetővé teszi ' a kényelmes válogatást. (kató) — Meg iskolás koromban észrevettem, hogy amikor verset mondtam, figyeltek rám az emberek. Nemcsak kötelező udvariasságból! És ez csodálatos érzés! Tizenhat éves koromig Miskolcon él­tem és a nagy hírű Földes Gimnáziumban végeztem a középiskola első két osztá­lyát. Tanáraimra máig is hálával és köszönettel gon­dolok, különösen egykori igazgatómra. Tok Miklós­ra. Lukács Sándorral, a Víg­színház fiatal művészével be­szélgettünk, aki miskolci ba- rátailól is sok levelet, kérdést kap. A mostani interjú tehát bizonyos kcjzönségigényt akar kielégíteni. Azt kérdezzük, amit a fiatalok általában kér­dezni szoktak. Kezdjük az érettségizők tipikus kérdésé­vel: Ügy tudom, hogy csak negyedszerre sikerült a főis­kolai felvételi. Ennek vajon mi volt az oka? — Ha egy fiatal matema­tikus megold egy kompli­kált, még tanárai számára sem egyszerű feladatot, a le­olvasható sikeres végered­mény konkrétan igazolja és bizonyítja a pályára való rátermettséget. Ezzel szem­ben a színész (és minden művész) ki van téve annak, hogy a legkülönbözőbb iz- lésvilágú és kultúrájú embe­rek nyílvánítsák tetszésüket, avagy épp ellenkezőleg ítél­kezzenek fölötte. Azt hiszem, ennél többet nem kell mon­danom ... — Mik voltak eddigi legje­lentősebb szerepei? — 1972-ben végeztem el a főiskolát és azóta nagyon szép feladatokat bíztak rám. A Vígszínházban, amelynek- harmadik éve tagja vagyok, eljátszhattam Molnár Lili- omjában Ficsurt. Max Frisch Don Jüanjának címszerepét. Moliére Nők iskolája című művében az ifjú szerelmes Horace-t, Feydeau Bolha a fűiben című híres komédiá­jában Tournelt és David Rabe Bot és gitár című iz­galmas drámájában a főhős szerepét, a vak fiút. A Szent­endrei Teátrumban kaptam első Shakespeare-főszerepe- met: Orsino hercegét a Víz­keresztben. — Mennyire befolyásolják a sikerek és a bukások? — A sikerek boldoggá tesznek, a bukások után fej­jel megyek a falnak és csen­desen sirdogálok ... — Legközelebbi tervei? — Jelenleg a .,30 éves va­gyok” című új musicalt csi­náljuk nagy kedvvel. A Pes­ti Színházban most kezdem próbálni Romain Rolland gyönyörű darabjának, ,,A szerelem és halál játékának” egyik főszerepét. — Miskolcon mikor láthatjuk? — Ha meghívnak... De addig is szeretném megkö­szönni minden miskolci le­vélírónak a hozzám intézett kedves sorait és jókívánsá­gait! (bóta) Lies Sándort tetei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom