Déli Hírlap, 1975. április (7. évfolyam, 76-99. szám)

1975-04-25 / 96. szám

Kiváló vállalatok, élüzemek Szociális célokra: 42 ezer hektár Ember és erdő Kétszáz éves jávorkúti faóriások. Védetté nyilvánították (Folytatás az 1. oldalról) VIMELUX Tegnap délután tartotta kiváló vállalati ünnepségét a miskolci Űttörőházban a VIMELUX Miskolci Finom- mechanikai Javító Vállalat. A megjelenteket — köztük Rózsa Kálmánt, a városi ta­nács elnökét, Farkas Györ­gyöt, a szolgáltatóipari párt- bizottság titkárát — Hegedűs Sándor szb-titkár köszöntöt­te, majd Hrabár Sándor igazgató méltatta a kitünte­tett vállalat 1974. évi ered­ményeit. Többek között ki­tért arra, hogy városunk legnagyobb szolgáltató válla­lata a IV. ötéves tervidőszak eddig eltelt időszakából két évet kiváló vállalati szinten teljesített, egy évben pedig elnyerte a miniszteri dicsérő oklevelet. Ami az 1974-es esztendőt illeti, a VIMELUX termelési értéke először kö­zelítette meg a 90 millió fo­rintot. A termelési struktúrán belül 14,1 millió forint érté­kű lakossági szolgáltatást (az előző évinél 8,6 százalékkal többet) végeztek. Az egy foglalkoztatottra jutó terme­lékenység az előző évhez ké­pest 12,8 százalékkal nőtt. A vállalat 34 brigádja kö­zül 19 nyerte el a szocialista cím valamelyik fokozatát. A Dr. Münnich Ferenc- és a Lendület-brigád elnyerte A vállalat kiváló brigádja, illet­ve A szakma kiváló brigádja kitüntetést is. A szocialista brigádok tagjai 1974-ben 13 540 óra társadalmi munkát végeztek. A Kiváló Vállalat kitünte­tés díszoklevelét dr. Sáli Fe­renc, a HVDSZ központi ve­zetőségének titkára adta át Hrabár Sándor igazgatónak. FUSZÉRT Ugyancsak tegnap délután, a Tokaj étteremben rendez­te kiváló vállalati ünnepsé­gét a Borsod—Heves megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagy­kereskedelmi Vállalat kollek­tívája. Az ünneplők közptt ott volt Kolláth Sándor, a vá­rosi pártbizottság titkára, dr. Dobos Gábor minisztériumi főosztályvezető és Fejes László, a megyei tanács el­nökhelyettese is. A közön­ség és a szakma körében FÜSZÉRT néven ismert vál­lalat eredményeit Szabó József igazgató ismertette. A Kiváló Vállalat cím an­nál is szebben fénylik, mi­vel a vállalat éppen a jól végzett munka évében ünne­pelte fennállásának 25. év­fordulóját. A miskolci Júnó-szálló fényképe díszíti a fennállá­sának 75. évfordulóját ün­neplő Magyar Autóklub leg­újabb kiadványa, az „Utaz­zunk együtt — 1975" első kötetének címlapját. A prog­ramfüzetet harmadik éve jelenteti meg a MA touring osztálya. Az idei kiadvány különösen sok hasznos tudni­valót közöl. Elsőként áttekintést ad a 75 éves Magyar Autóklub működéséről, majd megyén­ként közöl ajánlatokat az autós turisták számára. Bor­sod megyéből ezúttal Aggte­lek—Jósvafőre, a Bódva- völgyére. Mezőkövesdre. Mis­kolcra' Sárospatakra, Sátor­aljaújhelyre és Tokajra hív­ja fel az ország más részei­ből látogatóba hozzánk ké­szülő autósok—motorosok fi­gyelmét. Az országban elsőként kezdték el a gépi adatfeldol­gozást, s ugyancsak ők kezde­ményezték a fiókok önálló elszámolását. Sokat tesz a nagykereskedelmi vállalat a korszerű anyagmozgatás, áru- szállítás megvalósításáért is. Mindennél többet mond, hogy a vállalat a két megye lakosságának 3,1 milliárd fo­rint értékű árut biztosított 1974-ben. Értékesítésük nö­vekedési üteme egyaránt meghaladta a vidéki és az országos átlagot is. MISKOLCI KÖZÚTI ÉPÍTŐK Kétszeres ünnepet ült teg­nap délután a Miskolci Köz­úti Építő Vállalat (négysze­res kiváló vállalat és nyolc­szoros élüzem) kollektívája. Elmúlt évi munkájának ered­ményeképpen immáron ki­lencedszer nyerték el az Elüzem címet. A Mózes Mi­hály által vezetett szocialista brigád pedig elnyerte az MSZMP KB kongresszusi ok­levelét. (Az 1957-ben alakult kollektíva a sátoraljaújhelyi, 7. sz. építésvezetőségen dol­gozik, s 1961 óta minden év­ben elnyerték a Szocialista brigád, közben kétszer A vállalat kiváló brigádja és egyszer A szakma kiváló bri­gádja címet is.) Az Avas Fehértermében megrendezett ünnepségen — amelyen többek között részt vett Tóth József, az SZMT vezető titkára, és Ungvári István, az Üt Tröszt vezérigazgatója is — Pápai Márton igazgató felhasználta az alkalmat arra is, hogy megemlékezzen a vállalat fennállásának 25. évforduló­járól. Tavaly egy sor fontos mun­kát végzett a vállalat Mis- kolcért is. Többek között át­építették városunk legforgal­masabb útvonala, a Győri kapu északi és déli oldalát. A vállalat összes tevékenysé­gének értéke meghaladta a 271 millió forintot! Különö­sen sokat tettek az őszi ár­víz okozta útkárok megszün­tetéséért. A MÁV VONALFELUGYELÖSÉGE Tegnap kezdődtek meg vasutas dolgozóink ünnepsé­gei is. A hat kitüntetett egy­ség közül elsőként a MÁV Miskolci Vonalfelügyelőség dolgozói ünepeltek. A MÁV dicsérő oklevelét Holló Má­tyás, a MÁV Vezérigazgató­ság főosztályvezető-helyette­se adta át Rámiák Gyulának, a felügyelőség vezetőiének. Ny. I. A belföldi turizmus nép­szerűsítését szolgáló rész után a szocialista országokba történő utazáshoz közöl több hasznos tudnivalót a kiad­vány. Nemcsak az egyes or­szágokkal kapcsolatos általá­nos ismeretanyagot közli, ha­nem bemutatja a jelentősebb idegenforgalmi nevezetességű helyeket, felsorolja az ösz- szes nagyobb, autósok által használható kempingeket, közli a kempingek, szállodák megközelítésének módját, az árakat. Valamennyi országgal kap­csolatban ismerteti a kiad­vány a MA touring osztálya által javasolt útvonalakat is. A jubileumi évben számos kedvezményes túrát szervez a MA a környező szocialista országokba — ezek leírása, a részvétel feltételei, a jelent­kezés módja ugyancsak meg­találhatók a prospektusban. Jubileumi kedvezményt al­2,5 milliárd 9 A történelmi múltú ma­gyar városokat fenyegető, elemi csapásként jelentkező pincekárok elhárításának, a pincegondok elméleti és gya­korlati kérdéseinek megtár­gyalására kétnapos országos konferencia kezdődött csü­törtökön Pécsett a Műszaki és Természettudományi Egye­sületek Szövetségének szer­vezésében. Hazánkban most először került sor ilyen jel­legű tudományos tanácsko­zásra, amely elsősorban a két leginkább veszélyeztetett városunk: Pécs és Eger pin­cegondjaival foglalkozik. A tanácskozáson elmondot­ták. hogy Pécs alatt eddig 1300 pincét fedeztek fel. is­mert hosszúságuk 22 000 m, de ez csak része az óváros mélyén húzódó pincelabirin­tusnak. Egerben lényegében befejeződött a munka: 1900 pincét térképeztek fel, is­mert hosszúságuk eléri a 86 ezer métert. A középkor óta napjainkig több szakaszban alakultak ki a pincerendszerek, ame­lyek részben bortárolásra szolgáltak, részben rejtek­hely vagy óvóhely céljára készültek. A hatvanas évek­ben szórványosan,' a hetve­nes években viszont már mind gyakrabban történtek pinceomlások az építkezések miatt fokozódó terhelés és a hegyekből lezúdúló csapa­dékvíz, illetve a tajalvíz ha­tására. A szakemberek állást fog­laltak amellett, hogy a pin­cerendszerek feltárására, a veszélyforrások megszünteté­sére irányuló munkát komp­lex módon kell folytatni, s szervesen be kell illeszteni a városrekonstrukciós prog­ramba. A Földmérési és Talaj- vizsgáló Vállalat a közel­múltban elkészítette az 1980- ig szóló pénzügyi ütemtervet, amely szerint Pécsnek 970 millió, Egernek pedig 1500 millió forintra van szüksége, hogy megoldja a legsürge­tőbb pinceproblémákat és a pincerendszerekkel összefüg­gő helyreállítási, közművesí­tés í, közlekedési stb. gondo­kat. kalmaz a MA például —, hogy csak egy példát említ­sünk a sok közül — a 25 napos kaukázusi kemping- túránál, amelynek résztvevői Kijevet, Harkovot, a Don menti Rosztovot, Tbiliszit, Jerevánt, Szuhumit, Lvovot keresik fel. A hazai és külföldi autós— motoros túrára indulók leg­főbb tudnivalói mellett tar­talmazza a 208 oldalas füzet az Állami Biztosító tájékoz­tatóját is, amely ugyancsak számos új ismeretanyagot tartalmaz. Az „Utazzunk együtt — 1975’’ első kötete díjtalanul igényelhető a Magyar Autó­klub Borsod megyei Szerve­zete irodájában. A nyugati országokba utazók számára szükséges tudnivalókat tar­talmazó II. kötet a közeljö­vőben jelenik meg. Ny. I. ezt a területet. Urbanizálódó világunkban keveseknek adatik meg, hogy az erdőben, mint természe­tes környezetben mozogja­nak. Többségünknek becses program, eseményszámba megy. ha végigsétálunk a fák. alatt, leheveredünk a fűbe, vagy beleáztatjuk tal­punkat a hűvös hegyi . pa­takba. Az igény azonban megma­radt bennünk, sőt napjaink­ban újraéled. .Nagy buzga­lommal tanuljuk ismét a madarak és a fák csaknem feledett beszédét. És új fo­galmakkal ismerkedünk. Fi­gyeljenek csak! Az erdőket funkciójuk szerint három csoportba sorolhatjuk: szo­ciális és üdülési funkciót be­töltő, környezetvédelmi és gazdasági erdő. E«vszfrű ..lecke ’ Minket most a szociális rendeltetésű erdők érdekel­nek. Ezeket azonban ismét csoportosítják a szakembe­rek: pihenő-, séta- és kirán­dulóerdő. Csak első olvasásra tűnik bonyolultnak a „lecke". Na­gyon egyszerű fogalmakat takarnak az említett nevek. Pihenőerdő alatt például azok értendők, melyek a vá­rosok közvetlen szomszédsá­gában terülnek el. Miskol­con ilyenek a tapolcai er­dők. A sétaerdők kedvéért már messzebbre kell menni. Ezek a hétvégi kirándulá­sok úticéljául szolgálhatnak. Az előbbi és az utóbbi cso­port sok hasonlóságot is mutat: mindenekelőtt azt, hogy rendezett, gondozott utak, rönkbútorok, esőtől védő kis tetők, szalonnasütő­helyek szolgálják bennük a turisták kényelmét. (Mert kényelemszeretetét magával viszi az urbánus ember a kirándulásra is.) Az igazi természetjárót nem elégítik ki ezek a közeli, „bebútoro­zott" részek, ö hajlandó a csendért, nyugalomért hosz- szú órákig, vagy akár napo­kon át is baktatni. Igen, a vér­beli turisták azt vallják, hogy csak a bakancsos, háti­zsákos embernek mutatja meg minden szépségét a ter­mészet. Neki ugyanis van ideje és módja arra, hogv megálljon, ahol neki tetszik, lehajoljon egy virághoz, meghallgasson egy madár­trillát. Nos, őket várják az úgynevezett kirándulóerdők, melyek mélyére a „festett” turistautak vezetnek. Az értékek pótlása Üjabban divatossá váltak az erdei tornapályák (a Csa- nyikban is építettek egyet tavaly), az erdei múzeumok (mint például a Szalajka- völgyi) és a vadaskertek (ilyenre példát sajnos nem találunk a közelben). Sokan úgy vélhetik, hogy az erdő adva van. és csak használnunk kell tetszésünk szerint. Tévednek. Igaz, hogy az erdő gazdag kincsekben, ám ezt a gazdagságot — né­hány területen — túlságosan kiaknáztuk. Pénzbe, sok pénzbe kerül az értékek pót­lása, kezdve a kopárrá irtott hegyoldalak betelepítésével és zárva a táj arcán ütött sebek (kőbányák, szemét­gyűjtőhelyek) begyógyításá- val. A már említett séta- utakról, pihenőhelyekről, parkírozókról nem is beszél­ve. Nem is beszélve? Nagyon is beszélnünk kell róluk. El­sősorban azért, mert a ké­nyelmét kereső ember nagy buzgalmában hajlamos rá, hogy az erdei környezettől idegen anyagokat vigyen a fák közé. Az Észak-magyar­országi Intéző Bizottság leg­utóbbi ülésén is többen meg­fogalmazták, hogy parkíro­zóhely címén a világért se alakítsanak ki terjedelmes betonplaccokat. Egy másik észrevétel: a szalonnasütőhe­lyeket ne közvetlenül az út mellé telepítsék, hiszen a ki­ránduló étkezés közben nem akar kipufogógázt, port nyel­ni. Tervek, anyagi lehetőségek Az intéző bizottság emlí­tésével el is árultam, hogy nemcsak saját kútfőmből merítettem az eddig elmon­dottakat. Ubitz Gyula, az erdőrendezőség igazgatója számolt be róla, milyen sze­repe van az erdőgazdaságok­nak és az erdészeti szervek­nek a kirándulási, üdülési lehetőségek fejlesztésében. Jó volt hallani, hogy körülbe­lül 42 ezer hektár erdő szol­gálja a pihenést, szórako­zást a megyében. Ennyit szántak kifejezetten szociá­lis célokra. Az összeg, amit 1971-től napjainkig a park­erdő-programra költöttek, szerény. Ám megsokszorozza a társadalmi munkások ten­ni akarása. Többször szó volt már róla lapunkban, most csak megemlítem, hogy Tapolcán vagy a Majális­parkban sok száz óra társa­dalmi munkát végeztek a nagyüzemi dolgozók, KISZ- fiatalok tavaly nyáron is. Jól összehangolt munkával kell óvnunk és fejlesztenünk pihenő- és kirándulóerdein- ket. Három terv készült el az elmúlt években, melyek végrehajtásához hozzá is lát­tak: a miskolci parkerdő, a Sárospatak környéki sétaer­dő és a füzérradványi park fejlesztési terve. Mindhárom csak részprogram, nagyobb jelentőségű lesz az egész Bükk-hegységre kiterjedő közjóléti fejlesztési terv, mely rövidesen el is készül. Összhangban a bükki nem­zeti park tervével. BÉKÉS DEZSŐ Bélyeggyűjtés A Magyar Tudományos Aka­démia alapításának 150. évfor­dulójára háromcímletű bélyeg­sorozatot hoz forgalomba a Ma­gyar Posta, előreláthatólag má­jus 5-én. Az esztendő egyik legjelentő­sebb nemzetközi filatelista ese­ményére, az ARPHILA *75 el­nevezésű motívumbélyeg-kiállí- tásra öt forint névértékű szel­vényes bélyeg kibocsátását terve­zik. A szelvényen a kiállítás emblémáját örökítik meg. míg a bélyegen a milói Vénusz szob­rának képe és az I9tí4-es Phila- tec Paris alkalmából kiadott 1 frankos francia bélyeg repró* dukciója szerepel. Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a város területén a játszótereket oktinit hatóanyagú, közepesen mérgező Aktikon PK-val yomirtózzuk. A fákat, cserjéket, örökzöldeket dimetoát hatóanyagú, közepesen mérgező Bi 58, a rózsaágyakat bárium-poliszulfid hatóanyagú, 'néreg jelzésű Neopol vegyszerekkel permetezzük. "ielmezésügyi várakozási idő: Aktikon PK és Bi 58 esetében 14 nap, Neopol esetén 30 nap. MISKOLCI KERTÉSZETI VALLALAT STOP! EGY PERCRE! Utazzunk együtt! t utasok, motorosok rovatu Egelőek Eger és Pécs pcegoniisi

Next

/
Oldalképek
Tartalom