Déli Hírlap, 1975. április (7. évfolyam, 76-99. szám)

1975-04-02 / 77. szám

Szerencse sorsjáték Tizenkét éves az idén a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Szerencse tárgysorsjátéka. A sorsjegyek e napokban már újra vásá­rolhatók az újságárusoknál, sorsjegyárusoknál és a posta- hivatalokban. A május 25-i sorsoláson egy-egy Zsiguli, Skoda, Zaporozsec, Trabant gépkocsi, és több mint 1400 darab 100—500 forintos va- sári-d utalvány kerül a sze­rencsés nyertesekhez. A tárgysorsjáték teljes bevéte­lét az újságíró szövetség a nemzetközi szolidaritási alap­nak utalja át. # A Sajó völgyében igen gyakoriak a ködös reggelek, sokszor öt-hat méterre sem lehet ellátni. Ilyenkor is akadnak ..sietős’’ autósok, akik természetesen és könnyedén megelőzik — szerintük — az előttük szabályosan, az útviszonyoknak megfelelően haladó „mazsolá­kat”. Hogy sikerül-e? Mint képünkön is látható, nem minden esetben. A Skoda S 100-as gépkocsi vezetőjének is sietős volt a dolga, így a sajókeresztúri ércmű közelében előzni kezdett egy teherautót. A ködöt kihagyta a számításból, mondván: gyors kocsi ez a Skoda, elég az a távolság, amit lát a volán mögül. Tévedett. (Solymos felv.) évtizedes Liemelkedő munka elismerése I Munka Vörös Zászló Érdemrendje Kitüntették a vontatási főnökség November 7. brigádját Kenyeret ad nekünk.,. 19)5 áprilisa a korabeli lapokban A főváros ellátása akadozik ........a rendőr őrhelyén összeesett; Egy a húsz közül (Folytatás az 1. oldalról) Már csak húszán teljesítenek aktív rendőri szolgálatot Borsodban azok közül, akik három évtizeddel ezelőtt — 1945 első felében — vállalták az akkor hősi helytállást kí­vánó rendőri munkát. Hónapokig fizetés nélkül, a legna­gyobb áldozatra készen, éjt nappallá téve dolgoztak sok-sok társukkal a közrend, a közbiztonság helyreállításáért. ünnepi díszbe öltözött tegnap délelőtt a MÁV Miskolci Vontatási Főnökség új villamosmozdony-csarnoka. Mintegy kétezer dolgozó részvételével tartottak itt munkásgyűlést, amelyen megjelent dr. Ábrahájn Kálmán közlekedés- és postaügyi államtitkár, Szabó Antal, a Vasutas Szakszerve­zet főtitkára, Szűcs Zoltán, a MÁV vezérigazgató-helyet­tese, Kolláth Sándor, a városi pártbizottság titkára, Czim- mermann Ferenc, a megyei pártbizottság munkatársa, dr. Pusztai Béla, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Kiss Béla, az SZMT titkára, Kiss József, a városi tanács osztályvezetője, Nagy Károly, a KISZ városi bizottságának képviselője. Hallatja szavát a Vörös Csepel is: „Mi, Csepel dol­gozói, nemcsak szavakkal, de tettekben is kifejezzük há­lánkat és köszön etünket a Vörös Hadsereg hős csapa­tainak és nagy vezérének, Sztálin marsallnak. A mai történelmi napon ünnepies fogadalmat teszünk, hogy méltóan a Vörös Hadsereg harcosaihoz, minden erőn­ket és tudásunkat latba vet­ve, a kitűzött határidő előtt végrehajtjuk a Vörös Hadse­reg megrendeléseit, hogy mi is hozzájáruljunk a döntő harcokhoz. Kíméletlenül folytatjuk a belső bitangok elleni harcunkat, mindaddig, amíg fel nem építettük a szabad, boldog és demokra­tikus Magyarországot. A Cse­pel felszabadításában elesett orosz hősöknek díszsírhelyet építünk a hála és az örök emlékezés kifejezéseképpen”. (Szabad Nép, 1945. április 7.) Szabó Pál felszabadulás utáni első cikke Solohovot köszönti: „Most megírom elsősorban is, hogy Te, So- lohov Mihály csodálatoskép­pen idetartozol közénk, ma­gyar írók közé. S mi oda­tartozunk hozzád. Mintha csak ugyanazon folyó, ugyan­azon égtáj ringatta volna bölcsőinket... Egy kicsi, de irgalmatlanul sokat szenve­dett nép köszönetét tolmá­csolom Hozzád. Egyszer majd találkozunk mi ketten, vagy itt, vagy ott — valamelyik folyó mentén, boldog pa­rasztok között, mint népünk­ben és néoeinkben élő. nagy hitet valló író emberek.” (Levél a Tiszától a Donhoz. Szabad Szó, 1945. április 15.) Illyés Gyula ,.A Dunántúl népéhez. A felszabadult cse­lédekhez, napszámosokhoz, summásekhöz, a földtelenek- hez és a kísparasztokhoz” intézi szózatát: ..A sok rossz­tól első pillanatra szinte még a jót sem látni. Pedig van az is. A rengeteg akadálytól szinte alig látja az ember a lehetőséget. Pedig van, és olyan óriási, hogy azt mond­hatjuk, azést érdemes volt még apáink tenger szenve­dése is, érdemes lesz nekünk is fáradnunk. Új Magyaror­szág épül.” (Szabad Szó, 1945. április 5.) Hossz — a fasiszta múlt­ból eredően bőségesen akadt. (Mikor lesz a városnak ke­nyere? Szabad Nép, 1945. április 4.). Járványveszély kísért (Védekezzünk a jár­vány ellen. Népszava, 1945. április 7.). Egymásért aggó­dó hozzátartozók keresik megrendítő hangú hirdeté­sekben egymást: „Keresem férjemet, dr. Nemes Miklóst, aki 1944 júniusában bevonult Kiskőrösre. Keresem édes­anyámat, Fürst Lajosnét, 1944. júliusban Tamásiból a gettóval elvitték. Keresem édesapámat, Fürst Lajost, 1944. május 19-én Sárvárról, mint internáltat elvitték. Ér­tesítést kérek, dr. Nemes Miklósné, Fürst Erzsi, IX. Ranolder u. 30” (Népszava, 1945. április 8.). Harcostársakról, elvtársak­ról szállonganak ellenőriz­hetetlen hírek: Bajcsy-Zsi- linszky Endrét meggyilkol­ták? (Népszava, 1945. febru­ár 18.), Rajk László megme­nekült? (Szabad Nép, 1945. április 14.). De egyre több a szomorú bizonyosság is: „Fe­lesége és szülei értesítik mindazokat, akik ismerték és szerették, hogy Szerb An­tal, Balf-fürdőn, munkatá­borban, 1945. január 27-én, 43 éves korában végelgyen­gülésben meghalt.” (Népsza­va, 1945, április 13.). A sebek gyógyításában a barátok is segítenek: „Or­szágunk és nemzetünk — ír­ja a debreceni Néplap — felszabadításán kívül mást is kaptunk a nagy Szovjetunió­tól: segítséget. A magyar fasiszta hadsereg pusztítva rohanta meg a Szovjetuniót és a Szovjetunió bosszúállás helyett kenyeret ad nekünk. Kővel dobtuk meg, kenyeret dobott vissza. Ez a bibliai mondat mai értelme. Az éhezők részére húszezer ton­na élelmet küldött, trakto­rokat indított útnak, hogy felszánthassuk földjeinket, üzemanyagot adott, hogy gé­peink dolgozhassanak. És legutóbb azt a hírt kaptuk, hogy az előző százmilliós kölcsön után most újabb kettőszázötven milliós köl­csönt folyósít országunk fel­építésére. (Felszabadult Ma­gyarország, 1945. április 6.). (Folytatjuk.) Megrázó dokumentum szól erről, a Miskolci Főkapitány­ság őrszemélyzeti osztályának parancsnoka 1945. június 25- én terjesztette feletteséhez. A rendőrök — írta — „nagy­részt januártól kezdve, sok­szor életük kockáztatásával, hiányos táplálkozás és ruhá­zat mellett, becsülettel telje­sítették nehéz feladatukat. Orvosilag megállapítást nyert, hogy a jelenleg szolgálatot teljesítő legénység megbete­gedéseiből az esetek túlnyo­mó többsége a hiányos táplál­kozásra vezethető vissza. Elő­fordult, hogy a rendőr őr­helyén összeesett.” Spekuláció, uzsora, leketepiac Kovács István rendőr alez­redes, a megyei főkapitány­ság igazgatásrendészeti osz­tályának vezetője is részese volt a történelmi időnek. A MÓKÁN tagjaként irányítot­ták a rendőri munkára. (— Nem gondoltam, hogy itt fogok maradni. Detektív- nek neveztek ki, bűnügyi vo­nalra. Nem értettem hozzá, gépgyári melós voltam. Any-J nyit tudtam, hogy rendet kell csinálni!) Betörések százai, rablások, gyilkosságok tucatjai. Virág­zott a spekuláció, az uzsora, a feketepiac. Az erdőkben és elhagyott portákon bűnban­dák húzódtak meg, tartották rettegésben a lakosságot. A kor jellemző bűncselekménye a fegyveres útonállás, a vet- kőztetés volt. S a szervezett alvilágot öröklő Miskolcon a szökött fegyencek, csempész­bandák mellett a bujkáló nyi­lasok, államellenes szervez- kedők, kémcsoportok ellen kellett felvenni a küzdelmet. Megyénk területén 300 nép­Díszítőmíívészeti teli) A miskolci amatőr díszí­tőművészek munkáiból má­sodik alkalommal nyílik vá­rosi kiállítás holnap délután 5 órakor. A Molnár Béla If­júsági Ház nagytermében rendezett bemutató váloga- tottan szép anyagát dr. Sza­badfalvi József, a Herman Ottó Múzeum igazgatója ajánlja a közönség figyel­mébe. A kiállítás április 17- ig tart nyitva, délelőtt 10-től este 7 óráig tekinthető meg. ellenes bűntett elkövetőjét leplezték le, köztük a hírhe- dett létrástetői tömeggyilkos­ság huszonkét nyilaspárti tettesét, akiket a bíróság ha­lálra ítélt. Számára ez a le«szebb Kovács István ma már nem is emlékszik rá, mi volt az első bűnügy, amelynek fel­derítésében dolgozott. Sok, ma már hihetetlennek tűnő borzalmat látott. (— Nem szerettem a bűn­ügyi munkát. Véreben ke­gyetlen emléket hagytak. Egy nyolcéves kislányt nem tudok elfelejteni. Ült egy ágyon, a meggyilkolt nagyszülei mel­lett. Szervezett bűnbanda verte őket agyon a pénzü­kért ...) Aligha akad rendőri mun­ka, amit nem próbált végig Kovács István, míg eljutott az alezredesi rangig. Tizenhét" éve vált kedvelt területévé az igazgatásrendészet. Vallja: számára ez a legszebb rend­őri munka, mert legközvetle­nebb a kapcsolat az állam­polgárokkal. A mai ünnepségen nem volt jelen a főkapitányságon Ko­vács István alezredes. Buda­pestre, a Belügyminisztéri­umba kellett utaznia. Három évtizedes munkásságáért mi­niszteri jutalomban részesült. Az emlékidéző ajándék — egy aranyóra! Ünnepi beszédében Herná­di István vontatási főnök megemlékezett a harminc év előtti eseményekről, a vasút újjáépítésének kezdetéről. Szólt a vontatási főnökség felszabadulás utáni tevékeny­ségéről, egyebek között meg­említve, hogy a MÁV-nál el­ső ízben miskolci vonatveze­tő.: kapták meg a legmaga­sabb állami kitüntetést, a Kossuth-díjat. Kiemelte, hogy az a munkalendület, amellyel az újjáépítést kezdték a mis­kolci vasutasok, az elmúlt három évtized alatt csak fo­kozódott. Jelentős eredmé­nyeket értek el, ezekről ki­tüntetéseik, kitüntető címeik tanúskodnak. Eredményeik­hez nagymértékben hozzájá­rultak a szocialista brigádok, amelyek 1902 óta sok nehéz feladatot oldottak már meg. Befejezésül e szocialista kollektívákról szólt elismerő­en, kiemelve a November 7. brigád tevékenységét. Ezt követően dr. Ábrahám Kálmán lépett a mikrofon­hoz. A Magyar Népköztársa­ság kormánya, valamint a Szövetségének székhazában tegnap Bondor József épí­tésügyi és városfejlesztési miniszter Ybl Miklós-díja- kát adott át a magas szín­vonalú építészeti munkák alkotóinak. Az 1975. évi Ybl Miklós-díj I. fokozatát kapta Böjthe Ta­más, az Ipari Épülettervező Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium nevében köszön­tötte a legmagasabb állami kitüntetésben részesülő kol­lektíva tagjait, a munkás­gyűlés részvevőit és rajtuk keresztül a miskolci csomó­pont valamennyi dolgozóját. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által adomá­nyozott kitüntetést, a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét ezután dr. Ábrahám Kálmán és Szabó Antal nyújtotta át a MÁV Vontatási Főnökség November 7. brigádja veze­tőjének, Katona Lajosnak, valamint a 17 brigádtagnak, a jelenlevők vastapsa közben. Kiss József, a városi tanács képviseletében, „Tiszta, vi­rágos Miskolcért” emlékpla­kettet adott át tíz kiemelke­dő társadalmi munkát vég­zett brigád vezetőjének, majd dr. Pásztor Pál, a MÁV Mis­kolci Igazgatóságának veze­tője két szocialista brigádnak az arany, Hernádi István pe­dig 19 kollektívának az ezüst, 23 brigádnak a bronz brigád­érmet adta át. (tóth) Vállalat építésze, az Orosházi Síküveggyár tervezéséért. A díj II. fokozatában ré­szesült Kerényi József, a Bács megyei Tanácsi Tervező Vál­lalat építésze, a kecskeméti Technika Háza tervezéséért; Peschka Alfréd, a Városépí­tési Tudományos Tervező Vállalat építésze, az egri Centrum Áruház tervezésé­ért és Plesz Antal, a Miskol­ci Tervező Vállalat építésze, a miskolc-tapolcai Júnó-szálló tervezéséért. A díj III. fokozatát kapta Balka István, a Tervezésfej- lesztési és Típuslervező Inté­zet építésze a könnyűszerke­zetes szentendrei bevásárló központ: Kökény Agnes, a Budapesti Városépítési Ter­vező Vállalat építésze a kis- paneles szerkezetű újpalotai és zuglói általános iskolák; Töreky Dezső, a Középület­tervező Vállalat építésze a budapesti II. sz. női klinika radiológiai intézete rekonst­rukciójának tervezéséért, va­lamint a díjat megosztva Bene László és Szentmártoni' Ferenc, a Budapesti Város- építési Tervező Vállalat épí­tészei az újpesti gyógyfürdő és uszoda tervezéséért, s ugyancsak megosztva Lázár Antal építész és Reinholcz Péter belsőépítész (Ipari Épü­lettervező Vállalat) a főváro­si Domus Áruház több szin­tes, nagy terű elrendezésének tervezéséért. (radványi) Miskolc, Győri kapu 140-es szórná zöldséges pavilonunk vezetésére gyakorlattal rendelkező szakképzett Pivilníöt keresünk Jelentkezni lehet A6R0K0NZUM Miskolc, Baross G. u. 15. sz., munkaügyi osztály. ' ■; : : v •• •' ; : " : PSZAVA • v\\ tvr* we > «>»« ifi m'ükmk és taámlék számára ' igazság, csak fealáü magyar katpotilika ttgiinyazeníh aUppHUre e Stavjat- w.vvx v .>•>*» Unióval paiáberőttáMtmí tegyen. —.A tust munkáspárt .; < < k-sí»**-•**'twténehyu Kzökségtzeruség. ~ Nem tezznek «* .... • y, tyjffá fnunkü nélkül /<£? élő emberek* — Harcve demokra^uu kell építenünk. A Saociá (demokrata Pórt vasárnapi nagy- rarrakwimen* tömeu iinneoatte a *•<>*. omvf ***««*, sVoVft ***** **rt ~ ' ,-.N- KeMCtt v juirAfM*- k> >. A<ork ke»- > ,-v • •>., VyV - v. • -Ä wé j Plesz Antal Ybl-díjas A Magyar Építőművészek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom