Déli Hírlap, 1975. április (7. évfolyam, 76-99. szám)
1975-04-22 / 93. szám
Borsodi bányászok a tek vízióban Nemrégiben megyénkben járt a Televízió forgatócsoportja, a Borsodi Szénbányákról készítettek felvételt. Holnap a Munkások, vezetők egymástközt című műsorban láthatjuk, hallhatjuk a Borsodi ' Szénbányák Vállalat munkásainak és vezetőinek beszélgetését a szakmunkás- képzésről, az utánpótlás gondjairól, feladatairól és a munkás, a munka rangjáról. (Az adás a televízió 1-es műsorában 20.50-kor kezdődik.) A Beatles- slorv j A Molnár Béla Ifjúsági Ház ifjúmunkás-klubjában este fél 7-kor kezdődő, Beat- les-story című előadást Wilpert Imre, a Népművelési Intézet osztályvezetője tartja. Fény és árnyék játéka egy nemsokára átadásra kerülő avas-déli épületen. (Solymos László felvétele) Szép termésre számítanak Negyedmillió turista járt Sárospatakon örömmel tapasztalják Sárospatak lakosai, milyen jó ütemben halad mostanában főutcájuk építése. Nagy szükség is van rá, hogy néhány héten belül elkészüljön a teljesen korszerű burkolattal ellátott, kábelesített Rákóczi út, hiszen az idegenforgalmat erősen hátráltatja az egy éve folyó útépítés. A nehézségek ellenére is egy év alatt negyedmillió hazai és külföldi vendég kereste fel a történelmi emlékekben gazdag Sárospatakot. Elsősorban a Rákóczi-vár, a kollégiumi nagykönyvtár és az iskolatörténeti múzeum nevezetességeit tekintik meg a látogatók, de mind többen vannak, akik két-három napot töltenek a városban, s nagyobb kirándulást tesznek a környező zempléni hegyekbe is. A Nagymiskolci Állami Gazdaságban jól haladnak a tavaszi munkákkal. Nemrégiben fejezték be a gyümölcsösök metszését, valamint a műtrágya repülőgépes szórását. A kora tavasziak vetésével is hamarosan végeznek. Az állami gazdaság dolgozói intenzív munkával vettek részt az injektálásban, a fák metszésében. Ha továbbra is ilyen enyhe marad az idő, a tavalyihoz hasonló jó termést takarítanak majd be az állami gazdaság földjéről. A himlőt is behurcolhat fák! A megye járványügyi helyzete (Folytatás az 1. oldalról) Kevesen tudják, hogy dr. Katona Mihály, megyénk egykori főorvosa a himlő elleni küzdelem nemzetközi hírű egyénisége volt. Ez a betegség Miskolcon, sőt Magyarországon a felszabadulás óta nem fordult elő, ám még a XIX. században is több súlyos járvány tizedelte meg a lakosságot. 1867 óta általános a védőoltás A feketehimlő-járvány az 1830-as években pusztított országszerte, de később is fel-felütötte fejét, Dr. Katona Mihály szigorú rendeletekkel kötelezte védőoltásokra a megye népét, de jól tudta, hogy a rendelet semmit sen ér. ha nem hajtják végre. Ezért minden eszközt felhasznált arra, hogy kellő foganatja legyen az intézkedéseknek. Hogy kellőképpen értékelhessük kezdeményezését, tudnunk kell, hogy Magyarországon hivatalosan 1867-ben vezették be a himlőoltást. Katona főorvos úr az 1840— 50-es években eredményesen és véglegesen megszervezte mind a vakcina előállítását, mind az oltás kötelező bevezetését. A Vattán felállított himlőnyék-termelő intézet még a XX. század elején is működött. Mint dr. Gyárfás Ágnes alapos tanulmányából megtudjuk, az oltásokat maga végezte. Kocsin, lóháton járta végig a várost és a megyét. Nagy veszteség volt, amikor 1850-ben felmentették hivatalából, azzal az indoklással, hogy tagja volt az 1848 nyarán megalakult miskolci vörössipkás csapatnak. Nevét az egyetemes orvostörténet is számon tartja. Sabin-cseppek Szerencsére az utóbbi 30 esztendő krónikása már nem jegyezhetett fel feketehim- lő-járványt, de tanulságos áttekinteni a megye járványügyi helyzetét. Dr. Takács Sándor, a megyei KÖJÁL igazgató főorvosa igényes előadásában a második világháború óta eltelt időszak járványos megbetegedéseiről beszélt. Az eltelt három évtized alatt sikerült leküzdeni a maláriát, a kiütéses tífuszt, a gyermekbénulást és a dif- tériát. Ilyen megbetegedések évek óta nem fordultak elő a megyében. Pedig — hogy csak a legsúlyosabb járványt említsük — 1957-ben 462-en betegedtek meg járványos gyermekbénulásban. Huszonnyolc halálos áldozatot követelt a szörnyű kór. A Sabincseppek bevezetése óta megszűnt ez a betegség. 1970 óta leírhattuk a járványlistáról a diftériát is. 1963-ban vezették be az úgynevezett három részletben adott diftériaoltást; ez a módszer teljes sikerrel járt Az óvatossás; kötelező! Az elmúlt 30 esztendőben tehát olyan eredményekkel büszkélkedhetünk, amelyek mindenki előtt egyértelműen bizonyítják a szocialista egészségügy erőfeszítéseinek sikerét. De az is kiderült a délelőtt elhangzott előadásból, hogy még korai lenne megszüntetni a járványügyi szolgálatot, mert továbbra is aránylag magas a vörheny-, a vérhas- és a járványos megbetegedések száma. A tetanusz ritkán üti fel a fejét, de veszélyességét tekintve igen súlyos megbetegedésnek tekinthető. Továbbra is számolnunk kell a fertőző betegségek behurcolásának lehetőségével (a bővülő idegenforgalom, a közlekedés felgyorsulása miatt). Az elért eredmények javítása csak a védőoltások maradéktalan végrehajtásával és az egészségnevelés hatékonyságának növelésével javulhat. A környezetvédelem is fontos teendő a járványveszély elhárításában. Miskolci miaun intitek a kiállási Ma nyitja meg kapuit a BNV kőbányai vásárvárosának területén a Hungaroplast ’75 nemzetközi műanyagipari szakkiállítás. A Miskolci Műanyagfeldolgozó Vállalat kiállított termékei jól reprezentálják majd a gyár fejlődését. Kereskedelmi és műszaki szakembereik segítik a kiállításon való tájékozódást, s a vállalat vezetői számolnak azzal is: sikerül néhány, a termékeik iránt érdeklődő partnerrel jelentős szerződést kötni. * ■ J Erdőt eszik Tertiesgondozás, csecsemovedelem a szemét Idézet egy olvasó leveléből: „Évenként beljebb nyomul a város széli szemét az erdőbe. Korábban a házak helyén is bokrok, fák voltak. Az új házakból nincs hova vinni a szemetet. A köztisztasági vállalat gépkocsija a boltnál megfordul ... Kértük már, de nem intézkednek ...” A város nagyon szép része az Árnyas utca és környéke. Csupa új családi ház. Kellemes sétaút vezet fel innen a Csanyik-völgybe. Rövidesen május lesz, egyre több a kiránduló. Az út két oldalán, de bentebb is, az erdőben szemétkupacok éktelenkednek. És ebben a szemétben van csirke- tolitól, csonttól kezdve minden. Kerestem a köztisztasági vállalatot. A válasz: — Nem tehetünk semmit. Mi a Hegyalja utcáig járunk. Különben a szemétszállítást a tanács rendeli meg. Több olyan része van a városnak, ahová nem tud bejárni a gépkocsink. Akkor viszont tehetetlenek vagyunk. III. kerületi Tanácsi Hivatal: — A panaszt többször hallottuk már. Űj utcák. A szállítással útproblémák is voltak. Már álltak a házak, amikor a vizet vezettük. Mi saját erőből nem intézkedhetünk. Ez a városi tanács építési és közlekedési osztályának a feladata. Az tény, hogy minden tavasszal külön feladat kitakarítani az erdőt, az utat és környékét. Vonatkozik ez a Szinva medrére is. Egy másik vélemény: — A lakók is hibásak, hiszen minden házhoz épült emésztő. Olyan hulladék is kerül az utcára és az erdőbe, amit az emésztőbe lehetne dobni. Persze úgy hamar megtelik... Nem vitatom, hogy a lakók is hibásak, de nagyobb esők idején a lezúduló víz „kiöblíti” ezeket az emésztőket. És ez veszélyforrás is. Tény, hogy az erdő szennyeződik. Fogy. Lesz-e megoldás? Tudjuk, hogy ez kapacitás és pénz kérdése, s azt is, hogy idővel lesz megoldás. Közbülső javaslatként viszont hadd mondom el, amit a lakók kértek. Nekik átmenetileg az is jó lenne, ha a kérdéses területen néhány nagy szemétgyűjtő edényt helyeznének el. Ezeknek az ürítéséhez nem kellene a gépkocsiknak forogni és talán a kezelésük, ürítésük is kevesebb időbe és költségbe kerülne, mint az évenként ismétlődő és egyre eredménytelenebb nagytakarítás. Elismerem: azok a nagy szemétgyűjtők nem lennének szépek. De még mindig szebbek lennének, mint a szemetet szabadon virágzó városszéli erdő. A megyei Vezető Kórház kultúrtermében tanácskoztak tegnap délelőtt a miskolci szülész-nőgyógyászok, gyermekgyógyászok, valamint a terhesgondozás és a csecsc- mővédelem városi egészség- ügyi hálózatának szakdolgozói. A tanácskozás témája a terhesgondozás és csecsemővédelem 1974. évi tapasztalatainak összegzése, az eredmények és a tennivalók elemzése volt. A tanácskozás megnyitó előadásában dr. Kise Katalin főorvos, a városi tanács egészségügyi osztályának vezetőhelyettese elmondta, hogy a népesedéspolitikai intézkedések hatására az elmúlt esztendőben jelentősen nőtt Miskolcon a szülési kedv. Tavaly 3391 csecsemő született élve városunkban, 652-vel több, mint 1973-ban. Ugyanakkor jelentősen csökkent a művi terhességmegszakítást kérők száma. A terhesgondozásról szólva, a tanácskozás résztvevői megállapították: sok a veszélyeztetett terhes, s ebből fakadóan sok a koraszülött. A jövőben tehát e téren kell megszabni az egészségügyi szakhálózat eredményre vezető tennivalóit. Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a város területén a játszótereket aktinit hatóanyagú, közepesen mérgező Aktikon PK-val gyomirtózzuk A fákat, cserjéket, örökzöldeket dimetoát hatóanyagú, közepesen mérgező Bi 58, a rózsaágyakat bárium-poliszulfid hatóanyagú, méreg jelzésű Neopol vegyszerekkel permetezzük. Élelmezésügyi várakozási idő: Aktikon PK és Bi 58 esetében 14 nap, Neopol esetén 30 nap. MISKOLCI KERTÉSZETI VALLALAT ■fh Modem favágó (Kerényi felv.) (búiba)
