Déli Hírlap, 1975. március (7. évfolyam, 51-75. szám)

1975-03-08 / 57. szám

„Iskolám” az NDK-bsn ♦ A cochstedti gyerekek közül, akik énekszóval fogadtak bennünket, a nyáron többen Nyíregyházán üdültek. Talán nem említettem ed­dig, hogy a csoportban rend­kívül szívélyes, majdnem családias hangnem uralko­dott. Ez elsősorban a ven­déglátóknak köszönhető, akik soha nem akartak „kirakat­hangulatot” teremteni. Leg­inkább étkezésekkor jutott csak Idő pihentető beszélge- téaekre. Nekem ugyan korántsem volt olyan könnyű a „közle­kedés”. mint például Jutá­nak, ennek a kedves észt asszonynak, aki öt nyelven beszélt, ezért is könyörült meg rajtam Kathi Schulz, a minisztérium sajtóosztályá­nak vezetője egy-egy ma­gyar szóval. Mikor aztán látta, hogy mennyire megörvendeztet, igy fordult hozzám: „Meg- védjük a békét! Éljen a SZÍT! Éljen a VIT! A Budapesten megtartott Világifjúsági Találkozónak Kathi Schultz volt a legfia­talabb német vendége. —Se államunk nem volt. se ke­nyerünk —, hogy örültünk a reggelenként kapott fél li­ternyi tejnek meg a zsemlé­nek ... — A tejet én osztot­tam — szól közbe Gábor Ist­ván kollégám. Milyen kicsi a világ! (A tíz nap folya­mán ezt legalább százszor állapítottuk meg.) — Ha va­laki kérdezte, hogy hol ül­nek a németek — folytatta Frau Schulz —, a válasz ez volt: ott, ahol a dekorációt is leeszik az asztalról. Csaknem minden étkezés kínált egy-egy ilyen élményt. Cockstedtben, ahol az is­kola vendéged voltunk, a szokásos zum wohl helyett így köszöntötte rám poharát az egyik tanár: Egészséged­re! Majd hozzátette: Tokaj- Taverna! A Halle megyei iskolának a nyíregyháziakkal vannak jó kapcsolatai. Mikor az úttörő-köztársa­ságban jártunk (Verbelinsee), az egyik vezető a mi zánkai táborunkat kezdte emlegetni. S akkor egyszerre megszólalt vietnami kollégám: „en volt Éger, Debrecen, Kecskemet." Kicsi a világ, vagy ha nem is kicsi, de a határok már nem választják el azo­kat, akiket összekötnek az eszmék. A pozsonyi kolleginától „Bukovcanról" érdeklődöm, akinek drámáját most tűzte műsorra a miskolci színház. S ha már színházról van szó, persze, hogy kérdeznünk kell a lengyeleket is. Egyszerre csak búcsúzik tőlünk az egyébként nagyon vendégszerető Frau Schulz. — Vár az unokám — mond­ja mentegetőzésül, s amikor nem hisszük, hogy egyálta­lán nagymama, megmutatja a kicsi fényképét. És vérbeli játékosként időzítve a csat­tanót (poén lent, ahogy a színészek mondják), meg­jegyzi: a menyem egyébként magyar. — Kicsi a világ — mon­dom, mert mit mondhatnék. — Nem! — válaszol —, van ifjúsági utazási iroda ... Az utolsó napon elégedet­ten állapítom meg, hogy vé­gig otthon éreztem magam. Az is világos, hogy miért. Itt most el lehetne sütni a régi patronokat az egyete­mes kultúráról, amely össze­köt bennünket. Kétségtelen, hogy nekem Schiller nem’je­lent kevesebbet, mint egy hallei főiskolásnak, s bármi­lyen furcsa, még a régmúlt — mondjuk a merseburgi ve­reség — is valamiféle ka­pocs. Kulturális „fogódzóm” per­sze van az angolokhoz meg a franciákhoz is. Kicsit mégis meglep, amikor a berlini Centrum Áruházban snájdig francia tisztekkel és angol katonákkal találkozom. Egy­szerre megbillen bennem a jó „otthon-érzés”. Gyakorla­tilag semmi akadálya nincs annak — fut át rajtam —, hogy az én vietnami kollé­gám itt, a berlini áruházban egy amerikai katonával ta­lálkozzon . .. Kicsi a világ — mondom ismét, de most már némi szorongással. S egyszerre kezdem érteni NDK-beli barátaimnak oly­kor kicsit túlzónak vélt „hit­tételeit.” Az angol fiúk egyébként a lemezek között^ böngésznek; látom, Bach-muzsikát vá­lasztanak. Tulajdonképpen gyerekemberek még, mint azok a németek, akik most lépnek be az NDK hadsere­gének egyenruhájában, s ép­pen úgy húszévesek lehet­nek, mint a Potsdamban lá­tott szovjet kiskatonák. Potsdam ... A béketárgya­lásokon a szövetséges hatal­mak képviselői előtt a Ceci- lienhofban csak egyetlen né­met ember szólalhatott meg: Johann Sebastian Bach, (Truman játszotta valame­lyik művét a tárgyalás szü­netében.) A Bach-muzsiká- nál azonban távolabb hallat­szottak Sztálin 1945. május 9-én mondott szavai: A Szov­jetunió győzelmet ünnepel, noha nem készül Németor­szág szétdarabolására vagy megsemmisítésére. De valamit mintha még feljegyeztem volna a „kicsi a világ” témakörrel kapcso­latban ... Ja igen, AljosalA kis epizódot le sem merném írni, ha nem volna legalább harminc tanúm. A zárófoga­dáson az elegáns és mérték­tartó miniszterhelyettes egy­szerre elkiáltja magát: Aljo- sa! S a következő percben már öleli, emeli, forgatja is egymást két férfi. Kiderült, hogy szovjet kollegánk s az NDK miniszterhelyettese egyetemi társak voltak Moszkvában.” (Vége) (gyarmati) 16 fok Szentléleken Az utóbbi napok enyhe időjárása kedvezett a kialn- dulóknak. A szentléleki tú- ristaház környékén tegnap csodálatos, verófényes idő volt, 16 fok meleget mértek a hőmérők. Bár a turista­házat még csak a „türelmet­lenebb” természetjárók ke­resték fel, de így is sokan pihentették meg gyaloglás­ban megfáradt lábaikat a ház falai között. Diákbál Ma este 8 órakor kezdődik a már hagyományosnak szá­mító Földes-bál a Sportcsar­nokban. A palotás nyitótán­cot az iskola népitáne-együt- tese — Kun Lajosné tanárnő betanításában — adja elő. Ezúttal Csikós Sári népi ze­nekara és az EDDA beat­zenekar szolgáltatja a talp- alávalót A vasútigazgatóságok országos munkaversenyében, 1974. évi eredményeivel, a miskolci igazgatóság dicsérő oklevelet nyert. Az oklevelet, rövid ünnepség keretében, tegnap dél­után adták át. Az oklevél átadásakor jelen volt Kolláth Sán­dor, a városi pártbizottság titkára is. Képünkön: Szabó Béla, a MÁV vezérigazgató-helyettese átadja az oklevelet dr. Pásztor Pálnak, a miskolci igazgatóság vezetőjének. NŐNAP Az idei esztendő a nők nemzetközi éve, a napokban ünne­pelte a magyar nőmozgalom 30. évfordulóját — a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége megalakulásának napját —, ma pedig a nőnapot ünnepeljük. Mindezek a dátumok alkalmat adnak arra, hogy a nők több évtizedes egyenjogúsági harcának hagyományaira emlé­kezzünk. Brunszvik Terézre, Teleky Blankára, Hámán Katóra és Martos Flórára. Emlékezzünk arra, hogy milyen ellenke­zéssel találkozott e nagyszerű asszonyok küzdelme, akik meg­előzték korukat, mert felismerték, hogy a teljes emberi élet­hez kevés a szó, a papíron megfogalmazott egyenlőség. Ez csak akkor valósulhat meg, ha a nők gazdasági, szociális helyzete azonossá válik a férfiakéval. A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége a kommunisták kezdeményezésére alakult azzal a céllal, hogy a dolgozó nők minden rétegét mozgósítja a nők társadalmi, gazdasági egyen­jogúsításáért folyó küzdelemben. Negyedszázaddal később, 1970 februárjában a Magyar Szocialista Munkáspárt állás- foglalása és határozata ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy a nőkérdés társadalmi ügy, amelynek részproblémáit a fejlődés újabb szakaszában elemezni és megoldani kell. A nők lehe­tőségei napjainkban többé-kevésbé azonosak a férfiakéval, de — hangsúlyozza az állásfoglalás: „ ... Amíg a nők egyenjogú­sága közjogi és politikai értelemben biztosított, addig érvé­nyesülésüket korlátozzák szemléleti problémák, a gazdasági lehetőségek; nem adottak még a lehetőségek jogaik teljes érvényesüléséhez.., Tudatosabban kell számolni "a nők ket­tős elfoglaltságával, régebbi és újabb keletű problémáikkal, a nőkkel szemben még mindig meglevő előítéletekkel.” Az előítélet némi visszaszorulására utal az, hogy az utóbbi években mind több lány és asszony kap társadalmi tisztsé­get. A családi terheket hivatott könnyiteni a kormány népe­sedéspolitikai határozata, valamint az új családjogi törvény. Érdemes megjegyezni, hogy a határozat és a törvény alkotói messzemenően figyelembe vették a nők társadalmi szerveze­tének, a Magyar Nők Országos Tanácsának javaslatait. A nő­tanács széles körű vizsgálatot folytatott, s így véleménye ma­gában foglalja azokat a kívánságokat, amelyek megvalósulá­sával csökkenhet a munka és az anyai hivatás egyidejű el­látása miatt a nőkben keletkező káros feszültség, az agyon- hajszoltság, a túlterheltség érzése. A nőket ünneplő, a nőket köszöntő esztendőben jóleső ér­zéssel sorolhatjuk a felszabadulás óta eltelt három évtized fejlődésének tényeit. A szocialista társadalom valamennyi pá­lyát megnyitott a nők előtt. Mégis, nem az ünneprontás szán­dékával, de hadd jegyezzük meg, hogy bizonyos pályák el­nőiesedése — a tanári pályáé például — annak a következ­ménye is, hogy a műszaki, a természettudományos téren nem becsülik eléggé a nőket, mondván, hogy a racionális gondol­kodás nem a gyengébb nem jellemzője. Holott nemzetközi példákkal lehet cáfolni ezt a hiedelmet, hiszen a világ jelen­tős tudósasszonyokat ismer, akik éppenséggel a „férfiasnak” vélt tudományágakban alkottak világraszólót. A nőpolitikái határozat végrehajtásának eredményeit, álta­lában a nők helyzetének állandó javulását Magyarországon nemzetközi figyelem és elismerés kíséri. Egyebek között en­nek következménye, hogy hazánk fontos szerepet töltött be a nők nemzetközi évének előkészítésében. Az 1975 októberé­ben Berlinben rendezendő nők világkongresszusát előkészítő bizottság Magyarországon alakult meg. Az előkészítő bizott­ságban 53 ország képviselteti magát. A bizottság felhívással fordult mindazokhoz, akik segíthetik a nők problémáinak megoldását, hogy fogjanak össze és támogassák a világkong­resszus munkáját. Szükség van erre a nemzetközi összefo­gásra, hiszen a világ számos országában — köztük még euró­pai országokban is — a nők egyenjogúságát még elvekben sem fogadják el, nemhogy gyakorlati lépéseket tennének meg­valósításáért. M. D. Megkedvelték a gyümölcs joghurtot Kisiparosok kiállítása A Kisiparosok Országos Szövetségének kazincbarci­kai csoportja kisipari ter­mékkiállítást rendez. A be­mutató szombaton nyílik, a Főtéren levő művelődési központ előcsarnokában. Alig kell fűteni Az utóbbi napok enyhe időjárása következtében csök­kentették a fűtést a Kuruc utcai fűtőműben. A külső hőmérsékletet figyelembe vé­ve, 30 fokkal alacsonyabb a vezetékekbe kerülő primér víz hőfoka. A hivatalos fű­tési idő április 15-ig tart, de ha továbbra is ilyen tava- szias idő lesz, valószínűleg központilag leállítják a táv­fűtő szolgáltatását. A kismamákért Az Ózdi Kohászati Üze­mek durvahengerművének nőbizottsága különleges cso­portot hozott létre. Tagjai azt a feladatot kapták, hogy rendszeresen tájékoztassák a gyermekgondozási szabadsá­gon lévő anyákat az üzem eseményeiről és segítsék őket ügyes-bajos dolgaik intézé­sében. Húsvétra is lesz narancs A héten 800 mázsa na­rancsot kaptak a miskolci üzletek. Az algériai és jaf- fa narancsból megfelelő az ellátás és a tervek szerint húsvétkor sem lesz hiány­cikk a kedvelt déligyümölcs. Banánból sajnos nem érke­zik megfelelő mennyiség a FÜSZÉRT-hez. Szeptemberben került for­galomba a harmadik magyar fogamzásgátló tabletta, a Continuin. Mint Katócs Gé­za, a Megyei Gyógyszertári Központ gyógyszergazdálko­dási osztályénak vezetője el­mondta, az új szert még ke­vesen ismerik, hisz csupán 4000 doboz fogy belőle ha­vonta. A Bisecurin és az In- fecundin fogamzásgátló tab­lettákból viszont 33—34 ezer csomag fogy el havonta a megyében. \ A közelmúltban — kísér­leti jelleggel — városunk boltjaiban is megjelentek a Budapesti Tejipari Vállalat új készítményei: a málnával, meggyel, őszibarackkal és földieperrel ízesített gyü­mölcsjoghurtok. A vásárlók rövid idő alatt megkedvel­ték valamennyit, ezért a Borsod megyei Tejipari Vál­lalat miskolci tejüzeme a fővárosból hetente két al­kalommal szállított tejter­mékkel ma már naponta el­látja hűtőtárolóiból a bolto­kat. (A gyümölcsjoghurt megjelenése óta sem csök­kent a hagyományos joghurt fogyasztása Miskolcon.) Hétfőtől szombatig Rendhagyó módon szom­battal kezdjük a heti króni­kát. Ma van a nőnap. Ezút­tal is, ezúton is köszöntjük a lányokat és asszonyokat, akiknek az idén nem csupán napjuk, hanem nemzetközi évük is van. Két nagyüze­münkben tegnap a vezér- igazgatók köszöntötték a nő­ket, s nyújtották át a leg­jobbaknak, a legkiemelke­dőbb munkát végzőknek a kitüntetéseket. Gratulálunk! * Leninvárosnak bérelt he­lye van krónikánkban is. A hét eseménye, hogy felavat­ták a TVK olefinművét, s egy nappal rá a szovjetunió­beli Katusban a pcv-gyárat. Végigéltük, végigszurkoltuk a próbák napjait, távolról is közeli részesei voltunk a 330 kilométeres csővezeték vizs­gáztatásának. Az építés befejezését és a közös termelés megkezdését Kádár János és Leonyid Brezsnyev meleg hangú le­vélben üdvözölte. Nemcsak új gyárral gazdagodtunk, ha­nem olyan nemzetközi mun­kakapcsolattal is, amely a barátságot is erősíti. * Néhány rövid, kommentár nélküli információ a hét hír­csokrából. — Századik születésnapján szobrot kapott a parlament épülete előtt legújabb kori történelmünk egyik legna­gyobb alakja, Károlyi Mihály. — Eltemették a héten el­hunyt Németh Lászlót, szel­lemi életünk nagy becsben álló, kimagasló egyéniségét, Hetvennégy éves volt. — Második világháborús fel nem robbant lövedéket találtak a pesti belvárosban. Gyorsan és szerencsésen el­távolították. — A százezredik, hazánk­ba érkező Zsigulit Lennert Ferenc, a Bakony Müvek üzemvezetője a hétén vette át. Könnyű neki, mondhat­nánk némi iróniával, meri a százezredik Zsiga-tulaj közel ül a tűzhöz... (A Ba­kony Művek részt vesz a Zsiguli-kooperációban.) Ám semmi ok a rosszmájúságra. Általában nem sokat ke3 már várni az új kocsira.

Next

/
Oldalképek
Tartalom