Déli Hírlap, 1975. március (7. évfolyam, 51-75. szám)

1975-03-19 / 66. szám

Folytatja munkáját az MSZMP XI. kongresszusa Leonyid Brezsnyev, Fock Jenő és Biszku Béla felszólalása Tegnap az MSZMP Központi Bizottsága beszámoló­jának, illetve az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága jelentésének vitájával folytatta munkáját a párt XI. kongresszusa. A kongresszus második munkanapjának első felszólalója Pál József, a Győri Vagon- és Gép­gyár marósa, Győr-Sopron megye küldötte volt. A vita további felszólalói kronologikus sorrendben: Katona Imre, az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára; dr. Kónya István, a debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem rektorhelyettese; Géczi János, a Nógrád me­gyei Pártbizottság első titkára; Szalóki Józsefné, a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára; Val­ter Imre, a balatonszabadi November 7. Tsz elnöke; Máté Gyuláné, ceglédberceli pedagógus; Leonyid lljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitkára; Nagy József, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára; Domán László, az Egri Dohánygyár igazgatója; Fock Jenő, a Politikai Bi­zottság tagja, a Minisztertanács elnöke; Dienes Béla, az Egyesült Izzó vezérigazgatója; Méhes Lajos, a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszerveze­tének főtitkára; Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; Nagy János, az Oroszlányi Szénbányák Vállalat vájára; For­gács András, az MSZMP Mátészalka városi Bizottsá­gának első titkára; Borbély Ferenc, a Dunántúli Kő­olajipari Gépgyár szerelője; Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára; dr. Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára. Leonyid Brezsnyev: Fejlődnek országaink és pártjaink kapcsolatai A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának Központi Bi­zottsága, országunk kommu­nistái és valamennyi dolgo­zója nevében szívből, test­véri módon üdvözlöm a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának részve­vőit, a magyar kommunisták hétszázötvenezres seregét, az egész magyar népet. Teljes sikert kívánunk önöknek, elvtársainknak és barátaink­nak a kongresszusi munká­hoz. Az. utóbbi évek nagy vív­mányait és az önök által ki­tűzött új feladatok jelentő­ségét tekintetbe véve. ez a kongresszus kétségtelenül ki­emelkedő helyet tölt majd be a párt és az ország tör­ténetében. A magyar kommunisták XI. kongresszusának idő­pontja csaknem egybeesik országuk felszabadulásának és a hitleri fasizmus fölött aratott nagy győzelemnek a 30. évfordulójával, ez külön­leges hangsúlyt ad a kong­resszusnak. lehetővé teszi a szocialista Magyarország mai sikereinek történelmi távlat­ban való értékelését. A szovjet emberek jól meg­értik, hogy önök büszkék azokra a nagy forradalmi változásokra, amelyek vég­bementek itt, a Duna-Tisza táján. Az elmúlt 3 évtized­ben igazán kibontakoztak a magyar nemzet alkotó erői. A dinamikusan fejlődő gaz­daság, a dolgozók életszín­vonalának szakadatlan emel­kedése, a társadalmi és nem­zeti elnyomás valamennyi formájának felszámolása, minden állampolgár igazi egyenjogúsága, a dolgozó emberek hatalmán alapuló társadalmi rendszer, a nép­nek ezen a szilárd alapon el­ért egvságe határozza meg a mai Magyarország arculatát. Az önök pártjának, az egész magyar nép harcának és munkájának méltó eredmé­nye ez. A Magyar Szocialista Mun­káspárt marxista—leninista elvi irányvonalával, azzal a képességével, hogy érzékeny füllel meghallja a tömegek szavát, nyugodtan és maga­biztosan. a dolgozók érde­keinek megfelelően irányítja a legbonyolultabb társadal­mi folyamatokat, nemcsak afc Leonyid Brezsnyev beszédét mondja * POLITIKAI NAPILAP * VII. ÉVFOLYAM, 6Í. SZÁM 1975. MÁRCIUS 19., SZERDA áRA; SO FILLÉR megszerezte a magyar nép szilárd bizalmát, hanem a szocialista világban, az egész kommunista mozgalomban is nagy tekintélyt vívott ki ma­gának. Tegnap meghallgattuk a Központi Bizottság beszá­molóját, amelyet Kádár Já­nos elvtárs terjesztett elő. A beszámoló nagyszerűen fel­tárta a szocializmus építésé­ben elért nagy vívmányokat. De ahogyan az a kommunis­táknál szokás, józanul és őszintén beszélt a meg nem oldott problémákról, világo­san megjelölte a holnaphoz vezető utat. önök most elfogadják a párt új programnyilatkoza­tát. Ezzel lelkesítő célt tűz­nek maguk elé: a fejlett szocialista társadalom fel­építését, amivel nagy lépést tesznek a kommunizmus fe­lé. A kongresszusi dokumen­tumokban sok nagyszerű és meleg szó olvasható a szov­jet—magyar együttműködés jelentőségéről, mind közös ügyünk, mind a szocialista Magyarország nemzeti érde­keinek szempontjából. Ugyan­erről beszélt Kádár János elvtárs is, a magyar kom­munisták kiváló vezetője, a meggyőződéses és elvhű in­ternacionalista, akit jól is­mernek és szeretnek orszá­gunkban és a nemzetközi kommunista mozgalomban. Hálásak vagyunk önöknek, kedves elvtársak, országaink együttműködésének nagyra értékeléséért, a pártunkhoz és népünkhöz intézett elis­merő szavakért. Pártjaink óriási érdeme, hogy a szovjet—magyar ba­rátságot a szovjet és a ma­gyar dolgozók milliói és mil­liói vallják magukénak. örömmel közlöm önökkel, hogy a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége elhatározta: a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió népei közötti barátság és együttműködés megszilárdí­tásában és fejlesztésében szerzett nagy érdemeiért a Népek Barátsága Érdem­renddel tünteti ki a Magyar —Szovjet Baráti Társaságot. A szovjet—magyar kap­csolatok eredményességének, gyümölcsöző voltának jó egy­néhány példája van minden területen — politikai és gaz­dasági, tudományos-műszaki és kulturális téren egyaránt Amikor Kádár elvtárs a múlt évben Moszkvában járt, arról beszéltünk, hogy milyen nagy jelentőségű lesz a műanyaggyártáshoz szük­séges nyersanyag közös ter­melésének megszervezése, az úgynevezett olefinprogram megvalósítása. Most ez va­lósággá vált, mindkét irány­ban szakadatlanul áramlik az értékes vegyi termék. A napokban újabb örven­detes esemény történt: ha­táridő előtt elkészült az új gázvezeték első szakasza. Ezen érkezik majd Magyar- országra a Szovjetunióból az önök vegyiparának és ener­giaiparának egyaránt fontos földgáz. Ma már a testvéri orszá­gok együttműködésének jól működő mechanizmusával tevékenykedünk a társadal­mi élet minden területén. A Varsói Szerződés Szervezete immár hat évtizede szilárd, megbízható alapja az euró­pai szocialista országok po­litikai és védelmi együttmű­ködésének. Pártjaink egysége a szo­cialista és kommunista épí­tés alapvető kérdéseiben le­hetőséget adott arra. hogy bizfosan haladjunk előre a helyes marxista—leninista úton Ez lehetővé tette, hogy kellően visszautasítsuk a marxizmus—leninizmus el­ferdítésére irányuló jobb- és „baloldali” próbálkozásokat. Az utóbbi időben új fel­adatok jelentkeztek pártja­ink ideológiai tevékenységé­ben. A fejlett szocializmus és a kommunizmus építése megköveteli, hogy fokozott figyelmet fordítsunk a tudo­mány és a kultúra fejleszté­sére. a tömegek kommunista nevelésére, másrészt olyan feltételek közepette, amikor mindinkább megszilárdul a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egymás mellett élése, különleges fon­tosságúvá válik az eszmék harca; fokoznunk kell erőfe­szítéseinket, hogy a világon elterjesszük az igazságot a szocializmusról, harcolnunk kell a szocialista ideológiá­val ellenséges nézetek ellen. Gyakori mostanában az időszerű elméleti problémák közös megvitatása. Eredményesen fejlődik a testvéri országok együttmű­ködése a gazdaságban is. Több mint negyed évszázada összehangoltan munkálkodik a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa. Közös munka eredményeként jött létre a szocialista gazdasági integrá­ció nagy jelentőségű komplex programja, s mi ezt a prog­ramot szilárdan és követke­zetesen valóra is váltjuk, ha nem is mindig olyan gyor­san, mint szeretnénk. Különösen világosan mu­tatkoznak meg sokoldalú együttműködésünk gyümöl­csei annak a mély gazdasági válságnak a tükrében, amely ma a kapitalizmus világát sújtja. Egyfelől a gazdaság­nak és a dolgozók anyagi jó­létének rendszeres növekedé­se a szocialista országokban, másfelől pedig a termelés 30 év óta példátlan méretű csökkenése, munkanélküliség és infláció a kapitalista or­szágokban — íme, ez ma a két rendszer névjegye. Magától értetődik, hogy a világpiaci helyzet bizonyos mértékben a mi gazdasági ügyeinkre is elkerülhetetle­nül kihat, hiszen a szocia­lista országok eléggé széles gazdasági kapcsolatokat tar­tanak fenn a nem szocialista világgal. A szocializmus elő­nyeire támaszkodva azonban nekünk megfelelő, szocialista módon közeledhetünk az e kapcsolatokban jelentkező olyasfajta problémák megol­dásához, mint az árak kér­dése vagy a növekvő ener­gia- és nyersanyagigény ki­elégítése, s elérhetjük, hogy a testvéri országok gazdasága maximálisan védett legyen a kapitalista világban tapasz­talható folyamatok következ­ményeitől. Az előrehaladás új problé­mákat vet fel. A specializá­lódás és az együttműködés területének kiszélesedése szükségessé teszi az integrá­ciós folyamat pontosabb irá­nyítását, azt, hogy sokoldalú alapon új nyersanyag-kiter- melő és -feldolgozó komp­lexumok jöjjenek létre. Pártjaink és államaink ve­zetése e kérdésekre megkü­lönböztetett figyelmet fordít, folyamatosan konzultálnak egymással a legmegfelelőbb megoldások felkutatására. Egészében véve elégedetten állapíthatjuk meg, hogy a Szovjetuniónak és a testvéri szocialista országok többségé­nek a kapitalista világ ve­zető hatalmaival fennálló kapcsolatai már többé-ke- vésbé normális mederben alakulnak, a békés egymás mellett élés és a békés, köl­csönösen előnyös együttmű­ködés szellemében. Ebből a szempontból kü­lönleges jelentősége van an­nak, hogy sikeresen végződ­jön az olyan nagy kollektív akció, mint az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet. A Varsói Szerződés tagállamai, akcióikat egyez­tetve, minden erőfeszítést megtesznek ennek érdekében. Most elmondhatjuk, hogy a tanácskozás más részvevői­nek a többsége is hajlik rá, nogy az értekezlet munkáját a közeli hónapokban befejez­zék, méghozzá a legmaga­sabb szinten. Meg vagyunk győződve róla, hogy az értekezlet eredményei szilárd, jó elvi alapot adnak majd — Vla­gyimir lljics Lenin szavaival élve — az európai népek bé­kés egymás mellett élésének fejlődéséhez. Feltételezhető például, hogy más kérdések mellett előtérbe kerül a ka­tonai enyhülés gyakorlati megvalósításának feladata. Ezzel nemcsak az államok fegyveres erői nagyságának és fegyverzetének korlátozá­sára, hanem fokozatos csök­kentésére is gondolok. Bár ez természetesen nem olyan kérdés, amelyet egy csapás­ra meg lehet oldani. A közeljövőben sor ke­rül az európai kommunista és munkáspártok újabb kon­ferenciájára. Ügy gondolom, hogy az értekezlet képes lesz méltóképpen hozzájárulni a soron levő feladatok kidol­gozásához. amelyeket a tör­ténelem tűz napirendre föld­részünk életében. A béke oszthatatlan. Mi, kommunisták, fáradhatatla­nul ismételjük ezt az igaz­ságot. és ennek megfelelően cselekszünk. Ezért, amikor az európai szilárd békéért küzdünk, ugyanakkor a leg­nagyobb figyelmet szentel­jük a békés egymás mellett élés és a kölcsönösen elő­nyös együttműködésen ala­puló kapcsolatok megerősí­tésének a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között, aminek oly nagy a jelentősége az általános bé­ke szempontjából. Ezért a Szovjetunió és más testvéri országok változatlanul teljes állhatatossággal és energiá­val fellépnek a valóban tar­tós és valóban igazságos kö­zel-keleti béke megteremté­séért; az ehhez vezető leg­biztosabb útért, az erre a célra létrehozott fórum, a. genfi tanácskozás munkájá­nak mielőbbi felújításáért; az olyan alapvető problémák megoldásáért, mint az 1967- ben elfoglalt valamennyi arab terület felszabadítása; a palesztinai arab nép tör­vényes jogainak érvényesí­tése, egészen saját államisá­gának megteremtéséig: va­lamennyi közel-keleti állam biztonságos, független és sza­bad létének és fejlődésének hatékony biztosításáért. Ugyanezért tartjuk fon­tosnak azt a munkát, amely az ázsiai országok kollektív erőfeszítéseivel Ázsia béké­jének és biztonságának meg­szilárdítását célozza. A világban olyan légkört kell teremtenünk, amelypen a potenciális agresszorok, a kalandok és a kardcsörtetés kedvelői a népek mind ha­tározottabb és együttes el­lenállásába ütköznek. A magyar nép néhány nap múlva országának a fasiszta zsarnokság alóli felszabadu­lása 30. évfordulóját ünnepli. Erről a dicső dátumról önök­ké’ együtt emlékeznek meg a Szovjetunió és más test­véri szocialista államok né­pei. az Ú1 M?gvf>ror«rig minden barátja. A Szovjet­unió Kommunista Pártjának küldöttsége, élve az alka­lommal, forrón üdvözli a kongresszus küldötteit, az egész dolgozó Magyarorszá­got a közelgő ünnep, a fel- szabadulás 30. évfordulója, a szabadság 30. születésnap­ja alkalmából. Éljen a szocialista Magyar- ország és nagyszerű élcsa­pata, a Magyar Szocialista Munkáspárt! Éljen és erő­södjék a szovjet—magyar barátság! Éljen a béke! Él­jen a kommunizmus! Leonyid Brezsnyev besté­dét a kongresszus hosszan tartó tapssal fogadta. Az SZKP KB főtitkára ezt kö­vetően átnyújtotta a szov­jet testvérpárt Központi Bi­zottságának a XI. kongresz- szushoz küldött üdvözlő le­velét. Gáspár Sándor a kongresz- szus nevében megköszönte Leonyid Brezsnyev felszóla­lását, elvtársi, baráti sza­vait. a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottságának a kongresszus­hoz intézett jókívánságait. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom