Déli Hírlap, 1975. március (7. évfolyam, 51-75. szám)
1975-03-17 / 64. szám
Szépen megöregedni Mióta 9 miért pacák? Nyomozás a szavak bölcsőhelye után Nyelvünk — főként szláv eredetű — jövevény- és „tü- kör”-szavai származásának felderítésével és jelentésmagyarázatával foglalkozik másfél évtizede Kiss Lajos, a nyelvtudományok kandidátusa. • BARANYAI A BURGONYA A fiatal nyelvtudós számtalan közhasználatú szavunk bölcsőhelyét s életkorát nyomozta ki. Tőle tudtuk meg többek között azt, hogy kedvenc péksüteményünket a századvég óta hívják „buci”- nak. A feltevések szerint német átvételű szó, és eredetileg dudort, csomót jelentett. A bugylibicska néven közismert fanyelű zsebkés szavának előtagja a reformkorban került hozzánk a szlovákoktól, de csak a világháború előtt honosodott meg a házaló nemzetiségi kisiparosok „kudlyl’ figyelemfelhívó kiáltása nyomán. Kiss Lajos búvárkodásai révén az is kiderült, hogy a burgonya a Baranya megye egy részén élő nyelvjárási szóból emelkedett az általánosan elfogadott növénytani szakkifejezés rangjára. Magyarban való meghonosodásának körülményei azonban még tisztázatlanok. nak vissza, ami pedig a rossz bor, a lőre megjelölésére szolgál. A következtetés minden bizonnyal közel jár a valósághoz, mert a régi magyar nyelvben a csemege nem nyalánkságot, hanem borféle italt Jelentett. „Futótűzön” ma kizárólag azt értjük, ha valami nagyon gyorsan terjed és átragad másokra is. Legutóbb napvilágra került szótörténeti adataink viszont időrendi jelentésének egész soráról tanúskodnak: a lőfegyverekkel való tüzelés régi módja, hirtelen elharapózó, másokat is magával ragadó történés, lidércfény, bolygótűz, robbantáshoz használatos gyújtóvezeték, az erdő száraz aljnövényzetének vagy cserjés-füves részek száraz lombjának és növényzetének gyorsan terjedő égése, alomtűz, mint az erdőégés egyik változata Nyelvészeink végképp tisztázták: a futótűz nem sajátosan magyar összetétel, hanem német mintára a Lauffeuerből alkotott tükörszó. Csakúgy, mint „pályaudvar” szavunk, amely a német Bahnhof mintájára keletkezett / t • ARCOT JELENT? f Ezzel szemben nem lezárt még a — főleg argóban gyakori — „pacák” sző dossziéja. Csak 1948-tól fordul Jó közérzet - hosszabb élet A magas életkorúak száma rohamosan nő: egyre több lesz az „öreg”. Dr. Beregi Edittől, a Semmelweis Orvos- tudományi Egyetem gerontológiai kutatócsoportjának igazgatójától megkérdeztük: egyszerűen csak a népesség elöregedéséről van-e szó, vagy maga az emberi élet felső határa emelkedett? — Az élettartam hazai és világviszonylatban egyaránt növekedett, s ez látszólag a népesség elöregedésével jár együtt — hangzott a magyarázat. — Ennek többek között elsősorban a szülési arányszám jelentős mérvű csökkenése az oka. A születéskor várható átlagos élettartam növekedése számos, egyenként is fontos tényező együttes hatásának az eredménye: a járványos megbetegedések csökkenése, a védőoltások sikeres alkalmazása, közegészségügyünk általános fejlődése ugyanúgy részes benne, mint életkörülményeink javulása és a táplálkozás megfelelő szabályozásának a lehetősége. Ezek eredményezték az újszülöttek és gyermekek halálozási arányszámának nagyarányú csökkenését. Ennélfogva egy újszülöttnek az öregkor elérésére ma sokkal több esélye van, mint amennyi elődeinek bármikor is volt. Az egyéni élettartam azonban ennek arányában nem növekedett: az ötven-, hatvanévesek esélye a „hetedik” X. megérésére vagy átlépésére nem nagyobbodott jelentősen. — Tekintve, hogy egyre több az idős ember, mai fogalmaink szerint ki tekinthető öregnek? — Az öregedéstudomány napjainkban általában két életkort szokott megkülönböztetni: naptárit, amely a betöltött évek számával azonos, és biológiait, ez viszont az illető külső megjelenésével, fizikai állapotával, szerveinek működőképességével van szoros összefüggésben. A naptári értelemben vett korbeosztás jól érzékelteti, hogy az emberi életkor lényegesen meghosszabbodott: manapság a 73 éves ember még „öre- gedő”-nek számít, valódi öregnek csak az, aki 74. életévét betöltötte, az aggastyánok kategóriája pedig a ki- lencvenen túl kezdődik. Az öregedés jegyei egyébként külsőleg és belsőleg egyaránt felismerhetők. Külsőleg legbiztosabb jele: idős korban a testhossz és a testsúly csökkenése, a bőr megváltozása (a legjobban látható elváltozás a ráncok megjelenése, a bőr erős szárazsága, eldurvulása, pigmentfoltok, szemölcsök, anyajegyek keletkezése). Csökken az íz- és szagérzés, a gyomor- és emésztőnedvek elválasztása. Belsőleg pedig abban mutatkozik az öregedés, hogy fokozatosan csökkennek azok a kompenzáló folyama-X- Ketten, kéz a kézben. (Kerényi felv.) tok, amelyek az egyént képessé teszik a környezetéhez való alkalmazkodáshoz. — Melyek az egészséges öregedés előfeltételei? — Az egyik feltétele a jó egészség, a másik pedig a jó alkalmazkodó- és szabályozóképesség. Intézetünkben többek között a természetes öregedés jelenségeit tanulmányozzuk: vizsgálatokat végzünk az öregség okainak minél teljesebb felderítésére. Ezek birtokában ugyanis jobb körülményeket s ezzel egyben — közvetve ugyan — hosszabb életet is tudunk számukra biztosítani. Az eddigi kísérletes tapasztalatok azt mutatták, hogy az egészséges öregkor biztosításának egyik legfontosabb feltétele az aktivitás, az életmódban a korábbi változatlan — jó értelemben vett — egyformaság megőrzése. Általános megfigyelés, hogy nyugdíjazás után például az emberek többsége még hosz- szú ideig tud dolgozni. Erre lehetőséget kell adni, mert a korosodó ember önmaga és a társadalom előtt is igazolni akarja, hogy még nem szorul másokra, s igen nagy pszichés jelentősége van an-* nak a tudatnak, hogy a társadalom őt még nem nélkülözheti, hanem munkájára igen is számít. Az időseknek ez a fokozptt önérzetessége a környezetükkel való viszonyban is kifejezésre jut: önálló lakásukhoz is görcsösen ragaszkodnak, mert abban is függetlenségük elidegeníthetetlen részét látják. 1 Barangolás Borsodban Nagy idők tanúi: a fák • A CSEMEGE CSAK ROSSZ BOR Érdekesek nyelvészeink „csemege” szavunk körüli puhatolózásai. A szó etimológiája minden részletében még ugyan tisztázatlan, any- nyi azonban máris kiderült, hogy gyökerei a szlovák nyelvjárás hasonló alakzatú és értelmű szavához nyúlp. Minden ellenkező híresztelés ellenére, a Trabantot — legalább 1980-ig — kétütemű motorral gyártják. Ezt az egyébként már többször megerősített hírt legutóbb a fogyasztók lapja, a Nagyító közölte, abból az alkalomból, hogy bemutatta olvasóinak a legújabb Trabant újdonságait. Az új, 601 S típus az idén érkezik először hazánkba, erre vett föl rendelést a múlt év novemberében a Merkur Vállalat. A „sima” Trabant és az „S” közötti különbségek egy része biztonsági, más része kényelmi szempontokat szolgál. A legfeltűnőbb az új műszerfal, amelynek felső elő nyelvünkben, s a szakértők eddig úgy vélekedtek, hogy összefüggésbe hozható az 1880-ban SAntesen feljegyzet Paczák gúnynévvel. A legújabb kutatások azonban ezt a feltételezést megcáfolták, s ennek alapján ősét az argóban arc jelentésű pacek-ben vélik felfedezni. lapját ütéstompító kárpittal vonták be. Az ablaktörlő — ebben a kocsikategóriában — luxusnak számít, beállítható folyamatos és percenként 32, illetve 8 törlésre. Újdonság az elakadásjelző is. Bekapcsolásakor mind a négy irányjelző lámpa egyszerre A karórák családjának „újszülöttje” a mozgó külső részek nélküli óra — az egyik japán vállalat gyártmánya —, amely mikro- elektronikus berendezés. Az órákon és a perceken kívül a dátumot is mutatja, ha a peremen elhelyezett gombot megnyomják. A mutató nélkül j japán karórák mindösz- sze két-három percet sietnek vagy késnek évente. villog. A régitől eltérő megoldás, hogy a műszerfal jobb oldalán, a korábbi kesztyű- tartó helyén, kapaszkodót alakítottak ki. Kényelmesebbek lettek az ülések is. A gyújtáskapcsolóval egybeépített kórmányzár a tolvajok ellen véd. A fák az élővilág matuzsálemei. Amíg a kutya, a tyúk, a lúd 30 évig él, az oroszlán 35-ig, a ló és a teve 50-ig, a holló és a papagáj 100 évig, halaink közül a csuka, a ponty, a harcsa 100 évnél tovább és az óriásteknősök is a 200. életévük után múlnak ki; a fák között százados példányokat is nyilvántart a tudomány^ világ. A gyümölcsöt adó fák között a körte 200, a dió 400 évet is elérő életkorral vezet. Sokkal idősebb kort érnek meg az erdei fák. Nagy levelű hársból Franciaország 1100 esztendős példánnyal dicsekedhet. Platánból 2000 éves, tiszafából 3000 éves, mam- mutfenyőből és kenyérfából 4—5000 éves példányokat is ismerünk. Egymillió éves cédrusrönk Borsod legöregebb fája is a földtörténeti korba visszanyúló idős példány. Igaz, csak törzsének megkövesedett csonkja áll, mintha egy mészáros tönkje volna, oly an szabályos pontossággal formálva ezt az alakzatot, hogy fűrésszel sem lehetett volna különbül megformálni. Pedig nem emberkéz alkotta szerszám tette ilyenné, hanem valami rettenetes erejű földmozgás vágta ketté, sodorta el a hatalmas cédrus koronáját messzire, csak a tönköt és robusztus gyökérzetét hagyta meg nekünk, Sajókeresztúr Szarka-féle pincéjében. Korát egymillió évre becsülik. Legidősebb élő fánk a zi- Üzi őstölgy. Hazánk területén nemcsak a legidősebb tölgy, hanem mint ritkaság oly értelemben is figyelemre méltó, hogy nem egy ismert tölgyfajnak a példánya, hanein olyan hibrid, amit a természet hozott létre játékos kedvében, összekeverve két faj virágporát és ennek az új egyednek a makkjából hajtott ki, valamikor a honfoglalásunk idején. Úgy áll őrt Ziliz fölött, a Kerttető dűlő közepén, hogy jóformán tanúja volt egész történelmünknek. Ezek az őrtálló faóriások a megye északkeleti csücskétől az Alföldig lehúzódva megtalálhatók megyénk egész területén. Az egyiknek tudományos, a másiknak történelmi értéke van, a harmadik pedig valakinek a személyéhez kapcsolódik. Például a sajóörosi, több százados törökmogyoró, a Bükk őshonos tiszafái, a cserépváraljai eperfa, a lillafüredi, Hajnald- ról elnevezett, egyedül itt élő nyárfafaj öt példánya. Tudományos értékűek hazánk legnagyobb vörösfenyői a Csanyik-völgyben és Rej- teken. Fehér akác> ősbükk A longi erdő három ős- bükkje, a Három honvéd fák a 48-as szabadságharc fiainak emlékét őrzik. A Kékmező hatalmas őstölgye Mátyás király ottjártát, II. Rákóczi Feréncet idézi. A tornanádaskai fehér akácot népünk a fejedelem fájának tartja. A sárospataki fehér akác pedig még nagyapját, nagyanyját is látta, még Lo- rántffy Zsuzsanna is hímez- getett alatta. Országunk mé- -retre második fehér akácát tisztelhetjük benne. Susán Tompa Mihály nevét őrző jávorfák susogtak, Tiszatarjánban az öreg gesztenye alatt valamikor Eötvös József írta „A falu jegyzőjét”. A kácsi erdők ..magyar tölgye” Jávorka Sándor nevét őrzi. Kacsra, életében jóformán minden esztendőben ellátogatott az erdők-mezők virágainak legnagyobb tudósa. Sátoraljaújhely határában a Diana-fák, a hatalmas Má- ria-fák, Izabella-fák, a kéke- di, komjáti őstölgyek sokakat hívogatnak, ma és holnap, szinte időtlen időkig. Jó alattuk megállni, alóluk messzire látni! H. SZABÓ BÉLA O. B. Az „S” és a „sima*9-#■ A régi és az új ülés. A kagyló kényelmesebb.
