Déli Hírlap, 1975. március (7. évfolyam, 51-75. szám)
1975-03-12 / 60. szám
várospolitikai I Kedv is van, pénz is van de... Építkezés — magánerőből Kertváros? Benépesült az Avas. Metszik a szőlőt, ássák a zöldségágyásokat a telkek sarkában. Füstöt hord a szél: égetik a venyigét. Az elővigyázatosak már a bogarak ellen permeteznek. Dél körül kis tüzek gyúlnak. szalonnát csurdítanak a munkától fáradt, a friss levegőtől zsongitott emberek. S miután estefelé rákattintották a lakatot a szerszámoskamra ajtajára, az út menti sövényeken kipattanni készülő rügyek búcsúztatják őket. (Farkas Ida felvétele) Két kongresszus között Hányán v hogyan élünk? ADH fóruma Kedv is van, pénz is van, de nincs hol — e talányos mon - dattal lehet jellemezni hosszú évek óta a magánlakás-építést Miskolcon. A városi tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén (a következő ötéves terv előkészítése volt a téma) abban mindenki egyetértett, hogy jó lenne, ha minél több — a legvérmesebb remények szerint kétezer — lakás épülhetne 1976 és 1980 között magánerőből. A feltételek megteremtésének módjáról azonban már megoszlanak a vélemények. Mint minden valamirevaló, statisztikán alapuló elmélkedést, kezdjük ezt is a népesség számának ismertetésével. Borsodnak 1974. év végén 783 400 lakója volt, 6600-zal több, mint 1970. január 1-én. A növekedés üteme már az előző tervidőszak alatt is alacsonyabb volt, mint az azt megelőző időben, s a mérséklődés most tovább folytatódott. A népességnövekedés nagyrészt a varosokat érintette, így a városi lakosok száma 24 ezerrel gyarapodott, mialatt a községekben élőké 17 ezerrel csökkent. Az adatok a Központi Statisztikai Hivatal a napokban megjelent „A két kongresz- szus között” című kiadványából valók. A 670 oldalas könyv a megyék és a főváros két kongresszus közötti változásáról, fejlődéséről számol be, a számok beszédes nyelvén. Százezer ingázó Az elmúlt négy év népességnövekedését teljes egészében a természetes szaporodás adta. A megye vándorlási mérlege 1965-től egyre nagyobb veszteségeket jelez. Az elmúlt négy esztendő átlaga évenként 3500. Borsodnak már nincs akkora szívóhatása, s ezt jól érzékeltetik a munkaügyi adatok. Korábbi felmérések szerint az aktív keresőknek csak 73 százaléka dolgozott állandó, vagy ideiglenes la- k óhelyével azonos településen, 93 ezer ember — az aktív keresők közül minden negyedik — más településre (ebből 5600-an más megyébe!) jár naponta dolgozni. Az ingázók száma (az eljárók és a megyébe1 bejárók együttesen) meghaladja a százezret. Ebben a tekintetben Borsod a harmadik Pest megye és a főváros után. A keresetekről és az egy főre jutó jövedelemről a III. ötéves terv időszakát értékelve így ír a borsodi helyzetről az idézett kiadvány: ... dinamikusan növekeKet év alatt, 1973—74-ben 32 százalékkal nőtt a fizikai munkások bére a Tokaji Vas- és Fémipari Szövetkezetben. Emellett, a rekonstdett a foglalkoztatás színvonala és emelkedtek az átlag- keresetek is. A megye lakosságának jövedelme jól érzékelhetően nőtt. Ennek ellenére az egy lakosra jutó jövedelem nagyságát tekintve a megye az utolsók között foglal helyet. A lemaradás okai között szerepelt a nők alacsony foglalkoztatási színvonala, az eltartottak magas aránya, a mező- gazdaság viszonylag kedvezőtlen adottságai, és a foglalkoztatási struktúrának az átlagkeresetek szempontjából hátrányos változása.” Keresők és eltartottak A korábbi helyzetelemzés szolgálta a mostani tervidőszak tennivalóinak alapdokumentumát. A mostani tervidőszak első három esztendejében az ipari munkásság átlagbére 17,1 százalékkal emelkedett, bár a megyében képviselt 20 iparág közül 18-ban még mindig alacsonyabbak az átlagkeresetek. mint a megfelelő országos átlag. Áll ez a megállapítás a mezőgazdaság, a kereskedelem és a nem termelő ágazatok dolgozóinak bérére is. A lakosság személyes jövedelmének alakulását az is befolyásolja — állapítja meg a KSH kongresszusi kiadványa —, hogy Borsodban kedvezőtlen a kereső—eltartott arány is. A megyében 100 keresőnek 92 személyt kell eltartania, 10-zel kevesebbet ugyan, mint 1970-ben. de még mindig 19-cel többet, mint országosan. Egy év, négyezer autó Az üzletek forgalma évente átlagosan csaknem 10' százalékkal nőtt Borsodban. Néhány figyelemre méltó, örvendetes tendencia: Zöldség- és gyümölcsfélékből nyolc kilogrammal nőtt rukció első lépcsőjében, számos szociális létesítményt: öltözőt, fürdőt, étkezőt alakítottak ki, illetve bővítettek a fejlődő szövekezetben. az egy főre jutó fogyasztás. Jelentősen emelkedett a félkész és késztermékek, valamint az előre csomagoltáruk forgalma. A mezőgazdasági üzemek és az áfészek üzemei és boltjai nem csupán választékbővítő szerepet töltenek be, hanem egészséges versenyre késztetik az állami vállalatokat. Figyelemre méltó, hogy a vendéglátóipar forgalma a tervezettnél gyorsabban fejlődik, mégpedig úgy, hogy az ételforgalom növekedése meghaladja az italokét. És végül egy sokat mondó szám: az elmúlt esztendőben 4000 borsodi vásárolt autót. B. I. A Széchenyi utcai OTP pénztáránál tengerész egyenruhás, öles termetű ügyfél várakozik türelmesen sorára. Aranyszalagos váll-lapja mutatja: kapitányi rangban van. A karján egy széles és egy keskeny aranysáv fut körbe. — Ez a két sáv a hajózási felügyelői munkakört jelenti — magyarázza Zemlé- nyi István, aki 1973 óta van ebben a beosztásban az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságnál. . Időnként odalép a pénztár ablakához, de türelemre intik. pár percig még várnia kell. — Pedig sietek nagyon; hamarosan a megyei tanácson kell lennem, ahol kitüntetik az őszi árvíznél kiemelkedő munkát végzetteket. — Mi volt a feladata akkor? — A hajózási műveleteket irányítottam. Azt hiszem, erről nem kell bővebben beszélni, mindenki ismeri, mekkora veszélyt jelentett, micsoda feszült pillanatokat okozott az a hatalmas víz. — Mi dolga lehet egy tengerésznek épp az OTP-ben? — A napokban sikerült kéz alól vennem egy S 110 L-es Skoda gépkocsit, így már nincs szükségem a gépkocsinyeremény-betétkönyvemre, kiveszem a pénzt, ha már úgyis Miskolcon járok. Annyi bizonyos, hogy Miskolcon évről évre kevesebb a beépíthető szabad terület. Köztudott, hogy a célcsoportos, azaz tanácsi beruházásban épülő lakások helyét is szanálással kell megteremteni. A végrehajtó bizottság egyik tagja azt javasolta, hogy vizsgálják meg, hogyan lehetne telkeket kialakítani a Martintelepen. László László, az építési és közlekedési osztály vezetője válaszában elmondta, hogy a telepen igen költséges közművesítéssel lehetne csak magánerős építkezéshez területet biztosítani. A tervek szerint a Komlóstetőn, az Avas keleti oldalán, Szirmán és Görömbölyön teremtenek lehetőséget azok számára, akik a saját házukban kívánnak lakni. Az említett helyek rendezési és telekalakítási tervei még az idén elkészülnek, és hozzálátnak a területek kisajátításához is. Építési lehetőség kínálkozik az említetteken kívül az Avas déli oldalán, a Derkovits utcában takarékosan Az ELZETT Művek sátoraljaújhelyi gyáregysége az idei takarékossági terv szerint ötmillió forinttal csökkenti a termelés önköltségét az anyaggal, az energiával és a vízfogyasztással való takarékosság révén. — Két éve hajózási felügyelő Tokajban. Előtte merre járt? — A tengerészekről azt tartják, hogy babonás népek. Én nem vagyok az: 13 évig voltam a DETERT-nél. Szó szerint a világot jártam. —Utolsó tengeri útja? — Sajnos, az éppen nem tengeri volt, hanem folyami. Romániába, Csemavodába vittünk olajat. És éppen a „Miskolc” teherhajón, melynek a parancsnoka voltam. ■ ■ — Minden öreg tengerésznek van egy története... — Kevés hajós mondhatja el magáról, hogy találkozott Zeusszal. Hát én találkoztam őfelségével. Egyik alkalommal valahol a Földközi-tengeren jártunk. Éjjel, nem sokkal egy óra után fölmentem a fedélzetre ellenőrizni. Egy pillanatra megálltam a hajó korlátjánál és szinte véletlenül fölnéztem. Látom: egy fényes csík közeledik a hajónk felé a koromsötét égből. Nem sokkal fölöttünk szétrobbant. Minden irányban vakítóan fényes villámok cikáztak szét. Gömbvillám volt. Ezt szokták úgy ábrázolni, hogy Zeusz a kezében tart egy köteget belőle. Mindany- nyiunk szerencséjére, a hajónkat nem érte el egy sem; megúsztuk a Zeusszal való találkozást. (sólymos) és környékén, valamint a Ruzsinnak nevezett városrészen. Az utóbbi területek rendezési és telekalakítási terveit is készítik, ám az előközművesítés anyagi fedezete még nincs biztosítva. A tervekről elismeréssel szóltak a végrehajtó bizottság tagjai, de szinte kivétel nélkül hangsúlyozták, hogy további városrészeken kell területeket feltárni a magánerős lakásépítés céljára. Igen ám, de hol? Nem először került szóba az az érdekes elképzelés, hogy vegyenek számításba a város közigazgatási határán túl fekvő területeket is. Az agglomerációs övezetben fekvő községek jöhetnek elsősorban számításba — például Felsőzsolca —, azok tehát, melyek Miskolc vonzás- körzetében vannak, s ahonnan több ezren járnak be dolgozni naponta a megye- székhely üzemeibe. A világ számos nagyvárosa körül alakultak ki kertváros jellegű lakótelepek. Előnyük, hogy bő teret nyújtanak ahhoz, hogy a laMéhészeti Méhészeti múzeum nyílt a grúz fővárosban, Tbilisziben. A több száz kiállítási tárgy között ősrégi méhkasok, különböző formájú kaptárait, méhészfelszerelések, méhészeti termékek, köztük mézből és viaszból készített orvosságok szerepelnek. Külön kiállítási részt rendeztek be a híres, 15 országba exportált grúz szürke méhnek. Ez a méh- fajta több aranyérmet szerzett az erfurti, a bukaresti és a moszkvai nemzetközi kiállításon. Társított szabással, gazdaságosabban dolgozzák fel ezentúl a bőröket a Minőségi Cipőgyárnál, aminek nyitja a nagyvállalati központ és a gyáregységek közötti anyagfelhasználási kooperáció. Az alapgondolat az volt, hogy ami az egyik üzemnél hulladék, abból másutt még teljes értékű termék készítkóházat kert is övezze, s a napjának nagy részét zsúfolt nagyvárosi körülmények között töltő ember kedvére kertészkedhet. Hátrányuk viszont, hogy nincsenek bekapcsolva a városi közlekedésbe. Így azoknak a számára, akiknek nincs magángépkocsijuk, meglehetősen fárasztó az utazás. További hátrány — most már Miskolc környékére konkretizálva a mondandót —, hogy a falvak közművesítése messze elmaradt a nagyvárosé mögött. Ha tehát az agglomerációba kívánnak előkészíteni telkeket a magánerős építkezéshez, akkor tetemes költséggel kell számolni. De bármilyen nyomós élvek szólnak is az újszerű — legalábbis nálunk újszerű — elképzelés ellen, előbb-utóbb komolyan kell foglalkozni ezzel a gondolattal. Tudomásul kell venni, hogy létező igény a kertes családi- ház-építés. Az elmúlt években szép, a tájba jól illő lakóházterveket dolgoztak ki, és az OTP vezetői a megmondhatói, hogy sokan rendelkeznek a szükséges anyagiakkal is. Persze ma még az az elsőrendű kérdés, hol lehet feltárni Miskolc közigazgatási határain beiül újabb területeket, hogyan lehet fellendíteni a városban sok évi stagnálás után a magánerős építkezéseket. BÉKÉS DEZSŐ múzeum Külön tárlókban láthatók a mé- heket ábrázoló, vagy méhészeti témájú bélyegek, borítékok, ex- librisek és cimkék. Külön vitrint kapott a külföldi szakiroda - lom is. A múzeum irányítása alatt módszertani munkaközösség dolgozik. A munkaközösségben hivatásos és amatőr méhészek, főiskolai hallgatók véleményt cserélhetnek problémáikról, s előadásokat hallgathatnak meg. hető. Az ötlet gyakorlati megvalósítására elsőként a szigetvári cipőgyár vállalkozott, amely a csizmákat készítő budapesti gyáregységtől átvett szabási hulladékból csinos, jó minőségű szandálokat állít elő. Az anyagfelhasználási kooperációba a többi egységet is bevonják. felvételre keres betanítóit gépmunkás munkakörbe: O dróthúzó, • kötél- és kábelgyártó gépekre, háromműszakos, teljesítménybéres munkaterületre, 18. életévüket betöltött és 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező férfi és női munkavállalókat. Emelkedett a bérük Találkozott Zeusszal A „Miskolc’ parancsnoka Hulladék, nyersanyag
