Déli Hírlap, 1975. március (7. évfolyam, 51-75. szám)

1975-03-12 / 60. szám

Árpolitikájukkal egyetértenek a háziasszonyok... Az A grokon számvetése Tegnap délelőtt Miskolcon, a Fegyveres Erők Klubjában ülést tartott az Agrokonzum Mezőgazdasági Termékérté- kesítő Szövetkezeti Közös Vállalat Igazgatótanácsa. A megielenteket Ráski László, az igazgatótanács elnöke üd­vözölte, maid Szűcs István, az Agrokonzum igazgatóia tett számvetést az elmúlt évről és vázolta az idei fel­adatokat. 1974 köztudomásúan nehéz év volt. A kedvezőtlen idő­járás miatt két-három hetet késett a zöldségek és gyü­mölcsök érési ideje, ezzel megrövidült egy-egy áru sze­zonja. Gondokat okozott a beszerzés is, hiszen több partnergazdaság nem tudta megtermelni a szerződésben vállalt árut, s emiatt több zöldséget, gyümölcsöt kellett behozni más me­gyékből. Az Agrokonzumnak a Sajó- parti és az ózdi telepén ár­víz- és belvízkárai is voltak. Mindezek előrebocsátása után néhány adat: tagként újabb két termelőszövetke­zet csatlakozott a vállalat­hoz. A tagok — termelőszö­vetkezetek és áfészek — va­gyoni betétje nőtt. A válla­lat legfontosabb feladatának Helytálltak a gyakorlaton Értékelték a közelmúltban az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igzagatóság rendezésé­ben Tokaj térségében meg­tartott jégrobbantási gyakor­latot. Megállapították, hogy a résztvevők — az Országos Vízügyi Hivatal árvízvédel­mi készenléti szervezete, a Felső-tiszántúli és a Tiszán­Három kiscsirke — egy tojásból „Felszabadulásunk jubileumi évében”...-#• Az Emberpár makettje és alkotója, Varga Miklós. Egy közönséges tyúktojás­ból egyszerre három kiscsirke is kibújhat — állapította meg kísérleti úton German Szvja- togor. leningrádi tudós. Mód- s :erével mesterséges úton el­érte. hogy ikrek fejlődjenek a tojáshéjban, ebben a külön­leges ..biológiai bölcsőben”. Az embriológusok leningrá- c konferenciáján Szvjatogor ismertette módszerét, amely a következő: A tyúktojást steril kamrá­ba helyezte és apró lyukakat fú. a héjába. Óvatosan le­fejtette a tojássárgájára ta­pad" csíralemezt, s parányi rátétet hajtott végre rajta: három részre osztotta a mik­roszkopikus sejtekből álló csoportot. Ezután gondosan Irtják a pajzstetiet A Miskolci Kertészeti Vállalat tavaly kezdte elvá­rosunkban irtani a pajzste- tűket. A parkok pajzstetű- vel fertőzöttek, ezért szük­séges a gyümölcsfaolajos le­mosópermetezés. A 4—5 évenkénti tisztításnak gyérí- tő hatása van. Emberre ve­szélytelen a méreg, bár aján­latos érintetlenül hagyni a rügyező gallyakat. A napok­ban a vállalat gépei és há­rom dolgozója végigjárják Miskolc utcáit, hogy a fia­tal fákat megmentsék a to­vábbi fertőzéstől. a lakosság ellátását tekin­tette. 1973-hoz viszonyítva 25 százalékkal nőtt a la­kosság ellátására biztosí­tott zöldáru és gyümölcs mennyisége. Ez a mennyiség 1975-ben sem változik lényegesen. Ta­valy nem volt megfelelő a primőr áruk kínálata. Idén 42 vagonnal több primőr árut szerez be a vállalat, s ez jelentős javulást jelent, bár még ez is kevés. Tavalyelőtthöz mérten 30 százalékkal nőtt 1974-ben a vállalat kiskereskedelmi for­galma. A kulturáltabb ke­reskedelmi ellátást szolgálta öt új üzlet létesítése és há­rom bolt korszerűsítése. Saj­nos. 1975-ben új üzleteket nem nyit a vállalat. Tavaly a korábbinak négyszeresére nőtt az ideiglenes árudák száma, s 20 üzletben szer­vezték meg az éjszakai áru- szállítást. Közérdeklődésre tarthat számot a vállalat árpolitiká­ja. A beszerzési (felvásárlási) árszint 4,1 százalékkal emel­kedett, ugyanakkor a fogyasztói árszint az Agrokonzum boltjaiban 0,2 százalékkal csökkent. Az árszint-növekedés 1975- ben sem haladja meg az en­gedélyezett három százalé­kot, ugyanakkor a felvásár­lási árak négy százalékkal emelkednek. Ezt a lakosság­túli Vízügyi Igazgatóság 'ég- romboló részlegei — az el­méleti és gyakorlati foglal­kozásokon alaposan megis­merték a különféle jégkárel­hárítási eszközöket, a jégtö­rő hajókat, a hagyományos és a legújabb robbanó-, rob­bantóanyagokat és robbantási eljárásokat. eldugaszolta a lyukat — s megfelelő idő elteltével há­rom kiscsirke kelt ki. Ezzel a módszerrel nemcsak csir­ke, hanem kacsa, liba, puly­ka és más szárnyas „ikreket” is sikerült kikeltetnie. (Folytatás az 1. oldalról) Az SZMT és az Állami Biztosító elmúlt évi munka- védelmi versenyében részt vevő vállalatok emelték a munkavédelmi oktatás szín­vonalát is. Egyre több vál­lalatnál audiovizuális okta­táson ismerkednek a vál­lalati dolgozók a legfonto­sabb munkavédelmi, baleset- védelmi tennivalókkal. Javult a kártalanítási ügy­intézés. Amíg nyolc évvel ezelőtt a balesetet szenve­dett dolgozók nyolc száza­léka kapott kártalanítást, ad­dig tavaly már 56 százalé­kuk. Az ilyen címen kifize­tett összeg egymillió forint­ról majdnem 9 millió fo­rintra nőtt. A munkavéde­lem őrei 1974-ben 24 683 bal­eseti veszélyforrást tártak fel, amelyek közül a válla­latok több mint 23 ezret megszüntettek. Nem hallgatta el a reférá­nak kedvező árpolitikát az állam biztosította ártámoga­tás teszi lehetővé. Érdekes összevetni a budapesti ZÖLDÉRT és az Agrokon­zum fogyasztói árait. A bur­gonya-, zöldség- és gyü­mölcsárak hét és fél száza­lékkal nálunk voltak alacso­nyabbak. Ide kívánkozik még egy, a háziasszonyoknak való hír: a tavaly év végén beszerzett gépek lehetővé teszik, hogy 1975-ben tovább nőjön az előre csomagolt, mosott, tisztított áruk választéka a boltokban. A nehéz 1974-es évben el­ért jó eredményekhez — ál­lapította meg a beszámoló — hozzásegített a kongresz- szusi munkaverseny is. A vállalat valamennyi részle­gében túlteljesítették a kongresszusi vállalásokat. 1974- ben 19 új szocialista brigád alakult, s ez azt je­lenti, hogy a dolgozók 50 százaléka szocialista brigád­ba tömörült. A nagyobb tel­jesítményeknek megfelelően alakult, egy év alatt 2061 forintról 2267 forintra emel­kedett az egy dolgozóra jutó átlagbér. 1974. évi eredményeivel a vállalat megpályázta a Ki­váló Vállalat címet. Remél­jük, hogy ezzel a címmel 1975- ben a háziasszonyok is egyetértenek. B. G. lúl a negyedéven Az Özdi Kohászati Üze­mek tűzállóanyaggyár gyár­részlege az MSZMP XI. kongresszusa, valamint ha­zánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére in­dult munkaverseny során ki­magasló termelési eredményt ért el. Az 1975. I. negyedév­re tervezett 320 tonna kály­hástégla helyett március 10- ig már 423 tonnát gyártot­tak le. Ezzel nagyban hoz­zájárultak ahhoz, hogy a la­kosság által keresett széntü­zelésű kályhából a kereske­delem az igényeket ki tud­ja elégíteni. tűm a hiányosságokat sem. Első helyen említette az SZMT megyei munkavédel­mi főfelügyelője, hogy még mindig sokan szenvednek balesetet a magasban dolgo­zók közül, és továbbra is balesetveszélyes a közúti és vasúti közlekedés. Nem jobb a helyzet a nagyberuházá­soknál sem. Az új hejőcsabai cementgyár építésénél pél­dául heten vesztették életü­ket. Ezekben a napokban ké­szülnek a vállalatoknál az V. ötéves terv időszakára szóló munkavédelmi tervek. Már ahol... Mert a referá­tum szerint néhány helyen még hozzá sem kezdtek eh­hez a fontos munkához. Ez is azt bizonyítja, hogy bő­ven akad még tennivaló a munkavédelem területén. Az 1974. évi munkavédelmi verseny győzteseinek járó ser­legeket, okleveleket dr. Balogh András SZMT-titkár adta át. A vasas ágazat győztesei: 1. Megengedem, kicsit bombasz­tikus a cím, hiszen mindössze arról van szó — mondják a tárgyilagosságukra büszkék —, hogy rövidesen felavatják a Győri kapuban Varga Miklós szoborkompozícióját. Eredetileg „csak” térplasz­tikának emlegettük ezt az alkotást, a későbbiek folya­mán képzeltük bele — s er­re a művész éppen elég le­hetőséget adott — az em­bert. Kétségtelen, hogy ezt a többször kárhoztatott be­tonrengeteget jelentősen hu­manizálja majd az Ember­pár, s természetesen köröt­te — mert lesz ennek a szo­bornak közönsége — a va­lódi emberek, s emberpalán­ták. Varga Miklós szobrászmű­vész: — Mikor a térplasztika készítésével megbíztak, nem kisebb feladatot róttak rám, mint hogy próbáljam vala­miképpen kifejezni ennek a nagyvárosnak — a vas vá­rosának — a lényegét. Több okom is volt arra, hogy vas­ban, acélban gondolkozzam. Részint az, hogy ez az anyag rendkívül alkalmas az erő és a monumentalitás kifeje­zésére, részint pedig prakti­kus okok is késztettek erre. Már kezdetben arról volt szó ugyanis, hogy két nagy­üzemünk, a Lenin Kohásza­ti Művek és a DIGÉP — ki­ki a maga sajátos techno­lógiája szerint — munkálja majd meg az anyagot. A térplasztikából egész sor váz­latot készítettem. A legsike­resebbeknek már a makett­jét is megcsináltuk. Nem akarom hosszan részletezni. Ebből a sorozatból az első „vasszobor” a főváros XIV. kerületében állíttatott fel, Miskolc ajándékaként. Az avatása a múlt év augusz­tusában volt. Az Emberpár pedig április 4-től számít­hatja majd éveit... Persze, azzal, hogy egy szobor el­készül, elfogadják, még nincs minden rendben. Dézsi János Ybl-díjas épí­tész. — Ott folytatom, ahol Varga Miklós abbahagyta. A szobornak posztamens kell, s természetesen azt sem köny- nyű eldönteni, hogy hol, mi­lyen környezetben áll majd. Áz ezzel kapcsolatos vitá­kat nem akarom részletezni, elég talán, ha annyit mon­dok, hogy a szobrászon és a tervezőn kívül nyolc szak­Lenin Kohászati Művek, 2. De­cember 4. Drótművek, 3. Csa- varipan Vállalat 2. számú ongai Gyáregysége. Építőipari ágazat: 1. Észak-magjrarországi Állami Építőipari Vállalat, 2. Beton- és Vasbetonipari Művek alsózsolcai Gyáregysége, 3. KPM Miskolci Közúti igazgatósága. Élelmiszer- ipari ágazat: 1. Országos Hűtő­ipari Vállalat miskolci gyára. 2. Kazincbarcikai Sütőipari Válla­lat, 3. Borsod megyei All^tfor- galmi és Húsipari Vállalat. Vegy­ipari ágazat: 1. Borsodi Vegyi­kombinát. Energiaipari ágazat: 1. Borsodi Hőerőmű. Kereskedelmi- és vendéglátóipari ágazat: 1. Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat, 2. Borsodi Ruházati Kiskereske­delmi Vállalat, 3. Borsodi Ven­déglátó Vállalat. Mezőgazdasági ágazat: 1. Mezőgép Tröszt felső- zsolcai Gyáregysége, 2. Nagymis­kolci Állami Gazdaság, 3. To- kaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát Közlekedési ága­zat: 1. Miskolci Közlkedési Vál­lalat. Helyiipari és városgazdál­kodási ágazat: 1. Borsod megyei Kézműipari Vállalat. 2. Borsod megyei Talajerőgazdálkodási Vál­lalat. 3. Miskolci Műanyagfel­dolgozó Vállalat. Szénbányászat: 1. Putnoki Bányaüzem, 2. Far- kaslyuki Bányaüzem, 3. Borsodi Szénbányák Központi Szénosztá­lyozója. Ny. I. ág tizenhárom beavatott em­berére volt szükség (stati­kus, gépész, elektronikus, mélyépítő stb.), hogy megte­remthessük az Emberpár otthonos környezetét. Részlet a tervezői leírás­ból: „A posztamens kiala­kításánál figyelembe kellett venni a terület erős árnyé- koltságát, a burkolt felüle­tek már kialakított méretét, a meglevő növényzet védel­mét, a szoborra való rálá­tást, a hangsúlyos megjelení­tést, a föld alatti közművek helyzetét, a gazdasági lehe­tőségeket, a kivitelezhető­séget stb.” A tervező tulajdonképpen egy nagy vízfelületre állítja az Em­berpárt („a karcsú vertikális szoborcsoport hangsúlyos meg­jelenítéséhez esztétikai alapsza­bályként tartozik a horizontális megjelenésű talapzat”), melynek tükörképe a sima vízfelületen lebeg majd. A 40 centiméter mélységű medencét öt vizrózsa táplálja; ezekkel biztosítható a túlfolyás is. A hullámok kiszök­nek, lefutnak, a víz felülete azonban mindig sima marad. A létesítmény műhelytitkai közé tartozik, hogy a szobor alatt (a medence nyugati végében) he­lyezték el a gépházat, illetve az elektromos berendezéseket. Most kezdték el a medence mozaik­lappal való burkolását. Most kezdték el a meden­ce mozaiklappal való bur­kolását. Bódy György, a Miskolci Mélyépítő Vállalat főmér­nöke: A Szakszervezetek Országos Tanácsa Nőbizottsága, kulturális agitációs és propaganda osztálya a nők nemzetközi éve tiszteletére ,,Hivatásom a munka” címmel a dolgozó nők részére pályázatot hirdet. A pályázók adjanak hű képet a nők munkában betöltött szere­péről saját vallomásaik alapján. A pályamunkák személyes ta­pasztalatok és élménvanvagok feldolgozásával mutassák be az alkotó munka örömét, a munká­ra történő felkészülés és tovább­képzés hasznosítását, eredmé­nyeit és ellentmondásait, a kol­lektíva segítését. Tükrözzék a munka és a hivatás, a család és a munkahelyi kollektívához való viszony összefüggéseit, harmó­niáját, ellentmondásait és azok leküzdésének módját. A pályázat terjedelme maxi­mum 15 gépelt oldal lehet. — A terv jóváhagyásának napján felvonultunk, s meg­kezdtük a munkát. Előzőleg azonban kiszámítottuk, hogy normál, (tehát egyműszakos) ütem mellett éppen 160 nap szükséges a posztamens, il­letve a díszmedence elkészí­téséhez. Hogyan tudtuk mégis alig több mint két hét alatt elvégezni a betonozást? részint úgy, hogy három műszakban dolgoztunk (ez 1100 túlórát jelentett), igény­be vettük a hőlégfúvót, s mindenképpen téliesítettük az építkezést, meg kötés­gyorsítót kevertünk a beton­ba, részint pedig (s ez hasz­nos tanulság mindannyiunk számára) nagyon alaposan összehangoltuk a munkát mind vállalaton belül, mind az alvállalkozókkal: az Or­szágos Szakipari Vállalattal, a BÁÉV-vel, illetve a buda­pesti kőfaragókkal. A 7 méter magas szobrot ma délelőtt — az alkotó művész je­lenlétében — állítják össze a DIGÉP-ben Az elemeket a Le­nin Kohászati Művekben öntöt­ték, kovácsolták, az esztergálást a DIGÉP vállait?. A Győri kapu C—2-es jelzésű lakótömb 83—85- ös számú lépcsőháza előtti zöld sávba ágyazott medence peremén egy tábla látható majd a kővet­kező szöveggel; .,A telszabadu- lás 30. jubileumi évében emelte a Lenin Kohászati Művek ős' a Diósgyőri Gépgyár dolgozói»'a k segítségével Miskolc* város Ta­nácsa.” (gyarmati) Kitüntetett vállalatok Javult a munkavédelmi helyzet Pályázati felhívás Beküldési határideje: 1975. szep­tember 1. Cím: Szakszervezetek Or**ói"».s Tanácsa Nőbizottsága, 1413 Buda­pest, Dózsa György út 84 b. A legsikeresebb munkákat dí­jazzuk. I. díj: fioon Ft, ti. díj: loot) Ft. III. díj: 3000 Ft. A zsűri a helyezéseken kívül még több oályázatot különdíjban részesít. A külöudíjak külföldi utak, kiskönyvtár-sorozatok. A díjak átadására 1975 novem­berében kerül sor. Kérjük a dolgozó nőket, hogy hivatásuk megvalósításával kap­csolatos vallomásaikkal, tapasz­talataikkal — a pályázaton való részvételükkel — közvetve »s se­gítsék a női munka, hivatás éí* vényesülését.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom