Déli Hírlap, 1975. március (7. évfolyam, 51-75. szám)
1975-03-08 / 57. szám
Értékes hulladék Legutóbb a Lenin Kohászati Művek durvahengerművének ifjú kommunistái tettek anyagtakarékossági K • hívást. Az „A” műszak KISZ-alapszervezete és a Lázár László szocialista brigád az üzem KlSZ-alapszerveze- teit és szocialista brigádjait arra hívta fel, hogy az anyagtakarékossághoz hulladékgyűjtéssel is járuljanak hozzá. Ennek érdekében mar megkezdték az üzem területén fellelhető fémhulladékok, gépészeti seiejtalkatrészek gyűjtését és átszállítását az acélműi hull ad ék térre. Felhívásukhoz más üzemek is csatlakoztak. Újra festik a zebrákat A KPM Miskolci Közúti Igazgatósága felújítja a tél folyamán erősen lekopott gyalogátkelőhely burkolati jeleket. A jelenlegi időjárási körülmények még nem teszik lehetővé e burkolati jelek éjszakai órákban történf festését, ugyanis a burkolati jeleket plusz 15 fok burkolat- és levegőhőmérséklet alatt festeni nem szabad. A festési munkálatok a közúti és gyalogosközlekedés akadályoztatása nélkül nem végezhetők el. Ezért kérjük mind a járművezetők, mind a gyalogosok megértését? türelmét, mert az akadályoztatás csak rövid ideig áll fenn és a biztonságosabb közlekedést szolgálja. KPM Miskolci Közút! Igazgatósága M- Jól halad a belvárosi lakótelep első ütemében épülő lakásokat ellátó távfűtővezeték építése. Mint Szekrényt Jenő, a Miskolci Beruházási Vállalat igazgatója elmondta, több mint kétezer lakás fűtését biztosítja majd a 400 milliméter átmérőjű vezeték, melynek új szakaszát a Petőfi utca—Rácz György utca kereszteződésétől a Vörösmarty utcáig fektetik. A csőben áramlik majd a 130—150 fokos víz, amely a kohászat fűtőművéből indul. A 32 millió forintos munka kivitelezője az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat. Engedményes vásár 20-40 százalékos engedménnyel az 1975. március 1—15. közötti időszakban Pille-garnitúra, cumisüvegek, műanyag gyermekkészlet, poharak, kelyhek és más üveg, porcelán, kerámia és műanyag cikkek 20—40%-kal olcsóbban kaphatók! AMÍG A KÉSZLET TART! Forradalmi ifjúsági napok 1 Március 15-én Budapesten, a Múzeumkertben ifjúsági nagygyűlést rendeznek, az emlékhelyeken koszorúzá- si ünnepségeket tartanak. Március 21-én KlSZ-alap- szervezeti közösségekben emlékeznek meg a Tanácsköztársaság, s — a haladó kommunista ifjúsági mozgalmak folyamatosságának jegyében — a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség 1957-es zászlóbontásáról. Április 4- én, hazánk felszabadulásának 30. évfordulóján több mint 80 ezer fiatal részvételével rendeznek ünnepséget a felvonulási téren. Nemcsak a budapesti ifjú kommunisták lesznek részesei a nagyszabású demonstrációnak: sok száz fős delegációk érkeznek a megyékből, városokból is. Ite szett rókák a Bükkbe Mérgezett ködgyertyával irtják Pár nappal ezelőtt, a kora esti órákban a lillafüredi erdészettől telefonáltak szerkesztőségünkben. Furcsa módon az újság segítségét kérték egy —■ feltehetően veszett — róka- és kutyatetem elszállításához. — Kérem, mi már telefonáltunk mindenhova. A KÖJÁL járványügyi állomására, az állategészségügyi intézetbe, a gyepmesteri hivatalba, a tanácshoz. És megállt a tudományunk, mivel időközben a hivatalokban letelt a munkaidő, s már csak a portással tudtunk beszélni — mondta Bárdos Károly erdészeti vezető. Azonnal jelentsék! A sok telefonálás eredményeként annyit megtudtak, hogy az állattetemek elszállítása a gyepmesteri hivatal feladata, ám őket is csak a feletteseik küldhetik ki a tetemekért. De hát miért az izgalom, kérdezhetné bárki, hisz’ naponta láthatunk különböző útvonalakon (s napokig!) kutyatetemeket. Nem ..lopja'’ el azokat senki. Csakhogy az erdészek aggodalma nem oktalan. Köztudott — s ezt a szakemberek sem szépítik —, hogy évről évre felbukkannak Miskolc peremén (s olykor már nem is csak a peremén), a Bükkből lehúzódó, a veszettség vírusával fertőzöttnek bizonyuló rókák. Mint lapunkban többször megírtuk már, a veszett állatok tetemének érintése is fertőzhet. Erdészeink ezzel : tökéletesen tisztában vannak, aggodalmuk mindezek ismeretéből fakad. — Közeledik a tavasz, egyre nagyobb a kirándulókedv, iskolák diákjai, családok keresik a felüdülést a hegyekben. Félő, hogy a veszettség első stádiumában hihetetlenül megszelídülő, „barátkozóvá’’ váló rókákkal találkozva, netán gyerekek — vagy akár felnőttek is — veszélyhelyzetbe kerülnek. Valamit tenni kell! — hangzott az erdészek kérése az említett állattetemek elszállítását követően is. Mert — mint mondották — sok jel utal rá, hogy a Bükk erdeiben elszaporodtak a veszett állatok. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy elszaporodtak a kóbor kutyák is erdeinkben s, a város környékén. Ezek pedig — éppen, mert kóborolnak, oltva nincsenek a betegség ellen — könnyűszerrel közvetíthetik a veszettség vírusait a vadaktól az emberekig. Mit lehet tenni? — fordultunk a kérdéssel részint a városi KÖJÁL vezető főorvosához, részint a városi főállatorvosi hivatalhoz. — Mindenekelőtt erőteljesebb felvilágosító tevékenységre van szükség. A veszettséggel fertőzött területeken a lakosság figyelmét fel kell hívni arra: ha elhullott állatot találnak, ne érintsék meg, hanem azonnal jelentsék a főállatorvosi hivatalnak a helyet, ahol található. „Barátkozóvá” szelídült melegvérű vadat vagy kóbor állatot ne simogassanak. A veszélyeztetett területen különös gonddal ügyeljenek arra, hogy — ha lehetséges — nem csak a kutyákat, de a macskákat is beoltassák a betegség ellen. Mert éppen a múlt év végén volt rá példa, hogy házi macska révén fertőződött a vírussal egy 13 éves ómassai kislány, akit csak az időben kapott oltás, az orvosi beavatkozás mentett meg —• hangzik a városi KÖJÁL vezető főorvosának, dr. Bársonyos Jenőnek a válasza. Figyelmeztessük a gyerekeket! A főállatorvosi hivatalból dr. Vörös Pál nyilatkozott. — A Bükk és Zemplén hegyein s erdeiben megkezdődött, és a hónap végére be is fejeződik az évről évre ismétlődő dúvadirtás. Ezekben a hetekben állatorvosok, vadászok és erdészek járják a terepet, felkutatják a rókalyukakat, elpusztítják a veszélyes állatokat. Mérgezett — kéngázos —• úgynevezett ködgyertyákkal irtják ki az erdészek által ismert „rókaházak népét”. Mindezeken túl természetesen a vadászok külön is segítenek a „közvetítők”, a kóbor kutyák irtásával. Bármennyire megnyugtatók ezek az intézkedések, jó lenne külön felhívni a pedagógusok figyelmét is: a tavaszi kirándulások alkalmával figyelmeztessék a gyerekeket erdeink „szelíd” veszedelmére. És még valamit. Jó lenne, ha megtalálnák az egyszerűbb módját az illetékesek a bejelentéseknek is. Mikor, hova, kinek szóljon a lakosság, ha állattetemet talál. Például a hivatali órák után? R. É. Figyelmes sportolók Ma ünnepeljük a nők napját, de a dolgozó nők többsége már tegnap részese volt annak a számtalan kisebb-nagyobb figyelmességnek, amivel a férfiak, a kollégák igyekeztek kedveskedni nekik. Természetesen a sportegyesületek irodáiban is virág, s még valami apróság jelezte a nők asztalán a nőnapi jókívánságokat, az azonban már korántsem természetes, hogy a MÉMTE sportolói az öregekre is gondoltak. Él a Szentpéteri kapui szociális otthonban tíz nyugdíjas néni, akiknek sem hozzátartozójuk, sem patronálójuk nincs. A MÉMTE szakosztályai az elnökség támogatásával elhatározták, hogy a jövőben ők fognak gondoskodni arról, hogy a szeretet, a figyelmesség különféle ünnepein ezek a nénik se maradjanak árván. Tegnap délután a MÉMTE kicsinyke delegációja — az irodavezető és két sportoló — ellátogatott a szociális otthonba, s virággal, gyümölccsel, édességgel kedveskedtek jövőbeni pártfogoltjaiknak. Továbbképző iskola A KGM ISZSZI Borsodi Vezető- és Továbbképző Iskolán tegnap 35 hallgató fejezte be, hétfőn pedig újabb húsz „diák” kezdi meg tanulmányait az ügyvitelszervezés és gépesítés tárgyú tanfolyamon, A nyíregyházi konzervgyártól kezdve a budapesti OPTIKAI művekig sok nagyüzem és vállalat küldte el dolgozóit a vezető és továbbképzős iskolába. JELLEM ÉS KÖZLEKEDÉS FELEMELTÜK A PAPÍRHULLADÉK I LAKÓTERÜLETI ÁTTÉTELI ÁRÁT! Az újságpapír ára kilogrammonként 1,50 Ft A színes folyóirat, és minden egyéb, papírgyártásra alkalmas papírhulladék ára kilogrammonként 1.* Ft A PAPÍRHULLADÉK ÉRTÉKÉI HAZAI 1MNYAG -IHP0RTCELLULD7Í PÓTÖL. Balzac írta valahol: az ember jelleme abban is megmutatkozik, hogyan hordja sétapálcáját. Korunkra így alkalmazhatjuk ezt az aforizmát: az ember jelleme abban is megmutatkozik, hogyan vezeti gépkocsiját. Ám a párizsi bulvárok hajdani státusszimbóluma, a sétapálca nemigen veszélyeztette mások testi épségét, a szeleburdi szeleskedhetett vele, az el- bambulót idejében észhez térítette egy visszakézből lekent pofon. Az autó nem sétapálca, de az nyilvánvaló, hogy „mozgatásába” belejátszik a jellembeli adottság. Az agresszív hajlamú nem bírja elviselni, hogy „ló- távolon belül” gépkocsi haladjon előtte, s igyekszik eléje vágni. A túlságosan óvatos az elővigyázatosság mindenkire kötelező erényét egészen a „dugó”-kép- zésig gyakorolja. A szeleburdi főképp a manőverezésben szeleskedik, váratlan akcióival a leggyakorlottabb vezetőnek is elállítja a lélegzetét. A mindig siető a piros-sárga jelzésnél már sürgetően tülköl. Mindezek ismeretében joggal állíthatjuk: a jellem erőteljesen belejátszik a közlekedésbe.n A hetvenes tempónál minden áron előzni akaró trabantosnak lehetnek fontos érvei, amelyek sietésre nógatják, egy azonban biztos: túlbecsüli a motor teljesítményét. A Trabant 50—60 kilométerig kabóca, ezen túl csiga, s a hetven kilométeres sebességnél szerezhető előny legfeljebb 5—10 perccel rövidítheti meg a célba érést. Ennyiért bármit is kockáztatni — elsősorban a bőrünkért — oktondiság. A trabantosok egyre népesebb tábora nap mint nap tapasztalja: a státus- szimbólum valóban létezik. Az idegen szavak szótára ezt mondja a státus- szimbólumról: „A magasabb társadalmi helyzetet kifejező, illetve ehhez kötelezőnek tartott életviteli külsőség (lakás, gépkocsi stb.)”. Nos, a „rangosabb" márkák tulajdonosai — Trabanttal szemben — nem tartják magukra nézve kötelezőnek a KRESZ előírásait. Ha Trabant halad előttük, szinte fejükbe száll a vér, s hiába a lakott területre szóló sebességkorlátozás, „belezavarnak” a hetvenbe, hiszen önérzetük nem bírja elviselni, hogy Trabant után „kullogjanak”. E kocsik vezetői igyekeznek komolyan venni mindenféle szabályt. Nyilvánvaló elsőbbségük esetén is annyira csökkentik a sebességet, hogy még idejében meg tudjanak állni, mert például a Polski-Fiat nem ismeri el az elsőbbséghez való jogukat. E sorok írója egyszer furcsa helyzetbe került. Kellően lelassítva egy vasúti átjárónál, gázt adott és a sokad- rendű út engedte sebességgel, kb. 70 kilométerrel hajtott. Nyomában — betartva a követési távolságot — motoros jött. Az út keskeny, az útpadka „hullámlemez”. A motoros hirtelen megelőzte, majd karját lengetve, megállásra szólította fel. Rendőr lenne, civilben? De hát szabálytalanságot nem követett el. A motoros lecsapta a lábát, és ... mindennek lehordta a Trabantot és gazdáját. A kocsinak is „van” önérzete, amit gazdája gyakorol. Kínjában „felmondta" a leckét, a KRESZ előzésre vonatkozó útmutatásait: az előzendő árművet se sebességcsökkentésre, se irányváltoztatásra nem kény- szerithetjük, amennyiben az a maga forgalmi sávjában és az útviszonyoknak megfelelő sebességgel halad. Az előzés szándékát irányjelzövel — motoros esetében: karral — és hangjelzéssel az előzendő jármű vezetőjének tudomására kell hozni. A motoros nem jelzett. Ö se bírta elviselni, hogy 350-es motorjával Trabant után kell mennie. Tettlegességével való fenyegetőzését csak azért nem váltotta be, mert egy „trabantossal még a kezét se piszkolja be”. Ezt mondta. Vasárnap a Búza téri autóvásáron ődöngtem. Büszkeségtől dagadozott a mellem. Vicc ide, lebecsülő közvélemény oda — mindenki Trabantot akart venni, s úgy felverték az árát, a „pvc- jaguárok” szinte „doromboltak” a gyönyörtől. A közvélemény is megéri a pénzét, egyazon szájjal egyszer hideget, másszor meleget fúj. Vasárnap meleget fújt az autópiacon. G. M.
