Déli Hírlap, 1975. március (7. évfolyam, 51-75. szám)

1975-03-08 / 57. szám

Értékes hulladék Legutóbb a Lenin Kohá­szati Művek durvahengermű­vének ifjú kommunistái tet­tek anyagtakarékossági K • hívást. Az „A” műszak KISZ-alapszervezete és a Lá­zár László szocialista brigád az üzem KlSZ-alapszerveze- teit és szocialista brigádjait arra hívta fel, hogy az anyagtakarékossághoz hulla­dékgyűjtéssel is járuljanak hozzá. Ennek érdekében mar megkezdték az üzem terüle­tén fellelhető fémhulladékok, gépészeti seiejtalkatrészek gyűjtését és átszállítását az acélműi hull ad ék térre. Fel­hívásukhoz más üzemek is csatlakoztak. Újra festik a zebrákat A KPM Miskolci Közúti Igaz­gatósága felújítja a tél folya­mán erősen lekopott gyalogát­kelőhely burkolati jeleket. A je­lenlegi időjárási körülmények még nem teszik lehetővé e bur­kolati jelek éjszakai órákban történf festését, ugyanis a bur­kolati jeleket plusz 15 fok bur­kolat- és levegőhőmérséklet alatt festeni nem szabad. A festési munkálatok a közúti és gyalo­gosközlekedés akadályoztatása nélkül nem végezhetők el. Ezért kérjük mind a járművezetők, mind a gyalogosok megértését? türelmét, mert az akadályozta­tás csak rövid ideig áll fenn és a biztonságosabb közlekedést szolgálja. KPM Miskolci Közút! Igazgatósága M- Jól halad a belvárosi lakótelep első ütemében épülő laká­sokat ellátó távfűtővezeték építése. Mint Szekrényt Jenő, a Miskolci Beruházási Vállalat igazgatója elmondta, több mint kétezer lakás fűtését biztosítja majd a 400 milliméter átmé­rőjű vezeték, melynek új szakaszát a Petőfi utca—Rácz György utca kereszteződésétől a Vörösmarty utcáig fektetik. A csőben áramlik majd a 130—150 fokos víz, amely a kohá­szat fűtőművéből indul. A 32 millió forintos munka kivitele­zője az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat. Engedményes vásár 20-40 százalékos engedménnyel az 1975. március 1—15. közötti időszakban Pille-garnitúra, cumisüvegek, műanyag gyermekkészlet, poharak, kelyhek és más üveg, porcelán, kerámia és műanyag cikkek 20—40%-kal olcsóbban kaphatók! AMÍG A KÉSZLET TART! Forradalmi ifjúsági napok 1 Március 15-én Budapes­ten, a Múzeumkertben ifjú­sági nagygyűlést rendeznek, az emlékhelyeken koszorúzá- si ünnepségeket tartanak. Március 21-én KlSZ-alap- szervezeti közösségekben em­lékeznek meg a Tanácsköz­társaság, s — a haladó kom­munista ifjúsági mozgalmak folyamatosságának jegyében — a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség 1957-es zászlóbontásáról. Április 4- én, hazánk felszabadulásá­nak 30. évfordulóján több mint 80 ezer fiatal részvéte­lével rendeznek ünnepséget a felvonulási téren. Nem­csak a budapesti ifjú kom­munisták lesznek részesei a nagyszabású demonstráció­nak: sok száz fős delegációk érkeznek a megyékből, vá­rosokból is. Ite szett rókák a Bükkbe Mérgezett ködgyertyával irtják Pár nappal ezelőtt, a kora esti órákban a lillafüredi er­dészettől telefonáltak szer­kesztőségünkben. Furcsa mó­don az újság segítségét kér­ték egy —■ feltehetően ve­szett — róka- és kutyatetem elszállításához. — Kérem, mi már telefonál­tunk mindenhova. A KÖJÁL járványügyi állomására, az állategészségügyi intézetbe, a gyepmesteri hivatalba, a ta­nácshoz. És megállt a tudo­mányunk, mivel időközben a hivatalokban letelt a mun­kaidő, s már csak a portás­sal tudtunk beszélni — mondta Bárdos Károly erdé­szeti vezető. Azonnal jelentsék! A sok telefonálás ered­ményeként annyit megtud­tak, hogy az állattetemek el­szállítása a gyepmesteri hi­vatal feladata, ám őket is csak a feletteseik küldhetik ki a tetemekért. De hát miért az izgalom, kérdezhetné bárki, hisz’ na­ponta láthatunk különböző útvonalakon (s napokig!) ku­tyatetemeket. Nem ..lopja'’ el azokat senki. Csakhogy az erdészek aggodalma nem ok­talan. Köztudott — s ezt a szakemberek sem szépítik —, hogy évről évre felbukkan­nak Miskolc peremén (s olykor már nem is csak a peremén), a Bükkből lehúzó­dó, a veszettség vírusával fertőzöttnek bizonyuló rókák. Mint lapunkban többször megírtuk már, a veszett ál­latok tetemének érintése is fertőzhet. Erdészeink ezzel : tökéletesen tisztában van­nak, aggodalmuk mindezek ismeretéből fakad. — Közeledik a tavasz, egyre nagyobb a kiránduló­kedv, iskolák diákjai, csalá­dok keresik a felüdülést a hegyekben. Félő, hogy a ve­szettség első stádiumában hi­hetetlenül megszelídülő, „barátkozóvá’’ váló rókákkal találkozva, netán gyerekek — vagy akár felnőttek is — veszélyhelyzetbe kerülnek. Valamit tenni kell! — hang­zott az erdészek kérése az említett állattetemek elszál­lítását követően is. Mert — mint mondották — sok jel utal rá, hogy a Bükk erdei­ben elszaporodtak a veszett állatok. A helyzetet csak súlyosbít­ja, hogy elszaporodtak a kó­bor kutyák is erdeinkben s, a város környékén. Ezek pe­dig — éppen, mert kóborol­nak, oltva nincsenek a be­tegség ellen — könnyűszer­rel közvetíthetik a veszettség vírusait a vadaktól az embe­rekig. Mit lehet tenni? — fordul­tunk a kérdéssel részint a városi KÖJÁL vezető főor­vosához, részint a városi fő­állatorvosi hivatalhoz. — Mindenekelőtt erőtelje­sebb felvilágosító tevékeny­ségre van szükség. A ve­szettséggel fertőzött terüle­teken a lakosság figyelmét fel kell hívni arra: ha el­hullott állatot találnak, ne érintsék meg, hanem azon­nal jelentsék a főállatorvosi hivatalnak a helyet, ahol ta­lálható. „Barátkozóvá” sze­lídült melegvérű vadat vagy kóbor állatot ne simogassa­nak. A veszélyeztetett terüle­ten különös gonddal ügyelje­nek arra, hogy — ha lehet­séges — nem csak a kutyá­kat, de a macskákat is be­oltassák a betegség ellen. Mert éppen a múlt év végén volt rá példa, hogy házi macska révén fertőződött a vírussal egy 13 éves ómassai kislány, akit csak az időben kapott oltás, az orvosi be­avatkozás mentett meg —• hangzik a városi KÖJÁL ve­zető főorvosának, dr. Bárso­nyos Jenőnek a válasza. Figyelmeztessük a gyerekeket! A főállatorvosi hivatalból dr. Vörös Pál nyilatkozott. — A Bükk és Zemplén he­gyein s erdeiben megkezdő­dött, és a hónap végére be is fejeződik az évről évre is­métlődő dúvadirtás. Ezekben a hetekben állatorvosok, va­dászok és erdészek járják a terepet, felkutatják a róka­lyukakat, elpusztítják a ve­szélyes állatokat. Mérgezett — kéngázos —• úgynevezett ködgyertyákkal irtják ki az erdészek által ismert „rókaházak népét”. Mindezeken túl természete­sen a vadászok külön is se­gítenek a „közvetítők”, a kóbor kutyák irtásával. Bármennyire megnyugta­tók ezek az intézkedések, jó lenne külön felhívni a peda­gógusok figyelmét is: a ta­vaszi kirándulások alkalmá­val figyelmeztessék a gyere­keket erdeink „szelíd” vesze­delmére. És még valamit. Jó lenne, ha megtalálnák az egysze­rűbb módját az illetékesek a bejelentéseknek is. Mikor, hova, kinek szóljon a lakos­ság, ha állattetemet talál. Például a hivatali órák után? R. É. Figyelmes sportolók Ma ünnepeljük a nők napját, de a dolgozó nők többsége már tegnap részese volt annak a számtalan kisebb-nagyobb figyelmességnek, amivel a férfiak, a kollégák igyekeztek kedveskedni nekik. Természetesen a sportegyesületek irodái­ban is virág, s még valami apróság jelezte a nők asztalán a nőnapi jókívánságokat, az azonban már korántsem természe­tes, hogy a MÉMTE sportolói az öregekre is gondoltak. Él a Szentpéteri kapui szociális otthonban tíz nyugdíjas néni, akiknek sem hozzátartozójuk, sem patronálójuk nincs. A MÉMTE szakosztályai az elnökség támogatásával elhatá­rozták, hogy a jövőben ők fognak gondoskodni arról, hogy a szeretet, a figyelmesség különféle ünnepein ezek a nénik se maradjanak árván. Tegnap délután a MÉMTE kicsinyke delegációja — az irodavezető és két sportoló — ellátogatott a szociális otthonba, s virággal, gyümölccsel, édességgel ked­veskedtek jövőbeni pártfogoltjaiknak. Továbbképző iskola A KGM ISZSZI Borsodi Vezető- és Továbbképző Is­kolán tegnap 35 hallgató fe­jezte be, hétfőn pedig újabb húsz „diák” kezdi meg ta­nulmányait az ügyvitelszer­vezés és gépesítés tárgyú tanfolyamon, A nyíregyházi konzervgyártól kezdve a bu­dapesti OPTIKAI művekig sok nagyüzem és vállalat küldte el dolgozóit a vezető és továbbképzős iskolába. JELLEM ÉS KÖZLEKEDÉS FELEMELTÜK A PAPÍRHULLADÉK I LAKÓTERÜLETI ÁTTÉTELI ÁRÁT! Az újságpapír ára kilogrammonként 1,50 Ft A színes folyóirat, és minden egyéb, papírgyártásra alkalmas papírhulladék ára kilogrammonként 1.* Ft A PAPÍRHULLADÉK ÉRTÉKÉI HAZAI 1MNYAG -IHP0RTCELLULD7Í PÓTÖL. Balzac írta valahol: az ember jel­leme abban is megmutatkozik, hogyan hordja sétapálcáját. Korunkra így alkalmazhatjuk ezt az aforizmát: az ember jelleme abban is megmutatkozik, hogyan vezeti gépko­csiját. Ám a párizsi bulvárok hajdani stá­tusszimbóluma, a sétapálca nemigen veszélyeztette mások testi épségét, a szeleburdi szeleskedhetett vele, az el- bambulót idejében észhez térítette egy visszakézből lekent pofon. Az autó nem sétapálca, de az nyil­vánvaló, hogy „mozgatásába” beleját­szik a jellembeli adottság. Az agresszív hajlamú nem bírja elviselni, hogy „ló- távolon belül” gépkocsi haladjon előtte, s igyekszik eléje vágni. A túlságosan óvatos az elővigyázatosság mindenkire kötelező erényét egészen a „dugó”-kép- zésig gyakorolja. A szeleburdi főképp a manőverezésben szeleskedik, váratlan akcióival a leggyakorlottabb vezetőnek is elállítja a lélegzetét. A mindig siető a piros-sárga jelzésnél már sürgetően tülköl. Mindezek ismeretében joggal állít­hatjuk: a jellem erőteljesen belejátszik a közlekedésbe.n A hetvenes tempónál minden áron előzni akaró trabantosnak lehetnek fontos érvei, amelyek sietésre nógatják, egy azonban biztos: túlbe­csüli a motor teljesítményét. A Trabant 50—60 kilométerig kabóca, ezen túl csiga, s a hetven kilométeres sebesség­nél szerezhető előny legfeljebb 5—10 perccel rövidítheti meg a célba érést. Ennyiért bármit is kockáztatni — első­sorban a bőrünkért — oktondiság. A trabantosok egyre népesebb tábora nap mint nap tapasztalja: a státus- szimbólum valóban létezik. Az idegen szavak szótára ezt mondja a státus- szimbólumról: „A magasabb társadalmi helyzetet kifejező, illetve ehhez kötele­zőnek tartott életviteli külsőség (lakás, gépkocsi stb.)”. Nos, a „rangosabb" márkák tulajdonosai — Trabanttal szemben — nem tartják magukra nézve kötelezőnek a KRESZ előírásait. Ha Trabant halad előttük, szinte fejükbe száll a vér, s hiába a lakott területre szóló sebességkorlátozás, „belezavar­nak” a hetvenbe, hiszen önérzetük nem bírja elviselni, hogy Trabant után „kullogjanak”. E kocsik vezetői igye­keznek komolyan venni mindenféle szabályt. Nyilvánvaló elsőbbségük ese­tén is annyira csökkentik a sebességet, hogy még idejében meg tudjanak állni, mert például a Polski-Fiat nem ismeri el az elsőbbséghez való jogukat. E sorok írója egyszer furcsa hely­zetbe került. Kellően lelassítva egy vasúti átjárónál, gázt adott és a sokad- rendű út engedte sebességgel, kb. 70 kilométerrel hajtott. Nyomában — be­tartva a követési távolságot — motoros jött. Az út keskeny, az útpadka „hul­lámlemez”. A motoros hirtelen meg­előzte, majd karját lengetve, megállás­ra szólította fel. Rendőr lenne, civil­ben? De hát szabálytalanságot nem követett el. A motoros lecsapta a lá­bát, és ... mindennek lehordta a Tra­bantot és gazdáját. A kocsinak is „van” önérzete, amit gazdája gyakorol. Kín­jában „felmondta" a leckét, a KRESZ előzésre vonatkozó útmutatásait: az előzendő árművet se sebességcsökken­tésre, se irányváltoztatásra nem kény- szerithetjük, amennyiben az a maga forgalmi sávjában és az útviszonyok­nak megfelelő sebességgel halad. Az előzés szándékát irányjelzövel — mo­toros esetében: karral — és hangjelzés­sel az előzendő jármű vezetőjének tu­domására kell hozni. A motoros nem jelzett. Ö se bírta elviselni, hogy 350-es mo­torjával Trabant után kell mennie. Tettlegességével való fenyegetőzését csak azért nem váltotta be, mert egy „trabantossal még a kezét se piszkolja be”. Ezt mondta. Vasárnap a Búza téri autóvásáron ődöngtem. Büszkeségtől dagadozott a mellem. Vicc ide, lebecsülő közvéle­mény oda — mindenki Trabantot akart venni, s úgy felverték az árát, a „pvc- jaguárok” szinte „doromboltak” a gyö­nyörtől. A közvélemény is megéri a pénzét, egyazon szájjal egyszer hideget, más­szor meleget fúj. Vasárnap meleget fújt az autópiacon. G. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom