Déli Hírlap, 1975. március (7. évfolyam, 51-75. szám)

1975-03-01 / 51. szám

Tanulók, dolgozók. tömegsportja •• Ülést tartott a KÍ\bB Az utóbbi időben sokat vitatott, fontos társadalmi, politikai kérdésről adott át­fogó helyzetképet az a je­lentés, amelyet Arday László főiskolai adjunktus, a KNEB munkabizottságának vezető­je terjesztett elő a Közpon­ti Népi Ellenőrzési Bizottság tegnapi ülésén. A tömegtestnevelés és a tömegsport helyzetének vizs­gálata 146 oktatási intéz­ményre, 440 vállalatra, szö­vetkezetre, intézményre és 102 sportegyesületre terjedt ki. A vizsgálat során a né­pi ellenőrök sokezer tanuló és dolgozó véleményét is összesítették. A jelentés sok­oldalú és alapos elemző munka alapján irányítja a figyelmet a technikai civili­záció térhódításával, a váro­siasodással, az egyoldalú életmóddal járó, egészségre hátrányos következmények­re, s ezek ellensúlyozásaként a testkultúra fejlesztésének sürgető feladataira, a tö­megsport szervezeti, anyagi feltételeinek megjavítására, a szemlélet alakítására, a versenysportra szűkült sport- propaganda kiszélesítésére. A KNEB a jelentést elfo­gadta. A vizsgálat megálla­pításairól tájékoztatja a kor­mányt, s javaslatait meg­küldi az Országos Testneve­lési és Sporthivatalnak, va­lamint az érdekelt állami és társadalmi szerveknek. Téli üdülés diákoknak Lengyelországban ez év ja­nuár végén, február elején több mint 400 000 iskolás diák, fiú és lány töltötte a téli szünidőt üdülőkben és téli táborokban. A lengyel diákoknak az idén először adtak kéthetes téli vakációt. A téli üdültetés nagyszerű lehetőséget kínált arra, hogy a diákifjúság megismerje az ország egyes tájait. A fiúk és lényok egy része téli sport- és turisztikai táborokban töl­tötte szabad idejét. Az idei vakációban újdonságnak szá­mított, hogy nyelvgyakorla­tokat és idegenvezető tanfo­lyamokat szerveztek. A falusi iskolás diákok kö­zül viszont több mint 2,5 ezer üdült a városokban. Al­kalmuk volt arra, hogy a mű­emlékek megismerése mellett színházakba és mozikba jár­janak, üzemeket látogassa­nak és kulturális rendezvé­nyeken vegyenek részt. Iskolai ogászat Az építéstől a közlekedésig A Bahossítg szolgálatúban Hazánkban elsőként városunkban valósították meg a kö­zépiskolás korosztály kötelező iskolafogászati kezelését. Az intenzív váróhelyiségben (alsó képünk) az orvosok a fog ápolásának módjairól tájékoztatják a fiatalokat. A félelem­érzetet is feloldják. A csehszlovák gyártmányú légturbinás gép (felső képünk) valóban fájdalommentes kezelést biztosít. Az iskolafogászaton pedig már csak ezzel- dolgoznak ... (Kerényi László felvételei) (Folytatás az 1. oldalról) Ha kissé részletesebben vizsgáljuk a szolgáltatóipar! pártbizottság irányítása alá tartozó vállalatok elmúlt négy évi tevékenységét fel kell figyelni az építőipari vállalatok fejlődésére. A foglalkoztatottak lét­száma 1970-hez képest csök­kent, a termelés értéke vi­szont majdnem megduplá­zódott. Különösen szembe­tűnő a fejlődéi a Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál, ahol négy év alatt 80,2 millióról 175 mil­lióra nőtt a termelés értéke. A tanácsi termelő vállala­tok 469,6 millió forint ér­tékű munkát végeztek 1974-ben. Ebből a Miskolci Sütőipari Vállalat 112,5, a Borsod me­gyei Nyomdaipari Vállalat 60.6, a Miskolci Vasipari Vállalat 44,7, az Avas Bú­torgyár 51, a Miskolci Mű­anyagfeldolgozó Vállalat 75.7, a Miskolci Kertészeti Vállalat pedig 61,6 millió fo­rinttal vette ki a részét, hogy csak néhányat említ­sünk. Nem árt külön is beszélni a Miskolci Közlekedési Vál­lalatról. Dolgozóik 1970-ben 103,9, az idén már 117 mil­lió utas szállításáról gondos­kodtak, illetve gondoskod­nak. S egyre nehezebb köz­lekedési viszonyok között! Amíg például a Volán so­főrjei a munkaidő 30—35 százalékát töltik aktív veze­téssel, addig az MKV-nál ez az arány 80—85 százalék. S ráadásul zsúfolt belváros­ban kell megtenni az út egy részit. Mindehhez még hadd tegyük hozzá: a vállalat az elmúlt években kapott tá­mogatás ellenére még mindig 90 elavult, korszerűtlen autóbuszt kénytelen üzemeltetni, s már most szűk az új köz­ponti telephely... A tanácsi szolgáltató vál­lalatok a cikkünk elején jelzett 1,7 milliárdos terme­lési értékből 677,6 millióval részesültek 1974-ben. Ez több, mint 250 millióval ha­ladja meg az 1970. évi ér­téket. Kiemelkedő a Miskol­ci Finommechanikai Javító Vállalat (VIMELUX) ered­ménye: a lakossági szolgál­tatás értéke négy év alatt 7,7 millióról 14,6 millióra nőtt e vállalatnál. A sokfé­le szolgáltatás közül ki­emeljük a személygépkocsi­javítást: 1971-ben 2126, 1973- ban már 8559 gépkocsit ja­vítottak. A Miskolci Patyolat Vál­lalat gondjairól lapunkban már korábban beszámoltunk. Sok panasz hangzik e) a Miskolci Köztiszt asági Vállalat házatájáról is. Pedig feladataik évről évre nőnek: 1971-ben még „csak” 80 ezer köbméter, az idén már 108 ezer köbméter sze­mét elszállításáról kellett, il­letve kell gondoskodniuk. Sokáig sorolhatnánk a szolgáltatóipari pártbizott­ság irányítása alá tartozó vállalatok eredményeit és gondjait. Őszintén reméljük, hogy a pártértekezlet által elfogadott határozat teljesí­tése tovább javítja munká­jukat. Ny. I. A 103. sz Százharmadik születésnap­ját ünnepelte tegnap Szom­bathelyen özv. Niczky Fe- rencné, Vas megye legidő­sebb lakója. Evelin néni ko­rát meghazudtoló testi és szellemi frissességben érte meg e ritka magas életkort. Bár látása nem a régi, a le­hetőségekhez képest még hó­dol kedvenc hobbijának: fes- teget. Savaria úti lakásán — ahol két lányával él — a csa­ládtagok mellett a tönr -gszer­vezetek, az üzemek, az út­törők képviselői köszöntötték az idős asszonyt. Nem késik a levél Csaknem 40 százalékkal kevesebb volt a késve kéz­besített levél Miskolcon ta­valy, mint egy évvel koráb­ban. Ma már csak ritkán for­dul elő reklamáció azért, hogy a sürgős levelek, táv­iratok késnének. Ebben nagy szerepe van az új típusú címkerendszernek is. az alábbi munkakörök betöltésére felvételre keres: betanított gépmunkás munkakörbe: # dróthúzó, • kötél- és kábelgyártó gépekre, három műszakos, teljesítménybéres munkaterületre, 18. életévüket betöltött és 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező férfi és női munkavállalókat. ECsríátozni kell a sebességei! Keményre dermedt sárrögök, tégladarabok, cserép, kavics borítja a Szabó Lajos utca útburkolatát. Senki se tehet róla. Bontanak és építenek; az utca hosszának felén, az egyik ol­dal majdnem teljesen letarolva. Egymást érik a földgépek, a törmeléket vagy építőanyagot szállító dömperek és teher­autók. S még jó ideig így lesz. A „csatatér” a bontás és építés velejárója. Ezt az állapotot természetesen megértik a környék lakói. Semmi baj — mondják —, szépüljön csak a városnak ez a része is. Nem ilyen megértőek azonban a gépjárművezetők. Veze­tés közben nem veszik figyelembe a józan ész diktálta óva­tosságot. Lapunkban már kétszer is írtunk arról, hogy ez a rend­kívül forgalmas útvonal keskeny járdáival, négy iskolájával, sok-sok közlekedő gyermekével önmagában is a minden pil­lanatban bekövetkezhető balesetre figyelmeztet. A veszély lehetősége most még inkább megnőtt azáltal, hogy az utca iskolai oldalán — a bontás következtében — megszűnt a járda. A gyalogosok a déli oldal szűk, helyenként 30—40 centiméter széles járdáján közlekednek. Közvetlen mellettük robognak el — sajnos robognak! — a gépjárművek, esős időben a latyakot szórva a járókelőkre, száraz időben pedig az útburkolaton levő rögöket, cserép- és téglatörmcléket, kavicsot. A minap egy asszonyt fejbe talált a felpattant kő, egy kisfiúnak pedig a szemét ütötte véresre egy — szeren­csére nem túl kemény — rög. Súlyosabb esetek is megtör­ténhetnek ... Építkezni kell s nyilvánvaló, a forgalom se szünetelhet, még csak nem is csökkenhet. A báleset veszélyét azonban még ilyen körülmények között is lehet és kell csökkenteni! A Szabó Lajos és a Dayka Gábor utca kereszteződésénél jelzőtábla kötelez a 20 kilométeres sebességre. Bizonyára oka van annak — a mindkét oldalon levő széles járda és viszonylag szélesebb út ellenére is —, hogy ide helyezték. Indokolt lenne azonban az utca elejére is — a Tizeshonvéd utca felől — elhelyezni egy sebességkorlátozást jelző táblát. Arra az időtartamra, amíg az építkezéssel óhatatlanul együtt jár az úttest szennyezése, illetve beszóródása törmelékkel. Ez az egyetlen módja annak, hogy a jelen körülmények között csökkenthessük a balesetveszélyt! Hétfőtől szombatig — a Két hét múlva, március 17-én, kezdődik a XI. párt- kongresszus — olvashatjuk az MSZMP Központi Bizottsága és Központi Ellenőrző Bizott­sága szerdai üléséről megje­lent közleményben. A Köz­ponti Bizottság, Kádár János előterjesztése alapján, meg­tárgyalta és elfogadta a kongresszusi beszámolót és örömmel vette tudomásul, hogy a már korábban közzé­tett irányelvek, a gazdasági határozatok és nem utolsó­sorban az idei terv, milyen kedvező fogadtatásra talál­tak, amit az is igazol, hogy a terv gyakorlati megvalósí­tása jól indult. Az esztendő kilencedik he­te az év legrövidebb hónap­ját zárta le. Sok volt a sajtó- tájékoztató, közérdeklődésre számot tartó eszmecsere. Kö­zülük egyet ragadunk ki. Az Állami Biztosító sajtó- tájékoztatóján egyik újságíró megkérdezte, hogyan arány­lanak egymáshoz a kifizeté­sek és a biztosítási díjakból adódó bevételek. A vezér- igazgató elmondotta, 'hogy az elmúlt esztendőben — az ár­vizek és a természeti csapá­sok miatt — o biztosító „ki­adásai” meghaladták a „be­vételeket”. Á biztosító az idén 3,2 milliárd forintot fi­zetett ki ügyfeleinek. Termé­szetesen voltak már ennél — az ÁB számára — kedvezőbb esztendők is. És különben is, a díjakat úgy állapították meg, hogy azok több év át­lagában fedezzék a „kiadáso­kat”. * A héten nyilvános fórum színhelye volt a főváros. A vásárlók jogait, a jogok tel­jesülésének feltételeit járták körül az érdekeltek. A leg­többen a minőségről beszél­tek. Bár a helyzet javult, de... A témához kapcsolódva kell szólnunk Gácsi Miklós államtitkár miskolci látoga­tásáról. A megye párt- és ta­nácsi vezetőivel folytatott miniszteriális szintű eszme­csere egyik gyakori kérdése volt: mit lehetne tenni a KGM-hez tartozó, s tartós fo­gyasztási cikkeket gyártó vállalatoknál, hogy a minő­ségi panaszok száma csök­kenjen. A kongresszusra és a fel- szabadulás harmincadik év­fordulójára készülve szinte naponta találunk a lapokban visszatekintő, múltidéző cik­keket. Kommentár nélkül ol­vassák el a Miskolcon meg­jelenő Szabad Magyarország című lap harminc esztendővel ezelőtt megjelent *elhívását! Az idő 1945. február 28. „Miskolc zavartalan közel­látásának egyik legfőbb aka­dálya, hogy nem áll elegen­dő zsák rendelkezésre. Ezért a közellátási bizottság elnöke felhív mindenkit, akinek Miskolc ellátatlan lakosságá­nak érdeke szívén fekszik, ha csak egyetlen használható zsákkal is, siessen közellátá­sunk segítségére. Elsősorban használt jutazsákokra volna szükség. Szükségből azonban megfelelne a hektoliteres nagyságú papírzsák is. A be­jelentések Szemere utca 20. szám alatt eszközlendők.” B. L Az ózdiak is pályáznak Elmúlt évi sikeres munká­ja alapján az Ózdi Kohászati Üzemek is elkészítette pá­lyázatát a „Kongresszusi zász­ló”, illetve a „Kiváló válla­lat” kitüntetés elnyeréséhez. A Kohó- és Gépipari Minisz­tériumban a közeljövőben döntenek arról, mely vállala­tok jogosultak a magas ki­tüntetés viselésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom