Déli Hírlap, 1975. március (7. évfolyam, 51-75. szám)

1975-03-04 / 53. szám

■¥■ Minél sötétebbre van satírozva egy táj ezen a térképén, annál rosszabb ott a levegő. Egyetlen pillantással felmérhetjük, milyen nagy szükség van Miskolcon és általában a bor­sodi iparvidéken az összehangolt, tervszerű környezetvédelmi munkára. Megfigyelés — repülőgépről Regionális levegőszennyezés Érzem is, tennem keli A minap olvastam a következő sorokat: „Mind gyakrabban megtörténik már, hogy egy-egy város, község vezetői még a tervek jóváhagyása előtt rajzokon, maketteken bemutatják a jövőt. Kicsinyített toronyházak, üzletek, utak mutatják az érdeklődőknek: ilyen lesz évek múltán a hely, ahol most élnek”. ^ Az érdekeltek beavatása önnön környezetük formálásába, az embert átalakító urbanizációs folyamat láttatásába — ma már nem új dolog. Ha néhol bukdácsol is még az igyekezet, lassan — a megszokás révén is — természetessé válik;alább­hagy a kezdeti tiltakozás: mit ért ahhoz a laikus? A laikus persze nem ért a statikához, a mély- és magasépítés for­télyaihoz, nem számol túlzottan a művészeti lényeg és a valóság viszonyával. Neki elsősorban az a fontos: a majdani, amit kicsinyben maga előtt lát, neki jó lesz-e vagy fossz, számára csúnya-e vagy szép. Aztán: lehet, hogy igaza van, lehet, hogy nincs. Ezért hasznos, ha nemcsak lát például egy tárulkozni készülő városnegyedet, hanem hallja is, miért olyan, amilyen és miért nem más? S ha mindezt tudja, bele­szól. Bele, mert az ő ügye is. Csakhogy az efféle beleszólás már kevés. Kevés, ha azt vesszük, hogy a várospolitika nem csupán városépítést jelent, Azt is. Meg még sok mindent. Sok egyebet, amibe közérdek­ből kell az érdemi beleszólás. A kongresszusi irányelvek egyik mondata így summáz: „Szükséges, hogy a dolgozó tö­megek a politikai közélet, valamint az államélet minden te­rületén és szintjén nagyobb arányban, hatékonyabban kap­csolódhassanak be az ügyek intézésébe.” Minden területen és szinten, nagyobb arányban és hatékonyabban! Az ismételten leírt négy szó nyomatékkai hangsúlyozza a nyílt várospolitikát. Miskolc alapvető várospolitikai igényeit a városi pártértekezlet úgy fogalmazta meg, hogy azokat „... gazdasági, kulturális, szociális téren, a gondolkodás és cselekvés szocialista formálásának feladataival együtt, komp­lexen kell látnunk és kielégítenünk.” A nyílt várospolitika azt is jelenti tehát, hogy mind többen, egyúttal hatékonyabban szóljunk bele összes dolgainkba. A gondolkodás és tettre- készség együttes igényével! Azt, hogy kinek mit kell mondania és tennie — azt józan belátása és lelkiismerete döntse el. Egy valami azonban el­sődleges: a közügy szolgálata. Az a — szavak és tettek for­májában történő — beleszólás hasznos, amely előbbre visz; csak az lehet érdemi beleszólás, amit a fejlődést istápoló jó­indulat fogalmaz meg. Az okos, a lehetőségekkel számoló, ötletet adó szó mindig eljut oda, ahová el kell jutnia. Ez azonban nem mindig azon múlik, aki továbbítani akar­ja. Gyakrabban azokon, akiknek továbbítaniuk kell. A ta­nácstagok, a társadalmi és tömegszervezetek aktivistái álta­lában eleget tesznek e feladatoknak. Tekintve azonban, hogy a várospolitika összetett munkát jelent, talán határozottab­ban túl kellene lépni a tárgyi fejlődést „bemutató termek” módszerén. Az ő esetükben nem elegendő, hogy fogadónapo­kon, összejöveteleken, különböző üléseken találkozva elrak­tározzák,^ majd továbbítják a véleményt, az észrevételt, az ötletszülő javaslatot. Az ő esetükben a személyes és lehető­leg „nagyobb aránybani” találkozások eszmecseréi is fonto­sak. Vagyis: a közvetlen emberi kapcsolat az, ami módot ad rá, hogy ne csalt beszéljünk valamiről, hanem megbeszél­jünk! valamit. De fontos ez még valamiért. Valamiért, amiről az utóbbi időben — a megyei pártértekezleten is — egyre gyakrabban szó esett. Nem elegendő az embernek csupán a tudatára apellálni. Sokkal jobban kötődik az agyban a gondolat, hu azt nem csak értelmi, hanem érzelmi szálak is fűzik. A kö­zös ügyekért vállalt társadalmi munka — nyugodtan tekint­hetjük ilyennek a beleszólási jogot és kötelességet — sokkal őszintébb lesz, „saját akaratomból származó’’, ha a tudati mellett a belső indítékú érzelem „kényszerítő hatással” van rám. Ha nemcsak értelmileg fogom fel azt, amit tennem, mondanom kell, hanem tudok lelkesedni is: szeretem a jót. a szépet, tudok dühös lenni a rossz miatt, nemcsak közös ér­dekből, hanem a közösségért vállalt felelősségből, vele együtt érezve akarom elérni mindazt, ami elérhető — meggyőződé­sem: jobban és gyorsabban mennek a dolgok. Ezért merem leírni, hogy az embereket az együtt-gondol- kodás, együtt-cselekvés végett úgy kell meggyőzni, hogy azt a valamit ne csupán tudják, hanem érezzék is. Az érzelmi viszony — például a lokálpatriotizmus fejlesztésében — na­gyon lényeges. A felismerés önmagában kevés. Ha megreked a jó gondolat, abból senkinek sincs haszna. Az érzelmi oldai, amely végeredményben az önként vállalt felelősséget ébreszt- geti — kikényszeríti az emberből a gondolatokat: a szenve­dély arra ösztökéli, hogy beleszóljon közös ügyeinkbe: a politikai közéletbe, az államéletbe, s a szocialista demokrá­cia — ötvözve jogot és kötelességet — ilyen irányú fejlődése révén nemcsak a megértés, hanem az egvüttértés! révén is viszi előbbre a fejlődést. Voltaképpen arról van szó, hogy a társadalmi tudat egyre inkább közelítse a társadalmi létet, s a cselekvésnek érzelmi indítékai is legyenek, amelyek ..ed­zik” az ember tudatát. A kongresszusi és a jubileumi mun­kaversenyek kiváló példát szolgáltatnak erre. Ám a tudati és érzelmi együtthatónak terebélyesedni kell a társadalom valamennyi rétegében és egyben állandósulnia azért, hogy hasznosabb legyen az együttműködés mindenütt. CSALA LÁSZI.Ó Kereslet és kínálat a munkaközvetítőnél (Folytatás az 1. oldalról) Milley Vilmos, az ÉVM levegőtisztaság-védelmi osz­tályvezetője nem sokkal be­szélgetésünk előtt fejezte be előadását. A környezetvéde­lem jogi hátteréről beszélt. Érdekességként megemlítet­te, hogy már 1270-ben tör­vénybe foglalták Angliában: a királyi lakhely környékén tilos szénnel tüzelni, illetve nagy füstöt csinálni. Állító­lag halálra is ítéltek egy szerencsétlen kovácsmestert, aki hivatása gyakorlása köz­ben megsértette a törvényt. • BÍRSÁG ÉS TÁMOGATÁS Pallos manapság nem jár a levegő szennyezéséért, de bírság igen. Az idei év ele­jétől már nem alapjárulé­kot fizetnek a füstöt, port és más mérgező anyagokat levegőbe engedő üzemek, ha­nem bírságot. Nem is keve­set, hiszen az a cél, hogy olyan beruházásokra ösztö­nözzék őket, melyek mind­annyiunk egészségét szol­gálják. A bírságokból befolyó ösz- szeget ugyanis teljes egé­szében arra fordítják, hogy kedvezményes hitelt, támo­gatást nyújtsanak a levegő Jó kereseti lehetőséggel i a Miskolci Pamutfonú azonnal létez 16 évet betöltött nőket fonó ótképzősnek. Gyárunk csökkentett, 40 órás munkahéttel üzemel: minden ledolgozott hat nap után két nap szabadnap. Dolgozóink számáro természetbeni juttatás, kedvezményes étkeztetés, üdültetés, kulturális szolgáltatá­I sok, sportélet biztosított Í Vidékről bejáróknak útikölt'féget téritünk. tisztaságát védő beruházások­hoz. Az ilyen támogatásra pályázó vállalatoknak a költségnek legalább 50 szá­zalékát kell „saját zsebből” fedezni. Még így sem kis összegekről van szó, hiszen' az elektrofilterek és más szűrőberendezések jórészt importból származnak. Mégis az a vállalat okos­kodik jól, amelyik nem saj­nálja a pénzt az ilyen beru­házásra. Viszonylag rövid idő alatt megtérül a befektetés, hiszen amikor elkezdődik az építési munka, azonnal csök­kentik, vagy teljesen meg is szüntetik a bírságot. ' Az ÉMI miskolci mérőál­lomása Borsod, Heves és Nógrád megyében összesen csaknem félezer levegő- szennyező forrást tart nyil­ván. Ezeket legalább há­romévenként ellenőrzik a helyszínen, műszeres kocsi­juk segítségével. • „BESEGÍTENEK” AZ ÜZEMEK Miskolcon a Hejőcsabai Cement-V és Mészmű volt a legnagyobb levegőszennyező, de a rekonstrukcióval egy- időben felszerelt elektrofil­terek a várakozás szerint minimálisra csökkentik a porkibocsátást. A Lenin Ko­hászati Művek a kohógáz A vasúti utasforgalom vár­hatóan 1—1,5 százalékkal csökken az idén, az autó­buszközlekedés 4,8 százalék­kal, a tanácsi közlekedés egy százalékkal több utassal szá­mol. A személyszállítás leg­fontosabb feladata változat­lanul a zsúfoltság mérséklé­se, az új lakótelepek közle­kedésének fejlesztése. A személyforgalom fejlesz­tésére, színvonalának javítá­sára a vasút. egyebek között a tavalyinál több, 138 sze­mélykocsit, öt motorvonatot, a Volán 1000 autóbuszt, a vá­rosi közlekedés 17 csuklós villamosszerelvényt, 25 metró­kocsit és 10 háromrészes HÉV _..erelvényt szerez be. A személyautó-^ lomány a ta­tisztítását tervezi, de már eddig is sokat tett annak ér­dekében, hogy csökkenjen a levegő szennyezettsége. Sajnos, Miskolc levegőjét rontja a Borsodi Ércelőké­szítő Mű is, jóllehet a vá­roson kívül fekszik. Bizo­nyos széljárás mellett ugyan­is az ércelőkészítő szennye­ző anyagai Miskolc fölé sod­ródnak. Repülőgépről is megfigyelték ezt a szakem­berek. Miskolcon regionális légszennyezésről lehet be­szélni, mert a Sajó-völgyi üzemek által kibocsátott kéndioxid, por, korom tete­mes része eljut a városunk­ban élők tüdejéig. Nem vé­letlen, hogy Miskolcon és Ózdon ugrásszerűen emelke­dik a légúti megbetegedé­sek száma. * Jó törvényt alkotott kor­mányzatunk, ám az egész­ségünket védő beruházások nem valósulhatnak meg egyik napról a másikra. Százmilliókról van szó, és tíz, tizenöt év is eltelik, amíg minden város fölül el- lűnnek a sötét füst- és por­felhők. Tény, hogy az új be­ruházások már nem készül­hetnek el a levegő tisztasá­gát védő berendezések nél­kül. És ez nem kis ered­mény! valyihoz hasonlóan 80 000-rel, ezen belül a lakosságé 71 000- rel bővül. Az áruszállításban várha­tóan mérséklődik az igények tavalyi kiugró növekedési üteme, de továbbra is jóval meghaladja a korábbi előre­jelzések szintjét. Az 1974. évi növekedési ütemtől a vasút teljesítménye 1—2 százalék­kal elmarad, a közúti közle­kedésé 7—8 százalékkal, a vízi közlekedésé 2 százalék­kal emelkedik. Ennek ellené­re a népgazdasági fuvarozá­si feladatokból továbbra is a vasútra hárul a legtöbb — 59,4 százalék —, a közút ré­szesedése további egy száza­lékkal 22,2 százalékra nö­vekszik. A népgazdasági terv Az üdítő ital házhoz megy Az elmúlt évben nagy si­kert aratott a Miskolci Ven­déglátóipari Vállalat üdítő­ital-akciója. A vállalat KISZ- fiataljai vásár- és ünnep- ' napokon hangoskocsival jár­ták a várost, kínálták a co- lát, a narancsitalt. Az idén ismét szerveznek hasonló akciót — ezúttal már két hangoskocsi „bevetésével”. Ez elsősorban az Avas-délen lakóknak lesz kedvező, mert itt még nem épült ki a bolt­hálózat. • • Ot hónap alatt egy évet Jelenleg 426-an sajátítják el a Dolgozók általános Is­kolájában az alapművelt­séghez szükséges tanulmá­nyokat. Közülük 26-an az alapismereteit nyújtó előké­szítőn az I—IV. osztály anyagát tanulják. (Többsé­gük 20 éven aluli fiatal, akik kimaradtak az általá­nos iskolából.) A felső tago­zatra járó 400 dolgozó közül 173-an választották az in­tenzívebb, de gyorsabb, 5 hónapos tanulási formát. Így ugyanis 10 hónap alatt vé­gezhetik el a VII—VIII. osz­tályt. Legutóbb január vé­gén volt ilyen vizsga a Dol­gozók Általános Iskolájában, s a pedagógusok örömmel állapították meg: a több mint 80 diákból senki sem bukott meg, öten pedig ki­tűnő végbizonyítványt kap­tak. Iparunl és mezőgazdaságún! A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat miskolci szervezete és a Hazafias Népfront Miskolc városi Bi­zottsága közös rendezvénye lesz a TIT Kazinczy-klub- jában holnap, délután fél 5-kor kezdődő előadás. Dr. Juhász György, a megyei pártbizottság gazdaságpoli­tikai osztályának vezetője megyénk iparának és mező- gazdaságának az elmúlt har­minc év során bekövetke­zett fejlődését ismerteti. a szállítási-hírközlési ágazat fejlesztésére 1975-re 16 mil­liárd forintot meghaladó ösz- szegű — tízmillárdos állami, 6,5 milliárdos vállalati — be­ruházást irányoz elő. A fő­városi közlekedés fejlesztését 3^9 millió, a vidéki városo­két 82 millió forinttal, a gép­kocsi-szervizhálózat bővítését 222 millió forinttal támogat­ja közvetlenül az állam, amely 310 millió forint ár­támogatást is ad a Volán­nak autóbusz beszerzéséhez. A nagyobb szállítási fel­adatokhoz 16 villamos és 60 Diesel-mozdonyt, bankhitel igénybevételével pedig a ta­valyinál is több, 3525 teher- kécsit szerez be a MÁV. A városi tanács munka- közvetítő irodájában napon­ta jó néhányan megfordul­nak. Sokan azonban azzal távoznak: az ajánlott mynka nem felel meg nekik. Vagy azért, mert egvműszakos ál7 lást keresnek, vagy a kere­setet nem tartják megfele­lőnek (jóllehet többségük szakképzetlen). A nők között az egvműszakos admintszt­rativ munkahelyek, a férfiak körében a kocsikísérői állá­sok a legnépszerűbbek. A vállalatok viszont elsősorban gyors- és gépírókat és taka­rítónőket. illetőleg melegüze­mi férfi munkaerőket keres­nek. A BÁÉV most. hogy a lakásépítés felgyorsult, egy­re több festő és a belső szakipari munkákban juratus szakmunkást keres. BÉKÉS DEZSŐ Villamosok, autóbuszok, mozdonyok A közlekedés fejlesztése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom