Déli Hírlap, 1975. március (7. évfolyam, 51-75. szám)

1975-03-24 / 70. szám

Honvéd-vitrin be került a kupa A sor ox at folytatódott... Zalaegerszeg DVTK 0:0 A kupagyőzelem egyik pillanata: Budait (Bp. Honvéd) szabálytalanul szerelik, de ez sem állíthatta meg a Honvé­det. (Bp. Honvéd—FTC 21:21). . (Szabó István felvétele) Az ember ilyenkor köny- nyen hajlamossá válik arra, hogy azt mondja: teljesen mindegy, mi történt a talál­kozó egyes periódusaiban, hiszen a lényeg a pontszer­zés! Ráadásul egy ilyen, rendkívül nehéz sorozat után. Egy olyan sorozat után, amelynek végén akár el is .ehetett volna bukni a nagy tétet, az NB I-ben való bent- maradást. Hiába végzett ugyanis ősszel a DVTK a ha­todik helyen, olyan tömör volt a mezőny mögötte, hogy még ez után is — a tava­szi szezon kezdetén — a leg­jobbak közölt maradás volt a fő cél. Ez azonban csak az egyik ok volt, hiszen a tavaszi sorsolás első periódu­sa is arra figyelmeztetett, hogy jó lesz vigyázni. A sorsolás megjelenése után azzal „vigasztaltuk” a borúlátókat, hogy „elsülhet” ez jól is, mert ha sikerül át­vészelni az első öt fordulót, akkor nemcsak a bentma- radás valósítható meg. Három helyett öt A szakosztály vezetősége „feszített” tervet írt elő az első öt fordulóra (itthon a Vasas ellen és négyszer ide­genben), három pont meg­szerzésére kérte a csapatot a kieső helyen levő együttes­sel szembeni négypontos előny megtartása érdekében! Minden őszi siker ellenére valóban feszítettnek és na­gyon szükségesnek látszott a terv teljesítése. Különösen a Hungária úti fiaskó után, amikor a tavaszi nyitányt követően X :4-gyel tért haza a csapat! (Akkor is írtuk, de ma már szinte bizonyít­hatóan állíthatjuk: nagyobb taktikai fegyelemmel veret­len maradhatott volna a DVTK!) A nehéz sorozat ez után — okulva a tanulság­ból — szerencsére jól foly­tatódott, s nemhogy a terve­zett három, de öt pont meg­szerzése következett. Ezzel a kieső helyen levővel szembe­ni előny hét pontra nőtt és most más elegendő ahhoz, hogy a DVTK nyugodtan. 0 magabiztosan, fiatalos len­dületének minden pozitív té­nyezőjét alkalmazva játsszon az ez után következő nehéz ellenfelekkel. Mert a folyta­ss korántsem könnyű! Igaz. két hazai mérkőzés követke­zik, de ezeken „dobogós” fő­városi csapatok lesznek az ellenfelek! Előbb az FTC, majd a Bp. Honvéd. (Ügy is mondhatnánk, még most is csak a május 17-i forduló nevezhető könnyűnek — amikor szabadnapos lesz a DVTK!) A Videoton példája Ismeretes, hogy annakide­jén a sokáig „ingázó” Video­ton hogyan váltott bérletet a magyar élvonal jobbik felé­be. A kiesés elleni küzde­lemben — egy jó sorozattal — annyi előnyt szereztek maguknak a bajnokság má­sodik felére, hogy azután a kiesés rémétől megmenekül­ve a felszabadult játék elő­nyeit is bevethették a több­ségében valamilyen okból még mindig „erőlködni” kényszerülő ellenfeleikkel szemben, s ez számos meg­lepő sikert eredményezve rangot biztosított az azóta is bátran fiatalító csapatnak! Ezt a példát most a DVTK is követhetné, hiszen a ne­héz sorozatban megszerzett pontelőny birtokában nyu- godtabban játszhatnak sok csapat ellen, mint az elle­nük. Például a soron követ­kező FTC ellen, amely még kénytelen erőlködni azért, hogy az ez évi bajnoki dobo­góra kerüljön. Vagy a Dó­zsa üldözését még fel nem adó Honvéd ellen! Vagy Szombathelyen, a kiesés ré­métől fenyegetett Haladás otthonában! Azaz: mindenki ellen, aki még nem érhette el célját az alsó- vagy felső „házban”! Természetesen mindig ügyelni kell arra is, hogy a most megszerzett ki­tűnő pozíció ne keltsen* va­lamiféle kétes értékű önelé­gültséget. De gondolni kell arra is, hogy a távlati cé­lok a második város rangjá­hoz méltó csapat kialakítását kíván 'ák a DVTK-tói. Íiiztonsáíios védekezés Erre, ennek indításához volt jelentős hozzájárulás a zalaegerszegi pontszerzés, aminek rövid krónikája a kö­vetkező: A DVTK — mint az vár­ható volt — biztonsági játék­ra rendezkedett be, de úgy, ahogy szombati „beharango- zónkban” is írtuk: nem fel­adva a támadás lehetőségét. Ezt annál is inkább megte­hették, mert hamar kiderült, hogy a ZTE hátsó alakzata zavarba hozható. A hazaiak csak az első félóra után tud­tak feljönni, de Hajas kitű­nően semlegesítette „egyet­len” gólképes emberüket, Soóst, A szerencse mindkét oldalon mostoha volt, hiszen Káplár, illetve Gáspár és Ambrus sem találta el a lab­dát egy-egy jó helyzetben. Kutast egyébként megsérült, ezért kellett lecserélni. A Diósgyőr az alábbi csa­pattal szerzett pontot Zala­egerszegen: Veréb — Kovács, Salamon, Hajas, Kutasi (Mar­tis) — Oláh, Tatár, Váradi — Koleszárik, Káplár, (Hor­váth E.), Görgei. Az eger- szegi tudósító Veréb, Sala­mon, Hajas, és Tatár játékát emelte ki, (horvíth) Két hónappal ezelőtt — a nyitányt megelőzően — „több esélyes” volt az MKSZ által első ízben kiírt és az élvo- i nalbeli kézilabdacsapatok kö- , telező részvételével megren­dezett Felszabadulási Kupa. Sokan a múlt évi bajnokcsa­patra, a Tatabányai Bányász­ra esküdtek, de nem voltak kevesen a válogatottakkal teletűzdelt Bp. Honvéd, az újra nagy csapattá előlépett Elektromos, a vidék legjobb együttesének kikiáltott Deb­receni Dózsa, vagy az új „főnix"-korát kezdő Szondi SE hívei sem. Nos, a „vita” tegnap végleg eldőlt: a Hon­véd vitrinjébe került az ér­tékes trófea! Az igazsághoz hozzátar­tozik az, hogy a kupa első megszerzőjének kiléte már az utolsó előtti fordulóban eldőlt. Ugyanis az addig élen levő, de csak jobb gólkü­lönbséggel vezető Elektro­mostól Szegeden a Pécsi MSC pontot rabolt, így az Ü. Dózsa ellen nagy gólküiönb- ségű győzelmet aratott Bp. Honvéd előtt megnyílt a nagy lehetőség; utolsó mér­kőzésén a jóval gyengébb játékerőt képviselő FTC el­len kellett győzelmet arat­nia. És ez — ha nem is könnyen — sikerült. Az újszerű küzdelemsoro­zat szakmai értékelése a szö­vetség feladata, de néhány észrevételt mi máris közre adhatunk. A közel kéthóna­pos torna kitűnően szolgálta a sportág fejlesztését. Első­sorban azzal, hogy az ala­pozási és formába hozó i Tő- szakban, megfelelő partne­rekkel, * folyamatos játékle­hetőséget biztosított vala­mennyi élvonalbeli együttes számára; módot adva nem­csak a teljesítmények növe­lésére, hanem a csapatfor­málásra is. Másodsorban: három nagyváros sportszere­tő közönségének jó szórako­zási lehetőséget nyújtott, amivel a sportág tovább népszerűsödött. Végül: úja Db tapasztalatot adott a szak­szövetségnek arra vonatko­zóan, hogy végre nálunk is — a kézilabda „nagyhatal­mak” országaihoz hasonlóan — „folyamatossá” váljék a bajnokság!... Egyszóval; minden tekintetben hasznos volt e torna, s bizalommal várjuk a további — módosí­tott! — folytatást. Bp. Hovéd—Ü. Dózsa 30:21 (13:10) Egy félidőn át — némi meg­lepetésre — közel egyenrangú ellenfele volt a Dózsa a kupa elnyerésére aspiráló Honvéd- nak. A szünet után aztán a pi­ros-fehérek komolyabban vették a támadások előkészítését — mert a védekezésre egyik csa­pat sem fordított gondot! — s nagv gólaránnyal nyertek. Ld.: Budai (7), Hertelendy„ Füzes (5—5), illetve Rícsovícs (7), Bitvay (6). Tatabánya—FTC 28:26 (14:10) Könnyedén, időnként könnyel­műen játszott a múlt évi baj­nok, s ha a Fradi nem hagv ki olyan sok ziccert, meglepetés is születhetett volna. Ld.: Káló (7), Gubányi (6), il­letve Takács (14), Szilágyi (6). Tatabánya—Ü. Dózsa 27:17 (12:7) Az első 20 percben nem érezte a Bányász a védekezés ritmu­sát, s a Dózsa ezt ügyesen ki­használta. Szünet után Kalóék tetszés szerint lőtték a gólokat. Ld.: Káló (9), Simó (5), illet­ve Bitvay (8). Bp. Honvéd—FTC 25:22 (13:9) Szellemes támadójátékkal, de gyakran bizonytalanná váló vé­dekezéssel szerezte meg a kupa. elnyeréséhez szükséges győzel­met a Honvéd, a meglepően jó teljesítményt nyújtó FTC-vel szemben. A Fradi csak 16 :lt5 után „adta meg” magát! Ld.: Hertelendy (10), Kényé rés (5), illetve Takács (10). MONOSTORI GYULA Csak egy pont a „termés” Kevés — mindössze 45 — in­dulóval rendezte meg a szak- szövetség Kazincbarcikán Borsod megye 1975. évi felnőtt szabad­fogású bajnokságát. Az alsóbb lúc), 3. Mátyus (KVSE). 57 kg 1. Varga (Papp J. SE), 2. Kó­nya (KVSE), 3. Rusznyák (Sá­toraljaújhely). 62 kg: 1. Farkai (DVTK), 2. Szalontai (DVTK), 3. Qr’ási meglepetés Budapesten IH Ik—kSl 52:46 (22/25) \ltalaban jó napjuk volt vasárnap a női kosárlabda NB I-ben a vidéki csapatok­nak, de olyan nagy megle­petést egyik sem tudott okoz­ni, mint amilyet a diósgyőri lányok a . KSI legyőzésével. A mérkőzés részleteiről nem kaptunk jelentést, csu­pán egy rövid, de igen lel­kes tájékoztatást arról, hogy a. II. félidőben kitűnően is játszó DVTK-t a szíve se­gítette a győzelem kivívásá­ban. A nagyszerűen szerep­lő együttes pontszerzői: Win­ter 21, Medgyesi 9, Molnár 7/ Hegedűs 5, Jászka 4, Ho­Szeies, hideg időben, elég­gé nehéz terepen bonyolítot­ták le Szegeden az országos vasutas mezei futóbajnok­ságot, melyen valamennyi asutas sportkör atlétikai szakosztálya képviseltette magát. A 442 induló részvé­telével lebonyolított bajnok- ®*gon több számban is — lyevácz, Spisák és Aronné 2—2. További eredmények: BSE —TFSE 76:58, Szeged—V. Izzó 47:46, Szekszárd—BEAC 46:42; • * Kisorsolták a középisko­lás kosárlabda kupa elődön­tőjének párosítását. A győz­tesek a hatos döntőbe jut­nak. Kiskunfélegyháza—Kili­án Gimnázium (női), Bp. Eötvös Gimnázium—Kilián. G. (férfi), Bajai III. Béla G. —Földes G. (férfi) így elsősorban a férfi fel­nőtteknél — nagy küzdel­mek alakultak ki, s a győ­zelmek is eléggé megoszlot­tak. Az MVSC egy bajnoki címei szerzett, Juhász révén, aki a férfi felnőttek 7000 m-es versenyét 20:48,4 per­ces idővel nyerte. A Bét miskolci, harmadik-vo­nalbeli labdarúgó-csapat eddigi teljesítményei alapján joggal re­ménykedtünk abban, hogy az MVSC mindkét pontot hazahoz­za Salgótarjánból, s esetleg a Volán is pontot „rabol” Jászbe­rényben. A remény azonban nem vált valóra, hiszen a zöld- fehéreknek csupán egy pontra tellett az erejükből — tegyük hozzá: némi szerencsével —, a 1 közlekedésiek pedig — jó játé­kuk ellenére is — vereséget szenvedtek. 3KSE—MVSC 1:1 (1:1) Gyors góllal kezdtek a lendü­letesen támadó hazaiak. Fodor a tétovázó vasutas védők „jó­voltából” már a második perc­ben a hálóba talált, 14. Ezután is a Kohász rohamo­zott, s s. szórványos MVSC el- lentámáüásolc az első fél órában semmi veszélyt nem jelentet­tek a hazaiak kapujára. Mind­össze egy-két erőtlen, távoli lö­vés „mentette meg” az SKSE kapusát a megfázástól. Közben 1 .ocher a 25. percben egy össze­csapás során slpcsontján meg­sérült és le is kellett cserélni! Egy ártatlannak tűnő támadás következtében egyenlítettek a SÍ. percben a miskolciak. Fekete tört be a hazaiak til­osán belliire, * cseiezgetés köz­ben a védők fellőkték. A meg­ítélt büntetőt Kiss értékesítet­te, ia. Ezután megélénküli az i-am kiegyenlített lett a küzdelem. Lipták és Demkó előtt adódott Jó helyzet, ám a lövések pon­tatlanok voltak. Fordulás után sem csökkent az iram, de a színvonal sem emelkedett a közepes fölé. A Kohász valamivel többet birto­kolta a labdát, ám Kun kapuja ritkán került veszélybe. Ugyan­ez történt a másik oldalon is. Kiss a 70. percben megsérüli, r ezután már csak „statisztált” a pályán. A Kun — Szabó Z„ Locher (Szabó Gy.), Dulibán, István — Galló, Szabó P. •- Liptáfc (Nagy), Demkó, Kiss, Fekete összetételben játszó miskolci együttesből ezúttal csupán Sza­bó Z. és Gallé teljesítménye ér­demel dicséretet. J. LEHEL—B. VOLÁN 2:0 (1:0) Az erősen tartalékos — Jónást, Lóját és Oláht nélkülöző — Vo­lán csak titokban reménykedett a jó eredményben, ennek elle­nére kis szerencsével — és tő­ként figyelmesebb védőmunká­val! — pontot is szerezhetett volna. Ugyanis a vereséget okozó két gólt elkerülhető védelmi hi­ba előzte meg! A hazai közönség megrökö­nyödésére, a miskolciak kezdtek jobban, s Farkas nagy lövését a második percben csak bravúr árán mentette a Lehel kapusa. A 7. percben aztán az addig többet támadó Volánnal szem­ben a Lehel megszerezte a ve­zetést. Kátai a rosszul felálló sorfal mellett, 20 m-ről a sarokba nyeste a labdát, 1:0. Hosszú perceken át kiegyen­lített mezőnyjáték folyt, aztán Kertész, majd Vasvári és Farkas Is egyenlíthetett volna, de baj volt az lrányzékkal. Szünet után is jó iramú küz­delem volt á pályán, és mind­két kapu gyakran került ve­szélybe. Kertész például a 65. percben 7 m-ről lőtt az oldal­hálóba! A 72. percben eldőlt a mérkőzés sorsa. Baloldali szöglet után az elal- vó védők között Urbán fejelt a hálóba, 2:0. A Volán nem adta fel; s Vas­vári szépíthetett volna, de lóvés helyett lepasszolta a labdát, majd a befejezés előtt Pálur há­lóba is továbbította a labdát, ám a játékvezető „szövege­lés” (?) miatt nem adta meg a gólt. A Volán Szakos — Fazekas, Körösi, Takács — Farkas, Vas­vári, Kertész — Petrovics, Pre- vitzer, Pálur összetételben játszó együtteséből Takács, Farkas és Pálur játékát emelhetjük ki. (monostori) súlycsoportokban a Papp József HSE és a DVTK, a négy felső­ben pedig a KVSE versenyzői szerezték meg a bajnoki elme­ket. A legjobb küzdelmek a 62 és 82 kg-os súlycsoportokban folytak. Előbbiben némi megle­petést keltett Szalontai második helyezése, klubtársával, Farkas­sal szemben. Eredmények, 52 kg: l. Pocsai (Papp J. SE), 2. Gyurán (Tisza­Csatlós (Sátoraljaújhely). 68 kg: 1. Pauiik (Papp J. SE), 2. Pécs (Tiszalúc). 3. Tábori (DVTK). 74 kg: 1. Tóth (KVSE), 2. Álból: (Papp J. SE), 3. Kovács (KV­SE). 82 kg: 1. Sütő (KVSE), 2. Porteleki (DVTK). 3. Hornyát (Sátoraljaújhely). 90 kg: 1 Gör­csös (KVSE), 2. Sárosi (KVSE), 3. Balázsi (Papp J. SE). 100 kg: X. Rónai (KVSE), 2. Tóth (B. Bányász). 3. Nezáczki (Sátoral­jaújhely). felvételre keres betanítón gépmunkás munkakörbe • dráthúző, • kötél- és kábelgyártó gepekr«, hdrommüszakos, teljesítménybéres munkaterületre, 18. életévüket betöltőt) és 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező férfi és női munkavállalókat Juhász vasutas bajnok!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom