Déli Hírlap, 1975. március (7. évfolyam, 51-75. szám)

1975-03-22 / 69. szám

3^ A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 56. évfordulója alkalmából tegnap megko­szorúzták a munkásmozgalmi hősök emlékművét. A pártbizottságok nevében Újhelyi Ti­bor, a megyei pártbizottság titkára, Kolláth Sándor, a városi pártbizottság titkára és Lutherén István, a járási pártbizottság titkára koszorúzott. Koszorúzást ünnepségek vol­tak a Hősök terén, a direktóriumi és a Szamuely Tibor emléktáblánál is. Délelőtt 10 óra­kor a Volán 3. sz. Vállalatnál mintegy félezer dolgozó részvételével munkásgyűlést tartot­tak. A megyei és városi központi ünnepségen megjelent: Újhelyi Tibor, a megyei pártbi­zottság titkára, Kovák József, a városi pártbizottság titkára, dr. Tóth István, a városi tanács vb-titkára, Mráz Ferenc, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke, Hegyi Imre, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, Szuchy Róbert, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára. Járai János, a KISZ megyei bizottságának titkára és Varga Zoltán, a KISZ városi bizottságának titkára. Ünnepi beszédet Fejes László, a megyei ta­nács elnökhelyettese mondott. POLITIKA! NAPILAP * VII. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM 1975. MÁRCIUS 22., SZOMBAT ÍRI: 80 FILLÉR A skandináv külimminiszlerek szerint is CJ Az európai biztonság a legfontosabb! A szocialista országok ve­zetőinek budapesti kiilön- megbeszélésén — az MSZMP kongresszusa idején — ép­pen úgy az európai bizton­cqí» niPorlpromtpcA voll í*. t P­szág, Finnország és Izland — külügyminisztereinek; két­napos tanácskozásán üdvö­zölték a portugáliai változá­sokat, támogatásukról bizto­sították a demokráciáért és ma, mint a skandináv orszá­gok külügyminisztereinek tárgyalásán: szerintük leg­később július elején sor ke­rülhet Helsinkiben a leg­magasabb szinten megtar­tandó harmadik, zárósza­kaszra. A skandináv országok — Dánia, Norvégia, Svédor­Az európai biztonság és a társadalmi haladás tellát fö té­ma. Mindennél hatásosabb bi­zonyítéka ez a szocialista dip­lomácia sikerének. Mi. magya­rok nem csekély büszkeséggel könyvelhetjük el, hogy a gon­dolat annak idején éppen ná­lunk vetődött fel, és ugyancsak nálunk szorgalmazták most mar a konferencia mielőbbi befejezé­sét is. Szorgalmazzuk pedig olyan időben, amikor a NATO déli szárnyán, Európa déli partjainál a háborús körök zsákutcába ju­tottak a ciprusi kérdésben; ne­héz amerikai „békét” teremte­ni „lépésről lépésre” a Közel- Keleten, és a portugáliai válto­zások miatt a szélsőjobboldali amerikai szenátorok — élükön a hírhedt Goldtvaterrel — egye­nesen haza akarják rendelni Kissingert a Közel-Keletről. Ép­pen ezért fokozottan jelentős az OKp kongresszusának témája a a társadalmi haladásért küz­dő erőket. Ugyancsak a társadalmi haladásért szállnak síkra az Olasz Kommunista Párt kongresszusán: a demokra­tizálási folyamat tartalmaz­zon néhány szocialista vo­nást is, ez lenne a „törté­nelmi kompromisszum'’ lé­nyege. „történelmi kompromisszum” jegyében meginduló demokrati­zálásról, hiszen Portugália bal- ratoiódása. a ciprusi görög—tö­rök ellentétben rej’ő NATO- válság egyaránt arra biztatja az agresszív szervezetet, hogy az olasz NATO-támaszpontot ép.'tss ki mielőbb „fellegvárrá”. Ez pedig tovább növelné a fce!ső feszültséget a demokráciái óhaj­tó olasz tömegek és a NATO- barát tőkés körök közVtí. A portugál demokrácia ra::' .Ilár- dulása, az olasz demokrati Áló- dás viszont elzárná a lehetősé­get a NATO-sítás elül mind a ciprusi kérdés megoldásában, mind a közel-keleti rendező ben. A haladó erők győzelme ebben a térségben lehetővé tenné, hogy az európai biztonság megterem­tését a földközi-tengeri nyuga­lom megteremtése egészítse ki. MATE IVAN Kommunista szombat — óvodákért Az MSZMP XI. komgresz- szusa s hazánk felszabadulá­sa 30. évfordulója tiszteletére ma kommunista szombatot tartanak a Chinoin Gyógy­szer- és Vegyészeti Termé­kek Gyára dolgozói. Részt vesznek a kommunista mű­szakban a fővárosi gyár diósgyőri telepének dolgozói is, 92-en áldozták fel mai szabad szombatjukat. Az anyavállalat a kommunista műszak bevételét az újpesti óvodák és bölcsődék szépí­tésére, a diósgyőriek pedig Miskoic összekötő városrésze óvodájának építésére aján­lották fel. Három éviized, harminc «rafika u Lengyel Lajos Kossuth-dí- jas könyvművész tervezte a 3 évtized — 30 grafika című grafikai mappát, amelyet a Képzőművészeti Alap Kiadó­vállalata felszabadulásunk 30. évfordulójára jelentetett meg. A négy nyelven olvasható előszó Solymár István mun­kája. A szerző csak sokszo­rosított grafikákat válogatott « a Magyar Nemzeti Galéria gyűjleményében levő művek­ből. Az általa kiválasztott lapok három grafikusnemzedéket képviselnek. Közülük a leg­idősebbek már érett művész­ként élték át nagy történel­mi sorsfordulóinkat: közéjük tartozik többek között Szabó Vladimír, Hincz Gyula és Borsos Miklós. A második, a mai középnemzedék munkáin nyomot hagynak korunk ki­tágult világképéhez tartozó egyetemes kérdések. E gene­ráció világlátását tükrözi pél­dául Csohány Kálmán, Kon­dor Bála és Würtz Ádám. A fiatalokat — többek között Sziráki Endrét, Mauer Dórát vagv Gyulai Líviuszf — az új utak keresése foglalkoz­tatja. Hideg hétvége Az előrejelzések szerint hi­deg lesz a hétvége. Má reg­gel országszerte 0 és mínusz 3 fok között volt a hőmér­séklet. A reggeli derült, szá­raz idő többnyire napközben is megmarad, de a több órás napsütés sem hoz meleget. A legmagasabb nappali hőmér­séklet 5, az esti 1 fok körül lesz. Hír magyar ázat: Ma választják a párt Kádár Janes vitazáró beszéde! tarlói! Tegnap reggel 9 órai kezdettel folytatta mun­káját a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa. Friss István, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, Allami-dijas akadé­mikus, a tanácskozás soros elnöke üdvözölte a küldötteket és a meghívottakat, majd ünnepé­lyes szavakkal emlékezett meg a Magyar Ta­nácsköztársaság kikiáltásának évfordulójáról. Ezt követően folytatódott a vita a Központi Bi­zottság beszámolója és a Központi Ellenőrző Bi­zottság jelentése felett. Az ötödik munkanap első felszólalója Keserű Jánosné könnyűipari miniszter volt. Kronologikus sorrendben ezután a következők kaptak szót: Szaló János, a Ma­gyar Hajó- és Darugyár pártbizottságának tit­kára; Szalai Gyula, a Fejér megyei Állami Épí­tőipari Vállalat kőművese; dr. Benedikt Ottó akadémikus, az MTA Számítástechnikai és Auto­matizálási Kutató Intézetének tudományos ta­nácsadója; Csirik Imre, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz elnöke; Gergely István, a Szolnok megyei Pártbizottság első titkára; Kurucz Imre, Budapest V. kerületi Pártbizottságának első tit­kára; Kovács Sándor, a Nagykőrösi Konzerv­gyár igazgatója; Brúnó Küster, a Nyugat­berlini Szocialista Egységpárt vezetősége iro­dájának tagja, a vezetőség titkára; Ermenegil- do Gasperoni, a San Marino-i Kommunista Párt elnöke; Juan Gomez, a Spanyol Kommunista Párt Végrehajtó Bizottságának tagja; Franz Dübi, a Svájci Munkapárt Politikai Bizottságá­nak tagja; Per Israelsson, a Svéd Baloldali Párt—Kommunisták Központi Bizottságának tag­ja; I. Biten, a Török Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára; dr. Varga Péter, a So­mogy megyei Pártbizottság első titkára; Doj- csák János, a Diósgyőri Gépgyár vezérigazga­tója; Tóth Imre, az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium pártbizottságának titkára; dr. Rózsa Imre sebész-adjunktus; Czidor András, a MÁV záhohyi állomásának átrakó tüneti fő­nöke; Júvoiszky József, a G^nz-NJIÁVAG He­gesztője. Ezt követően Győri Imre, az MSZMP KB titkára, a szerkesztő bizoitság elnöke és Óvári Miklós, az MSZMP KB titkára, az MSZMP programnyilatkozata szerkesztő bizottságának elnöke terjesztette a kongresszus elé jelentését. Ezzel a Központi Bizottság és a Központi Ellen­őrző Bizottság beszámolói fölötti együttes vita véget ért. Az elnök bejelentette, hogy Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke nem kíván élni a válaszadás jogával, majd fel­kérte Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkárát a vitazáró megtartá­sára. Kádár János hosszan tartó, nagy tapssal fogadott vitazárója után az elnöklő Kállai Gyula bejelentette, hogy a határozathozatal követke­zik. Először a Központi Bizottság beszámolója fölött szavazott a kongresszus. Az elnök meg­állapította: a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa a Központi Bizottság beszá­molóját és Kádár elvtúrs vitazáróját egyhangú­lag elfogadta. Ezután az MSZMP programnyi­latkozatáról határozott a kongresszus: az MSZMP beterjesztett programnyilatkozatát egy­hangúlag elfogadta. Ezt követően a szervezeti szabályzat módosításáról szavaztak a küldöttek, s azt egyhangúlag elfogadták. A határozati ja­vaslatról szavaztatott ezután az elnöklő Kállai Gyula: a küldöttek a határozati javaslatot egy­hangúlag elfogadták. Végül ugyancsak egyhan­gúlag fogadta el a kongresszus a Központi Ellenőrző Bizottság jelentését. Ezzel a kong­resszus befejezte pénteki ülését, ma reggel 9 órától zárt üléssel folytatta munkáját. Ezen megválasztják a párt vezető szerveit. Délután kerül sor a kongresszus nyilvános záróülésére. Győri Imre: Marxista-Ieninisla politikai okmány Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, a szerkesztő bizottság elnöke jelentést tett a kong­resszusi határozat-tervezet és a szervezeti szabályzat vég­legesítésére kiküldött szer­kesztő bizottság munkájáról. Többek között ezeket mond­ta: munkánkat megkönnyítet­te, hogy a felszólalásokban, illetve a benyújtott észrevé­telekben sem a tervezet szö­vegével. sem annak szellemé­vel lényeges ponton szemben álló vélemény nem volt. Ez azzal is magyarázható, hogy a Központi Bizottság a do­kumentumok véglegesítése során messzemenően figye­lembe vette és érvényesítet­te a párttaggyűlések, párt­bizottsági ülések és pártér­tekezletek észrevételeit A kongresszusi irányelvterve­zethez a kongresszust meg­előző vitákban több mint kétezer, a szervezeti sza­bályzat tervezetéhez csaknem ugyanennyi javaslat érkezett.. A pártcsoport-értekezlete- ken kívül a taggyűléseken mintegy kétszázezer párttag fejtette ki véleményét a do­kumentumokról, pártunk po­litikájáról. A határozat-ter­vezet véglegesítéséhez nagy segítséget adott a kongresz- szusi beszámoló szövege is. Az előadó ezután kitért a szerkesztő bizottságban folyt viták alkotó jellegére, majd így folytatta: Néhány hozzászóló a ha­tározattervezet mondaniva­lójává! teljes egyetértésben, egyes kérdések részletezőbb kifejtését igényelte. így egye­bek mellett javasolták, hogy a kongresszus fogalmazza meg: az egészségügy és szo­ciálpolitika fejlesztési kon­cepcióját; á tudományos te­rületek és művészeti terü­letek állami irányításának rendszerével kapcsolatos ál­lásfoglalását. A szerkesztő bizottság mindezeket kivé­tel nélkül fontosnak tartja. Befejezésül Győri Imre a következőket mondotta: — A határozati javaslattal kapcsolatban is elmondhat­juk: pártunk Központi Bi­zottságának erőfeszítései nyo­mán, a kongresszus előtti hónapok eszmecseréjének es a kongresszus munkájának eredmént'eképpen sikerült olyan politikai okmányt al­kotni, amely marxista—leni­nista; támaszkodik szocia­lizmust építő munkánk ed­digi tapasztalataira; merít a testvéri szocialista országok társadalomformáló gazdag tárházából, s a szocializmus építésének általános érvé­nyű törvényszerűségeit ma­gyar viszonyok között érvé­nyesítve reálisan határozza meg a következő 4—5 év feladatait, pártunk, egész né­pünk cselekvési programját. Megköszönöm a tisztelt kongresszusnak a megvá­lasztásunkkal tanúsított bi­zalmat, és kérem, hogy a szerkesztő bizottság munká­járól szóló jelentésünket fo­gadja el. (Folytatás a 3. oldalon) £ Kádár János kongresszusi küldöttekkel beszélget az Épí­tők Rózsa Ferenc Művelődési Háza előtt a tavaszi napfény­ben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom