Déli Hírlap, 1975. március (7. évfolyam, 51-75. szám)
1975-03-20 / 67. szám
Folytatja munkáját az MSZMP XI. kongresszusa Németh Károly, Benke V Gáspár Sándor, Dr. Bodnár Ferenc felszólalása Tegnap reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatta tanácskozását a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa. A kongresz- szus harmadik munkanapjának első felszólalója Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára volt. A vita során — kronologikus sorrendben — felszólaltak: Tajmel József, a Csepel Vas- és Fémművek esztergályosa; Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle főszerkesztője; Havasi Ferenc, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke; Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Szőke Józsefné, az etyeki termelőszövetkezet üzemmérnöke; Székely Gábor, a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója; Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter; dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP KB tagja, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára; Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára; Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára; Vincze Farkas, a Veszprémi járási Pártbizottság első titkára; Kovács R. Jánosné, a csorvási Rákóczi Termelőszövetkezet baromfigondozója; Holecz Ferencné, a Magyar Selyemipari Vállalat szentgotthárdi gyárának szövőnője; Vaskó Mihály, a Heves megyei Pártbizottság első titkára; Benkei András belügyminiszter; Jure Bilics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Elnöksége Végrehajtó Bizottságának titkára; Szó Csői, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke; Pedro Miret, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárságának tagja; Demcsigijn Molomzsanc, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; Ilié Verdet, a Román Kommunista "Párt Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Németh Károly: Gazdaságpolitikánk kiállta 3 gyakorlat próbáját sfe Tegnap délután néhány percre megszakította tanácskozását a kongresszus: a legifjabbak, a kisdobosok és az úttörők „kértek szót” az elnöktől, köszöntötték a magyar kommunisták legmagasabb fórumát. A szónoki emelvényen vidám gyermekdal hangzott fel, majd négy pirosnyakkendös mondott üdvözlő szavakat. Kívánságaik belekerültek egy jelképes diplomatatáskába; a táskát, benne a nemrégiben zárult országos úttörőparlamenten elhangzott kérésekkel, most a kongresszus elnökségének nyújtották át. Virággal, képeslappal kedveskedtek a küldötteknek, ez utóbbit azonban visszavárják. Visszavárják a gyermekeknek szóló üzenettel: miben számít rájuk a felnőtt társadalom, milyen teendőik lesznek nekik a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásában? * POLITIKAI NAP I L A> * VI!. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM 1975. MÁRCIUS 20., CSÜTÖRTÖK I BRR: 80 FILLÉR — A Központi Bizottság arról adhatott számot a kongresszusnak, az ország népének, hogy a X. kongresszus határozataiban megjelölt gazdaságpolitikai céloknak megfelelően dolgoztunk, azokat elértük, sőt több vonatkozásban túl telj esi teltük. Népgazdaságunk egészében és fő arányaiban tervszerűen fejlődött. A termelés és a nemzeti jövedelem a tervezett ütemben nő, gyorsabban, mint a megelőző évtizedben. A IV. ötéves tervben kitűzött célok és a tényleges gazdasági folyamatok között az összhang jobb, mint a korábbi ötéves tervek ’dő- szakában volt. A nemzeti jövedelem növekedését az élet- színvonal rendszeres fejlődése kíséri. A termelés növekedése a korábbinál tervszerűbb, és mentes a nagymértékű ingadozásoktól. A társadalmi munka termelékenységének évi átlagos növekedése a harmadik ötéves terv időszakában 5.3 százalék volt. az 1971 —1974-es években pedig 6,2 százalékot ért el. Előbbre haladt a népgazdaság szerkezetének átalakítása, javult a termékek minősége és választéka. Bővült részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban. fejlődtek, erősödtek kapcsolataink a Szovjetunióval, a testvéri szocialista országokkal. Aktív részesei vagyunk a szocialista gazdasági integráció megvalósításának. Amikor azonban az elismerésre méltó eredményekről szólunk, tegyük hozzá, hogy a fejlődés, a növekvő igények többet követeinek tőlünk. Nem kerülheti el figyelmünket, hogy a központi irányítás szándékai nem minden szinten és nem mindenben érvényesülnek következetesen. Helyenként nem elée hatékony a terv végrehajtás-ina!: ellenőrzése; nem mindig gazdálkodunk jól anyagi és szellemi erőinkkel. Mindezek a helyes gazdaságpolitika) feladatok gyakorlati végrehajtásában mutatkozó következetlenségekre. irányító és ellenőrző munkánk hiányosságaira. esetenként a fegyelem lazulására, .illetve ezek felszámolásának szükségességére irányítják figyelmünket. Gazdasági munkánk gyengeségeinek megszüntetése a némzetközi gazdasági háttér számunkra kedvezőtlen változása miatt is sürgető feladat. Ez sok tekintetben nemcsak gazdaságunk fejlesztésében. hanem gazdaságirányításunk számára is újabb feladatokat jelent, de nem igényli gazdaságpolitikánk megváltoztatását. Pártunk gazdaságpolitikájának fő elvei kiállták a gyakorlat próbáját és a iövőben is vezérfonalul szolgálnak. Arra van szükség, hogy társadalmi és gazdasági életünk minden területén, a tervezésben is, a végrehajtásban is következetesebben érvényesüljenek gazdaságpolitikánk fő elvei és céljai: a szocialista termelési viszonyok folyamatos fejlesztése, a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődése, a termelőerők állandó bővítése, a gazdasági hatékonyság, a tudomány és a technika eredményeinek hasznosítása, a társadalmi munka termelékenységének gyorsabb ütemű növelése, az elosztási viszonyok olyan fejlesztése. hogy egyre következetesebben valósuljon meg a munka szerinti elosztás szocialista elve, az anyagi és erkölcsi ösztönzés együttes érvényesítése, a nemzeti jövedelem növekedésével összhangban a lakosság életszínvonalának rendszeres emelése és életkörüiménveinek javítása. a nemzetközi munkamegosztásban, különösen oedia a KGST' keretében a szocialista gazdasági integrációban való részvételünk állandó bővítése és elmélyítése. Gazdaságpolitikánk és gyakorlatunk központi kérdése, a társadalmi termelés hatékonyságának növelése, a termelés, a gazdálkodás minden területén. Ahogy arra Kádár elvtárs a Központi Bizottság beszámolójában rámutatott, a gazdasági hatékonyság növelésének alapvető feltétele a termelési szerkezet korszerűsítésének gyorsítása. A versenyképes, gazdaságos termékek részarányának növelése megköveteli az intenzívebb nemzetközi gazdasági együttműködést, az abban rejlő lehetőségek jó kihasználását. Folytatni kell a gazdaságtalan, korszerűtlen termékek termelésének megszüntetését. Az elmúlt években mind u Központi Bizottság, mind a dolgozók részéről jogos kritika érte gazdasági vezetésünket. mert nem fordított kellő figyelmet nagyüzemeink egy részében a termelési szerkezet korszerűsítésére, a termelési feltételek javítására. E téren, ha még nem is a kívánt mértékben, előbbre jutottunk. A központi tervező, irányító szervek folyamatosan gondoskodjanak róla, hogy az ötven kijelölt nagyvállalat, amely a szocialista ipr: termelésének felét, exportjának pedig mintegy 60 százalékát adja, ahol munkásosztályunk derékhadának nagy része dolgozik, folyamatosan megkapja az indokolt támogatást. A munka termelékenységének növelése az. intenzív gazdasági fejlődés egyik kulcskérdése. Bár az utóbbi években e téren is felgyorsult a fejlődés, még mindig jelentékenyen elmaradunk a nemzetközi élvonaltól. Az elmaradás döntő oka a munka- és üzemszervezés viszonylag alacsony színvonala. A termelékenység emelésének elengedhetetlen feltétele, hogy megszüntessük az élő munkával való pazarlást. Nincs minden rendben a munkaerő-gazdálkodásban, a munkaidő kihasználásában, és a munkafegyelemben is van javítanivaló. A gazdasági hatékonyság növelésének fontos feltétele az önköltség csökkentése. 1963 és 1973 között a népgazdaságban a termelés fajlagos költsége 2,5 százalékkal csökkent. Ez öt év alatt mintegy 18 milliárd forint megtakarítást eredményezett. Nem lebecsülendő, de mégiscsak szerény eredmény ez. Az a feladat, hogy takarékoskodjunk az energiával, állítsunk elő a rendelkezésre álló anyagokból több és jobb terméket, javítsuk a felhasználás fajlagos mutatóit. Például ma az anyagköltség egyszázalékos csökkentése 5 —6 milliárd forinttal növelné a nemzeti jövedelmet. Németh Károly ,, hangsúlyozta, hogy a hatékonyság növelése mégköveteli az állóeszközök eddiginél jobb kihasználását, valamint a beruházási tevékenység lényeges javítását, majd arról beszélt, hogy népgazdaságunk további lendületes fejlesztése mind sürgetőbben igényli a tudomány aktív közreműködését céljaink meghatározár sában és megvalósításuk előmozdításában. A tudományos és a műszaki eredmények gyakorlati alkalmazása, a tudomány termelőerővé válásának folyamata lassúbb az indokoltnál és a lehetségesnél. A Központi Bizottság titkára ezután a mezőgazdaság kérdéseiről beszélt, s hangsúlyozta, hogy pártunk agrár- politikáját az élet igazolta. Agrárpolitikánk fő elvein nem kell változtatni. Továbbra is a mezőgazdaság korszerű nagyüzemi rendszerének fejlesztésére, szocialista vonásainak ‘szüntelen erősítésére törekszünk. A mező- gazdasági nagyüzemek mindkét formáját, az állami gazdaságokat és a termelőszövetkezeteket tovább kell fejleszteni. Az ésszerű szakosítás mellett továbbra is fenn kell tartanunk mezőgazdaságunk sokoldalú termelését. A mezőgazdaságnak is rugalmasan kell alkalmazkodnia a népgazdaság igényeihez. Németh Károly a továbbiakban az ipari szövetkezetekről beszélt, elismerve munkájuk eredményeit hangsúlyozta. hogy állítsák munkájuk előterébe a lakosság növekvő szolgáltatási igényeinek kielégítését és tekintsék fontos feladatuknak az állami vállalatok termelésének hasznos kiegészítését, az áru- választék bővítését. Ezután arról szólt, hogy az elmúlt években — a X. kongresszus határozatainak megfelelően — emelkedett a gazdaság irányításának színvonala. A fejlett szocialista társadalom építésének feladatai azt követelik, hogy dolgozzunk nagyobb tervszerűséggel,' erősítsük és fejlesszük a tervgazdálkodást. A szocialista tervgazdálkodás követelményeinek érvényesítése, nemzetközi gazdasági kapcsolataink további elmélyítése a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista országgal nélkülözhetetlen feltétele népgazdaságunk töretlen fejlődésének. A centralizmus és a demokratizmus elvét érvényesítve, a gazdasági életben is erősíteni kell a központi irányítást és növelni a termelő, a gazdálkodó szervek önállóságát és felelősségét. A központi irányító szervek fejtsenek ki kezdeményezőbb, következetesebb és határozottabb tevékenységet a vállalatok irányításában. Ez nem mond ellent annak, hogy a vállalatok és a szövetkezetek önállóságát — a népgazdasági érdekekkel összhangban — növelni kívánjuk. Németh Károly ezután felhívta a figyelmet, hogy a gazdaságban is tovább kell erősíteni a párt vezető szerepét, a végrehajtás minden láncszemébén következetesen meg kell valósítani a párt gazdaságpolitikáját. A pártszervezetek, jogaikkal élve, biztosítsák, hogy a hatáskörükbe tartozó vezetők alkalmasak legyenek feladataik ellátására. Gondoskodjanak róla, hogy a végrehajtásban érvényesüljön a kommunista példamutatás, amely a dolgozó tömegek megnyerésének és mozgósításának nélkülözhetetlen feltétele. A pártszervezetek folyamatosan ellenőrizzék a határozatok végrehajtását. A vezetők munkájáról szólva Németh Károly rámutatott: nagy többségük becsülettel, odaadással dolgozik, akadnak azonban olyanok is, akik „elkényelmesed- tek”, vagy. ’ akik megsértik a párt- és állami fegyelmet. A pártszervezetek kötelessége a mulasztásokkal, a hibákkal szemben a határozott fellépés és állásfoglalás, a politikai felelősség érvényesítése. Kongresszusunk abban a meggyőződésben fogadhatja el az ötödik ötéves terv fő előirányzataira előterjesztett javaslatot, a programnyilatkozatban foglalt célokat, hogy azok reálisak — mondotta befejezésül Németh Károly. — Végrehajtásuk pedig biztosítja népgazdaságunk töretlen fejlődését, népünk élet- színvonalának rendszeres emelését, a munka- és életkörülmények javítását. A kommunisták munkájának a jövőben is ez ad igazi érteimet. (Folytatás a 3. oldalon> -