Déli Hírlap, 1975. március (7. évfolyam, 51-75. szám)

1975-03-20 / 67. szám

Folytatja munkáját az MSZMP XI. kongresszusa Németh Károly, Benke V Gáspár Sándor, Dr. Bodnár Ferenc felszólalása Tegnap reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatta tanácskozását a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa. A kongresz- szus harmadik munkanapjának első felszólalója Né­meth Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára volt. A vita során — kro­nologikus sorrendben — felszólaltak: Tajmel József, a Csepel Vas- és Fémművek esztergályosa; Benke Va­léria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Tár­sadalmi Szemle főszerkesztője; Havasi Ferenc, a man­dátumvizsgáló bizottság elnöke; Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Szőke Józsefné, az etyeki termelőszövet­kezet üzemmérnöke; Székely Gábor, a szolnoki Szig­ligeti Színház igazgatója; Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter; dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP KB tagja, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára; Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának első titkára; Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának főtitkára; Vincze Farkas, a Veszprémi járási Pártbizottság első titkára; Kovács R. Jánosné, a csorvási Rákóczi Termelőszövetkezet ba­romfigondozója; Holecz Ferencné, a Magyar Selyem­ipari Vállalat szentgotthárdi gyárának szövőnője; Vas­kó Mihály, a Heves megyei Pártbizottság első titkára; Benkei András belügyminiszter; Jure Bilics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Elnöksége Végrehajtó Bizott­ságának titkára; Szó Csői, a Koreai Munkapárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Ellenőrző Bizott­ság elnöke; Pedro Miret, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárságának tagja; Demcsigijn Molomzsanc, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; Ilié Verdet, a Román Kommunista "Párt Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Németh Károly: Gazdaságpolitikánk kiállta 3 gyakorlat próbáját sfe Tegnap délután néhány percre megszakította tanácskozását a kongresszus: a legifjab­bak, a kisdobosok és az úttörők „kértek szót” az elnöktől, köszöntötték a magyar kommu­nisták legmagasabb fórumát. A szónoki emelvényen vidám gyermekdal hangzott fel, majd négy pirosnyakkendös mondott üdvözlő szavakat. Kívánságaik belekerültek egy jelképes diplomatatáskába; a táskát, benne a nemrégiben zárult országos úttörőparlamenten el­hangzott kérésekkel, most a kongresszus elnökségének nyújtották át. Virággal, képeslap­pal kedveskedtek a küldötteknek, ez utóbbit azonban visszavárják. Visszavárják a gyer­mekeknek szóló üzenettel: miben számít rájuk a felnőtt társadalom, milyen teendőik lesznek nekik a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásában? * POLITIKAI NAP I L A> * VI!. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM 1975. MÁRCIUS 20., CSÜTÖRTÖK I BRR: 80 FILLÉR — A Központi Bizottság arról adhatott számot a kongresszusnak, az ország népének, hogy a X. kong­resszus határozataiban meg­jelölt gazdaságpolitikai célok­nak megfelelően dolgoztunk, azokat elértük, sőt több vonatkozásban túl telj esi tel­tük. Népgazdaságunk egészé­ben és fő arányaiban terv­szerűen fejlődött. A termelés és a nemzeti jövedelem a tervezett ütemben nő, gyor­sabban, mint a megelőző év­tizedben. A IV. ötéves terv­ben kitűzött célok és a tény­leges gazdasági folyamatok között az összhang jobb, mint a korábbi ötéves tervek ’dő- szakában volt. A nemzeti jö­vedelem növekedését az élet- színvonal rendszeres fejlődése kíséri. A termelés növekedése a korábbinál tervszerűbb, és mentes a nagymértékű inga­dozásoktól. A társadalmi munka termelékenységének évi átlagos növekedése a har­madik ötéves terv időszaká­ban 5.3 százalék volt. az 1971 —1974-es években pedig 6,2 százalékot ért el. Előbbre ha­ladt a népgazdaság szerkeze­tének átalakítása, javult a ter­mékek minősége és válasz­téka. Bővült részvételünk a nemzetközi munkamegosztás­ban. fejlődtek, erősödtek kap­csolataink a Szovjetunióval, a testvéri szocialista orszá­gokkal. Aktív részesei va­gyunk a szocialista gazdasági integráció megvalósításának. Amikor azonban az elis­merésre méltó eredmények­ről szólunk, tegyük hozzá, hogy a fejlődés, a növekvő igények többet követeinek tőlünk. Nem kerülheti el fi­gyelmünket, hogy a központi irányítás szándékai nem min­den szinten és nem mindenben érvényesülnek következetesen. Helyenként nem elée haté­kony a terv végrehajtás-ina!: ellenőrzése; nem mindig gazdálkodunk jól anyagi és szellemi erőinkkel. Mindezek a helyes gazdaságpolitika) feladatok gyakorlati végre­hajtásában mutatkozó követ­kezetlenségekre. irányító és ellenőrző munkánk hiányos­ságaira. esetenként a fegye­lem lazulására, .illetve ezek felszámolásának szükségessé­gére irányítják figyelmün­ket. Gazdasági munkánk gyen­geségeinek megszüntetése a némzetközi gazdasági háttér számunkra kedvezőtlen vál­tozása miatt is sürgető fel­adat. Ez sok tekintetben nemcsak gazdaságunk fej­lesztésében. hanem gazda­ságirányításunk számára is újabb feladatokat jelent, de nem igényli gazdaságpoliti­kánk megváltoztatását. Pár­tunk gazdaságpolitikájának fő elvei kiállták a gyakorlat próbáját és a iövőben is vezérfonalul szolgálnak. Arra van szükség, hogy tár­sadalmi és gazdasági életünk minden területén, a terve­zésben is, a végrehajtásban is következetesebben érvé­nyesüljenek gazdaságpoliti­kánk fő elvei és céljai: a szocialista termelési viszo­nyok folyamatos fejlesztése, a népgazdaság tervszerű, ará­nyos fejlődése, a termelőerők állandó bővítése, a gazdasági hatékonyság, a tudomány és a technika eredményeinek hasznosítása, a társadalmi munka termelékenységének gyorsabb ütemű növelése, az elosztási viszonyok olyan fej­lesztése. hogy egyre követ­kezetesebben valósuljon meg a munka szerinti elosztás szocialista elve, az anyagi és erkölcsi ösztönzés együttes érvényesítése, a nemzeti jö­vedelem növekedésével össz­hangban a lakosság életszín­vonalának rendszeres emelé­se és életkörüiménveinek ja­vítása. a nemzetközi mun­kamegosztásban, különösen oedia a KGST' keretében a szocialista gazdasági integ­rációban való részvételünk állandó bővítése és elmélyí­tése. Gazdaságpolitikánk és gya­korlatunk központi kérdése, a társadalmi termelés haté­konyságának növelése, a ter­melés, a gazdálkodás minden területén. Ahogy arra Kádár elvtárs a Központi Bizottság beszá­molójában rámutatott, a gaz­dasági hatékonyság növelésé­nek alapvető feltétele a ter­melési szerkezet korszerűsí­tésének gyorsítása. A ver­senyképes, gazdaságos termé­kek részarányának növelése megköveteli az intenzívebb nemzetközi gazdasági együtt­működést, az abban rejlő le­hetőségek jó kihasználását. Folytatni kell a gazdaságta­lan, korszerűtlen termékek termelésének megszüntetését. Az elmúlt években mind u Központi Bizottság, mind a dolgozók részéről jogos kri­tika érte gazdasági vezeté­sünket. mert nem fordított kellő figyelmet nagyüzeme­ink egy részében a termelési szerkezet korszerűsítésére, a termelési feltételek javításá­ra. E téren, ha még nem is a kívánt mértékben, előbbre jutottunk. A központi tervező, irá­nyító szervek folyamatosan gondoskodjanak róla, hogy az ötven kijelölt nagyvállalat, amely a szocialista ipr: ter­melésének felét, exportjának pedig mintegy 60 százalékát adja, ahol munkásosztályunk derékhadának nagy része dolgozik, folyamatosan meg­kapja az indokolt támogatást. A munka termelékenysé­gének növelése az. intenzív gazdasági fejlődés egyik kulcskérdése. Bár az utóbbi években e téren is felgyor­sult a fejlődés, még mindig jelentékenyen elmaradunk a nemzetközi élvonaltól. Az el­maradás döntő oka a mun­ka- és üzemszervezés vi­szonylag alacsony színvonala. A termelékenység emelésé­nek elengedhetetlen feltétele, hogy megszüntessük az élő munkával való pazarlást. Nincs minden rendben a munkaerő-gazdálkodásban, a munkaidő kihasználásában, és a munkafegyelemben is van javítanivaló. A gazdasági hatékonyság növelésének fontos feltétele az önköltség csökkentése. 1963 és 1973 között a nép­gazdaságban a termelés faj­lagos költsége 2,5 százalékkal csökkent. Ez öt év alatt mint­egy 18 milliárd forint meg­takarítást eredményezett. Nem lebecsülendő, de mégis­csak szerény eredmény ez. Az a feladat, hogy takaré­koskodjunk az energiával, ál­lítsunk elő a rendelkezésre álló anyagokból több és jobb terméket, javítsuk a felhasz­nálás fajlagos mutatóit. Például ma az anyagkölt­ség egyszázalékos csökkenté­se 5 —6 milliárd forinttal nö­velné a nemzeti jövedelmet. Németh Károly ,, hangsú­lyozta, hogy a hatékonyság növelése mégköveteli az ál­lóeszközök eddiginél jobb kihasználását, valamint a beruházási tevékenység lé­nyeges javítását, majd arról beszélt, hogy népgazdaságunk további lendületes fejlesztése mind sürgetőbben igényli a tudomány aktív közreműkö­dését céljaink meghatározár sában és megvalósításuk elő­mozdításában. A tudományos és a műszaki eredmények gyakorlati alkalmazása, a tu­domány termelőerővé válásá­nak folyamata lassúbb az in­dokoltnál és a lehetségesnél. A Központi Bizottság tit­kára ezután a mezőgazdaság kérdéseiről beszélt, s hangsú­lyozta, hogy pártunk agrár- politikáját az élet igazolta. Agrárpolitikánk fő elvein nem kell változtatni. To­vábbra is a mezőgazdaság korszerű nagyüzemi rendsze­rének fejlesztésére, szocialis­ta vonásainak ‘szüntelen erő­sítésére törekszünk. A mező- gazdasági nagyüzemek mind­két formáját, az állami gaz­daságokat és a termelőszö­vetkezeteket tovább kell fej­leszteni. Az ésszerű szakosítás mel­lett továbbra is fenn kell tartanunk mezőgazdaságunk sokoldalú termelését. A me­zőgazdaságnak is rugalmasan kell alkalmazkodnia a nép­gazdaság igényeihez. Németh Károly a további­akban az ipari szövetkeze­tekről beszélt, elismerve munkájuk eredményeit hang­súlyozta. hogy állítsák mun­kájuk előterébe a lakosság növekvő szolgáltatási igényei­nek kielégítését és tekintsék fontos feladatuknak az álla­mi vállalatok termelésének hasznos kiegészítését, az áru- választék bővítését. Ezután arról szólt, hogy az elmúlt években — a X. kongresszus határozatainak megfelelően — emelkedett a gazdaság irányításának szín­vonala. A fejlett szocialista társa­dalom építésének feladatai azt követelik, hogy dolgoz­zunk nagyobb tervszerűség­gel,' erősítsük és fejlesszük a tervgazdálkodást. A szocia­lista tervgazdálkodás köve­telményeinek érvényesítése, nemzetközi gazdasági kap­csolataink további elmélyítése a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista országgal nélkülözhetetlen feltétele népgazdaságunk töretlen fej­lődésének. A centralizmus és a de­mokratizmus elvét érvénye­sítve, a gazdasági életben is erősíteni kell a központi irá­nyítást és növelni a termelő, a gazdálkodó szervek önálló­ságát és felelősségét. A köz­ponti irányító szervek fejtse­nek ki kezdeményezőbb, kö­vetkezetesebb és határozot­tabb tevékenységet a válla­latok irányításában. Ez nem mond ellent annak, hogy a vállalatok és a szövetkezetek önállóságát — a népgazda­sági érdekekkel összhangban — növelni kívánjuk. Németh Károly ezután fel­hívta a figyelmet, hogy a gazdaságban is tovább kell erősíteni a párt vezető szere­pét, a végrehajtás minden láncszemébén következetesen meg kell valósítani a párt gazdaságpolitikáját. A pártszervezetek, jogaikkal élve, biztosítsák, hogy a hatás­körükbe tartozó vezetők alkal­masak legyenek feladataik ellátására. Gondoskodjanak róla, hogy a végrehajtásban érvényesüljön a kommunista példamutatás, amely a dol­gozó tömegek megnyerésének és mozgósításának nélkülöz­hetetlen feltétele. A pártszer­vezetek folyamatosan ellen­őrizzék a határozatok vég­rehajtását. A vezetők munkájáról szólva Németh Károly rámu­tatott: nagy többségük be­csülettel, odaadással dolgo­zik, akadnak azonban olya­nok is, akik „elkényelmesed- tek”, vagy. ’ akik megsértik a párt- és állami fegyelmet. A pártszervezetek kötelessége a mulasztásokkal, a hibákkal szemben a határozott fellé­pés és állásfoglalás, a politi­kai felelősség érvényesítése. Kongresszusunk abban a meggyőződésben fogadhatja el az ötödik ötéves terv fő előirányzataira előterjesztett javaslatot, a programnyilat­kozatban foglalt célokat, hogy azok reálisak — mondotta befejezésül Németh Károly. — Végrehajtásuk pedig biz­tosítja népgazdaságunk töret­len fejlődését, népünk élet- színvonalának rendszeres emelését, a munka- és élet­körülmények javítását. A kommunisták munkájának a jövőben is ez ad igazi értei­met. (Folytatás a 3. oldalon> -

Next

/
Oldalképek
Tartalom