Déli Hírlap, 1975. március (7. évfolyam, 51-75. szám)
1975-03-19 / 66. szám
Ballonszám fogy a szódavíz a melegüzemekben... (Ágotha Tibor felvétele) Mire képes, mire nem saját erőből a gyár? AzLKM munkahelyeinek korszerűsítése Beszélgetés Zambó Pál vezérigazgató-helyettessel „A Lenin Kohászati Művek elavult munkahelyeinek korszerűsítéséhez, dolgozóink nevében, a felsőbb szervek további segítségét kérem!" Simon Józsefné, az LKM darukezelője a városi pártértekezleten elhangzott felszólalásában tolmácsolta a kommunista kollektíva üzenetét. — Mennyiben lehet ennek a kérésnek eleget tenni, mi az, amit hamarabb, mi az, amit csak hosszabb távon lehet megoldani? S főként: mire képes saját erőből az LKM, és mi az, amiben szükségképpen kormányszinten döntenek? A KOHÓUZEM PÉLDÁJA A kérdésekkel a nagyvállalat vezérigazgató-helyetteséhez, Zambó Pál műszaki igazgatóhoz fordultunk válaszért, aki mindenekelőtt leszögezte: munkahely-korszerűsítésen az emberek általában azt értik, hogy adott területen a megterhelő, nehéz fizikai munkát kiiktatják. Holott ez korántsem ilyen egyszerű. Zambó Pál a kohóüzem példáját említette. — Nekünk van egy 800 és két 340 köbméteres kohónk. S bár az óriáskohónk háromszor annyi nyersvasat ad, mint egy-egy kiskohó, mégis ugyanakkora létszám szükséges hozzá, s ugyanolyan nehéz mellette a munka. A csapolónyílást egyiknél is, másiknál is, meg kell nyitni, le kell zárni, s a csapolócsatornákat ugyanúgy elkészíteni. Mást mondok: Japánban jártam tanulmányúton, s tapasztaltam, hogy a 3—4000 köbméteres korszerű — éppen mert gazdaságos — kohók kiszolgálása is ugyanúgy igényli a nehéz fizikai munkát, mint a mi, tízszer kisebb olvasztóinké. Tehát nem biztos, hogy az adott munkahelyen közvetlenül érzékelhető a korszerűsítés. Ám kétségtelen, hogy a gyár egész kollektívája — éppen a gazdaságosabb termelés miatt — hasznát látja. Egyszóval: lehet valamelyik termelőeszköz korszerű, de a munka, amit a kiszolgálása igényel, attól még nehéz maradhat. CSAKIS ÁLLAMI SEGÍTSÉGGEL! Persz^, mint minden példának, ennek is van ellenpéldája: a martinacéímű korszerűsítése. Vitathatatlan, hogy a diósgyőri martinászok munkájának könnyítése ennek a függvénye. — Annyi már bizonyos, hogy kormányunk 800 millió forintot biztosít a martinüzemi munkakörülmények javítására. Arról azonban még nem született döntés — év végéig azonban mindenképpen eldől —, hogy épül-e korszerű, új acélmű az LKM-ben vagy sem. És ez az a téma, amely kormány- szintű döntést igényel, mivel a kohászat — csupán saját eszközeivel — nem képes önmaga reprodukálására. A több milliárdos korszerűsítéseket csakis állami segítséggel lehet megvalósítani — mondta ezzel kapcsolatban a vezérigazgató-helyettes. 150 MILLIÓ A „LÉPÉSTARTÁSHOZ" A gyári erőforrásokból évenként 100—150 millió forint jut a munkahelyek korszerűsítésére. Ez azonban csupán egyharmada annak, amennyi kellene a „lépéstartáshoz”. Jó részét ennek is elviszi a fővonal — a kohó, az acélmű és a hengermű —, amelyek a gyár gazdasági eredményének a 70 százalékát biztosítják. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a többi — a további 30 százalékot hozó — gyáregységnek semmi sem jut. Vaskos kötet erre a bizonyság: az LKM 1975. évi komplex munkavédelmi, szociális és kulturális intézkedési terve. Esztendőről esztendőre készül ilyen; könyvárra való gyűlt össze a már „kipipálható” elődeiből- Ezekben szerepelnek — bár olykor szerényen — az öntödék, a kovácsolóüzemek, a tűzállótéglagyár, a csavargyár, a rúdhúzóüzem (amelynek már van modern részlege islj, s a szolgáltatás — a karbantartó és az energia gyáregység. Ugyanakkor a 15 éves távlati fejlesztési koncepcióban kivétel nélkül tervezik valamennyinek a korszerűsítését. A NEHÉZ MUNKA KÖNNYÍTÉSÉRE Természetesen az idei intézkedési terv is jó néhány, a munkahelyeken közvetlenül jelentkező korszerűsítést tűz célul. — Ilyen például a legkülönbözőbb területen a további gépesítés. A mintakészítéshez gyalugépeket, a bádogosok részére hajlítógépet szerzünk be. A csavargyárnál automatizáljuk a daraboló olló és a síncsavar-hengerlő- gép adagolását. A nagyolvasztónál, az acélöntődében, a vasöntödében, a vasszerkezet- és járműjavító egységben a zajártalom csökkentését tervezzük. A kohók ércmérlegkocsijain túl az acélműi öntődaruk légkondicionálására készülnek tervek, a vasöntödében pedig a vízsugár-homokoló berendezésre. Javítjuk a külső területek térvilágítását, bővítjük a földgázfűtést. Á munkakultúra fejlesztésére csaknem hétmillió forintot fordítunk. Öltözők, mosdók és egyéb mellékhelyiségek felújítására több mint 2 millió 100 ezer forint jut. Üzemegészségügyi célokra csaknem 5 millió, az üzemi étkeztetésre 4 és fél millió körül. A munkásszállásokra 1 millió 700 ezret, az üdültetésre 3 milliót, a lakásügyekre majd csak 24 milliót költünk. Munka- és védőruhára 18 milliót, védőételre és -italra csaknem 5 és fél millió, tisztító- és mosdószerekre 850 ezer forint szükséges. És lehetne még sorolni persze. Mert végül is több mint 145 millió forintról van szó az Idei tervben — fejezte be Zambó Pál vezérigazgató-helyettes. RADVÁNYI ÉVA ADH várospolitikai fóruma Miskolciak a városukért Avasi kultúrpark, óvodák Ankét a társadalmi munkáról A városi tanács kebelében működő társadalmi munkabizottság összeállította azoknak a városfejlesztési feladatoknak a listáját, amelyekhez az idén segítséget kér az üzemi kollektíváktól, a KISZ-fiatalok tói és általában minden városát szerető miskolcitól. E tervezetet napjainkban küldik ki a vállalatokhoz, intézményekhez. A Déli Hírlap szerkesztőségében rendezett ankét- nak is az volt a célja, hogy számba vegyük a társadalmi munkával elvégezhető feladatokat, megvitassuk, hogyan lehet a tavalyinál is jobban összehangolni a vállalásokat. Vendégünk volt Kolláth Sándor, a városi pártbizottság titkára. Soltész József és dr. Balogh Zoltán, a városi pártbizottság várospolitikai, illetve gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Székely László, a városi tanács elnökhelyettese, Szuchy Róbert, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára. Fülöp Péter, a KISZ várost bizottságának első titkára, Lipták Balázs, a városi tanács tervosztályának vezetője és Bartus Elemér, aki a társadalmi munkát összehangoló bizottságot irányítja. Jó érzéssel vettük számba, mi minden valósult meg tavaly az áldozatkész miskolciak keze munkájával. A sor hosszú, ezért csak néhányat említek: elkészült az Avason a jubileumi óvoda, sok ezer fát ültettek a KISZ- fiataiok, katonák, diákok az új lakótelepeken és a Hejő partján, sétautakat építettek, pihenőhelyeket alakítottak ki ifjabb és idősebb társadalmi munkások a Tapolca környéki parkerdőben és a Majális-parkban, a nagyüzemi munkások hintát, falovacskát fabrikáltak a játszóterekre. Sokat markoltak? Kolláth Sándor mindany- nyiunk nevében fogalmazott, amikor leszögezte, hogy bár egy kicsit lemaradtunk a társadalmi munka szervezésével az idén is, mégis előbbre tartunk, mint tavaly ilyenkor. Hiszen az 1975-re tervezett társadalmi munkák programba foglalása sokat segít azoknak, akik a vállalatoknál, avagy a kerületekben szervezik a vállalásokat. Soltész József szerint kissé szűk szavú megjelölés például az, hogy: „a Petőfi utcai óvoda építésének befejezése”. Ha ugyanis nem tudja a vállalati kollektíva, milyen szakipari és egyéb munkák adódnak az óvoda befejezésénél, akkor nem tudja pontosan megfogalmazni vállalását sem. Dr. Balogh Zoltán szerint sokat markoltak az idei társadalmi munkaprogram készítői, kevesebb, de pontosabban meghatározott cél többet mondana, jobban mozgósítana. Székely László és Lipták Balázs válaszolt a felvetett problémákra. Szerintük nem baj, ha gazdag a választék. Óvakodni kell attól, hogy túlszervezzük a társadalmi munkát, és ezzel megfosz- szuk a spontaneitás varázsától. Ugyanakkor elmondták azt is, hogy aki a tanács kebelében működő munkabizottsághoz, vagy annak vezetőjéhez, Bartus Elemérhez fordul, az pontos választ kap arra is, hogy melyik létesítménynél milyen jellegű társadalmi munkát lehet végezni. Szuchy Róbert sok éve szervezi a társadalmi munkát. Gazdag tapasztalataira támaszkodva állította, hogy minőségi változást tapasztal: korábban csak arra vállalkoztak az emberek, hogy lakásuk közvetlen környékén, az utcájukban végezzenek társadalmi munkát. A tavalyi eredmények azt mutatják, hogy a miskolciak hajlandók az egész városért dolgozni. Lelkesítő félok . Megoszlottak a vélemények arról, hogy nem kel- lene-e lelkesítő, nagy célokat kitűzni a társadalmi munkások elé, sok kisebb feladat helyett. Fülöp Péter úgy vélekedett, hogy a város fiatalsága számára van elegendő ilyen szívet dobbantó. nagy cél. Az idén júniusban elkezdődhet a munka az Avason, ahol a következő 10—15 évben kul- túrparkot alakítanak ki a fiatalok. Vagy ki ne dolgozna szívesen a Majális-parkban, ahol ezen a nyáron az országjáró diákok jubileumi találkozóját rendezik. Addigra tulajdonképpen egy óriási kempinget kell építeni, zuhanyozókkal, szabadtéri színpaddal stb. Biztosan sokan vállalkoznak arra is, hogy szabad idejük feláldozásával segítsék a miskolci gyermekváros miniuszodájának építését. És várják a társadalmi munkások százait a miskolci játszóterek, parkok, parkerdők. Rossz levegőjű városunkban minden elültetett facsemete az egészségünket szolgálja majd néhány év múltán. BÉKÉS DEZSŐ Ifjúsági vezetők tanácskozása összevont titkári értekezletet tartott ma délelőtt a városi pártbizottság nagytermében a KISZ Miskolc városi Bizottsága. A részvevők előadást hallgattak meg időszerű katonapolitikai kérdésekről. Ezt követően a februári taggyűlések tapasztalatait elemezték, majd a forradalmi ifjúsági napok programjáról, valamint az ifjúsági szövetség legújabb határozatairól kaptak tájékoztatást a jelenlevők. Egymillió úttörő köszönti a pártkongresszust A rádióban tegnap elhangzott a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnöksége felhívása és harsonák, dobok jelezték a Vörös Csillag országos úttörőjáték kezdetét. Egymillió úttörő teljesíti a vörös csillag öt ágát jelképező, öt feladatot. Az első feladat az volt, hogy az úttörőcsapatok országszerte vonják fel a zászlót, a kisdobosok és úttörők a párt- kongresszus tiszteletére március 21-ig az iskolában, az utcán és otthon viseljék a kék, illetve a vörös nyakkendőt. A második feladat — amelyet ezúton is közölnek a pajtásokkal: március 19-én, szerdán minden kisdobos és úttörő végezzen hasznos munkát. Gyűjtsön annyi papírhulladékot, amennyi saját tankönyveinek, füzeteinek, iskolai felszereléseinek a súlya. Ahol nincs lehetőség papírgyűjtésre, segítsenek a helyi termelőszövetkezetben, a községi park, vagy játszótér rendbehozásában. A munkában kitűnt őrsök nevét, eredményét a Vörös Csillag-tablón örökítsék meg. Március 20-án a pajtások megkapják a következő parancsot Félmillió oy érmék ruha a Szovjetunióba a Jó évet zárt háziipari szövetkezet Közgyűlésen értékelték a Miskolci Háziipari Szövetkezetben az elmúlt évi eredményeket. A közgyűlés hangulatáról csak annyit: átlagosan több mint egyhónapi keresetnek megfelelő nyereségrészesedést fizettek, s a törzsgárda tagjait külön is jutalmazták. S ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy az egy főre jutó jövedelem egy év alatt 1700 forinttal nőtt, láthatjuk, valóban volt ok az elégedettségre. A közgyűlésen jelentették be: a Hegyalja Ruházati Szövetkezet és a Borsod megyei Fodrász Szövetkezet után a háziipariakat is I. kategóriába sorolták. Közismert, hogy egyetlen más miskolci vagy borsodi szövetkezet sem foglalkoztat annyi bedolgozót, mint a háziipariak. Tavaly a bedolgozók létszáma ötszázzal nőtt. s már 22 borsodi község asz- szonyait, lányait foglalkoztatták. Nem eredménytelenül, hiszen nagyrészt a bedolgozók készítették el azt a mintegy félmillió darab bébi- és lánykaruhát, amelyeket a Hungarotex a Szovjetunióba exportált. A bedolgozók és a szövetkezeti tagok az idén mintegy 150 ezer darabbal többet készítenek ebből a termékbőL Egyre több bérmunkára köt szerződést a Miskolci Háziipari Szövetkezet. Tavaly nyugati cégeknek 29 ezer női blúzt készítettek, az idén pedig előreláthatóan 70 ezer darabot készítenek. A diósgyőri új üzemházban bevezetett szervezési program, a gyártásprogramozó beállítása, valamint a gyártás közbeni meózás bevezetése a termékek minőségének javulását eredményezte. A szövetkezet idei terveiben 65 millió forintos árbevétel, s 11 millió forintos nyereség szerepel. Igaz, az esztendő nem a legjobban kezdődött, hiszen forgóalap- hiánnyal és anyagellátási gondokkal küzdenek, ám ezt a bérmunkaszerződések nagyobb aránya bizonnyal ellensúlyozni tudja. Ny. L Ifjúsági líram a drótművekbei A forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozata keretében ma délután fél 3-tól a December 4. Drótművekben ifjúsági fórumot rendez a KISZ Borsod megyei Bizottsága. A fórumon részt vevő fiatalok a hazafiságrói, internacionalizmusról, korunk forradalmlságáró) tehetnek fel kérdéseket Járat Jánosnak, a KISZ megyei bizottsága titkárának.