Déli Hírlap, 1975. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-21 / 44. szám

* POLITIKAI NAPILAP * VII. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM 1975. FEBRUAR 21., PÉNTEK ÉRA: 80 FILLÉR •• Összeüli t a BT Ciprus ügyében „‘Csak a Ciprusra vonat­kozó ENSZ-határozatok vég­rehajtása és a világszervezet égisze alatt tartandó nem­zetközi konferencia rendez­heti megnyugtatóan a sziget- ország helyzetét” — hangoz­tatta Malik, a Szovjetunió ENSZ-képviselője a BT teg­nap megkezdődött ülésén. A szovjet küldött rámuta­tott: a Szovjetunió Ciprus törvényes kormányát támo­gatja, ellenzi a NATO-n be­lül való rendezést, s ehelyett ismét a számos ország által már támogatott szovjet ja­vaslatot ajánlja. Ennek lé­nyege: nemzetközi konferen­cia, amelyen az érdekelteken kívül a BT tagjai és — főleg — az el nem kötelezett or­szágok képviselői ülnének össze. A Szovjetunió elítéli a ciprusi török állam egy­oldalú kikiáltását, mert ez csak a katonai beavatkozást tartósítja, márpedig az ENSZ éppen ez ellen szállt síkra legutóbb is. Hírmagyarázat: A Szovjetunió küldötte, Maiik, felszólalásában a lényegre ta­pintott : NATO-belügyként nem oldható meg a probléma, csak nemzetközi konferencián. Ez volt a régebbi szovjet javaslat lénye­ge is, és ha elfogadták volna, most nem kellene a BT ülésén foglalkozni a kész helyzetet te­remtő török akcióval. A törökök egyoldalú lépése — amely csak a török hadseieg árnyékában volt lehetséges — katonai meg­szállást jelent Cipruson és csak elmérgesíti a helyzetet, növeli a feszültséget. Az USA NATO-bel­ügyként akarja kezelni a kér­dést. Ez azonban — mint az ese­mények igazolták — nem megy, mert a térségben számos el nem kötelezett ország érdekelt, és ezek mögött ott áll a Szovjet­unió, amely — a térség békéjé­nek feltétlen őreként — ellenez minden egyoldalú NATO-lépést. A törökök viszont éppen a NA­TO nehéz helyzetét és ezen be­lül saját kulcspozíciójukat hasz­nálják ki a zsarolásra. Ez azon­ban most már — Wilson moszk­vai útja óta — angol—szovjet el­lenállásba is ütközik, és a je­lenlegi helyzetben az USA sem helyezkedhet szembe nyíltan az enyhülést óhajtó erőkkel. Ez a jelenlegi nyugati gazdasági vál­ság idején nem megy, hiszen csak a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatokkal alátámasztott eny­hülés „húzhatja ki a csávából” a nyugati gazdasági életet. A cip­rusi vitában mindez ütközik ösz- sze, ezért egyetlen megoldás a Szovjetunió javasolta nemzetközi értekezlet. MÁTÉ IVÁN Kön vv a kongresszusról A Kiadói Főigazgatóság főigazgató-helyettese a ma­gyar könyvműhelyék idei terveiről adott tájékoztató- * jában elmondotta, hogy az MSZMP XI. kongresszusá­nak rövidített és teljes jegy­zőkönyve »több mint kétszáz- ezres példányban jelenik meg. A tömegoktatási anya­gokban történő felhasználá­sán kívül ,a kiadványok egész sora foglalkozik azokkal a kérdésekkel, amelyek előre­láthatóan jelentős szerepet fognak betölteni a kongresz- szus munkájában. A Kossuth Könyvkiadó különös gondot fordít arra, hogy a kiadvá­nyai az eddiginél jobban, szélesebb körben világítsák meg a munkásosztály szere­pét és helyzetét. Ezt a célt szolgálják a munkásosztály társadalmi funkciójáról, a munkásképzésről, a munkás- osztály művelődéséről szóló művek közreadása. tagságunk egyetért anar Tanácskozik a megyei pártértekezlet Ma délelőtt 9 órakor — a Nehézipari Mű­szaki Egyetem előadótermében - megkezdte tanácskozását a Borsod megyei pártértekezlet. A küldötteket és a meghívottakat dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei párt- bizottság első titkára köszöntötte. Megkülön­böztetett tisztelettel köszöntötte Gáspár Sán­dort, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a SZOT főtitkárát; Huszár Istvánt, az MJjZMP KB tagját, a Minisztertanács elnökhelyettesét; Cseterki Lajost, a: MSZMP KB tagját, az Elnöki Tanács titkárát; Soltész Istvánt, az MSZMP KB tagját, frontbrigűdvezetőt, a szocialista munka hősét, dr. Papp Lajost, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagját, államtitkárt, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökét és Frank Miklóst, a KMP egyik alapító tagját. A pártértekezlet az említett elvtársakat bevá­lasztotta az elnökségbe, amelyben — szintén választás útján - a következők foglaltak még helyett dr. Fiavasi Béla, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára; Cservák Ferenc, a TüZÉP Vállalat igazgatója; Csépányi Sándor, az LKM vezérigazgatója; Dojcsák János, a Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatója; Inczédy Miklósné, az LKM raktárosa; dr. Koleszár Ist­ván, a Borsod megyei Rendőr-főkapitányság vezetője; dr. Ladányi József, a Borsod megyei Tanács elnöke; Szűcs István, az Agrokonzum igazgatója; Tóth József, az SZMT vezető tit­kára; Veres Sándor, a Borsodi Szénbányák Vállalat igazgatóhelyettese; Bukovenszky Ilona, a feisőzsolcai Lenin Termelőszövetkezet brigád­vezetője; Drótos László, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának első titkára; Ducsai Jolán nyugdíjas; dr. Kállai László, a Munkásőrség megyei parancsnoka; Monos János, a Borsodi Szénbányák Vállalat igazgatója; Olajos Sán- dorné, a Sátoraljaújhelyi Dohánygyár dolgo­zója; Paládi Károly, a BÁÉV kőművese; Péter Imréné, az ináncsi Vörös Csillag Tsz növény- termesztője; Sebő Katalin, a Habselyem Kötött­árugyár kurityáni üzemének varrónője; Simkó István, az ÓKU hengerésze, a szocialista munka hőse; dr. Simon Sándor, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem rektora; Török László, a KISZ Borsod megyei Bizottságának első titkára és Zofcsák Mihály, a Diósgyőri Gépgyár lakatosa, Áliami-dijas szocialista bri- gádvezetö. A páriériekezlet elnökének Újhelyi Tibort, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkárát választotta. A pártéi tekezlet küldöttei írásban kapták meg a pártbizottság jelentését a X. pártkong­resszus és a megyei pártértekezlet határozata végrehajtásának több tapasztalatairól. Dr. Bod­nár Ferenc terjesztette a pártértekezlet elé a pártbizottság szóbeli kiegészítőjét, amelyet az alábbiakban kivonatosan ismertetünk. Dr. Bodnár Ferenc elvtárs előadói teszéde Tisztelt Pártértekezlet! Kedves Elvtársnők, kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt XI. kongresszusára készülve,, a legjelentősebb eseményhez érkeztek él a mai napon megyénk kommu­nistái, pártszervei es -szerve­zetei. Az ő képviseletükben minket, a megyei pártérte­kezlet résztvevőit érte az a megtisztelő bizalom, felelős­ségteljes •' kötelesség, hogy mérleget készítsünk a X. kongresszus óta Borsod me­gyében végzett munkáról: a szocialista építőmunka sike­reiről, arról a sokoldalú fej­lődésről, amely a beszámolási időszakban megyénkben is be­következett, és hogy szól­junk gondjainkról, megol­dandó feladátainkról — kezd­te előadefi beszédét dr. Bod­nár Ferenc elvtárs, majd a nemzetközi kérdésekkel fog­lalkozva folytatta. Szocialista építőmunkánk nemzetközi feltételei kedve­zően alakultak a X. kong­resszus óta. A nemzetközi életben bekövetkezett válto­zások révén — figyelembe véve az átmeneti visszaesése­ket, kudarcokat is — világ­szerte erősödtek a szocializ­mus, a társadalmi haladás és a béke pozíciói. tőségű a szovjet—amerikai kapcsolatok bővülése. A haladó és békeszerető erők, elsősorban a Szovjet­unió és a szocialista világ- rendszer erőinek növekedé­se kényszerítette és kénysze­ríti rá az imperializmusra a békés egymás mellett élés po­litikáját. Világosan kell lát­nunk azonban, hogy bár vi­lágszerte túlsúlyban vannak, és megállíthatatlanul növe­kednek a szocializmus, a ha­ladás és a béke erői, még hosszú ideig számolnunk kell a reakciós, hidegháborús kö­rök szívós ellenállásával. A nemzetközi helyzetet reálisan értékelve, nem lehet teret en­gednünk megalapozatlan il­lúzióknak, de erőnk biztos tudatában okkal és joggal le­hetünk optimisták a jövőt il­letően. Erre jogosít fel ben­nünket a társadalmi hala­dás és a béke alapvető ténye­zőjének: a Szovjetunió vezet­te szocialista világrendszer­nek erősödő egysége, gazda­sági fejlődése és védelmi ké­pessége. Aki nyomon követi külpo­litikánkat, az tudja, hogy az MSZMP az egység állandó erősítésére törekszik. Ebben pedig a legfontosabbnak te­kintjük a szocialista országok együttműködésének fejleszté­sét. Amikor proletár interna­cionalizmusunkról beszélünk, mindnyájan tudjuk, hogy en­nek magva és alapvető kri­tériuma ma is az első szo­cialista államhoz, a kommu­nizmus úttörőjéhez, a Szov­jetunióhoz való viszony, a szolidaritás és a testvéri együttműködés a kommuniz­must építő Szovjetunióval. A szocialista országok meg­erősödtek, a szocializmus esz­méje terjed és hat a világ­ban, s az általános válság­gal küszködő imperializmus ma már nem képes a szoci­alizmus elleni általános ellen- támadás kibontakoztatására. Jó ütemben halad az európai kommunista és munkáspár­tok berlini tanácskozásának előkészítése, amelyben — mint ismeretes — megtiszte­lő feladatok hárulnak pár­tunkra, a Magyar Szocialis­ta Munkáspártra. Elismerés a dolgozó kollektíváknak A szocializmus, a haladás és a béke erőinek világmé­retű növekedése azt eredmé­nyezte, hogy a két világrend- szer közötti kapcsolatok ala­kulásának ma már az enyhü­lés a legmarkánsabb vonása. Bővültek a két világrendszer közötti politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok. A bé­kés egymás mellett élés po­litikája a világ egyre több tőkés országában számít a külpolitika hivatalos irányza­tának. A világbéke szem­pontjából meghatározó jelen­Amikor arról számolhatunk be a tisztelt pártértekezlet­nek, hogy a X. kongresszus által meghatározott társada­lompolitikai és gazdaságpoli­tikai célkitűzéseket, a IV. öt­éves terv előirányzatait me­gyénkben is sikeresen telje­sítjük, első helyen kell szól­nom megyénk kommunistái­nak cselekvő magatartásáról, aktív és tudatos építőmunká­járól, helytállásáról. Megyénk ipara az 50 mil­liárd forintot megközelítő be­ruházásokkal igen jelentős fejlődést ért el. Javult a ter­melőerők telepítésének terü­leti elhelyezése, műszaki szín­vonala. Az i ntenzív^fej leszté­sek aránya a termelő szektor minden területén növekedett. Mindez jól szolgálta a gaz­dasági hatékonyságot, a kü­lönböző területeken élők élet- színvonalának arányos, ki­egyensúlyozott fejlesztését. Borsodnak — mint az ország második ipari centrumának — szerepe hazánk gazdasági életében tovább erősödött. A megye párt- és állami vezető szervei a gazdasági kérdések közül legintenziveb­ben a beruházáspolitikával foglalkoztak. Az itt elért eredmények létrehozóit őszin­te elismerés illeti meg. Ez az (Folytatás a 3. oldalonJj

Next

/
Oldalképek
Tartalom