Déli Hírlap, 1975. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-18 / 41. szám

Hatvan felnőtt játszott Az ózdiaké lett a pálma Az alapozás április 30-ra elkészül Garzonház épül az orvosoknak Több éve dédelgetett vágya teljesül Miskolc egészségügyé­nek. Idén végre megépül a garzonház városunk pályakezdő orvosainak. lakásgon­Miskolc Termelés és szállítás gombnyomásra a lehetőségeket, s ha van rá mód, javasolják az egész­ségügy számára szinte lét- fontosságú beruházás meg­valósítását. A lehetőséget végül is a megye és a város közösen megtalálta. Még ebben az évben felépül a 48 lakásos garzonház a fiatal orvosok számára, a Semmelweis Kór­ház területén. Tízmillió forintért A beruházást a megyei és a városi tanács 50—50 szá­zalékban fedezi, s ugyan­ilyen arányban részesül a bérlőkijelölési jogból. A beruházási okmányok készen vannak, a generál- kivitelező a Semmelweis Kórház, az alapozási mun­kákat a Miskolci Mélyépítő Vállalat végzi, s ígérete sze­rint az április 30-ra befeje­ződik. Az előre gyártott, ház­gyári elemekből épülő, 48 lakásos garzonház tízmillió forint beruházását igényli. R. É. az EXPRESS nél foglalkozású sport- és turiz­musszervező státusokat léte­sít. A természetjárás, az autóbusztúrák, a különböző megyei sportrendezvények szervezésének segítése lesz a szervezők feladata. A verseny legfiatalabb részvevője Farkas László volt, ez persze nem érdem, legfel­jebb csak dicsőség, hiszen a fényképésznek tanuló fiatal­ember írta a táblára a pon­tokat. A verseny, amelynek tegnap az SZMT-székház ha­todik emeleti terrhe adott ott­hont, a borsodi vasas-üzemek legjobbjait szólította a küz­dőtérre. Tizenkét brigád mér­te össze erejét. A kérdések a munkásvédelemmel kapcsola­tos témákra szorítkoztak, de aki becsülettel végigülte, vé­gigizgulta a játékot (mert já­ték volt ez, torokszorítóan iz­galmas játék), az többet is megtudhatott, mint amit a rendeletek alapján tudni il­lik. Ólom lielvelt só J ' A December 4. Drótművek József Attila tmk-brigádjá­nak tagjai ünneplő ruhát húztak. Bóta István brigád­vezető társait és önmagát nyugtatgatta a verseny előtt. Megnyerték a vállalati ve­télkedőt. jó néhány nagy öt­let megvalósításának részesei voltak (a brigád, védnökséget vállalt az úgynevezett sópa- tentírozó berendezés létre­hozására. amely a drága és az egészségre veszélyes ólom helyett sóban hűti a forró munkadarabot), így nyugod­tan várhatták a rajtot. melegüzemben várható köze­li bevezetéséről. Zitka János az órájára nézett, s inkább a versenyre, mint a brigád­vezető előadására célozva azt mondta: — Ráérünk. Ma az asszony megy a gyerekért. Hány éves az ötösfogat? Az LKM három csapatot indított. Az energia gyáregy­ség- Április 4. -és Lenin bri­gádjának együttesét a brigád­vezetők is elkísérték. Molnár Mátyás bajuszát húzogatva elmerengett: — Nem is tudom, hogy mikor voltam én ilyenkor, délelőtt, munkaidőben mun­kahelyen kívül. Balogh Gábor elektrikus, a csapat esze, késve érkezett. A többiek ugratták. Nősül a fiú ... A csapat végül is harma­dik lett. Az ezüstérem szin­tén a kohászatba került. Az LKM II. brigádjának tagjai, Hörich Tibor, Babjak And­rás, Pető György, Hegedűs György, nem értékelték túl a sikert. Romenda György, a Kékacél brigád vezetője mondta: — Az igazi verseny a gyár­egységben, a húzó- és hőke­zelő gyáregységben volt. Aki ott nyert, és mi elsők lettünk egy hajszállal, az a siker re­ményében jöhetett ide. tány és a többiek (Tengely Ignác, Czimer István, Balogh László, Répási Zoltán) leg­alább hatvan kézfogást kap­tak, ugyanis éppen ennyi volt a versenyzők száma. Jöt­tek, láttak és győztek. A rajt előtt sem titkolták, hogy a dobogóra pályáznak. Mindent összevetve: szép küzdelem volt. Hatvan fel­nőtt ember játszott tegnap, komolyan, úgy, ahogy csak azok tudnak játszani, akik a munkát is, a tanulást is ko­molyan veszik. Most már nem is az az érdekes, hogy ki lett az első vagy a má­sodik. Az együttes játék iz­galomkeltő, fantáziaserken­tő ha'isa a fonto:, zz em­léket- adó; hiszen a gyomrot görcsbe rántó idegességet ha­mar feledteti az együtt ját­szás és együvé tartozás örö­me. B. I. Lapunkban annak idején megírtuk: a megyei pártbi­zottság titkára, Deme László, tavaly kötetlen beszélgetésre hívta meg Miskolc és Bor­sod fiatal orvosait, szakor­vosait, ahol is a pályakez­dők örömmel részletezték jó tapasztalataikat, de elmond­ták súlyos gondjaikat is. A beszélgetést néhány hónap múlva megismételték. Évente 20—25 pályakezdő Mindkét esetben sok szó volt arról, hogy mennyire nehezíti a fiatal és Miskol­con letelepedni kész orvosok helyzetét a lakáshiány. Nem egy közülük kénytelen a csa­ládalapítás után is a kórhá­zi épületekben biztosított egyetlen szobában ideiglenes otthont teremteni, mivel oly­kor 4—6 év is eltelik, míg lakáshoz juthat. A köztudottan dokkal küszködő KISZ-titkárok tanácskozása A KISZ Miskolc városi Bi­zottsága holnap délelőtt 8 órától értekezletet tart a vá­ros KISZ-titkárai részére a városi pártbizottság nagyter­mében. Az 1974-es év gazdál­kodásának eredményeiről, va­lamint az idei év gazdaság- politikai feladatairól adott tájékoztatás után a MÉH és a Volán 21. sz. Vállalat KITZ-szervezetének titkárai számolnak be a taggyűlések tapasztalatairól.. Ezt követő­en a második taggyűlés elő­készítéséről és az ezzel kap­csolatos feladatokról tájékoz­tatják az ifjúsági vezetőket. számára —, de a Megyei Ve­zető Kórház számára is — nem csekély problémát okoz mindezeken túl az is, hogy a szakorvos-utánpótlás bizto­sítására esztendőről eszten­dőre 20—25 pályakezdővel kell számolni. S természete­sen az elhelyezésükről is gondoskodni kell. A jelenleg már társadalmi ösztöndíjjal városunkhoz, megyénkhez vonzott több mint félszáz orvostanhallgató fogadására is fel kell készülni, átmene­ti elhelyezésükhöz is kultu­rált körülményeket kell te­remteni. 48 lakás — Ahogyan színész-szállót lehetett, miért ne lehetne or­vosszállót is létesíteni Mis­kolcon? — vetették fel a me­gyei pártbizottságon folyta­tott beszélgetésen az ifjú or­vosok. Múlt nyáron hangzott el az ígéret: a megyei pártbizott­ság illetékesei megvizsgálják Az EXPRESS Ifjúsági és Diák Utazási Iroda vezér- igazgatója rendeletet adott ki, amelynek értelmében Borsod, Heves, Hajdú, Csongród, Ba­ranya megyében és Budapes­ten — kísérleti jelleggel — a megyei iroda mellett fő­A Mátra lábánál 1964-ben kezdték meg a külszíni bá­nya nyitását, 1937 nyarán je­lent meg az első óriásgép- iánc a visontai szénmezőn, két évvel később hozták fel­színre az első csille szenet, 1973 óta pedig évente már mintegy 6 millió tonna fűtő­anyagot ad e bánya a Ga­garin Hőerőműnek. Visontán a 10 év, alatt az ország leg­nagyobb és legkorszerűbb Az automatizálás nemcsak a termelés indítására és fo­lyamatára terjed ki, hanem a gépek biztonságos üzemel­tetését is garantálja. A folya­matban levő befejező feladat a külszíni fejtés további bő­vítéséhez szükséges gépek üzembe helyezése. A szénter­melést évi 7 millió tonnára akarják növelni, s e mennyi­ülmaesutka — A középmezőnyben sze­retnénk végezni — mondta el a brigád titkos tervét Bár­csak János. Végül is a tize­dikek lettek. A legjobbak ver­senyében helyezettnek lenni is dicsőség. Az ongai csavargyár csapa­ta még jósolni sem mert. Az ötödik helyezés így minden­képpen meglepetés. Orosz László technológus, csapatka­pitány nyugalomra intette „csikó-csapatát”, majd nagy izgalmában kiselőadást tar­tott a DH-mozgalomnak az új Postc^nyugdíjasok találkozója i % A miskolci 2. számú pos­tahivatal február 15-én, szombaton délután nyugdíja­sai részére találkozót rende­zett. A bensőséges ünnepsé­gen — melyen a KlSZ-fiata- lok adtak műsort Alexa Jó­zsef hivatalvezető köszöntöt­te a volt dolgozókat, majd a szakszervezet ajándékokkal kedveskedett a nyugdíjasok­nak. Az eredményhirdetés előtti rövid szünetben összeszámol­tuk, hány éve dolgozik a ko­hászatban a csapat. Bár van­nak benne egészen fiatal em­berek is, de az „ötösfogat” összesen 95 évet dolgozott a diósgyőri nagyüzemben. A versenyt mégis az ózdiak nyerték. Jöttek, láttak, győztek Őket köszöntette a taps, az első helyezettnek járó el­ismerés.. Máté László kapi­ÁF0R-kutakat is építettek Az elmúlt évben 120 millió forint értékű mélyépítési munkát végeztek el a Közle­kedési Építő Vállalat mis­kolci főépítésvezetőségének dolgozói. Legnagyobb beru­házásuk, a tapolcai út- és aluljárókomplexum elkészí­tése mellett több üzemanyag- töltő állomást építettek fel megyénkben. Az idén legna­gyobb feladatuk a gömöri felüljáró építése lesz. A KRESZ szigorúan tiltja, hogy bármit is kidobáljunk a mozgó gépjárműből. Nyilván azért, mert baleset előidézője lehet. Láttam már —, s bizonyára mások Is — kiröpülni a gépkocsi ablakán csikket, staniclit, cukrospapirt, hervadt virágot, sőt kalapot is. Legutóbb almacsutkát. Azért vagyok benne biztos, mert engem ért a szerencse; éppen fültövön csapott. Az eset a következőképpen történt. Február 14-én, pénte­ken 15 óra 31 perckor a villamosra várakoztam a Kun Bé­la út és a Bajcsy-Zsilinszky út kereszteződésénél levő meg­állóban. Egy tehertaxi haladt el mellettem, annak az ab­lakából röpült ki az almacsutka. Gondolom, nem nekem szánta a játékos kedvű célba dobó, hanem a mellettem vára­kozó leányoknak. Csakhogy nem jól célzott, s engem talált. S amíg bambán kotortam a fülemből a szétmállott csutka roncsait, néhány pillanatig azon töprengtem, kiáltsak-e va­lami szépet a dobálózó után, de nem tettem, visszatartott a közerkölcs. Ehelyett inkább rekonstruáltam a történteket. A gépjárművekből többnyire a közlekedés rendjét nem ismerő utasok dobálnak. Ebben az esetben azonban erről szó sem lehetett, hiszen a gépjármű baloldali ablakán röpült ki a csutka. S mivel a tehertaxinak. ellentétben a személyautók­kal, csak egyetlen baloldali ablaka van', nem lehetett más a tettes, csakis a jármű vezetője, aki két előzés és három dudálás között vitamint vett magához. Meg aztán az is eszembe jutott még: ha netán valaki rá­lép a járdaszigeten heverő almacsutkára, éppen akkor, ami­kor a megállóba érkezik a villamos... Nos, tessék elkép­zelni __ Természclcscn — mivel átvillant agyamon a baleset lehe­tősége — állampolgári jogomnál és kötelességemnél fogva az is eszembe jutott, hogy eltakarítsam az útból a más sze­métjét képező almacsutka roncsait. Hát, így történt... Ja, és még valami eszembe jutott! Hogy feljegyezzem a tehertaxi rendszámát: YD 28—5.. A negyedik számjegynek is birtokában vagyok. De nem írom le. Játsszunk a számok­kal! Ha a vicces tehertaxis kollégái kitalálják a gépjármű negyedik számát, akkor felismerik a szórakozva vezető ki­létét. És ha felismerik, akkor egyben rá is ismernek. Mert bizonyára nem ez volt az első „dobása”... .. —a bányüzemét hozták létre, ahol a termelés és a szállí­tás szinte gombnyomásra tör­ténik. ség stabilizálásához évente mintegy 30—35 millió köb­méter földet kell megmoz­gatni, eltakarítani. A Jűnó-szálló jól felszerelt konyháján Ingoványi József föszakács vezérletével háromszáz adag étel készülhet na­ponta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom