Déli Hírlap, 1975. február (7. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-13 / 37. szám
a miskolciaké a szó Virágok a lakásban Régi olvasójuk vagyok és hiányolom, h gy a kertészkedő írások hiányoznak a hétfői Déli Hírlapból. Régebben sok-sok hasznos tanácsot Kaptunk a cserepes virágok ápolására. Tízezrek élnek ma már távfűtéses lakásokban. Az ilyen fűtés mellett alig van még tapasztalatunk a virágok helyes kezelésére. A száraz levegő — a párologtatók mellett is — sok kárt okoz a növényeknek. Egy szakember hétről hétre megjelenő jó tanácsait igen szívesen fogadnánk, mert a szép szobanövények otthonunk díszei. Sajnos, igen sok lakás még az er. lyt is nélkülözi, így sok növény fényigénye miatt ablakközelben van, s szellőztetésnél huzatban állnak. Üj növénykultúrát is szeretnénk megismerni. Még egyszer a A Déli Hírlap január 6-i számában „Nem történt szabálytalanság" címmel a MÁV Miskolci Igazgatósága válaszolt a nyékládháza— mezőosáti úton levő nyéklád- házi sorompóval kapcsolatos panaszos lev'lre. Igen gyakran járok ezen az úton és azt tapasztalom, hogy a sorompó kezelése rendkívül akadályozza a közúti forgalmat. A sorompó igen gyakran —szerintem indokolatlanul — hosszú időTöbb lakótársam nevében fogok ismét tollat annak érdekében, hogy a Katowice utca 27—29—31. sz. alatt mi is nézhessük a tv II. programját. A Déli Hírlap már sokszor foglalkozott a második műsorhoz szükséges antennaszerelési munkákkal, sorompóról... re le van zárva. Többször előfordult már velem is, hogy odaérkezésemkor eresztették le a sorompót, majd 5—6 perces várakozás után, anélkül, hogy vonat jött volna, felnyitották. Feltétlenül indokolt lenne ezt a helyzetet kivizsgálni és intézkedni a rendkívül hosszú várakozások csökkentése érdekében. Koltai László Miskolc, Szentpéteri kapu 70. sz. éppen ezért vártunk eddig türelmesen. A környező lakóházakban ezt a munkát már mindenütt elvégezték, csak rólunk feledkeztek el. Várjuk a mielőbbi intézkedést. Varga Ferenc Katowice u. 29. sz. Mikor nézhetjük a műsort? Nem ,,szürke eminenciásokIV, Sokoldalú adminisztrátorokat nevelni F. É. Tizeshonvéd u. 13. Ne füstöljünk a liftben! Az új, magasba nyúló bérházakban mindenütt van lift. Én is naponta többször is utazom rajta. A lift szűk dobozában gyakran fuldokolnom kell az ott megrekedt dohányfüsttől. Hát még ha bőszen füstölgő liftutassal van szerencsém együtt utazni. Igaz, nem hosszú időről van szó, de miért nem lehet ezt a kis utat megtenni úgy, hogy ne füstöljünk egymás orra alá? — írja K. P. olvasónk. Ezt mondja a jogszabály MENNYI NYUGDÍJ JÁRULÉKOT KELL FIZETNI? A dolgozó munkabére után mind a vállalatot, mind a dolgozókat nyugdíjjárulék fizetése terheli. A dolgozókat terhelő nyugdíj- járulék a naptári hónapra kifizetett munkabér összege szerint progresszíven emelkedik. Ha a kifizetett munkabér az 1808 forintot nem haladja meg, a munkabér 3 százalékát. 1800 és 2300 forint közötti összegnél 4 százalékot, 2300 és 3000 forint között a munkabér 5 százalékát kell levonni. Ha a munkabér a 3000 forintot meghaladja, a nyugdíj- járulék mértéke minden további megkezdett ezer forintnál — az egész munkabérre vonatkozólag — egy-egy százalékkal, de legfeljebb 10 százalékra emelkedik. A nyugdíjjárulék levonása szempontjából munkabérként kell számításba venni: a béralap A tiszta városért (bérköltség) terhére fizetett juttatásokat; a részesedési alap terhére kifizetett prémiumot, év végi részesedést és Jutalmat; a jutalmazási keret terhére kifizetett díjazásokat. Nem kell munkabérként számításba venni többek között a hűségjutalmat, a jubileumi jutalmat, a más vállalattól kapott célprémiumot, az újítási dijat, stb. A szakmunkás- tanulónak — kivéve a szakmunkásként foglalkoztatott — progresszív nyugdíjjárulékot fizetni nem kell. A 30 napnál hosszabb felmondási idő esetén egy összegben kifizetőit felmondási munkabért úgy kell járulékolni, mintha a kifizetés havonta történt volna. Az egyszerre történt kifizetés önmagában jérulékkulcs-emclke- dést nem vonhat maga után. A munkaviszonyon alapuló és betegségbiztosítással járó másodállásnál és mellékfoglalkozásnál a dolgozók ezen munkaviszonyukból élvezett munkakörök után nyugdfjjárulék helyett általában progresszív mértékű általános jövedelemadót fizetnek. Annál a dolgozónál, aki a második munkaviszonya után nyugdíjjárulékot köteles fizetni, a munkabérek együttes összege alapján kel! megállapítani a nyugdíjjárulék mértékét. DB. SASS TIBOR ROVATVEZETŐ? MÓLNAK SANDORNB TELEFON? 1».«1 Nem véletlen, hogy amikor irodai dolgozókról van szó, általában nőkre gondolunk. Ha tehát az adminisztratív és alkalmazotti körökben fellelhető gyengeségek, hibás gyakorlat, helytelen szemlélet kerülnek terítékre, ezek többnyire a nők rovására íródnak. Hallottam már olyan sommás ítéletet, hogy: „bezzeg, ha férfiak ülnének az íróasztalok mögött, sokkal fegyelmezettebben és racionálisabban folyna a hivatali munka...” TöbbséoüL nő Kétségtelen tény, hogy a. nődolgozókkal — különösen a szülőképes korban és a kisgyermekesekkel — nem lehet olyan biztonsággal számolni, mint az otthoni gondoktól általában éppen az asszonyok által mentesített férfiakkal. S mert az adminisztratív dolgozók 92 százaléka nő, s ezeknek 66,1 százaléka a 20—29 éves korosztályba tartozik — amely szül, kisgyermeket gondoz- nevel —, az anyáknak járó jogok, kedvezmények miatt is gyakran hiányoznak munkahelyükről. Ez természetszerűen belső konfliktust idéz elő azokban a csoportokban, amelyeknek többlet- munkát ad a helyettesítés, vagy ami még gyakoribb: mivel helyettesítésre lehetőség nincsen, a munka felhalmozódik, az adatszolgáltatás lánca megszakad, s ez kapkodást okoz, romlik a munka minősége. A felhalmozódott tennivalókat, a hibák felkutatását aztán a túlórák tucatjaival is alig győzik. Miért nincs helyettes? J Tessék megfigyelni: az adminisztráció hihetetlen módon specializálódik. Szinte alig vannak „univerzális” adminisztrátorok, akik ha kell bérelszámolók, ha kell, statisztikusok vagy éppep könyvelők, irodistáink zöme egyetlen „műfajhoz” ért, ezért nem is tud helyettesíteni más munkakörben, a legjobb szándék mellett sem. Az egyetlen munkakörre való specializálódás oka valahol abban a kérdésben rejlik, hogy honnan nyerjük az adminisztrációs és alkalmazotti utánpótlást? Túlnyomórészt az általános gimnáziumban érettségizett lányok közül, akik természetesen Vannak már eredményei a Tiszta Miskolcért” mozgalomnak. De a villamosmegálló környékén állandó jelleggel látható csikkhalmaz nem írható egyértelműen a dohányzók rovására. Ha a megállókban egy-egy szeméttartót is találnánk (ez hiányzik például az Augusztus 20. strand mellett), a városunk tisztaságát kedvelő utasok remélhetően nem szórnák szanaszét a csikkeket, hanem a tartókba dobnák. Ezek kihelyezése nem jelentene túlzottan nagy beruházást. (Szabados György felvétele) Közérdekű felhívás! A város területén az 1975. évi veszettség elleni kőtelező védőoltással kapcsolatos ebösszeírás befejeződött. Az összeíró biztosok több ebtulajdonost nem találtak lakásukban. Az ebek veszettség elleni védőoltása igen fon;os, egészség- ügyi érdekből kötelező. Felhívjuk ezért azokat az ebtartókat, akiknek ebét eddig nyilvántartásba nem vették, hogy a lakóhelyük szerint illetékes kerületi hivatal pénzügyi osztályán bejelentési kötelezettségüknek f. év február hó 20-ig tegyenek eleget. Miskolc m. város Tanácsa V. B. mezőgazdasági es élelmezésügyi osztálya Fejezetek a magyar antifasiszta ellenállás történetéből XXII. Emigránsok a nácik ellen A MAGYAR FEGYVERES ELLENÁLLÁS egyik sajátos vonása volt, hogy a magyarokat Európa szinte minden, a németek által leigázott vagy megszállt országának antifasiszta mozgalmában megtaláljuk. Mi magyarázza ezt? A választ a negyedszázados fasiszta Horthy-rend- szer lényegében kell keresni. A Tanácsköztársaság megdöntését követő fehérterror, majd a későbbi üldözések elől menekülve, tízezrek kényszerültek emigrációba. A politikai üldözötteken kívül tízezrekre tehető azoknak a száma, akiket a nyomor, a munkanélküliség, a létbizonytalanság kergetett külföldre. Az elüldözött magyarok azonban külföldön sem feledkeztek meg hazájukról. bekapcsolódva a haladó mozgalmakba, a hazától távol is hazájukért, népük szábadságáért küzdöttek. Közülük több ezren bekapcsolódtak a harmincas évek végén a spanyol nép szabadságáért folyó küzdelembe is. A második világháború kitörése után is többségük tudta, hol a helve. Hazafias és internacionalista kötelezettségüknek tartották, hogy ott, ahol vannak, segítsék a I nácik ellen a harcot. AMERIKÁBA SZAKADT magyarjaink — köztük Bartók Béla, a kiváló zenetudós, Tamás Aladár irodalmár, Vámbéry Rusztem politikus, híres ügyvéd — szervezik az Eszak-Amerika földjén élő magyarok antifasiszta frontját. E gondolat legfőbb propagálója a kanadai magya-v rok haladó lapja, a „Kanadai Magyar Munkás”, Mexikóban pedig a „Szabad Magyarság”. Angliában Károlyi Mihály, a polgári demokrata forradalmár köré tömörülnek legjobbjaink, akiknek erőfeszítése nyomán 1944. áprilisában — a különböző magyar pártállású és világnézetű antifasiszta csoportok egyesülésével — megszületett a Londoni Magyar Tanács. Károlyi Mihály és a Tanács minden rendelkezésére álló eszközt — rádiót, újságokat, szerteágazó kapcsolatot — felhasználva azon dolgozott, hogy megértesse a külföldön s főként itthon élő magyarokkal: nincs más választás, csak az elszánt küzdelem a nácik és csatlósaik ellen. Magyarország jövőjének a Szovjetunió és a. derpokra- tikus államok barátságára, a Duna-medence népeinek ösz- szefogására és az ország demokratikus megújhodására kell épülnie. Franciaországban különösen sok — mintegy 25—30 ezer — magyar élt, köztük tekintélyes számban kommunisták. Közülük százak harcoltak már a spanyol barikádokon és amikor 1940-ben Franciaországra rontott a hitleri fenevad, háromezernél is több magyar fogott fegyvert és ott küzdött az 1., 2., és 3. „Volontaires Et- rangers”, a külföldi önkéntesek menetezredeiben és más katonai egységekben a francia hazafiak oldalán. FRANCIAORSZÁG KAPITULÁCIÓJA UTÁN sem tették le a fegyvert. A Comis- síon de la Main d’ Genoré Immigré, röviden MOI irányította a magyar ellenállók munkáját is, amely már 1941-ben csatlakozott a Franc Tireurs et Partisans Fran- caise, az FTP fegyveres csoportjaihoz. 1943 nyarán létrejött a franciaországi magyar antifasiszta csoportok közös, önálló szervezete, a Magyar Függetlenségi Mozgalom. (Folytatjuk) PINTÉR ISTVÁN semmiféle szakképzettséggel nem rendelkeznek. S mert az irodába bekerülve csupán egyetlen „reszorttal” ismertetik meg őket, nyilvánvaló, hogy más reszortnál még csak segíteni sem tudnak. Ha akarnának sem, de az sem biztos, hogy akarnak. Az úgynevezett „munkaköri elhatárolás”, a munkaköri leírás passzívvá is nevelheti az embert. Ha nekem csak az útiszámlák ellenőrzése a feladatom a fizetésemért, mást akkor sem vagyok köteles csinálni, ha netán vé- gigmalmozom a műszakot — vallhatják minden következmény nélkül. Hogy netán a mellettük levő íróasztalnál az idegösz- szeroppanásig kell dolgozni a „csúcsidőszakokban”? — az ő bajuk, és persze „sajnos r, nem no ismerem ezt a munkát, nem tudok segíteni sem” alapon mossák kezeiket. Megfontolni: a gyakornoki időt! A szakadatlan és sok tekintetben káros specializálódás nem szükségszerű, csupán rossz gyakorlat. Másfélkét évtizeddel ezelőtt még ismert volt az irodákban is a gyakornok fogalma. A gyakornoké, akit az adminisztrációs munkakörök mindegyikében gyakoroltattak hosszabb-rövidebb ideig, megismertetve vele a teendőket. Miután végleges munkakört kaptak a fiatalok, képesek voltak helyettesíteni más munkakörben is. Érdemes volna megfontolni, nem len- ne-e helyes, ha visszatérnének a munkáltatók ehhez a módszerhez. A több ..reszorthoz” értő adminisztrátor tudása nemcsak a helyettesítéseknél kamatozna. Jelentős segítséget nyújthatna abban is. hogy végre ésszerűsítések szülessenek az adminisztációban. A több munkakört ismerő embernek alkalma van felismerni az összefüggéseket, s így a fölösleges papírmunkát is el tudja határolni a szükségestől. A könnyítések pedig gyümölcsöznének abban, hogy a 44 órás munkahét valóban 44 órás legyen az irodákban is. A hajrák ne okozzanak idegfeszültséget, rossz közérzetet, rossz munkahelyi légkört. Persze — vethetné ellen bárki — volt rá idejük a vállalatoknak, hogy felkészüljenek a munkaidőcsökkentésre az irodákban is. Csakhogy nyilván sokan válaszolnának úgy, ahogy a középüzemi igazgató: az üzemszervezési „kampány” idején is kiesett a látószögből az adminisztráció. RADVANYI ÉVA
