Déli Hírlap, 1975. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-11 / 35. szám

A gépipar jövője Hatékonyabb munka, korszerűbb termékek A Diósgyőri Gépgyár kom­munistáinak küldöttértekez­letén a felszólalók közül többen foglalkoztak a IV. öt­éves tervidőszak eddigi eredményeivel, a következő tervidőszak feladataival, sőt szóba került a távolabbi jövő is. Zsűrizik a tervet Dojcsák János vezérigaz­gató hozzászólásában beszélt arról, hogy a DIGÉP-ben nincs baj a tervidőszak idő­arányos feladatainak teljesí­tésével. Viszonylag jók az elmúlt, egyébként rendkívül nehéz gazdasági év eredmé­nyei is. Az előzetes adatok alapján a főbb mutatókat teljesítették, illetve túltelje­sítették. Ez lehetővé teszi, hogy a nyereségrészesedés és a részesedési alaphoz kapcsolódó juttatások az el­képzeléseiknek megfelelő mértékűek legyenek. Elkészült a vállalat 1975. évi terve is, amelyet március 10-ig zsűriz a KGM. A vál­lalati elképzelések közép­pontjában egyebek mellett a korszerű és gazdaságos termékek részarányának nö­velése, az önköltségcsökken­tés, az ütemesebb termelés megvalósítása, a minőség ja­vítása és a takarékos gazdál­kodás áll. A szocialista ex­port egy év alatt 20, a tőkés- export 17 százalékkal nő. Mindez együtt teremti meg az új tervidőszakra való zökkenőmentes áttérés fel­tételeit. A vállalati V. ötéves terv már készül, s a DIGÉP történetében először, 10 éves távlati fejlesztési tervet is kidolgoznak. Az 1980-ig ter­jedő időszakban a DIGÉP évente 6,7 százalékkal növeli termelését. 8.3 százalékkal rubel-, 9.6 százalékkal dol­lár-elszámolású exportját. Ennek megfelelően az árbe­vétel tervezett évi növeke­dése 6,9, a nyereségé 10.2 százalék. A termelésnöveke­dést minden évben teljes egészében a termelékenység növekedésével valósítják meg a DIGÉP-ben! A KGM seqUséqet íqér Elmondta véleményét a gépgyáriak elképzeléseiről Gácsi Miklós államtitkár, a a kohó- és gépipari minisz­ter első helyettese is. Nagy érdeklődést keltett az a be­jelentése, hogy a gépipar technológiai rekonstrukció­jára hosszú távon 60 mil­liárd forintot biztosít a kor­mány. Ez a nagyszabású program azonban nem célja, hanem eszköze a fejlesztés­nek. A programon belül kü­lönösen nagy fontosságot tu­lajdonít a tárca a gyárt­mány- és gyártásfejlesztés­nek, a korszerű konstrukciók kialakításának. 1980-ig a gép­ipar gyártmányainak 50 szá­zalékát kell korszerűbb ter­mékkel felcserélni. A gyárt­mány- és gyártásfejlesztésre ez időszakban 2,5—3 milliárd forint áll rendelkezésre vál­lalati támogatás formájában. Ebből a DIGÉP is részesül­het. Az államtitkár szerint a DIGÉP-ben elsősorban a H-, az Sz-, a K-egységek termékeinek van jövője, de hosszú távon érdemes foglal­kozni a forgácsmentes szer­számgépek s egyes kovács­üzemi termékek gyártásával is. A KGM minden lehető segítséget megad majd a diósgyőrieknek is a népgaz­dasági érdekeket szolgáló elképzeléseik megvalósításá­hoz. Ny. I. A nőbizottság ülése Ma délután 3 órakor a Hazafias Népfront megyei bizottságának tanácskozóter­mében tartja idei első ülését a HNF Miskolc városi Nő­bizottsága. Az MSZMP XI. kongresszusának előkészíté­sével kapcsolatos mozgalmi feladatokról és a Népfront időszerű feladatairól Szuchy Róbert, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára tart tájékoztatót. Ezt köve­tően Faragó Erzsébet, a HNF Nőbizottságának veze­tője terjeszti aló az 1975. első félévére vonatkozó mun­katervi javaslatot. J évé felvétel megyénkben Az elmúlt hét végén Mis­kolcon járt a Magyar Tele­vízió politikai adások főszer­kesztőségének forgatócso­portja. Az egyik fejezetét készítették annak a négyré­szes műsornak, amelyet az MSZMP XI. kongresszusát megelőző napokban sugároz­nak. A műsor keretében — amelynek riportere Szepesi György — megszólalnak me­gyénk párt- és állami ve­zetői. Beszélgetés hangzik majd el az ormosbányai Ál­lami-díjas szocialista brigád tagjaival is. A műsort Kön­ner János szerkesztette. Országismeret és nyelvoktatás A TIT Kazinczy-klubjában csütörtökön délután 3 órától Gárdus János, a Nehézipari Műszaki Egyetem idegen- nyelvi lektorátusának veze­tője tart vitaindító előadást meghívott nyelvoktatóknak, Az országismeret helye és szerepe a nyelvoktatásban címmel. ■ír-:í- i ■ c Növényvédelem repülőgéppel. A MÉM repülőgépes Szol- álatának több mint 100 repülőgépe megkezdte a műtrágya zárását. (Bisztray Károly felv.) A Forum telefonszáma: 3Í-573 E héten csütörtökön 20 órakor a Televízió stúdiójá­ban szovjet vendégek vála­szolnak a nézők kérdéseire a Szovjet Fórum keretében. Borsod megye éö Miskolc város nézői is kérdéseket te­hetnek fel a műsor meghí­vott részvevőinek a Magyar Rádió Miskolci Stúdiójának 37-573-as telefonján, 18 óra 30 perctől. A beérkezett kér­déseket a Miskolci Rádió munkatársai továbbítják a műsor szovjet vendégeihez. Nem ,,szürke eminenciások’' II. Kinek az asztala? Az irodai túlórákért — az egyik középüzem igazgatója szerint — részint a sok be­tegszabadság és egyéb távol­iét részint a „maszek-bü­rokrácia”, az önadminiszt­ráció okolható. Az előző mi­att — tapasztalata szerint — az irodai létszámnak csak­nem egytizede mintha ott sem volna. (Mint ahogy nincs is ott!) Az utóbbit — az ön­adminisztrációt — így jelle­mezte: — Ez olyan pilátusi mód­szerféle, amely „mosom ke­zeimet” alapon nem bizony- latolni, de bizonygatni igyek­szik: lám, ő mindent megtett nem rajta múlott;. Ha késik a kimutatás... De hát, hogy is jön ez a túlórázások példájához? Igen egyszerűen. Aki in­kább önadminisztrál, az a másiknak a munkájával nem törődik. S ez egy-egy admi­nisztratív csoporton belül lavinát indíthat el. Ha va­laki elmarad a munkájával, ezzel hátráltatja a többieket is. Mert ha egy kimutatás késik, késik miatta az ösz- szesítés is! — Tanulhatnának a mun­kások kollektivizmusától! — fakadt ki az igazgató. Az adminisztrátoroknak nincs helyettesük! Ha egy termelő munkán lévő brigád egyik tagja meg­betegszik, a többiek attól még elvégzik a brigádra ki­szabott penzumot. De van más példa is. Ha az igazga­tónak a műszaki helyettese szabadságra megy, visszatér­téig az igazgató látja el az ő munkáját is. Ám ha négy könyvelő közül távol van az egyik, őt a munkája meg­várja, helyette nem végzi el senki, mert az az ő „re­szortja” még akkor is, ha netán emiatt hetekig hal­mozódik a munka. Az igazsághoz tartozik persze az is, hogy a beosz­tott könyvelőknek, admi­nisztrátoroknak, ügyintézők­nek nincs helyettesük. — Pedig lehetne! — lepett meg a kijelentéssel egy ke­reskedelmi vállalat főköny­velője. És megmagyarázta, hogyan: — Az adminisztrációban is ki lehetne alakítani az úgy­nevezett fregoli-rendszert. Csakhogy ahhoz meg kelle­ne szűnnie a különböző osz­tályok, csoportok közötti ön­ző szemléletnek, amely sze­rint; törődjön ki-ki a maga feladatával, az ő bajuk, ha a hiányzások miatt nem győzik . Hihetetlenül sok lehetőségtől fosztja meg ez­zel önmagát is minden ad­minisztrációs egység. Mert ugyan ki kételkednék benne, mekkora könnyebbség volna, ha az összesítések, mérleg- készítések idején például a könyvelés kapna segítséget — embert!— a számviteltől, vagy tordítva, a számviteli „csúcsok” idején hozzájuk csoportosítanának át munka­erőket a hiányzó létszám pótlására. Az „üresjárat" visszaüt! Ki kellene tehát alakítani a kollektív felelősséget a vállalati adminisztráció „nap­ra készségéért” az irodákban. A középüzem igazgatója szerint azonban még ez is kevés volna a csúcsidősza­kok túlóráinak megszünteté­séhez. Mindezeken túl meg kellene szüntetni a sok „üres­járatot”, az irodai presszó- zást-csevegést, a távollevők megszólását, a részvétlensé- get-közömbösséget egymás iránt, és a slendriánságot is. A slendriánságot, amelynek az „üresjáratok” miatti kap­kodás az oka, s amely miatt túlórában üt vissza az irodai selejt. — Olykor 15—20 ember több napját veszi igénybe az, hogy valaki közülük egy ti­zedespontot rosszul helye­zett el, netán rosszul adott össze vagy éppen nem4 a megfelelő rubrikába írt be egy tételt. Hogy micsoda stresszt okoz egy-egy ilyen „elnézés”, annak épp az iro­disták a legjobb megmond­hatói. .. Ha tehát nagyobb figye­lemmel, nagyobb intenzitás­sal dolgoznának az admi­nisztratívok, akkor... — Még akkor is nagyon sok minden hiányozna — mondta az igazgató. (Folytatjuk) RADVÄNYI ÉVA Fejezetek a magyar antifasiszta ellenállás történetéből XX. A borsodi iparvidék harcba kezd A BORSODI IPARVIDÉK — a főváros után — a há­ború alatt kibontakozott an­tifasiszta harc egyik legje­lentősebb területe volt. Mis­kolc, Diósgyőr, Ózd nem csupán ipari, hanem hadi­ipari üzemek centruma. Az iparvidéken jól szervezett, forradalmi tradíciókkal ren­delkező munkásgárdát talá­lunk. Ez a körülmény már a háború közepén erőtelje­sen éreztette hatását. 1942 végén, 1943 elején a hadi­üzemek között elsőként in­nét érkeznek hírek bérmoz­galmakról. 1943 májusában bérkövetelő munkástüntetés, majd szeptemberben külön­békét sürgető nagy megmoz­dulás ejtette rémületbe a hatalom urait. A belügyi szerveknek fokozódó gondot okoztak e terület dolgozói­nak háborúellenes megnyil­vánulás- r A NAGY HADIÜZEMEK­BEN dolgozó szociáldemok­rata és kommunista munká­sok közösen szervezik az ellenállást. A Diósgyőri Vas­gyárban dolgozó kommunista Barbai Ferenc, Fekete Mi­hály, Urbancsok Mihály, a balodali szociáldemokrata titkár Rónai Sándor, a szak­szervezeti vezető Oszip Ist­ván állnak a mind jobban terebélyesedő antifasiszta el­lenállás élén. A munkásság politikai hangulata is minő kedvezőbb feltételeket te­remt a háborúellenes küz­delem számára. 1944 nyarán a helyi kommunista csoport amely eddig a kommunista párt központi irányítását jó­részt nélkülözte, a főváros­ból is támogatást kap. így az 1944. szeptember 21-én meg­szervezett újabb béketünte­tés mögött már a szervezett irányítás is kimutatható. A munkásság megmozdulása ösztönzően hat a helyi nem munkás lakosságra, sőt a munkaszolgálatos századok­ra is. ILYEN ELŐZMÉNYEK UTÁN alakult meg 1944 őszén a Magyarországi Kom­munisták Antináci Komitéja — népszerű nyelven a MÓKÁN. A szervezet a, fegy­veres harc megszervezésére vállalkozott. A nyilas hatalomátvétel után a MÓKÁN felhívással fordult Miskolc és Diósgyőr lakosságához: „Katonák, munkások, polgárok! Csak közös összefogással, erőink közös harcbavetésével vehet­jük fel a harcot a nácizmus ellen! A MOKAN-komite az öntudatos magyar katonák, munkások, parasztok és pol­gárok szabadságharcos szer­vezete, felvétte a küzdelmet a gyűlölt megszállók és népün­ket halálba kergető nyila­sok, a fasiszta gyilkosok és bérenceik, a hazai háborús bűnösök ellen. Minden be­csületes magyar férfi és nő csatlakozzon a MOKAN-ko- mitéhez, hogy szervezetten vehessük fel a harcot a fa­siszta gyilkosok és bérenceik a hazai háborús bűnösök el­len, és megakadályozzuk vá­rosunk kifosztását. Nincs idő a tétovázásra...” — olvas­hatjuk az iparvidék-szerte terjesztett és a szervezet il­legális nyomdájában készült röpiraiban. EBBEN AZ IDŐBEN a MOKAN-nak már több, mint 100 tagja volt, befolyása pe­dig a legtöbb miskolci és diósgyőri gyárrészlegben ér­vényesült. A munkások ak­ciói nyomán nőtt az ellenál­lás, erősödött a tiltakozás Szálasi uralma ellen. (Folytatjuk) PINTÉR ISTVÁN Ma délután öt órakor a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat miskolci szerveze­tének természettudományi előadójában A magyar tör­ténelem vitás kérdései sza­badegyetem keretében Fo­dor István, a Magyar Nem­zeti Múzeum tudományos munkatársa A kettős hon­foglalás kérdéséről tart elő­adást. Városi tanácstagok fogadóórái 1975. február 11. Sebők Ferenc. Anna u 62., 18 órától. 1975. február 12. Dr. Moór Katalin, Szemére u. 3., 16 órától. 1975. febru&r 15. Daragó Jánosné, II 3. sz. terü­leti pártalapszerved, Göröm- böly, 16 órától; Sebő Ernő, Szö­vő u. 9. 17 órától. 1975 február !?. Keszthelyi Zoltán. Kemény je­nóné és Sári László, Forgács utcai általános Iskola. 18 órától; Somossy Katalin I 5. sz. területi párt alapszervezet. Kassai u. 86.. IS órától. 1975. február i9. Nagy János, Vargahegy, mun­kásklub, 17 órától.

Next

/
Oldalképek
Tartalom