Déli Hírlap, 1975. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-01 / 27. szám

Rum-ízű^ de alkoholmentes Várhatóan már ebctn a ne­gyedévben megjelenik az Er­dei Termékeket Feldolgozó Vállalat új gyártmánya, a puncsturmix. Mint Balabán Péter, a borsodi kirendeltség vezetője elmond'-, az új ital aikoholment-s. rum-aromával ízesített üdítő, amely turmix­italok 'készítésére is felhasz­nálható. A vállalat egyébként a tavalyi tervét 110 vagonnal túlteljesítette és 370 vagon szörpöt gyártott, 'termékei a hazai piacokon túl közked­veltek Lengyelországban Finnországban is. >(c Finom falatra várva . (Laczó József felvétele) Az egyik fényorgonát, a másik freskót Egy este a A Szekerész utcai BÁÉV- itodaház lépcsőházából to­vábbvezető padlásfeljáróban állványok, szerszámok közt baktatunk fölfelé. A vakolás maradványai: homok-, ka­vicsszemek csikorognak tal­punk alatt. Az ajtó akkora, mint a tyúkólakon vagy in­kább galambdúcokon — mert azokat szokás padlásra épí­teni. A húszcentis küszöböt kell még átlépni — lehaj­tott fejjel —. aztán bent is vagyunk a BÁÉV KlSZ-alap- szervezetének padlásklubjá­ban. Igazság szerint nem is klub még. Csak lesz az. De úgy hiszem, akkor aztán iga­zi ,.. ILYET MÉG NEM JEGYZETT A KRÓNIKA — Ma háromnegyed négyig melóztam. Utána kifújtam magam és már jöttem is ide bütykölni — mondja Bod­nár István. — Még a munka­ruhát sem kellett levennem, itt volt dolgom a telepen. Szobafestő vagyok. Csizmadia Sándor, Kasuba István, Szuromi Lajos, Ne­mes Árpád mindnyájan köz­pontifűtés-, vízv reték-, vil­lanyszerelők. Most leteszik kezükből a szerszámot. Kör- beállunk, úgy beszélgetünk, mivel ülőalkalmatosságuk egyelőre még nincs. A tíz­szer három és fél méteres pádlásszoba közepén villany­fűrész, a sarokban faanya­gok, alkatrészek. — Régóta tornázunk már a klub-ügyön. Evekig sze- rencsétlenkedtünk, nem volt egy helyiség, ahol összejö­hettünk volna — mondja Csizmadia Sándor. — Végül tavaly nyár végén, amikor ezt a padlásteret átépítették, valamelyikünknek eszébe ju­tott: csináljunk padlásklu­bot, ilyet még nem jegyzett a krónika. Ősszel aztán hoz- zálrezdtünk a munkához. A vállalat alapanyagot adott, a szerszámok is sajátjaink. Egyébként is ezekkel dolgo­zunk ... MINDENRE MEGVAN A SZAKEMBER — KISZ-alapszervezelünk ötvenhat tagja között nincs olyan, aki itt ne hagyta, vol­na már a keze nyomát. A betonozás, falazás, vakolás mind spéci munkák, de köz­tünk mindenre megvan a szakember. ■ az asztalkákat, székeket, a teljes bútorzatot is mi magunk készítjük el. Kasuba Pista a „pódiumbaj­nok”. Az ő ötlete a bárpult. Csizmadia Sanyi fényorgo­nát készít, amely rádióról működik majd. Egyébként most mindegyikünk megvaló­síthatja egyéni elképzeléseit. A lányok is sertepertélnek itt eleget. Ha szólunk, jönnek, takarítanak becsülettel, de rájuk majd a díszítésnél lesz nagy szükség. Ha túlvagyunk a meszelésen, Kincses Gyula freskót fest erre a falra — mutatja is Szuromi Lajos. Kopognak az ajtón. — Bújj be! — kiált Kasuba Ist­ván. Megérkezett a munka­erő-utánpótlás. Az újonnan j . két fiatalember alig fél­órája tette le a munkát. A diósgyőri városközpont szol­gáltatóházán dolgoztak. Most azt nézik szakértő szemmel: mihez kezdjenek ... AVATÁS: FEBRUÁR 7-ÉN — Február hetedikére gon­doltuk az avatást. Addig még rengeteget kell tenni­A Bányászati Aknamélyítö Vállalat dorogi körzetének vájárai építik azt az alagútrendszert a Gellérthegy gyomrá­ban, amely majd összeköti a Gellert, a Rudas és a Rácz fürdőket. Az építők a Kelenhegyi út alatt elérték a Gellert Gyógyfürdő épületét. A munkálatok során forrásokat tártak fel, amelyeknek hévizeit később csőrendszeren szállítják a gyógyfürdőkbe. A képen: a kész alagútszakasz egy részlete. (Bara István felvétele) venni. Ügy tervezzük, hogy átvesszük a könyvtárat és ol­vasósarkot rendezünk be. Társasjátékokat, asztalifocit, rádiót, magnót veszünk. Azt is közösen döntöttük el. hogy tévé nem kell ide. Jobb az, ha egymással foglalkozunk. Megszervezzük a fiatal háza­sok körét, a képzőművészeti előadásokat, a fotószakkört. Táncesteket is rendezhetünk, este már nem zavarunk sen­kit. Hangulatos, kötetlen ösz- szejöveteleket szeretnénk, ahová akármelyikünk elhoz­hatja menyasszonyát, barát­ját. Húsz KlSZ-alapszerveze. te van a vállalatnak, ezek tágjait is meghívjuk majd egy-egy beszélgetésre. __A bü­fét a társadalmi munkával szerzett pénzből teremtjük elő — tervezget Nemes Ár­pád, a KISZ-titkár. De indulnom kell már, ha ennyit beszélünk, a munka nem halad. Beteszem magam mögött az ajtót. Valaki utá­nam szól: — Vigyázz a falra, még fog ... Spórolni kell a fes­tékkel . . . VARGA RUDOLF Hogyan lehet visszatartani a szoba melegét? O Az aacheni kutatóintézet munkatársai vizsgálataik so­rán megállapították, hogy a lakóházakból a hőenergiának szinte a 90 százai'ka a fala­kon, ablakokon, ajtókon át, továbbá a levegőcsere követ­keztében kiáramlik a kör­nyezetbe, tehát elvész. Ha azonban a falakat kívül mű­anyag-ásványi rostréteggel borítják be, egyharmadára lehet csökkenteni a hővesz­teséget. Ha. az ablaküveg bel- éő felületére ónoxidot’ vágy indiumoxidot rétegeznek, ez a szoba melegét nagyrészt visszaveri. Mivel a két ablak közti levegő felmelegszik és így a külső táblán át hőt ad le, ezért rossz hővezető gáz­zal, például kriptonnal töltik meg a hézagot. Ezzel az el­járással húsz százalékra csök­kenthető a veszendőbe menő meleg aránya. Mozgó gyár Főpróbát tart a mátrai óriás (Tudósítónktól) Tessék elképzelni egy 20 emelet magas gépóriást, amelynek hossza csaknem 100 méter, szélessége megha­ladja a 30 métert, súlya pe­dig a 2300 tonna. Nem téve­dés, valóban ekkora súlyú az ország legnagyobb bányagé­pe, a mátrai óriás, amelynek alkatrészei az NEK-bóI ér­keztek. összeszerelését pedig a pártkongresszus tiszteletére a határidő előtt három hó­nappal fejezték be a Mátra- alji Szánbányák Vállalat vi- sontai gépszerelő üzemének brigádjai. A marótárcsás földkotró gépet a hét elején terepre állították, egyes berendezé­seit kipróbálták, majd csü­törtökön délután méltóság­teljes lassúsággal elindult. Látványnak is érdekes volt, ahogyan széles hernyótalpai nagy robajjal cipelték a mozgó gyárnak is beillő óri­ást a két kilométer távolság­ra levő szén telepre. Útköz­ben különböző műszaki pró­bákat tartottak, majd rám­pát készített magának a gé­pezet, s ily módon érte el munkahelyét, a kettes szén­telep tetejét, ahol tegnap már megkezdték a terhelési főpróbát. Ha a nyolcfőnyi személy­zet irányításával működő földkotrógép kiállja a pró­bát, akkor február második hetében már teljes kapaci­tással termelni fog. A mát- raalji óriás marótárcsájának átmérője 11 méter, 18 úgy­nevezett puttonnyal műkö­dik, óránként 4000 köbméter föld kiemelésére alkalmas. E nagy mennyiségű földet a hozzá csatlakozó szállítósza- lagrendszer továbbítja egv ugyancsak új gépezethez, a 160 méter hosszú hányóren­dezőhöz, gmely — mint a neve is jelzi — elrendezi a földet, s így a két gép mun­kája nyomán szabaddá vá­lik az út a szénhez, amelyet minden mennyiségben vár a Gagarin hőerőmű. Egyébként ez az első gépegység, amely robbantás nélkül mozgat meg ennyi földet. Az idén 360 lakást adnak át Leninváros fejlődése A negyedik ötéves terv időszakában Borsod egyik legdinamikusabban fejlődő városa: Leninváros. Meny­nyit gyarapodott a város 1974-ben, s mennyit fog az idén? — kérdeztük Petriko- vics Gyulát, a leninvarosi tanács tervosztályvezetőjét. — Tavaly a tanácsi fej - iesztési alapból 147 millió forintot használtunk fel. Fel­épült 301 lakás, amelyekbe a lakók az év végéig folya­matosan beköltöztek. A la­Fejezetclí a magyar antifasiszta ellenállás történetéből XII. Harcoló bányászok A HÁBORÚBA lépés UTÁN a kegyetlen katonai terror, a nyilasok szociális demagógiája, a baloldaliak elhurcolása és az antiíasiz- mus főerőitől való elszigete­lődés következtében nagyon nehezen bontakozott ki a bá­nyászok ellenállása. A for­dulat itt is Sztálingrád után jelentkezett. A munkások kö­zül elsőként a pécsi bányá­szok ünnepelték meg a há­ború alatt május elsejét munkabeszüntetéssel — 1943- ban. Ez év őszén egymást érték a bányászgyűlések, amelyeket a gyors ütemben újjászerveződó bányászszak­szervezetek szerveztek. Pé­csett, Tatabányán, Dorogon, Tokodon, Salgótarjánban a szakszervezetek taglétszáma nemcsak elérte, hanem rnag is haladta a háború -»iőttl '• Elérkezett az a pillanat is, amikor a kommunista párt központi bizottsága kapcso­latot tudott teremteni majd­nem minden fontos bánya­vidékkel. 1943 végén meg­alakult a párt K.özponn Ba nyászbizottsága, ame’v sza­botázsakciókra és a bányá­szok fegyeveres kiképzésére szólítja fel helyi sze ’vezeteit. 1944 nyarán a tatabányai­ak már közvetlen lépéseket tettek a fegyeveres harc elő­készítésére. Néderman Fe­renc, Bugyács Imre és má­sok vezetésével, Tatabányán, Vitámváron, Környebányán megszervezték az első parti­zánsejteket. Kapcsolatot lé­tesítettek a Székesfehérvár közelében levő mintegy 200 főnyi szovjet hadifogoly­csoporttal is. Augusztus 24- én Környebányán megbeszé­lést tartottak a hadifoglyok és a bányászok. A hadifog­lyok fegyverrel való ellátá­sát, kitörésüket és a parti­zánharc megszervezését ter­vezték. Az akcióban orosz­lánrész várt volna a tatabá- nyiakra. Az akció sikere a szénmedence pártizánharcá- nak alapjait vetette volna meg. Árulás következtében azonban a Gestapo és a csendőrség nagyméretű „tisz­togató” akciót indított és ez­zel vérbe fojtotta a sikeres­nek induló szervezkedést. A NYILAS PUCCS UTÄN a párt illegális bányász-új­ságja, a Harcoló Bányász felhívással fordult a bányák dolgozóihoz. A harc fokozá­sára, a termelés bénítására, a nyilas intézkedések szabo- tálására szólított fel, majd így folytatta: „Alakítsatok har­coló csoportokat” Gyilkoljá­tok a németeket és nyilaso­kat! Támadjátok meg szállí­tóeszközeiket, romboljátok szét az utakat, vasutakat előttük! Vegyétek vissza tő­lük a mi élelmünket. Ragad­játok magatokhoz fegyverei­ket!. .. Sajnos, a nyilas hatalom- átvétel után kibontakozott terror áldozata lett a párt Bányászbizottsága; ezzel a központi irányítás megszűnt. Ez ismét a tatai szénmeden­cét sújtotta, így itt csak sza­botázsakciókra, a gyári és bányaértékek megmentésére futotta a bányászok erejé­ből. TATABÁNYA KÖZELÉ­BEN, Sárisápon azonban ki­bontakozott a fegyveres el­lenállás, amelyet Zgyerka János, a helyi szakszervezet vezetője irányított. A fegy­veres csoport a többször „gazdát” cserélő bányászfa- íuban kapcsolatot teremtett a szovjet egységekkel és a bánya vágatain keresztül ju­tottak el a szovjet csapatok­hoz a német tüzérségi állá­sok vázlatai, majd jelzőra­kéták segítségével irányítot­ták a szovjet tüzérség mun­káját. Az utolsó támadás so­rán maguk is fegyverrel vet­tek részt falujuk felszabadí­tásában. fFolytatjuk) PINTÉR ISTVÁN kásokból 246 volt a tanácsi értékesítésű, 55-öt pedig ipa­ri beruházóknak adtunk át. Elkészült városunk új, 200 férőhelyes óvodája is, ame­lyet az idei esztendő első negyedében vesznek birto­kukba a csöppségek. Jelen­tősen bővültek a lakosság ellátását szolgáló létesítmé­nyek. A Borsodi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat például csak a legjelentő­sebbet említsem — 1300 négyzetméter alapterületű ABC-áruházat adott át. Meg­oldódott az óváros ivóvízzel való ellátása is. — Melyek az idei eszten­dő legjelentősebb fejleszté­sei? — Már az elmúlt évben megkezdődött több, szá­munkra nagyon fontos léte­sítmény kivitelezése, ame­lyet az idén adnak át. Ilyen például a 28 munkahelyes orvosi rendelő, amellyel együtt 210 négyzetméter alapterületű gyógyszertár is épül. Az 1975—76-os tanév kezdetére elkészül Leninvá­ros 16 tantermes általános iskolája, s még ugyancsak az idén átadjuk a Bükkvidéki Vendéglátóipari Vállalat 2000 adagos Gyorséttermét Fokozzuk a lakásépítés üte­mét is. Ebben az évben 360 új lakásba költözhetnek be a lakásra várók. Tovább bő­vül az üzlethálózat, össze­sen 660 négyzetméternyi te­rületen nyílnak kisebb üz­letek, így például könyves­bolt, kozmetikai szalon, ínyencbolt és így tovább. Folytatódik a városi szenny­víz- és ivóvízhálózat építése, új parkokat, játszótereket, utakat építünk. Terveink szerint befejeződik egy 60 férőhelyes bölcsőde és egy 3200 négyzetméter alapterü­letű nagyáruház építése is. T. B. I i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom