Déli Hírlap, 1975. február (7. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-06 / 31. szám
Iskolák - iskolások Meglepődünk, ha olykor írástudatlan emberrel találkozunk. Hogyan, ez még lehetséges? Kérdésünkben nemcsak a korszerű gondolkodásmód rejlik, hanem az elmúlt harminc év oktatáspolitikai eredményeinek hatása is. Ezek az eredmények oly gyors ütemben jöttek, hogy jogosnak érezzük mai türelmetlenségünket. De hát honnan is indultunk? A mai nyolc általános iskolának megfelelő végzettséget 1938-ban évente 34 ezren szerezték meg. Ma 180 ezren fejezik be az átlalános iskolát, s ami ennél többet mond: az iskoláskorűaknak körülbelül kilencven százaléka végigjárva a nyolc osztályt — a tankötelezettségi koron belül. Az iskolák államosítása, tehát 1948 előtt, a tanintézetek négyötöde egyházi kézben volt. Kiszorult belőlük a haladó gondolat, a korszerű pedagógia. Egységes oktatási rendszerről voltaképpen az iskolák államosítása után beszélhetünk. Legújabb kori történetünk krónikásai joggal tartják a felszabadulás utáni művelődéspolitika egyik legjelentősebb állomásának az államosítást. Az ingyenes, kötelező, nyolcosztályos általános iskola tervét már 1945 tavaszán meghirdette a Magyar Kommunista Párt, és augusztusban törvény mondta ki létrehozását. A szakérettségire előkészítő tanfolyamok 1948-ban kezdődtek, ugyanakkor szervezték az esti és levelező oktatást. Mindezt azzal a céllal, hogy megteremtsék az új magyar értelmiséget, megteremtsék a művelődéshez való jog feltételeit. Hogy az új értelmiségre mennyire szükség volt, azt a harmincas évek felsőfokú tanintézeteinek statisztikái is sejtetik. Magyarországon 1937—38-ban mindössze 16 felsőoktatási intézmény működött, körülbelül 17 ezer hallgatóval. És milyen arányban kerültek közéjük munkás-paraszt gyerekek? Földes Ferenc, a kiváló marxista szociológus és pedagógus adatai szerint a negyvenes évek elején az ország lakosságának 56.4 százalékát alkotó szegényparasztság és munkásság gyermekei az orvoskaron 6.2, a bölcsészkaron 5.6. a műegyetemen 5,1, a jogi karon és akadémiákon 4,1 százalékban kaptak helyet. összehasonlításként megemlítjük, hogy 1971-ben a főiskolákon, egyetemeken végzettek 56 százaléka volt munkásparaszt származású. A fejlődéshez egyebek között az oktatási költségek állami térítésére is szükség volt. Az általános és középiskola ingyenességére, s arra, hogy az egyetemi, főiskolai hallgatók jelentős része ösztöndíjban részesüljön. Az oktatás, az iskolák fejlesztésének első szakaszában jelentős eredmények születtek. Az 1961-es iskolareform a problémák jó részét megoldotta, a magyar oktatási rendszert nemzetközileg is a korszerűek közé sorolták. Üjabb évtized múltán, 1972-ben a párt oktatáspolitikai határozatában összegezte az eredményeket, és megjelölte az újabb feladatokat. Az időpontokból is látszik, az iskolai oktatás szüntelen megújulására van szükség ahhoz, hogy a képzés megfeleljen a gyakorlati élet követelményeinek. Ma a magyar oktatási rendszer teljesen nyitott, a továbbtanulásra mindegyik iskolatípus alkalmat ad. Számos intézkedés és társadalmi akció támogatja a tehetséges munkás-paraszt fiatalok továbbtanulását. Szakmunkástanuló és középiskolás ösztöndíjakat alapítottak, lehetővé tették a tehetséges szakmunkások érettségi nélküli egyetemi-főiskolai továbbtanulását. És ugyanakkor érthető türelmetlenséggel akarjuk tovább gyorsítani a folyamatot. Mert nap nap után nagyobbak a követelmények. M n Ma már több mint 250 gyermekkel foglalkozik a Gyermekváros 61 nevelője. Az audiovizuális oktatás mellett zárt láncú televíziós stúdió könnyíti meg a gyermekek tanulását és tanítását. A szabad idő hasznos eltöltését tucatnyi szakkör és gazdag könyvtár biztosítja. Katonák szaralóversenye l.íl'TTTlt A miskolci Fegyveres Érők Klubjában tegnap délután rendezték meg néphadseregünk magasabb egysége tizenöt katonájának részvételével a József Attila szavalóverseny középdöntőjét. Jellemző katonáink érdeklődésére, hogy az alegységeknél és egységeknél korábban lebonyolított elődöntőkön összesen 431-en vettek részt. Kárpáti László főtiszt, a magasabb egység politikai osztályának helyettes vezetője üdvözölte a részvevőket és a katonai ifjúsági klubok vezetőiből álló közönséget, majd az előbbiek József Attila és egy ma élő költő egy-egy versét tolmácsolták. Közben az egyik alakulat irodalmi színpada „Gyászkoszorú József Attila emlékére” című összeállításával gazdagította a ruár 13-án Budapesten megrendezésre kerülő további vetélkedőn. Ennek győztesei később a tévében is közvetítésre kerülő döntőben a polgári foglalkozású szavalók- kal küzdenek meg az országos helyezésekért. Az említett irodalmi színpad ugyanakkor a forradalmi ifjúsági napok rendezvényei sorában több alakulatnál bemutatja igen hatásos műsorát. T. I. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Melódiákoktól. — 14.00: Utak. Hangjáték. — 14.20: Pász- lordalok. pásztortáncok. —14.35: Bartók: Gyermekeknek — III. füzet. — 15.00: Hírek. — 15.10: Kóruspódium. A kecskeméti pedagógus énekkar énekel. — 15.21; Peter Schreier énekel. — 15.40: Anyanyelv vagy anyanyelvek? Angyalosl László műsora. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05; Hidas—Gál: Régimódi ének — kantáta. —16.11: Népzene. — 16.30: Befalazott Kincsek. Nagy Piroska műsora. — 17.00; Hírek. — 17.05: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának új felvételeiből. — 17.34: Hallgatja a hallgató? Rapesányi László műsora. — 17 59: Grace Bumbry és Jussi Björling énekel. — 18.48: Miért igen, miért nem? Zenéről — tíz percben. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Kritikusok fóruma. — 19.35: Sanzonlexikon. — 20.28: ..Hadüzenet nélküli” béke. Dokumentumműsor a Közel-Kelet- röl. — 20.58: Hírek. — 21.01: Színes népi muzsika — 21.39: Holnap közvetítjük . . . — 22.00: Hírek. — 22.15; Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Liszt-emlékek a Zeneakadémián. — 23.10; Táncdalainkból. — 21.00: Hírek. — 0.10— 0.25: Bruckner-kórusművek. Petőfi rádió; 12.00: Rimszkij- Kors-'akov: Seherezade — szvit. — 12.43; Nyíregyházi stúdiónk jelentkezik. Munkásarcok Szat- márból. — 13.M: Hírek. — 13.03: Tannhäuser. Részletek Wagner operájából. — 1345: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Ifjúsági randevú — kettőtől ötig. . . — 17.00; Belépés nemcsak tornacipőben: Az Ifjúsági Rádió sport- órája; — 13.00: Hírek. — 18.10: Csak fiataloknak! — 19.13: Latin-amerikai históriák. A XIX. század modern Chilét akart. . — 19.32: Oj könvvek. — 19.35: Jó estét, gyerekek! — 19.40: A dalirodalom remekei, m. rész. Jevgenyij Nyeszterenko hangversenye. — Közben kb. 29.15— 20.35; Esti Krónika II. — kb. 21.15: A titokzatos gyors. Hang- jaték. — Kb. 22.17; Verbunkosok, népdalok. — 23.00: Hirek. — 23.15: Ránki György; Cirkusz — fantasztikus álomjelenetek 5 képben, előjátékkal. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsorismertetés — hírek. — 17.35: Emberek a gépek mellett. A miskolci távbeszélő központban. — Szívesen hallgatjuk... — 18.00: Borsodi Tükör. (Ifjúsági és mü- velödéspolitikai kérdésekről tárgyalt ma a Miskolc városi Tanács V«-*, óhajtó Bizottsága; Tanév közepén a Zalka Máié Gépipari Sz-.k-—.^iskolában; Az 1975. évi u.o^jci egeszségneve- ie;r f-i_d-.iji.rol; A mezőgazdáig: aoiiy . aónap eseményei.) — 18.15; ián-ház — Sebőéknél. — lijűsági kórkép. Ifjúsági utazások. — Beat-kedvelóknek. Televízió, i. műsor; 17.13: Műsorismertetés. — 17.15; Hírek — 17.20: Tizen Túliak Társasága. — 18.15: Telesport. — 18.40- .Mi es a nagyvilág, m. rész: Az idő több mint pénz. — 19.15: Esti mese. — 19.30. Tv-hírado. — 20-00: Egy óra múlva itt vagyok Tévéfilmsorozat XIII. Szökevények. — 21.10; Ólombetűé vallomások. Dokumentumfilmsorozat. Vető József, a Tükör tóit főszerkesztője vall életul- jároL — 22.20: Tv-hiraűó 3. Televízió, 2. műsor; 20.00: Műsorismertetés. — 20.01: Nincs nalam boldogabb... Szovjet portréfilm Tatjana Smiga operetténekesnőről — 20.45; A lézersugár. NDK ismeretterjesztő film. — 21.00: Tv-hiradó 2. — 21.20: Dombaj — hegyek és le* genciak. Szovjet rüvidfihn a Kaukázus hegyeiről. — 21.35: Századunk zenéje. Stravinszkij; A katona története. — 22.05— 22.35: Városok és művek. NSZK filmsorozat, v, rész; Metztől Lyonig., Szlovák televízió; 17.00: Pozsonyi híradó. — 17.15: Fecske Irjusigj magazin — 13.00; A lazerka stúdió műsora. — 19.00* Hiradó. — 20.00: Minek a hűség? Tévéjáték. — 21.25: Híradó. Miskolci Nemzeti színház (7) • Haramiák. Madách bérlet. Kiállítások; Herman Ottó Múzeum (10—18); Ember es munka. — Szlovákia népművészeté. — Herman Ottó Emlékház (10—18) : Herman Ottó élete és munkássága. — Miskolci Galéria (10—18): Kondor Béla emlékkiállítása. — Miskolci Képtár (10—18): Magyar festészet a XX. században. — Kossuth Művelődési Ház (10— 18): Balla Demeter fotókiállítása. — Vertei Beatrix reklámgrafikái. programot. A bíráló bizottság — amely Illés Tsti'ánnak, színHázunk'’ főrendezőjének elnökletével végezte munkáját — három szavaiét talált méltónak arra, hogy részt vegyen a feb141 perc K betejezetlen mondatból b£ke A NÉGY MUSKÉTÁS Szí. francia film Kezdes; 14, hu# és 8 órakor. híradömozi Folytatólagos vetítés de f9 órától Ü2 óráig. Egységes 3 forintos helyár! Öt hónap 19A5-ből A világháború hangjai A győzelem állomásai: hangképek, dokumentumok a második világháború döntő csatáiról, Sztálingrádtól Berlinig. Közben volt egy háború: a második világháború előtti és utáni évek rajza. Megemlékezés A győzelem negyedszázados jubileumán; 1944, március 19. és október 15., a rádióban ... Emlékezetes soroltatok, egyedi műsorok, valamennyi a szerkesztőjük: dr. Boros János hozzáértéséről, történelmi ismeretéről, szenvedélyes kutatómunkájáról tanúskodik. Hallani — izgalmasabb — Mostani sorozata a Harminc év múltán. Milyen jellegű ez? — Bemutatjuk az 1945-ös Európát, a hadihelyzetet, a hangulatot, a bontakozó új élet csíráit. Május 8-tól, a győzelem napjától visszaszámlálva öt hónap 8. napjának és környékének történetét elvenítjük fel. — Filmsorozatok is idézik ezt az időszakot. Nem „ve- télytársa-”e a rádiónak a mozgókép? — Ügy vélem, nem. Természetesen könnyebb a filmszerkesztő dolga, hiszen a korabeli felvételek a maguk naturalizmusában érdekfeszítők. Amikor azonban egy joviális polgár kezd beszélni emlékedről, látványa bennem mindig megszakítja az élmény folyamatosságát. Ha az ember csak hallja a dokumentumokat, képzelete ülteti körül képekkel. Hallottam már olyan véleményt, hogy a náci zászlók, hadijelvények lerakása a Kreml falához, a díszmenetben felvonuló katonák - lépésének zajával, a földre hulló fémek csörrenésável valaki számára mindig izgalmasabb, felka- varóbb élményt jelentett, mint ugyanez filmen megelevenedve. Párbeszéd a svájci határon — Hogyan készültek, mit sikerült szerezniük? — Augusztusban kértük meg a külföldi archívumokat és tudósítóinkat, küldjenek, gyűjtsenek felvételeket. Sok érdekes, eddig nem hallott hangszalag futott be. 1945 április utolsó napján Svájc határán rögzítettek egy svájci határőr és egy német tiszt között lezajlott beszélgetést. A német tiszt — feladva a rábízott város védelmét — egységével együtt Svájcba kívánt menekülni. A határőr két feltételt szab: rakják le a fegyvert, és amint mód nyílik, hagyják el az országot. A tiszt beleegyezik, aztán hallani a ledobált fegyverek zörgését, a határon átvonuló katonák lépésének dobogását. Az egyik legszebb felvétel az olaszoktól érkezett: egy városban folyik a harc, dörögnek a fegyverek, emberek kiáltoznak, stb. A hangulat valamiért éjszakát sejtet. Egyszercsak — minden harcizaj felett — ércesen, nagy nyugalommal kilencet üt a toronyóra, mintha az idő végtelenségét jelentené. Magam is jártam külföldön, válogattam, kutattam, így bukkantam rá Bécs- ben Ferenc József hangjára. Sok felvételt kaptunk Svédországból: interjúkat a koncentrációs táborokból érkezett foglyokkal, akik . között, honfitársunk is akadt. Prágából érkezett az a szalag, mely Jan Masaryknak, az emigránsok előtt elmondott beszédét őrzi. Jelenleg rendszerezzük, fordítjuk a rengeteg hangemléket, melynek szinte minden méterén akad érdekes, meglepő, sosem hallott. Már a feldolgozásban is van valami izgalmas: mi f vagyunk az emberiségnek az az első része, akik nem-s-1; írásokból, más emlékekből ismerhetjük meg a történelmet, de hallhatjuk, láthatjuk is múltunkat. SIMON EMIL Művészeti életünk két kiváló alkotója, Déry Tibor és Fábri Zoltán ajándékozta meg a magyar közönséget (reméljük, később külföldre is eljut a produkció) az utóbbi időszak egyik legrangosabb filmjével. A regény, mely a történet alapjául szolgál, a magyar irodalomtörténetben már-már fogalommá vált. De megjelent több idegen nyelven is, üzenetet víve a harmincas évek Magyarországáról. Lukács György 1951-ben így méltatja Déry regényét: „A Befejezetlen mondat-tal, a Parczen Nagy család sokoldalú, mély, átfogóan tipikus ábrázolásával vonul be a világirodalomba az imperialista korszak magyar kapitalista társadalmának képe, egész szörnyűségében, társadalmi és emberi ellentmondásaival . .. Déry regényeit az emeli világirodalmi színvonalra, hogy rendkívüli ember,- probléma- és helyzet érzékenysége ugyancsak rendkívül evokatív erővel párosul.” A film rendezője egyik nyilakozatában elmondja, hogy megjelenésétől kezdve ismeri és szereti a regényt, Fábri életművének ismeretében nem nehéz kitalálni, hogy miért választotta ez az „egytémájú rendező” Déry művét. Semmiképpen nem arról van szó, hogy az élő klasszikusként tisztelt Dérynék adózni akart a filmművészet egyik reprezentánsa. Déry évlizedekkel ezelőtt feltett kérdései ugyanis egyáltalán nem veszítették el aktualitásukat. A rendező így indokolja választását: „Életünket egyre bonyolultabb összefüggés-rendszerek szövik át, nehezebb a tájékozódás, az eligazodás.” Világos, hogy Fábri a Befejezetlen mondatban megírt sorsok, társadalmi mozgástörvények ábrázolásával akarja bizonyítani a korábbi filmjeiben is annyiszor kimondott igazságot: lehet és érdemes vállalni — olykor csak véletlenül ránk szakadt — terheket, kötelezettségeket. önmagunk emberségének is tartozunk ezzel. Nádasy László ezt írja Fáb- riról: „Általában olyan hősöket választ, akik gyarló, hétköznapi emberek, de bizonyos határhelyzetekben — néha önmaguk számára is váratlanul — egyszerűen képtelenek rongyemberré válni.” Parczen Nagy Lőrinc a harmincas évek Magyarországának sajátos társadalmi közegében keresi az értelmes emberi cselekvés lehetőségeit. K/. a folyamat alkalmat ad a nézőnek arra. hogy megismerje nemcsak a kor szellemiségét, hanem azokat a típusokat is, melyekbe bele- sűríttetett,. a kor szinte ösz- szes erkölcsi, filozófiai világnézeti tartalma. Semmiképpen sem szabad tehát a regényt — mint történést — számon kérni a filmtől, sokkal inkább a történet tanulságaira kell figyelni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy valamiféle példázatot kapunk csupán. A film figurái nagyon is élők és egyónítettek, de olyan alkotó mozgatja őket, aki jól ismeri a társadalom mozgás- törvényeit, s így válhat Déry szerzőtársává, olykor tovább is gondolva sorsokat, történéseket. Nagyon reméljük, hogy ez a 141 perc, melyet Ülés György (képi), Vukán György (zene), s a kitűnő szereplők. Bálint András, La- ünovits Zoltán, Bisztrai Mária Csomós Mari és mások — a rendezői szándék szolgálatában — emlékezetessé ,?-mek. újabb rét igékét nyer meg mind Déry Tibor olvasóinak táborába, mind a magyar filmművészet számára. (gyarmati) 141 PERC A BEFEJEZETLEN MONDATBÓL I—H. Szí. magyar íilm. Dupla lielyárl 16 éven lelülieknek! Kezdés; 2 és i# orakor. HEVESY IVAN FILMKLUB WEST SIDE STORY I—H: Szí. amerikai fim. Dupla helyár! Kezdés: 5 órakor. FÁKLYA T1BBS ÉS A SZERVEZET Mb. szí. amerikai íilm. Felemelt hely ár! Kezdés: 15 es 17 órakor. PETŐFI az Élethez tül sok Szí. íraneia fém. 1# éven lelülieknek! Kezdes; id és 17 órakor. SZIKRA HOSZAKADAS Szí magyar Lm. Kezdés: 5 es 7,urakor TÁNCSICS A MA1TEI-UGY Mb. szí. olasz Íilm. Kezdes: 5 és 7 orakui TAPOLCA-ADY ULZANA Mb. szí. NDK fii*. Kezdés. 7 órakor. HÁMOR REJTETT FORRÁS Mb. csehszlovák ii... Kezdés: 6 órakor. PÉNTEK Kossudi rádió; 8.00: Hírek. — 8.05; Műsorismertetés. — 8.15: Budapest es a vidék kulturális programjából. — 8.22; Klasszikus operettrészletek. — 9 oO: Kovács János télikabátja. Rádiójáték. — 9.20; Népdalok. —9.53: Lottósorsolás! — 10.00: Hírek. — 10.05; Iskolarádió. Énekóra. Tanuljunk magyarul! — lo.so: Édes anyanyelvűnk. — 10.35: Beethoven; A-dűr szonáta Op. 2 — 10.59: Lottóeredmények. — 11.00: Orosháza ..arcai”. Zeley Lászró Írása. — 11.10: Lucia Stanescu és Zurab Andzsapa- ndze énekel. — 11.49; Könyvszemle. Petőfi rádió: 8.00; Hírek. — 8.05; Zenekari muzsika. — 9.00: Hirek — 9.03: Ezeregy délelőtt. — 9.53: Lottósorsolás! — 10.00: A zene hullámhosszán. — Kug- ben 10.59: Lottóeredmények. — 11.00: Hírírk.
