Déli Hírlap, 1975. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-05 / 30. szám

Egy emlékidéző felvétel. Akkor készítette fotóriporterünk, amikor a Gárdonyi ifjúsági parkját megnyitották. A hűvös, esős idő ellenére szép számmal jelentek meg a fiatal vendé­gek. Köztük azok is, akik részt vettek az ifjúsági park épí­tésében. Írógépszalag, ragasztó Hiánycikkek A vásárlók és a vállala­tok anyagbeszerzői az utób­bi időben egyre többet pa­naszkodnak, hogy a papír- és írószerboltokban sok áru szerepel a hiánycikklistán. Így például sehol sem lehet kapni írógépszalagot, tubu­sos és kisüveges ragasztót, bankjegyragasztót, félíves rajztáblát, borítékot. Telefo­non érdeklődtünk Fábri Ist­vántól, a PIÉRT kereskedel­mi igazgatójától, aki a kö­vetkezőket mondotta: — Tudott dolog, hogy e hiánycikkek többsége vagy tőkés országból származó alapanyagból készül hazánk­ban, vagy pedig tőkés im­portból szerezzük be a kész árut. Bizonyára mindenki előtt ismeretes, milyen gond­jaink vannak most a tőkés világpiaci áremelkedésekkel kapcsolatosan. Január első napjaitól állandó tárgyalás­ban vagyunk a Bel- és Kül­kereskedelmi Minisztérum- mal, s mindent megteszünk annak érdekében, hogy mi­nél előbb a vásárlók ren­delkezésére alljanak ezek az árucikkek. Addig is a vá­sárlók türelmét és megérté­sét kérjük. kítják ki a város arborétu­mát. Az alapot a múlt év őszén elültetett facsemeték képezik, melyeket Szombat­helyről vásárolt a város. A Nehézipari Műszaki Egye­tem 640 diákja körülbelül 664 ezer forint értékű mun­kát végzett az építőtáborok­ban. Építőtábor az Avason? Tavaly sokat írtunk a „Fia­talok Miskolcért” — Miskolc a fiatalokért" mozgalom leg­nagyobb szabásúnak ígérke­ző vállalkozásáról, az Ava­son létesítendő ifjúsági kul- túrközpontról. Ahol csak megfordultunk a szervezők társaságában — üzemi fia­talok, szakmunkástanulók, diákok körében —, minde­nütt azt tapasztaltuk, hogy jó ötletekben és tenniaka- rásban nincs hiány. Nos. a fiataloktól hallottak java része megfogalmazódik majd a tanulmánytervben is, mely várhatóan az év második felében készül el. A KISZ városi bizottsága — optimis­ta módon — azt reméli, hogy az idei nyáron építőtábort szervezhetnek és hozzálát­hatnak az avasi kultúrköz- pont kivitelezési munkájá­hoz. A terület egy része már ki van sajátítva, és itt a kü­lönböző sportpályák terüle­tének előkészítésével kez­dődhet a munka. (békés) Összegezték a „Fiatalok Miskolcért — Miskolc a fiata­lokért" mozgalom múlt évi eredményeit. Sok más mellett számba vették azt is, mit tettek fiataljaink a város szépíté­séért, építéséért. az apróságok. Az itt elhe­lyezett kicsinyek szülei há­lásak lehetnek annak a 16 ezer fiatalnak is, akik a kommunista műszakokban teljesített munkájuk ellen­értékét — összesen 3,3 millió forintot — ajánlották fel óvodaépítésre. Külön dicsé­retet érdemelnek az Avas Bútorgyár KISZ-fiataljai, if­júsági szocialista brigádjai, akik társadalmi munkában készítették el a gyermekin­tézmény berendezését. Részt kívánnak venni a fiatalok a második jubileumi óvoda építésében is. Erre azonban csak az idén kerülhet sor, mivel a kisajátítás elhúzó­dása miatt némi késedelmet szenved a beruházás. A parkerdő-programért Ott voltak fiataljaink a Tapolcát ölelő hegyoldala­kon és a csanyiki Majális­parkban is, hogy két kezük munkájával segítsék a park­erdő-program végrehajtását. Rájuk gondolhatunk sok sze­retettel akkor is, amikor majd árnyat adó lombot ereszt az a sok ezer facse­mete, melyet az új lakótele­peken és a Hejő-patak part­ján ültettek el. A fásítási program az idén folytatódik, hiszen a Hejő mentén ala­A DH várospolitikai fóruma Fiatalok Miskolcért Az avasi kultúrközpont Mikor kezdik a munkát? ♦ A felsővégi fonó. (Solymos László felvétele) Nagymamák és unokák egy szólamban Tardonára szállt a páva... A Bükk északi lábánál el- szomszédok és komák, s fel­terülő mintegy 1300-as lélek­számú Tardonán, ahol Jókai bujdosó hónapjait töltötte, híven őrzik a fonóházi játé­kokat s a több százévesen is fiatal népdalokat. A régi hagyományok fel- elevenitője Lovass Albert, a helyi általános isi.ola fiatal pedagógusa. Maga is tardo- nai születésű. Örökölte az it­teni szokásokat és dallamo­kat. ' — Alig egyesztendeje ala­kult a csoportunk. Helybeli asszonyok és erdei munká­sok, bányászok a tagjaink, lelkesen járnak a próbákra és őszintén örülnek egy-egy sikernek. — Sokfelé szerepeltünk már, s irigykednek is a fa­lubeliek, pedig eleinte azt m> dogatták: vén bolondok, mit ugráltok- a" tíultürhSzban naphosszat. Most már ők is látják az eredményt — szól közbe Juhász Józsefné. — Lelkes, szeretetreméltó ez a kis csoport — mondja Vass Lajos karnagy, a Re­pülj páva-sorozat n.sztora.— Néhány dallam és szöveg- változatuk figyelmet érdemel. Nagy örömmel jöttem ide, hiszen avatott ápolói és új- rateremtői a nép művészeté­nek. ■ ■ A kultúrházban több mint kétszázan gyűltek össze. Fej­kendős és berlineres öregasz- szonyok, fiatalok farmerben, szakállasán, az emberek pe­dig kucsmában és rámás csizmában. Mikor felmegy a függöny, s megjelenne'.: a Hamarosan kapható az új KRESZ Az 1976. január 1-én élet­be lépő új KRESZ hamarosan a Magyar Közlönyben lát napvilágot. A közlönyt a Ma­gyar Autóklub helyi szerve­zete nagy példányszámban megrendelte, s 8,50 forintos egységáron a Szemere u. 16. sz. alatti klubirodán meg le­het vásárolni. A klub több olyan összejövetelt is szervez, amelyen szakembe ek magya­rázzák majd az új KRESZ egyes részeinek helyes értel­mezését. Hasonló előadásokat szervez a TIT-tel közösen a Borsod megyei Közlekedés- biztonsági Tanács is. Lapunk­ban rendszeres tájékoztatást •dunk az előadások helyéről, I'lSpontjáróL hangzik az egész falu által ismert és énekelt sok-sok dallam. legszívesebben az egész tererr együtt zendítené. Énekelnek, táncolnak. A negyven-hatvanéves asszo­nyok, rakott piros szoknyá­ban. díszes ingvállban, köté- nvesen, gyöngysorral a nyak­ban, a nyugdíjasok és negy­venévesek, bányászok, erdei munkások rozmaringos. hát­racsapott kalappal, mellénve- sen. fényt ragyogtató csiz­mákban. Ropják, pörgetik a híres tardonai csárdást, bokáznak, hujjogatnak, a fonó jelenet­ben pedig viccelődnek, sze­relmeskednek, s ölre mennek, mint tizenöt évvel korábban, amikor még szombati szóra­kozás, esemény volt a fonó­ház, az al- és felvégiek el­lenségeskedése, rivalizálása. Vass Lajos pedig a tőle mea szokott kedvességgel és értelemmel vezeti, irányítja a műsort, s közben hasznos ta­nácsokkal is segíti, s a nép, a zene. a művészet szeleteié­re „szoktatja" a jelenlevőket. Késő éjszaka van, de a kintrekedtek még olt ku­kucskálnak a kulcslyuknál, toporognak és hallgatóznak a február eleji hidegben. Tardonára szállt a páva. Megcsillogtatta színpompás tollazatát. Együtt örült, éne­kelt a falu. Nagymamák és unokák egy szólamban. Május 1-én nyitották meg és már az első nyáron ked­velt szórakozóhellyé vált a Gárdonyi Géza Ifjúsági Ház mellett levő Ifjúsági park. A városi tanács jelentős anyagi hozzájárulással se­gítette a régen dédelgetett terv valóra váltását, de a középiskolás diákok, ifjú­munkások, kiskatonák is de­rekasan kivették részüket a tereprendezési, kertészeti munkákból. Tábor a Mályi-tóoál j Hozzáláttak a Mályi-tónál épülő KISZ-vezetőképző tá­bor építéséhez is, de a mun­kálatok egy része még hátra van. A tervek szerint az idei nyáron avatják fel a szép környezetben levő tábort. Öröm volt látni, milyen sok fiatal vett részt a tava­szi nagytakarításban város­szerte. Csak az Avason több mint kétezer társadalmi munkaórát teljesítettek. Ki­tisztították a csapadékcsa­tornákat, lekaparták és ösz- szegyűjtöttél: a hegyoldalról az avart és azt a sok szeme­tet, amit — sajnos — a ki­rándulók maguk után hagy­nak. , Az avasi jubileumi óvodát december 3-án, a város fel- szabadulásának 30. évfordu­lóján birtokukba vehették BERENCSY SÁNDOR Fejezetek a magyar antifasiszta ellenállás történetéből XV. Magyar partizánok szovjet és lengyel földön A SZOVJETUNIÓBAN ÉLŐ magyar kommunista emigránsok egy része azon­nal fegyvert fogott a szovjet haza védelmére, más részük pedig azon fáradozott, hogy — ha közvetett módon is — segítséget nyújtson a ma­gyar ellenállási mozgalom­nak. 1941 szeptemberében kezdte meg adásait a Kossuth rádió. Hullámhosszán a ma­gyar kommunisták naponta többször is szóltak népünk­höz, és a közös harcra moz­gósítottak. Az első magyar hadifogoly-szállítmányok megérkezése után megszer­vezték az antifasiszta hadi­fogoly-iskolákat, s kiadták lapjukat, az Igaz Szót. Rend­szeresítették az úgynevezett frontpropagandát, hogy mi­nél több — a keleti frontra küldött — magyar katona értse meg, ki az igazi ellen­ség. Már 1942—43-ban sok magyar katona akadt, aki hajlandó volt együttműköd­ni a szovjet partizánokkal, s mind többen álltak közé­jük. 1943-ban, a 2. magyar hadsereg voronyezsi veresé­ge után egymás után ala­kultak antifasiszta hadifo­goly-iskolák: Krasznogorszk, Juzsa, Talica, Zbarazs, Sztrij, Sztanyislav, Fasztov, Darnyi- ca környékén működtek az ismertebbek. Ezekből kerül­tek ki azok a partizánok, akik már a Szovjetunió te­rületén bekapcsolódtak a partizánharcba. Igen sokan közvetlenül a magyar kato­nai alakulatokból álltak át a partizánokhoz. Ezért talál­kozunk a magyar partizá­nok százaival a brjanszki er­dőkben. valamint Ukrajná­ban. A Kovpak, Szaburov, Fedorov, Naumov, Jemlju- tyin, Versigora vezette par­tizánbrigádok jelentéseikben nagy elismeréssel szólnak a magyarok helytállásáról, bá­torságáról. A Bjelorusszia területén harcoló szovjet partizánosztagokban is több mint félszáz magyarral ta­lálkoztunk. A LEGENDAS HÍRŰ szov­jet partizánparancsnok, Kov­pak írta magyar partizánjai­ról: „Felderítő osztagaink 1943 tavaszán Kijev alá ju­tottak. Felrobbantották a hi­dakat az ellenség legfonto­sabb út- és vasútvonalain... A mtogyar elvtársak a had­művelet csaknem valameny- nyi akciójában részt vettek. Bátorságukkal és merészsé­gükkel különösen kitűntek az első század magyar utá­szai. Az utunkat keresztező folyókon ezek a magyarok nemegyszer kimondhatatla­nul nehéz körülmények kö­zött, az ellenség heves tüze közepette, műszakilag gyor­san és jól biztosították az átkelést.” Tóth József hősi halált halt magyar partizán jegy­zetfüzetében olvashatj uk: „Én büszke vagyok arra, hogy a magyar nép fia va­gyok. Az a nagy tisztesség és szerencse jutott osztály­részemül, hogy védelmére kelhetek második hazámnak. Oroszországnak. Az ő ellen­sége — a mi ellenségünk. Oroszországért harcolva kö­zelebb hozom a magyar nép felszabadulásának napját. Milyen kár, hogy nem min­den honfitársam érti ezi meg... eljön az idő, hogy megértik: Oroszország nél­kül Magyarország szabaddá válása lehetetlen.’ Mélyen internacionalista és látnoki szavak.. A MAGYAR PARTIZÁ­NOK egy része szovjet föld­ről eljutott lengyel terüle­tekre is. Rácz Gyű'a csoport­ja Satanovszki lengyel ezre­des partizánjai között har­colt. Az itt töltött nehéz, de felejthetetlen napok emlékét örökítette meg az ezred lap­jában a később hősi halált halt Szőnyi Márton: „Kö­szönettel fordulunk felétek, lengyel barátaink, mivel na­gyon sokat tanultunk tőletek a nehézségek és harcok ide­jén.” Külön említésre méltó, hogy 1944 augusztusában, a varsói felkelés idején az e térségben állomásozó magyar katonai alakulatok anti­fasiszta érzelmű katonái fegyverrel támogatták a fel­kelőket, az üldözötteket pedig elrejtették. A német had­vezetés ezért még a felkelés alatt leváltotta és elszállít­tatta a Varsó körül elhelye­zett magyar katonai egysége­ket. 1944 TAVASZÁN ÉS NYA­RAN új szakasz kezdődött a Szovjetunióban harcoló ma­gyar partizánok életében. Egy részüket a kijev-szvja- tasinói partizánképző tábor­ba vonták össze és megkez­dődött annak a mintegy 300 — részben a partizánhar­cokban már részt vett, rész­ben az antifasiszta iskolák­ról érkezett — magyarnak a felkészítése, akik a kikép­zés után magyarországi be­vetésre indultak. A kiképzés 1944 augusztusára jórészt be­fejeződött a vegyes állomá­nyú, szovjet és magyar par­tizánokból álló szervező cso­portok Magyarországra, il­letve a vele szomszédos or­szágokba történő bevetése. (Folytatjuk) PINTÉR ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom