Déli Hírlap, 1975. február (7. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-25 / 47. szám
Várakozás közben Jegyzetek az orvos várószobájában — Második hónapja már... — Én két hete csak, de sok ez is ... Papír zizeg. Ki-ki a kezében tartja a maga paksamé- táját. hátha a következő pillanatban őt szólítják. Betegek világa. Felül vizcgálati nap egy orvosi rendelőben. * Felülvizsgálat. Valamiféle drukk? Vizsgálat és éppen ezért drukk is. Egy fiatalember a térdét próbálgatja. Rugózik, sziszeg, de próbálja újra. Nehéz köhögés üzen a télvégi hűlésekről a sarokból. Előttünk a tavasz. Az orvosi váró kitágul. Az ablakokon nem süt be a fény, de a kinti napsütést magunkkal hozzuk így is. És ilyenkor nem bosz- szant úgy a várakozás, a kis ügyeskedés, amellyel minket előznek. Nem rémít az idős nénik és bácsik rettenetes betegségekről előadott rémtörténete sem. Ügy írom, ahogyan volt: a szokottnál jobb kedvűvé sikeredett ez a felülvizsgálati nap. * — Nekem elég. Én megmondom nekik ... — Én nem bánnám, ha kapnék egy hetet még. Ott Brigádvezetők tanácskozása Sajóbábonvban • A szocialista brigádmozgalom eredményeiről tanácskoztak ma Sajóbábonyb^an az Észak-magyarországi Vegyiművek brigád vezetői. Juza Károly, a vállalat igazgatója ismertette a XI. pártkongresszus és felszabadulásunk jubileuma tiszteletére kibontakozott munkaverseny eddigi eredményeit. Értékelte, hogyan teljesítették vállaló-, saikat a vegyiművek kollektívái. Ezt követően a résztvevők meghatározták a további feladatokat. Minden családta van a kertem, munkálatiam Vizsgáinak bent? Ezúttal is. Mert mi emberek sem vagyunk egészen egyformák, de mintha a lassan mögöttünk való tél múl- t'val jobb lenne az ember. No nem azért, mert nem ügyeskedik senki, de ez a sajátos környék, a csupa új házas Bá'.onyibércen általában és döntő többségben munkásemberek lakiak. Az orvos, ahogyan minden orvos szükségszerűen, szo- ciográfus is. Sorsokba lát. Mit mondanak el itt a sorsok? * Lobogó hajit, húszéves segédmunkás. Májgyulladással i. tekig kórházban feküdt. Most pihen még. — A klubba se mertem betolni a képem, amióta nem dolgozom. Olyan ez, mintha ingyen élne az ember. Azt mondták, n ár mehetek... Kovács az LKM-ből, túl az ötvenen: — Egy hétig csak szuszogtam az ágyban, de már a türelmetlenség éget, hogy mi van odabent. Még öröm is volt, hogy néhány namg nem csörög a vekker. Ma már hiányzik . .. Sziszeg, ahogyan mozdul. Jóízűt káromkodik, aztán önmaga kínján neveti el magát: — Hévízre ' üldének három hétre. Tizenkét éves korom óta dolgozom. Mintha a világból esne ki az ember... * Ember sokféle van. Olyan is, aki ügyeskedik. Van, aki 'ühöngve. van. aki sírva jön ki, mert néhány nap kellett volna még: — Vizsgál az orvos... Kint beszélget a váróterem : — Épít a l'iam ... — Én mondtam neki, hogy minek, de eg” ócska Trabantot reperál... — A klubba se merem betolni a képem .. . Érdemes bejárni a környéket is. A sátortetős, összkomfortos házak utcáit, ezt a mindennap valamivel gazdagabb környéket, ahol a szociológus se jegyezhetne fel mást, mint amit a várószoba hangulata őriz. Beteg emberek, akik kiestek a világból? Emberek, akik betegek voltak és türelmetlenek, ha kiesnek a világból. Másutt is így van? Hiszem, hogy minden rendelőben ugyanígy. Emberek vagyunk s éppen azáltal gazdagok. hogy néhány nap után már nagyon tud hiányozni a hajnalban íelberregő vekker. BARTHA GÁBOR Negyedszázad — egy helyen „Szikra Lgcí Laci bácsi 1936-ban jelentkezett hentestanulónak a diósgyőri Sie- gel-féle mészárszékben. Két- három hónapot töltött el csak ott, de ennyi idő is elég volt ahhoz, hogy — mert gyors volt, mint a pattanó szikra — ráragadjon a „Szikra Laci'’ elnevezés. A gyerekből azóta Laci- bácsi lett. aki — április 24-én lesz ennek a pontos évfordulója — negyedszázaddal ezelőtt vette át a Búza téri csarnokkal szemközti hentesüzletei. Azóta is ebben a boltban dolgozik. — Ma is büszkeséggel tölt el — meséli —. hogy az államosítást megelőző „diósgyőri korszakomból” még mindig megmaradt kilenc törzsvendég. ök azóta is hozzám járnak vásárolni Diósgyőrből. Bizony, sokszor hívtak visz- sza a diósgyőriek, de én megszerettem a környéket, a vásárlókat. Annak idején hárman voltunk a boltban, ma tucatnyian, s a forgalom is több mint duplájára nőtt. Az járja a hentesek között, hogy jó boltvezető csak az lehet, aki végigjárja a ranglétra minden fokát. Rich- valszki László is vágólégény- ként kezdte, de még viszonylag fiatalon, mindjárt a fel- szabadulás után, boltvezető rieYj. .Csak amióta itt yan a *Zsolcai kapui üzíéWeri, legalább 26' ezer mázsa húst dolgozott fel s adott el. — Minden boltvezetőnek vannak rigolyái. Az enyéim: a korán kelés, a tisztaság, a g;> őrs és jó munka, az udvarias kiszolgálás. A tisztaság pedig alapvető követelmény nálam. A tőke legyen mindig olyan tiszta, mint a gyúrótábla! S még) valamire nagyon büszke vagyok: a 215 év alatt egyetlen egyszer sem találtak nálam , semmi hibát az ellenőrök, leltározók. „ Huszonöt év alatt a munkatársak is változtak Rich- valszki László körül. Igaz, Herpai Béláné pénztárossal már -22, Juhász István üzletvezető-helyettessel pedig, aki tanuló is itt volt, 15 éve dolgozik együtt. Jól összeszokott kollektíva, eredményesen működő szocialista brigád alakult ki a boltban, amely egyébként éppen a napokban született újjá. Már az új húsüzem nagyobb termelésére, számítva .alakíttatta ki a -kojrábbtnál ízebfe üzletet a "vállalat. — Mindig azt mondtam — vallja Laci bácsi, a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat és a Belkereskedelmi Minisztérium kiváló dolgozója —, hogy a hús- és hentesáru önmagáért beszéljen. Az átalakított üzletben ennek adott a lehetősége. Arról nem is beszélve, hogy öltözőket. korszerű hűtőpultokat is kaptunk. Tóleső érzéssel indulhatok neki a második negyedszázadnak ... Ny. I. jje Nőnapra nevelik a tulipánt. (Ágotha Tibor felvétele) g másképpen szólítja Bevált j ★ Külszíni szénfejtés. Pécs keleti részén, a felszín alatt néhány méterre mintegy 4—4.5 millió tonna szénvagyon húzódik. A Mecseki Szénbányák Külfejtési Üzeme az idén ebből 348 ezer tonnát termel ki, amelynek egy részét a pécsi Hőerőmű használja fel. A bányaüzem dolgozói — hasonlóan a bánya melyén dolgozó társaikhoz — részt vesznek a kong- | resszusi munkaversenyben. Vállalták, hogy a tavalyi tervhez * képest 20 ezer tonnával több szenet termelnek ki, takaré- koslcodnak a gépeket üzemeltető gázolajjal, és csökkentik az önköltséget. Kép a külszíni fejtésről. (Bajkor József felvétele) Maavar kiállítás Sao Paulában Milyen műszaki megoldásokkal. gépekkel kapcsolódhat be hazánk a távoli Brazília ipari-gazdasági fejlesztési programjába? Ezt mérik fel szakembereink a Technika da Hungria elnevezésű kiállításon, amelyet csütörtö- korr nyitnak meg Sao Pauló- ban. Hazánk hivatalos külföldi kiállításainak sorát ez a délamerikai kontinensen megnyíló önálló műszaki kiállítás nyitja meg, amelynek elsődleges célja, hogy a brazil üzleti. kereskedelmi és gazdasági élet szakemberei számára bemutassa azokat az árucikkeket ' — mindenekelőtt gépeket, műszereket —, amelyek Brazíliában is mind több területen ismertek és elismertek. Minden bizonnyal kedvező fogadtatásra találnak Sáo Paulóban a magyar szers; igépek, anyagmegmunkáló és hőkezelő berendezések, izzólámpák, elektroncsövek, stúdióberendezések, elektromos mérőműszerek. gyógyszerek és egészség- ügyi berendezések csakúgy,: mint a vízkutatás és a bányászat gépei. Bizonyára érdeklődéssel forgatják a kiállítás látogatói a magyar tudományos szakkönyveket és szakfolyóiratokat is. Esztendőkön át búvárkodott levéltárakban és anyakönyvvezetői hivatalokban Hajdú Mihály, a nyelvtudományok kandidátusa: céhiratokat, jegyzőkönyveket, bírósági szembesítő okmányokat. családi végrendeleteket és magánlevelezéseket tanulmányozott. Több mint százezer történeti alapnevet, köztük 80 ezer becéző nevet sikerült fellelnie: közülük háromszáz keresztnévnek mintegy ötezer becéző változatát már feldolgozta. ISTÓK ÉS JANKÓ Többek közt megállapította, hogy a becéző nevek szerepe általában helytől és időtől függ. Az Anikó elnevezést például Nógrádban kedveskedő megszólításként használják, másutt viszont már teljes névként. Volt idő, amikor az Istók és a Jankó még becéző forma volt, később megszólító névvé vált, ezt követően pedig néhány vidéken egyene5 nevek búvára sen sértő, gúnyos hangulatú név lett belőle. A ma szintén becenévnek számító „Gyuri” dédapáink idejében még megszólító névként volt elterjedve. A legtöbbször meleg, családias légkört árasztó beceneveket általában mindenütt használják, egyedül Békésben idegenkednek főlük: a Kőrösök vidékén jobban kedvelik az akkurátus, ridegebb megszólító névalakokat. Ezzel ellentétes névadó-szokás uralkodik a Tiszántúl egyes községeiben. A gyermekek egymást, s a családon belül általában a gyerekeket, valamint a fiatalabb felnőtteket sem -keresztnevükön, hanem becéző formával szólítják meg. Katalin keresztnevű kislányukat a szülők Kati, Manyika, Sári vagy Lidi névvel ruházzák fel, de olyan is előfordul, hogy' az eredetileg Magdolnára hallgató kislányt minden családtagja más néven szólítja: az apa Sárának, az anya Rozinak, a nagyanya Katinak, a nagyapa Pirinek, a bátyja Évának. A „gazdát cserélt nevek” régóta divatban vannak s ma is tartják magukat. A BARBARA-SOROZAT Hajdú Mihály, megállapítása szerint nyelvünkben voltak olyan alapnevek, amelyekből idővel egész névsorozat rajzott ki. Az eredetileg Barbara alakú nevet ma már a legkülönfélébb előfordulásokban ismerjük: Barbára, Borbára, Barbála. Borbála. Borbál, Borba. Bora, Borka, Boris. Egy részüket népünk vidékek szerint válogató formákban becéző megszólításoknak alkalmazza. Becéző neveink zömükben képzés útján keletkeztek. Az elterjedt „-ka és -ke” képzős neveket inkább fiúk, férfiak kapják: Lacika. Lajoska. Dezsőké, Emiiké. Legtöbbünk beceneve azonban ,.i”-re végződik: Feri. Laci. Jani, Pali. Erzsi. Piri. A név eleji csonkítással alkotott neveket a Tiszántúlon kedvelik: ígv lett az Antóniából „Tóni”, a Karolinából ..Lina”. az új módszer Az új technológia, a modernebb gépek alkalmazásán val egyre jelentősebb munkasikereket érnek el a Miskolci Bányaüzem lyukói aknájának dolgozói. A tervek szerint a bányászoknak műszakonként mintegy 14U0— 1500 csille szenet kell napvilágra küldeniük. A közelmúltban bevezetett új technológia segítségével —. amely szerint a torlasztási művelet kihagyásával fokozzák a maróhenger munkájának hatásfokát —, valamint a nemrégen beszerzett felfüggesztett, előrehúzható KSZP—24-es ti- pusú szovjet kaparóberendezéssel jelentős termelésnöve- kedést értek el a lyukóiak. Főleg az elmúlt heti éjszakás műszak dolgozói tettek ki magukért, akik a hét közepén 1900 csille szenet küldn ^r-,1 <j7ír-, f
