Déli Hírlap, 1975. február (7. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-24 / 46. szám
BEFEJEZTE MUNKÁJÁT A MEGYEI PARTERTEKEZLET Dr. Bsfcár Ferenc e!vtárs viteiisa (Folytatás az 1. oldalról) A pártnapokon kívül a dolgozók érdeklődési körének megfelelő fórumokat szerveztek a járás községeiben, bevonva így őket a közügyekbe. A dolgozók az elmúlt évben 18 millió forint értékű társadalmi munkával segítették a járás fejlődését. DR. KÄLLAI LÁSZLÓ, a megyei pártbizottság Fegyelmi Bizottságának elnöke, a Munkásőrség megyei parancsnoka felszólalásának bevezetőjében megállapította, hogy a X. pártkongresszus óta Borsod megyében is magasabb színre emelkedett a pártszervezetek, a párttagok felelősségvállalása és aktív cselekvése a társadalmi és gazdasági élet minden területén. A párttagok túlnyomó többsége egységesen vesz részt a párt politikájának végrehajtásában. Példamutatóan élnek, betartják a párt alapvető erkölcsi normáit. Megyénk kommunistáinak példamutatása növelte a párt iránti bizalmat, ami lemérhető a pártonkívüliek politikai aktivitásában. Ugyanakkor elmondotta: még nem mindenütt veszik kellően számba azokat a hatásokat, amelyeket a kispolgári ideológia, szokások és életfelfogás maradványai gyakorolnak a párttagokra. Legszembetűnőbben jelentkezik ez akkor, amikor az egyéni és a csoportérdeket a társadalmi érdek elé helyezik, ami jogtalan anyagi előnyszerzéshez vezethet, egészen a törvényekkel való összeütközésig. Több esetben előfordult, hogy világnézeti kérdésekben nem eléggé kérik számon a megnövekedett követelmények betartását. A fegyelem- sértések vizsgálata során esetenként figyelmen kívül hagyták, hogy a pártetika szigorúbb normákat állít a párttagok elé, mint állami törvényeink. Befejezésül a munkásőrök fegyelméről, helytállásáról szólt. Az elmúlt négy évben tovább erősödött a megye munkásai állományának politikai, erkölcsi, fegyelmi helyzete, harckészültségi állapota. A munkásőrök többsége aktív közéleti ember és ugyanakkor a munkahelyép is kifogástalanul látja el feladatát. PÓDER GYULA, a Mezőkeresztesi Konfekció Szövetkezet műszerésze elmondotta, hogy ebben a fiatal üzemben jól megfigyelhető a munkássá válás folyamata; erre a munkahelyre is érvényes az a megállapítás, hogy az ipar fejlődésével együtt megváltozik az emberek élete, gondolkodásmódja. Jobban, kulturáltabban élnek, mint korábban. SVÁB ANTAL, a Szikszói Általános Iskola igazgatója kifogásolta, hogy megyénkben még mindig 180 képesítés nélküli nevelő van, és egy- harmaduk az encsi járásban működik. Hasonlóan kritikus a helyzet az egészségügyi ellátás területén, hiszen a járásban hét üres körzeti orvosi állás van. Ezért minden erővel segítik, támogatják a munkás-paraszt származású V talok szakemberré válását, hogy azután visszatérjenek szüleik lakóhelyére. DR. DEÁK ANDRÁS, a Borsod megyei Főügyészség vezetője bevezetőben kiemelte: hazánkban és megyénkben a szocialista törvényesség megfelelően érvényesül; a közrend, a közbiztonság helyzete jónak értékelhető. Továbbra is indokolt, hogy a rendőrség, az ügyészség és az igazságügyi szervek kapcsolata bővüljön" a társadalmi szervekkel, az üzemekkel. A főügyész' ezt követően megállapította, hogy a bűnözés megyénk területén az előző négy évben az országos tapasztalatoknak megfelelően alakult. Felhívta a figyelmet arra, hogy a bűncselekmények megelőzésével kapcsolatos teendők nemcsak a bűnüldöző szervek feladatát képezik, a társadalom összehangolt tevékenységére van szükség. Elmondotta, hogy a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények elkövetőivel szemben az utóbbi két évben szigorúbb felelősségre vonást alkalmaztak. Végül a jogászutánpőtlás problémájával foglalkozott. DUDÁS TIBORNÉ, az ÉGSZI tudományos munkatársa felszólalásában emlékeztetett a Központi Bizottság 1971 decemberi — a vállalati üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére vonatkozó — határozatának fontosabb követelményeire, örvendetes, hogy a határozat megjelenése óta megnőtt az érdeklődés a számítógépes kultúra iránt, szervezési intézetek alakultak, a vállalatok szervezési osztályokat, illetőleg csoportokat hoztak létre. * A megyei pártértekezlet vitájának lezárása után dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára válaszolt a vitában elhangzottakra. Tisztelt Pártértekezlet! Végrehajtó bizottságunk néhány perce befejezett ülése örömmel állapította meg, hogy a megyei pártértekezlet a párt politikájának és a XI. ^kongresszus irányelveinek szellemében vitatta meg a megye kommunistáinak a négy esztendő alatt végzett munkáját és a megyei párt- bizottság tevékenységét. Válaszadásomat nagymértékben megkönnyíti Gáspár Sándor elvtárs hozzászólása, amely országos összefüggésekbe helyezte a megyénkben a X. kongresszus óta végzett munkát, a megyei pártbizottság és a megye kommunistáinak erőfeszítéseit. A pártértekezlet vitája igazolta, hogy azonos módon, egységesen gondolkodunk az összes fő kérdésekben, és ez a legfontosabb alap a további munkához. A másfél napos vita során elhangzott 36 felszólalás azt tükrözi, hogy a legfontosabb kérdésekben teljesen egységes a véleményünk és mindany- nyian egyet akarunk. A vita során mindvégig érezhető volt az ügyünk iránti elkötelezettség, az előremutatás igénye és szándéka. Jó érzés volt hallani, hogy a megye kommunistáinak képviselői milyen reálisan látják és mennyire a pártbizottsággal azonos módon ítélik meg mindazt, ami ebben a nagy megyében történt és történik. A vita azt is bizonyította, hogy az előterjesztéseit tartalma a beszámoló és a vezetőségválasztó taggyűlések, valamint a pártértekezletek tanulságaival is megegyezik a leglényegesebb kérdéseket illetően. Az új megyei pártbizottságnak egyrészt biztosítania kell a saját hatáskörbe tartozó kérdések érdemi elintézését, másrészt azokat a javaslatokat és kéréseket, amelyek eldöntésére a felsőbb szervek illetékesek, el kell juttatni hozzájuk. Jóleső érzés volt hallani pártértekezletünk egységes véleményét arról is, hogy a megyei pártbizottság és a megye . párttagsága helyesli és magáénak vallja a Magyar Szocialista Munkáspártnak az élet által igazolt politikáját.,- A hozzászólások, vé- . lernények egyöntetűen kifejezték azt az igényt, hogy következetesebben, még jobban érvényesítse ezt a gyakorlatban, a végrehajtás során; hogy tovább erősödjön társadalmunk szocialista jellege, az élet minden területén'ferősöd jenek a szocialista vonások. Néhány kérdésre részletesebben szeretnék visszatérni. Továbbra is megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk annak tudatosítására és érvényesítésére, hogy pártunk munkás-központú politikájának két alappillére: a munkásosztály vezető szerepe és a szövetségi politika egyidejű, egymást feltételező erősítése. Pártunk — mint a munkásosztály marxista—leninista pártja — politikájának egyik állandó, a szocializmus építésének egész időszakára érvényes eleme ez. Bizonyos, hogy így lesz ez a jövőben is, és ez Borsod megyében az átlagosnál is nagyobb figyelmet igényel, több és nehezebb feladatot jelent. Ami az üzemi munkából származó keresetek és a jövedelmek nagyságrendi alakulását illeti, véleményünk szerint bevált a termeléspolitikán alapuló szabályozás. Ez egyrészt azt követeli meg, hogy a többletjövedelem megfelelő mértékű többlet- termelésre támaszkodjon, másrészt azt, hogy munkától független jövedelmek re képződjenek. Több felszólaló tette szóvá azt az igényt, hogy ezt a szabályozást a továbbiakban sem mereven, hanem a politikai követelményeket szem előtt tartva helyes érvényesíteni. Lényegében arról van szó — és ezzel teljesen egyetértünk —, hogy a jövőben úgy irányítsák központilag a kereseti arányok és a jövedelmek alakulását, hogy ne lehessen egy dolgozónak kisipari szövetkezetben, vagy egy tsz- melléküzemben többet keresnie, mint egy szakmunkásnak a szocialista nagyüzemben. Sok sző esett a munkásművelődés kérdéseiről. A hozzászólások lényegét abban lehet megragadni, hdgy az utóbbi gvek központi, megyei és helyi intézkedéseinek hatására egyre inkább társadalmi üggyé válik a munkásművelődés fejlesztése, a munkástovábbképzés. A munkásművelődés fejlesztése kulcskérdése közoktatásunknak és közművelődésünknek, és ezt csak sürgetőbbé teszi az. hogy a szocialista kultúrának a munkásművelődést középpontba helyező gyakorlata ma már a termelés oldaláról is egyre erőteljesebb igényként jelentkezik. De azt is hozzá kell tennem — amelyet egyébként néhány hozzászólásban is hallottunk —, hogy a munkásokat és a leendő munkásokat hiba lenne csupán munkaerőként, illetve munkaerő-forrásként szemlélni. Arról van szó, hogy a dolgozó ember aktív formálója, cselekvő részese szocialista építőmunkánknak. Inczédy Miklósné. Péter Imréné elvtársnők felszólalásából is érzékelhettük, hogy a párt nőpolitikái határozata nyomán sokat tettünk a dolgozó nők érdekében, de még mindig nem eleget. A nőpolitika anyagi, szociális vonatkozásait tekintve valóban sok jó intézkedés született a munkahelyeken. De ez a kérdés nemcsak, és nem is elsősorban szociális gondoskodás kérdése, hanem a végzett munka után járó egyenlő anyagi és erkölcsi megbecsülés dolga is. Itt bizony még sok a tennivaló. És különösen sok a családban, a második műszakban, a családi munkamegosztásban, ahol a terhek közös viselése még nem egészen igazságos a nők és a férfiak között. Mindenképpen társadalmi ügyről van tehát szó. A munkahelyeken ne csak azt lássák meg, hogy ki milyen jó dolgozó, hanem azt is, hogy ki milyen jó családapa; ki az, aki csak hangoztatja egyetértését a párt nőpolitikájával, de otthon nem akarja levetni a kalapot Több szó esett pártunk ifjúságpolitikai határozatának végrehajtásáról, az ifjúsági törvény érvényesüléséről. Az elhangzottakból voltaképpen az derül ki, hogy megértve a párthatározat, a törvény fontosságát, az utóbbi években sokat tettünk az ifjúságért. Az ifjúságpolitikai határozat azonban nem azt jelenti, hogy egyik napról a másikra minden rendben lesz. A határozat végrehajtása azt jelenti: odafigyelve, folyamatosan, ésszerűen cselekedjünk, és pártosan neveljük a jövő nemzedékét, megtanítva őket dolgozni, vezetni, szocialista módon élni. Tisztelt Küldött Elvtársak! Több hozzászólás foglalkozott a tanácsok, a tanácsi dolgozók tevékenységével, feladataival. Szinte egyértelműen kicsengett az elmondottakból, hogy a tanácsoknak, mint testületeknek, a tanácsi dolgozóknak sok újszerű feladatot kellett és kell megoldaniuk a tanácstörvény szellemében. Különösen sok gondjuk van a községi tanácsoknak. Csak elismeréssel lehet szólnj az itt dolgozók tevékenységéről. A feladatok sikeres megoldása csak úgy képzelhető el, ha a tanácsi testületek demokratizmusa, a közös feladatvállalás tovább erősödik; ha a társadalmi és tömegszervezetek együttműködése, és ezzel együtt a helyi társadalmi összefogás tovább szélesedik. A beruházásokkal, a lakásépítéssel, a terület- és településfejlesztéssel kapcsolatos észrevételekre *— úgy vélem — a szóbeli kiegészítő és dr. Havasi Béla elvtárs felszólalása körvonalazta a megyei pártbizottság álláspontját. Drótos László elvtárssal egyezően mi is úgy látjuk, hogy a településhálózat-fejlesztés során megkülönböztetett figyelmet kell fordítani Miskolcra. Valóban alkalmassá kell tenni rá, hogy ez a nagy munkásváros minden vonatkozásban betölthesse fontos funkcióját, a felsőfokú regionális központtal járó szerepkört. Ehhez elfogadott hosszú távú koncepcióval rendelkezünk. Kedves Elvtársak! A megye egészségügyi ellátásáról. annak néhány, országosan is jellemző, feszítő ellentmondásáról az írásos jelentésünk említést tett, és szó esett erről a vita során is. Megyénk 312 körzeti orvosi állása közül 1975. január 1-én 28 volt betöltetlen. Igaz, helyettesítés útján mindenütt megoldott az alapellátás, de ez a helyettesítés — például az encsi járásban — nem jelent megnyugtató megoldást. Ez a helyzet pedig mindenképpen arra utal, hogy valami nincs rendjén az orvosi ellátás körül. Vannak ugyan szép törekvések — jelenleg például 65 orvosegyetemi ösztöndíjassal van szerződése a megyei tanácsnak, de ezek önmagukban — úgy látszik — nem elegendőek. Az is szükséges, hogy tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy Borsod megye vonzóbb legyen a fiatal orvosok számára. A helyi párt- és tanácsi szervek ne csak a letelepítésükért, hanem az ottmaradá- sukért is tegyenek meg mindent. Csakis ezután „illik” a központi intézkedésekét sürgetni, mert bizonyára ilyenekre is szükség van. A fiatal orvosok munkába állásánál — úgy tűnik — szükséges a centralizmus erősítése, de az orvosi egyetemekre való felvételi rendszerben is nagyobb figyelmet kellene erre fordítani. Jelentőségének megfelelően foglalkoztak a felszólaló elvtársak a pártélet, a párt belső életét érintő kérdésekkel is. Különösen nagy hangsúlyt kapott a határozatok következetes végrehajtása, a végrehajtás jobb megszervezése, a . pártszervezetek ellenőrző munkájának javítása, a párt munkamódszerével összefüggő kérdések, a kádermunka, a párt összetételének alakulása, a tagfelvételi munka, a tömegszervezetek pártirányítása. A felszólalók több összefüggésben érintették a tag- felvételi munka kérdéseit is. Mint ahogy a beszámóló is tartalmazza, helyesnek bizonyult az utóbbi két évben folytatott tagfelvételi gyakorlat. Megyénkben kedvezően változott a munkások aránya a párttagok között. Ezzel a helyes gyakorlattal tudjuk biztosítani, hogy az ’ iparban és a mezőgazdaságban dol gozó munkások legjobbjai megfelelő arányban kerüljenek a pártba. Pártértekezletünk nevében megköszönjük Gáspár Sándor elvtárs felszólalását, elismerő szavait. Kérjük, tolmácsolja a Központi Bizottságnak, a Politikai Bizottságnak • Borsod megye 60 ezer kommunistájának forró, elvtársi üdvözletét. Kérem, adja át a megyénkben megtartott 81’ pártértekezlet legfőbb tanulságát, együttes véleményünket és kérésünket, hogy a párt haladjon tovább a lenini úton. Kérjük, biztosítsa a Központi Bizottságot arról, hogy mi, Borsod megyei kommunisták nemzsak igényeljük a kongresszusi irányelvekben megfogalmazott politikát hanem úgy, mint eddig, becsülettel dolgozunk a végrehajtásáért — mondotta dr. Bodnár Ferenc elvtárs. ★ A megyei pártériekeziei mind az írott, mind a szóbeli beterjesztést elfogadta, s egyhangú szavazással megerősítette a megyei pártbizottság állásfoglalását a XI. kongresszus irányelveiről és o Szervezeti Szabályzat tervezetéről. A pártértekezleí a továbbiakban titkos szavazással megvátasz tóttá á 67 tagú pártbizottságot és a kongresszusi küldötteket. Az újjáválasztott megyei pártbizottság megtartotta első ülését és titkos szavazással megválasztotta a végrehajtó bizottság íag jait. A megyei párt-végrehajtóbizottság tagjai: dr. Bodnár Ferenc, dr. Havasi Béla, Újhelyi Tibor, Deme László, Antal Simon, Csé- pányi Sándor, Drótos László, Horváth Józser, Huszár Andor, dr. Ladányi József, Palotás Józsefné, dr.^ Simon Sándor és Tóth József. A megyei pártbizottság első titkárává ismét dr. Bodnár Ferencet választották, titkárokká pedig dr. Havasi Bélát, Újhelyi Tibort é-: Deme Lászlót. A pártbizottság a továbbiakban megválasztó ta a fegyelmi bi zottság elnökét és tagjait, majd kinevezte a pártbizottság osztály- vezetőit, az Oktatási Igazgatóság vezetőjét és az Észck-Mpgya* ország főszerkesztőjét. A megyei pártbizottság első ülésén megválasztotta a pártbizottság mellett működő, társadalmi jellegű munkabizottságok vezetőit és tagjait.
