Déli Hírlap, 1975. február (7. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-20 / 43. szám
a miskolciaké a szó Hog y megszüli jön a zsúfoltság iVe lépjünk a virágágyra! Küzcledik a tavasz, a parkok, játszóterek, házak előtti zöldsávok rendbehozásának Ideje. Óhatatlan, hogy az elkerííctlen helyeken át ne járjanak a gyalogosok, letiporva a már zöldcllő szőnyeget. A Bajcsy-Zsilinszky xit ö—20. szám közötti szakaszára is elkelne egy korlát, hogy ne gázolhassanak keresztül a virágágyon — írja D. J., miskolci olvasónk. Hangoskodó vendégek A Déli Hírlap január 30-i számában „aú 1 suk a vendég*' címmé! cikk jeleni meg a se- lyemiéii magyaros kisvendéglő zsúfoltságával kapcsolatban. A Miskolci Vendéglátóipari Vál’a- lattól a következő válasz érkezett a cikkre: „A levélíró, amellett, hogy el- i mérését fejezte ki a válla at kezelésében lévő magyaros vendéglő szolgáltatásait, dolgozóina ; ÍTyekczctét illetően, kifogással élt amiatt, hogy az ott eltöltött várakozási idő nem „fér bele” a kiszabott ebéidöbe. A panaszt megvizsgálva megállapítottuk, hogy az helytálló. Időközönként valóban zsúfoltság van a vendéglőben. A konyha a lehetséges és engedélyezett kapacitását teljes egészében kihasználja. Az időszakosan je entkező torlódást két ok idézi elő: váratlanul jelennek meg étkezési csúcsidőben különböző kiránduló, és egyéb csoportok, amelyek az étlap szerinti étkezést igénylik. Ezek fogadását a vendéglő nem tagadhatja meg. Ilyenkor az előfizetéses étkezők valóban nem tudják fél óra alatt ebédjüket elfogyasztani. Közrejátszik azonban a torlódásban az is, hogy az előfizetéses étkezést igénybe vevő vállalatok, intézmények ddgozói — iCltehe ően cselenként ra tu.; kívül álló okok miatt — a megállapodott étkezési időpontot nem tartják be. Ügy véljük, a zsúfoltság feltétlenül enyhítene, ha a jövőben ezek a dolgozók betartanák a megállapított időpontot. I!ycn feltételek mellett biztosított lenne az időben való kiszolgál s. A zsúfoltság jövőbeni elkerülése érdekében intézkedtünk, hogy további e'őfizetéses étkezést ne fogadjanak el.” Nyugodt, békés öregkor Kötelességemnek érzem, hogy — mint a Miskolc városi Szociális Otthon új lakója — köszönetét mondjak az igazgatónak, a főnővéreknek, a nővéreknek, kiszolgálóknak és takarítóknak egyaránt azért a fáradhatatlan, lelkiismeretes munkájukért, melyet nap mint nap érettünk, megfáradt, idős emberekért véEzt mondja a jogszabály MIKOR KELL A MUNKASZERZŐDÉST ÍRÁSBA FOGLALNI? A munkaügyi jogszabályok szerint a munkaszerződés szóban vagy írásban egyaránt megköthető. A jogszabály alapján mégis írásba kell foglalni a munka- szerződést, ha a dolgozó alkalmazásához a felügyeleti vagy más szerv jóváhagyása szükséges; 30 napot meghaladó, határozott időre zól a munkaviszony; a munkáltató és a dolgozó próbaidőt kötnek ki; a jogszabály kötelező rendelkezése miatt, mint pl. a másodállásmellékfoglalkozás esetén; vagy azt a dolgozó kéri. Előnyös a munkaszerződés írásba foglalása, ha a dolgozót nem a munkakörére megállapított teljes munkaidőre (például 4 órára) alkalmazzák, vagy a dolgozót változó munkahelyre veszik fel. Ha a dolgozó a munkaszerződés írásba foglalását kéri, mindaddig nem köteles munkába állni, amíg az írásba foglalás nem történik meg. Ha viszont a dolgozó a munkát már megkezdte és a vállalat a munkaszerződést Március közepére elkészül a magyar repüléstörténet egyik legeredményesebb kisrepü- lögépe, a Lampich L2—Roma, amely 1925-ben épült. A mindössze 18 lóerős gép 8 éves pályafutása alatt kategóriájában három világbajnokságot nyert; 1033 km-es távolsági rekordja még ma is érvényes. A gép 1944-ben, egy bombatalálat következtében erősen megsérült. A Közlekedési Múzeum felkérésére, mintegy 1200 óra ráfordítással, a gép volt pilótája, Bánhídi Antal útmutatásai alapján újjáépül. (Bisztray Károly felvétele) Ketten, egyet, ugyanarról Ha megszólal a duda örültünk, amikor néhány évvel ezelőtt Miskolc egyik legforgalmasabb helyén, az Ady-hídnál megnyílt az ínyenc falatozó. A friss kolbász, hurka, no meg a toros káposzta rövid időn belül kedvenc étele lett a vendégeknek. A finom, étvágy- gerjesztő illatok becsábították az embert még akkor is, ha nem volt éhes. A környezet is tiszta, a hangulat pedig kellemes volt. A tisztasággal ma sincs baj, azonban a ven lég gyakran kénytelen eltűrni a spicces, nemegyszer ittas férfiak mo- lesztálását. durva, olykor trágár hangoskodását. Ilyenkor választhat: vagy otthagyja a kifizetett ételt — mert az idegességtől, a bosszúságtól mór nem tud lenyelni egy falatot sem —, vagy szól az üzletvezetőnek, hogy intézkedjen. Ez az üzlet kóstoló. Az ínyencíalatokra jólesik egy pohár bor. A zsíros étel után ez csak egészségünkre válhat. Aki azonban ennél többre vágyik, az lehetőleg ne itt nezzen a pohár aljára. B. E. apréhirdetéé aSBas Szövetkezetünk előszerződést kot még pár fűvel villanyszerelő szakmunkás anuló képzésére 16 évet be nem töltött fiatallal, aki 8 általános iskolai tanulmányait 1973-ben fejezi be. A tanuló képzést nyer: erőátviteli, szerelési, elcktromérési és háztartási gépelt javításában. Univerzális oktatás! Kollégiumi elhelyezést biztosítunk! Jelentkezés helye: Általános Villamos- sági ipari Szövetkezet, 11S7 Budapest. XIII. Radnóti Miklós u. 41. Ügyintézőnk: Kurz — telelőn: 295-66.7. Felvételre keresünk azonnali belépéssel gépírni tudó női munkavállalót adminisztrátori munkakörbe, valamint mezőgazdasági gépalkatrész-ismerettel rendelkező raktárost és raktári rr>unká«okat. Jelentkezés: AGRO- KER Vállalat, Miskolc, Besenyői u. 14. sz. alatt. adtiis-ifetel Gázpalack tűzhellyel együtt eladó. Miskolc, 1U., Kárpáti u. 7. — Hóvirágot tessék! — Jársz iskolába? — Nekem két órára kellene menni... A hóvirágárusok legalább hatvan-hetven százaléka gyerek. — Virágot tessék! — Mennyit kapsz egy csokor után? — Hát... Nehéz lenne a „hát" valódi értelmét megfogalmazni. A virágáruló gyerekek legtöbbjét egész vagy fél család várja kint. És a gyereknél általában még a borravalóból megmenthető cukorra való sem marad ... * Jártam a piacon. Olt, ahol helypénzt fizetnek e virágárusok. Legtöbbjük a Bükk déli fekvésű védett völgyeiben gyűjti a vix-ágot. Egy csokorért legalább háromszor kell lehajolni. Egy csokor ára két forint. Láttam viszont olyan eladó famíliát, ha tetszik szervezetet is, amely egy óriás bőröndből szerezte az utánpótlást. — Hol szedik a virágot? — Hát... — Mennyi haszon van egy csokron? — Ügy egy forint körül... — Hányán árulják? geznek. Szóval kifejezni szinte nem is lehet ezt a véghetetlen türelmet kívánó, önfeláldozó munkát. Emellett városunk vezetőit is köszönet illeti, hogy — az otthon megteremtésével — gondtalan, nyugodt öregkort biztosítottak számunkra. H. J. Miskolc felhívása ellenére 3 napon belül nem foglalja írásba, azoima.i hatállyal is kiléphet. Ezt a rendelkezést akkor nem kell alkalmazni, ha a munkába lépéstől számítva 30 nap már eltelt. A dolgozónak lehetősége van rá, hogy kilépés helvett panaszt ad be a munkaügyi döntőbizottsághoz és kérheti, hogy a vállalatot kötelezzék a munkaszerződés írásba foglalására. Ha olyan eset fordul elő, hogy a 30 napnál hosszabb, meghatározott időre alkalmazott dolgozót az idő eltelte után a vállalat tovább foglalkoztatja, vagy ha a munka irányításával megbízott dolgozó tudtával valaki rendszeresen munkát végez, a ráutaló magatartás is munkaviszonyt eredményez. A határozatlan időtartamra kötött, de írásba nem foglalt munkaszerződés esetén a vállalat a szerződéskötéstől számított 3 napon belül köteles a dolgozót személyi alapbéréről írásban értesíteni. * Ahhoz rossz az idő, hogy sok legyen a virág. Most még négyen kellene szedniük ahhoz, hogy egyikük haszonnal áruljon is. Miskolc közkedvelt randevúhelyén, a villanyrendőrnél hét árust számoltam össze. — Honnan a virág? A legtöbben elfutottak a válaszadás elől, mások félmondatokkal feleltek, s ezekből a félmondatokból kiderült, hogy hajnalonként néhány megrakott kosarú ügyes ember érkezik Miskolcra az ország melegebb tájairól, ölt forintért, vagy néha nyolcvan fillérért adják a hóvirág csokrát. Az árusítási engedély, vagy éppen piaci helypénz sem terhelte haszon csokronként legalább egy forint. Nem sajnálnám a virágvásárló örömért ezt a hasznot, ha tudnám, hogy jó helyre jut, de egy-egy virágot árusító gyereket két-három, nem is józan, felnőtt les a legközelebbi sarokról... * — Hóvirág van? — Virágbolti eladó felelt: Paulik Miklós 118 kilogrammot nyom, Hámori József ennek alig több mint a felét. Egyikük csak üggyel- bajjal kap cipőt extra méretű lábára, másikuk a gyermekosztályon válogat lábbelit. Ha egymás mellé állnak, csaknem fél méter a különbség köztük, ám aki ismeri őket, az tudja, hogy nagyon is hasonlítanak egymásra. Ezekről a hasonlatosságokról beszélgettünk tegnap reggel, egy órával a műszakkezdés és néhány perccel a csapolás után. A történeti hűség kedvéért jegyzem le, hogy az I-es kohó 42 tonnát, a lies 43 tonnát adott, nem volt semmi hiba, a vas annak rendje és módja szerint az üstbe került. A III-as kohó fortyogott, igyekezett, mintha — Most fogyott el... Tessék valami mást talán ... — Mikor lesz hóvirág? — Holnap lesz, de elfogy hamar, pedig mi három forintért adjuk. A vállalat Pestről hozatja és ... — Nőnapra minden boltunkban lesz... Nem vártam a virágvásárló örömömmel nőnapig, de megvallom, hogy a megvett csokor sem volt olyan kedves mindezek után, mint korábban, pedig a virág szép volt. Üde, friss ... * Most kérhetnének okos javaslatot tőlem. „Több hóvirágot az állami üzletekbe!” Ez szép, de akkor lehet, hogy nekem nem jutott volna virág. „Ellenőrzést az eladásban!” Ez is szép, de akkor sokan maradtunk volna virág nélkül. Marad egy harmadik: gazdagabb kínálatot kérünk az üzletektől. Igen, még ebből a nagyon szerény, halk, il- lattalan virágból is. És akkor nem lesz feketepiac, Pécsről érkező virágos bácsi, kisemmizett. gyerek. Csak az öröm marad. A virágot vásárló, adó, s a virágot elfogadó ártatlan öröm. (bartha) érezné, amit a kohászok már tudnak: március 7-én ötven napra leáll az 1952-ben épült, hétszáz köbméteres óriás. A placcon sorakozó lemezek árulkodnak: átépítik. A nagyolvasztó csarnokmestere, Paulik Miklós harminc éve dolgozik a kohászatban. Harminc éve? — Csodálkozik? Tizenhat évesen kerültem ide, de ennek előtte még kétesztendőt lehúztam az üveggyárban. Ott dolgozott az apám is. Kereshettem volna előbb is — már gyerekként embernyi erős voltam —, de az öreg azt mondta, hogy tanuljak. Elvégeztem a nyolc általánost, pedig akkor csak hat volt kötelező. ... És mesél, jókedvvel, a sok mindent látott emberek bölcs derűjével. Arra gondolok, hogy az ő hangját, történeteit kellene mellékelni azokhoz a pályaválasztási füzetekhez, amelyek a fiatalok mozgósítására íródtak, az utánpótlási gondokkal küszködő melegüzemi szakmák megszerettetésére. — Kezdetben a mesterek még azt sem engedték meg, hogy a fuvókákon benézzek. Adtak egy kalapácsot, hogy verjem ki a csészébe dermedt anyagot. így aztán püföltem a vasat, ha kellett, ha nem. Megszoktam és megszerettem ezt a nehéz munkát. Sok verejtékbe került a tandíj, de megérte... A bátyám fia, a Micu gyerek most tanulgatja azt, amit én harminc éve. Nagykalapács és hessegetés nélkül. Ügyes fiú, belemenős srác. Így mondja, és nagy kezével a térdére csap. öt hallgatva még a közhelyek is karakteres vallomássá nemesednek: — Ha mégegyszer kezdhetném, megint kohász lennék. Hámori József csendesebb beszédű ember. Van-e, aki nem ismeri? Biztosan tudom, hogy ő egyike a város tíz legjobban ismert emberének. A nagyolvasztó műszakos üzemvezetője. Miskolc ország- gyűlési képviselője, három gyermek apja emlékezik. Emlékezésre készteti a kérdés, ö, aki hozzászokott ahhoz, hogy mindig többes számban formázza a szót, most egyes szám első személyben beszél. — Sokszor mondták már. s magam is úgy érzem, hogy a munkásember előtt álló lehetőségek és a jó közösség erőt sokszorozó ereje az én sorsomon világosan kitapintható. ötvennégyben. Dunaújvárosban — akkor még Sztá- linvárosban — végeztem el a kohóipari technikumot. Végigjártam a szamárlétrát. Technikusi oklevéllel a zsebemben betanított munkásként kezdtem. Tettem, amit tennem kellett. Szóval, mindent végigcsináltam. A tizennyolcezer embert foglalkoztató nagyüzemnek két országgyűlési képviselője van. Az egyik a vezérigazgató, a másik Hámori József. — Jó évjárat a miénk. És most nem magamra, hanem azokra gondolok, akik velem együtt indultak. Sikereiről, emlékeiről faggatom a miniszterekkel gyakorta egy asztalnál ülő férfit. ű a mestereiről mesél, azokról, akiktpl sokat, akiktől mindent tanult: Hornyák Imre bácsiról, akit szeretett, a Kossuth-díjas Takács Jánosról. akit becsült, és Stefan Feri bácsiról, akitől a mesterség fogásait leste el. — Tavaly 630 ezer tonna nyersvasat gyártottunk. Jó év volt a tavalyi. ■ ■ Sok-e. lehet-e többet? Nem rettentették-e meg a vállalat régi dolgozóit a nem várt. eddig nem tapasztalt eredmények? Sok ember csak a kenyérre, húsra, fröccsre váltható forintban számol. Nem elsősorban a nagyüzem nyereségére kíváncsi, hanem a borítékra. Paulik Miklós a nehéz időkben is kitartott. Hámori Józsefet első munkahelye, szava és hite köti a gyárhoz. Kettőjük szava nem kettő a tizennyolcezerből. Ketten is a Cservenkáék, Gedeonék. Tokárék. Spisálcék véleményét vallják: a nagy gyár nagy biztonságot ad. s a dudaszóhoz órát, életet igazító munkásoké a siker öröme, de övék a kudarc szomorúság is. ök mondták, ők hitték így, a mindig neszezö kohóknál, 1975. február 19-én, 205 évvel Fazola Henrik első kapavágása után. 105 esztendővel a „kies Szinva völgyének jobb oldalán, a diósgyőri ko- ronauradalom területén” épült új kohó begyújtása után. BRACKÓ ISTVÁN DR. SASS TIBOR Maszek bőröndben érkezik Hóvirágot tessék! — Mi a családból négyen ...
