Déli Hírlap, 1975. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-21 / 17. szám

Cikkünk nyomán: án kúton Január 16-i számunkban „Ahol a 15 évesek is 11 óráz­nak” címmel, egy panasz nyomán cikket kik ö, tünk, amelyben megírtuk: a bán- kúti túristaházban naponta 12—14 órát dolgoznak a még fiatalkorú — 15—18 éves — leányok, túlóradíj nélkül, s a törvényben előírt heti sza­badnapjaikat olykor két-há- rcm hónap elteltével, egy­szerre kapják meg. Cikkünk nyomán — mint a turistaház vehetőjével, Várkonyi Miklóssal folyta­tott beszélgetésből kiderült — rövid időn belül intéz­kedtek. A Turistaellátó Vál­lalat budapesti központja egy házaspárt helyezett át Bánkúira, s Várkonyi Mik­lósnak is sikerült két újabb dolgozót — egy miskolci és egv kisgyőri kislányt — szer­ződtetnie a létszám biztosí­tására. Ezzel lehetővé vált, hogy a Munka Törvényköny­vében előírt napi nyolcórás munkaidőt garantálják a 18 éven aluli dolgozóknak. Ugyanakkor biztosítják azt is, hogy azok a 16 éven fe­lüli dolgozók, akik vállalják a napi tízórás műszakot, a nyolc órán felüli munkáért túlóradíjban részesüljenek. A heti szabadnapokkal kapcsolatban Várkonyi Mik­lós elmondotta: ezentúl szi­gorúan ellenőrzik a szabad­napok beosztásának rendjét, s biztosítják dolgozóik szá­mára a törvényben előírt pihenőidőt. /Vem mellékes a mellékes A Borsodi Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaságnak 13 millió forintot hozott a csöppet sem mellékes mel­léktermékek termelése. Az elmúlt évben 2600 tonna fa­szén égett ki a bükki bok­sákban. A borsodi faszén keresett exportcikk. Kétezer tonna került a határon túl­ra. Mészből 1500 tonna ké­szült, s ennek, akárcsak a díszítésre használt lombnak, biztos piaca van. v' xl' • •> :• •:•> :: jff Az Avas déli oldalában levő lakóépületek tetejére már a 2. műsor vételére is alkalmas antennákat szerelnek fel a GELKA szakemberei. Az épületekben kiváló minőségű erő­sítő berendezéseket helyeznek el. Így biztosítják a jó műsor­vételt az összekötő városrész és a BulgárföLd új lakóházai­ban is. Képünkön: az erősítő szerelésén dolgozik a GELKA egyik szakembere. Pletykák és sustorgások E ítélkezett társadalmi bíróság A VOLÁN 3. sz. Vállalatának Búza téri személypályaud­varán, a kalauz-pihenőben társadalmi bírósági tárgyalás volt. A magánvádlott Cs. L.-né kalauz, a magánvádló K. J.-né kalauz. A vád: könnyű testi sértés. A lényeg: 1914. de­cember 11-én, hajnali háromnegyed hatkor a két kalauznő összeakaszkodott a pihenőhelyen. A helyiség zsúfolásig töm­ve volt kalauzokkal, gépko­csivezetőkkel, az autóbusz­pályaudvar dolgozóival. Aki tehette, meghallgatta a — szerencsére! — nem min­dennapos ügy tárgyalását. Sokan — lévén, hogy azide vonatkozó büntetőeljárás-jo­gi szabályok ezt lehetővé te­szik — felszólaltak. Hol a bajok gyökere? — Ami itt történt, az a vállalatunkra nézve nagy szégyen. Sem védeni, sem vádolni nem akarok senkit. De szerintem a bajok gyö­kere nem itt van — mondta B. M.-né kalauz. — Az em­beri jellem gyengesége, ho'gy sokszor sustorgunk egymás közt. de nyíltan, például akár a termelési tanácskozáson sem mondjuk el a vélemé­nyünket. Ez az ügy nem mostani keletű. Mindig van­nak, akik egymásra uszítják az embereket. Cs.-nének — igaz. nagy szája van. De sok mindenben van igaza. Ezért nem szeretik ... Cs.-né férje — aki több mint húsz éve van a válla­latnál, s ötszörös kiváló dol­gozó — sápadtra vált arccal, de szintén beszélt: — Lassanként a családi életünk is széjjelzilálódik a pletykák miatt... A pletykák, a sustorgások, a „jólértesiiltek” és „jóaka- ratúak” miatt. Mert ravasz pletyka indította útjára az elszabadult indulatokat a két kalauznő között. Mindent kimond! Majd három órán keresz­tül folyt a tárgyalás. Talán L. J. gépkocsivezető foglalta össze a legtárgyilagosabban a véleményeket: — Ez az ügy nem a két kalauznő ügye, hanem válla­lati ügy. Mert azt mutatja, hogy nem harmonikus itt a légkör, a kartársi viszony ... Kérem érdemben meghall­gatni a tanúkat. Ne csak az irodán felvett jegyzőkönyve­ket olvassák fel. Mert az, hogy egyik-másik főnök be­hívatja az embereket, s ott elkészülnek a jegyzőkönyvek, az nem elég. Cs.-nének sok tekintetben igaza van. Csak az a baja, hogy nagy a szája és mindent kimond, gondol­kodás nélkül. Vizsgálják ki részletesen, hogy ki kezdte ezt az egészet. És ne úgy, hogy rákérdeznek kétszer: ugye így volt? Mert harmad­szorra, persze, hogy rámond­ják az igent! . . .És nincs megnyugvás a dolgozók körében. A hangu­lat parázs még akkor is, amikor elhangzik az ítélet: Cs.-né bűnös, áthelyezik, s fegyelmi elé utalják. K.-né megrovásban részesül, ami­ért felbúj tásra (1?) kezde­ményezte a szóváltást... Pletykák és sustorgások mérgezik a légkört a sze­mélypályaudvaron. Nem elő­ször bolydult fel a 3. sz. Volán személyszállító rész­legének személyzete. Volt rá példa, hogy egy hónapig tartó kivizsgálás követte a torzsalkodásokat, amelyeket a „nagyszájú” Cs.-né beje­lentései idéztek elő. Jó né­hány visszaélést tárt fel a háromgyermekes asszony. Hullámai még most is gyű­rűznek ... Nem véletlen, hogy sokan voltak elégedet­lenek a tárgyalás végered­ményével. Befejezetlennek érzik az ügyet, riert nem hatolt a bajok gyc-icréig. Az igazgató kérése C r A személypályaudvar dol­gozói körében kialakult han­gulatról, a társadalmi bíró­sági tárgyaláson elhangzott véleményekről megkérdeztük a vállalat igazgatóját, dr. Valykó Istvánt: szerinte mit lehetne tenni azért, hogy a jó munkahelyi légkör kiala­kuljon végre ezen a terüle­ten is. — Sajnos nem először okoz gondot a személypályaudva­ron dolgozó kollektívában fel-fellángoló ellentét. Na­gyon sokszor próbálkoztunk intézkedni a jó munkahelyi légkör kialakításáért. Külön­böző személyi cseréket már eddig is végrehajtottunk, azonban — s ezt a társadal­mi bírósági tárgyalás is alá­támasztja —, nyilván még mindig nem jutottunk el a reklamált bajok gyökeréig. Ahhoz azonban, hogy ezeket a gyökereket megtaláljuk, az ott dolgozóknak kell se­gíteniük. Mert helyesen hang­zott el a tárgyaláson, hogy ezeknek a rossz ízű sustor­gásoknak meg kell szűnniük. És ez nemcsak vállalati ér­dek, hanem az ott dolgozók saját érdeke is, hogy a prob­lémák bizonyíthatóan fel­színre kerüljenek. Csak így tudunk intézkedni — mon­dotta dr. Valykó István. Majd hozzáfűzte: — Kérem azt ott dolgozó­kat, hogy a vállalatvezetés számára nyújtsanak segítsé­get. Mert bár számunkra nem kellemes ezzel a témá­val foglalkozni, mindent el akarunk követni azért — vállalva az ügyes-bajos dol­gokat is —, hogy kialakul­jon ezen a munkaterületen is az egészséges munkahelyi légkör. RADVÁNYI ÉVA Variálható óvodai bútor Az utóbbi időben válasz­tékosabb a szövetkezeti gyermekbútorok kínálata. Termelésük négy év alatt megnégyszereződött, s külö­nösen kelendők a különféle típusú, fából készült szek­rénysorok. heverők, gyer­mekgarnitúrák és mini-fo­telok. Az ipari szövetkeze­tek nemrégiben több olyan új terméket mutattak be a kereskedelemnek, amelyek sorozatgyártását már meg is kezdték. Az óvodák, bölcső­dék korszerű berendezését szolgálja a Kalocsai Aszta­los- és Építőipari Szövetke­zet „Katty-patt” elnevezésű garnitúrája, amely 139 va­riálható alkatrészből áll. E típusból a szövetkezet az idén 140—150 garnitúrát ké­szít, s gyártásának bővítésé­re új üzemrész kialakítását határozta el. Miből telik? Miből telik? Gyakran feltesszük a kíváncsiskodó, gyanak­vó kérdést — persze, iu.cább csak magunkban —, látva, hogy egyik-másik honfitársunk jobban él, mint az átlag. Emlékszem, a hatvanas évek elején már a tetőn magaso­dó tévé-antenna is elég volt a „Miből telik ?”-re. Ma már legalább színes készülék kell hozzá. Néhány esztendeje még egy Trabant is ezt a kérdést formázta a szájon. Ma a Polski is kevés erre. (Gondoljunk csak bele! Ma Magyarországon csaknem félmillió gépkocsi-tulajdonos van. Ennyi embert nem lehet irigyelni.) Gyanakvó tekintetek, kérdések fogad­ták azt is, akiről kiderült, hogy telke van vagy telekre gyűjt. És manapság? Ma már pusztán a telek senkiben nem pisz­kálja fel a kíváncsiság ördögét. De ha a telek lábát — mondjuk — a Balaton nyaldossa, s kacsalábon forgó palota díszeleg rajta (olyan garázzsal persze, amelyben nem Tra­bant vagy Skoda abrakol), akkor már helyénvaló a kérdés. Helyénvaló? És egyáltalán, illő-e bekukucskálni a más ab­lakán, nem magánügy-e, hogy kinek mennyire futja, ki ho­gyan él? Aki vasárnap délután hallgatta a rádiót, az tudja, miről van szó. Életéről, szerencsés sorsáról vallott egy 26 éves kő­műves (saját lakása és kocsija van), egy lelkiekben is gaz­dag feltaláló, aki másfél milliós villát mondhat magának a Pasaréten és mellesleg három verses könyvet jelentetett meg (nyilván a saját költségén.) Szót kapott egy önálló ház­tartást vezető fiatal diplomata-csemete, továbbá egy sok or­szágot megjárt „takarékos” fiatalember, aki amerikai élmé­nyeiről beszélt, (ötvenezer forint és az IBUSZ jóvoltából repült át két hétre az óceánon túlra.) A példák elégségesek a két riporter szándékának illuszt­rálására: „Ki ne nézné irigykedve a szomszéd házát, kert­jét, kocsiját, ha az szebb, fényesebb, mint az övé? Hányfé­le mendemonda kavarog meg nem dolgozott, jogtalanul, ügyeskedéssel szerzett jövedelmekről, vagy on okról? (Persze, ilyenek is vannak!) Vajon mi az igazság ezen a téren, és vajon miből telik egyeseknek mindenre? Az persze nyil­vánvaló, hogy a riportalanyok legálisan és törvényesen tet­tek szert az átlagot jóval meghaladó jövedelemre. (Külön­ben nem a rádiósok faggatták volna őket...) Az ifjú kő­műves látástól vakulásig dolgozik. A másik „szolidan” él, s így havi négyezer forintot tesz a takarékba ... De nem folytatom. A legtöbb embernek nem futja a fize­téséből amerikai IBUSZ-útra, sem másfél milliós villára, sem havi négyezerrel gyarapodó takarékkönyvre. Kovács János, magyar átlagpolgár kétszobás bérházi lakásban la­kik, és okosan osztja be a pénzét. Az az igazság, hogy a ko- vácsjánosokról többet tudunk, és elsősorban az ő sorsuk ér­dekel bennünket. Még akkor is, ha a rádió az átlaghoz ké­pest jobb módú honfitársakkal csinál riportot. Tudjuk, hogy száz városi munkásháztartásban 96 televízió, 86 mosógép, 80 hűtőszekrény található; tudjuk, hogy a munkások több mint negyven százalékának saját kertje, kisgazdasága van. S tudom (tudjuk) azt is, hogy a fizetésben meglevő kü­lönbségek természetszerűleg együtt járnak az életmód kü­lönbségével is. S ez az a pont, amikor már nem magánügy, ki hogyan él. Mert, egyrészt a munkahelyen kapott fizetési borítékot — társadalmi juttatásokkal, kedvezményes szol­gáltatásokkal — vastagítani kell ott, ahol erre szükség van, másrészt pedig progressziven adóztatni azt, aki egyébként legálisan jut „szemet szúróan” magas jövedelemhez... Hogy mikor jut el az IBUSZ-szal messzi tájakra Kovács János, azt nem tudom. De nem is ez az érdekes. A lényeg, hogy Kovács János a Trabanttal, a fekete-fehér televízióval, az aprócska víkendházzal is gazdagnak érezze magát; s tudja, higgye, hogy végül is az ő rétje a zöldebb. B. I. Kenyérgyár elemekből Tovább bővitette előre­gyártóit elemeinek felhasz­nálási körét a nyékládházi mezőgazdasági épületelem­gyár. Szendrőn napi négy, Krasznokvajdán pedig nap! öt tonna kapacitású kenyér­gyárat szerelnek össze belő­lük. Epés megjegyzések Az NSZK-ban évente 10 000 gyer­mek testi épségében okoznak kárt az ál­latok. A müncheni Lloyd biztosító tár­saság véleménye szerint ezért a leg­nagyobb felelősség a televíziót terheli, mivel az állatokról készített filmek ko­rántsem felelnek meg a valóságnak. — Javaslom, hogy nálunk a tv ezentúl a Maci Laciról, a Foxi Maxiról és a többi állatokról ké­szített rajzfilmek vetítése előtt közöl­je: megtekintését 18 éven aluliaknak nem ajánljuk! Az amerikai geo­fizikusok kongresz- szusán Thomas Van Flandern kijelentet­te: a Hold évente 7 centiméterrel távo­lodik a Földtől. — Csak nem akar — lassú manővere­zéssel — idegenbe szakadni?! Henri Rothlisber- ger francia mérnök állítólag benzint tud gyártani gyorsan nö­vő fákból. — A lassan nö- vőkből pedig vaska­rikát? ... A Tempo szerint a nő szerencsésebb helyzetben van, mint a férfi. Legalábbis genetikailag. A fér­fi 123 olyan betegsé­get kaphat meg, amellyel szemben a nők immunitást ta­núsítanak. — A kutyafáját! Hiszen akkor a fér­fi a gyengébb nem! A genfi feltalálók vásárán bemutatták a nagy sikert aratott bébi éjjeli edényt. Az edénykének a haszna mellett ne­velői célzat is ada­tott: az első csepp- nél már zenével ju­talmazza a kisgyer­meket. — S ha netán re­zesbanda zendít rá a kis edényből, az ijedtség mindenkép­pen meghozza az eredményt?! Egy japán nőkből álló expedíció meg akarja mászni a Mount Everestet. Eiko Hiszano, az expedíció 41 éves vezetője így nyilat­kozott: „A világ va­lamennyi asszonya nevében bizonyítani akarjuk, hogy el tu­dunk jutni a világ tetejére.** — Viva, Eiko! Bár ami azt illeti, meg­kérdezhetnék egy bizonyos Tyeresko- va nevű hölgytől, hogyan néz ki a vi­lág teteje — a ma­gasból szemlélve. A 73 éves Reg Butcher huszonnyolc év, nyolc hónap, egy hét és hat na­pot várt arra a le­vélre, amelyet a 25 kilométerrel távo­labbi helységben élő barátnője kül­dött neki. A posta megígérte, hogy utá­nanéz a dolognak. — Szerintem na­gyon elölről kell kezdeni az utánané- zést... A nyugatnémet kiéli egyetem kuta­tói megállapították, hogy a férfiak át­lagos testmagassága (176 cm) nem válto­zik. — Hm. Volt Idő, amikor mindenkinél nagyobbak akartak lenni... A bor legalább 15, egészségre ártalmas anyagot tartalmaz — állapította meg H. Gounella francia dietológus. — Én is kísérle­teztem. A kettőslá­tásig már eljutot­tam. — a Jogász-est Mi o szerepe a hangfelvé­telnek a polgári perek bizo­nyítási eljárásai során? — er­ről szól az az előadás, amely Jogász-est címszó alatt ja­nuár 24-én, pénteken este hét órakor lesz a TIT Miskolc városi Szervezetének Ka­zinczy Klubjában. A téma előadója dr. Orbán László, az Igazságügyi Minisztérium osztályvezetője. Sportuszoda-építő egyesület Baján minden eddiginél nagyobb társadalmi összefo­gás segíti a városi tanács településfejlesztési munká­ját. Társulásos alapon, a la­kosság anyagi hozzájárulá­sával építik ki a vízvezeték­hálózatot. A helyi gazdálko­dó szervek támogatásával ez év végéig összesen 300 óvo­dai helyet létesítenek. Egy­idejűleg újabb 150 szemé­lyes napközis óvoda építését készítik elő. Ezt a kooperá­ciós óvodát az épülő Baja- Üjváros kapja majd. Üzemi kezdeményezésére „sport­uszoda-építő egyesület” H létrejött Baján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom