Déli Hírlap, 1975. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-06 / 4. szám
isi ___________« m a Lta^opo**«'0 n°nd i.* -, sé9 °.p * e9ésl A frmxck Btsmúk fi«» »•-*■ ho-oiwi.', í5V«f»s;'«?^ : tf ! (jt <S St ä ¥ ií : i. íó % > ' Sí > v; : >■ <-» jji ? i,fe I JpliipT*s Ü Egészséjmiik n v o iolai Sebastian Kneipp német pap világhírre tett szert a róla elnevezett gyógymóddal. A Kneipp-kúra lényege — az idősebbek talán még emlékeznek rá — az volt, hogy sokat kellett jó levegőn tartózkodni, napozni a páciensnek és hidroterápiás kezelésnek is alávetette magát: fürdőzött, zuhanyozottstb. A tisztelendő úr hírét-nevét jól hasznosította Franck Henrik is, aki malátakávéját a képünkön látható szöveggel népszerűsítette. (A régi reklámmal a Berzeviczy Gergely Kereskedelmi és Vendéglétóipari Szakközép- iskola jubileumi kiállításán találkoztunk.) Lám, nem új fogás, hogy egészségünk apostolainak adják ki magukat, akik valamit el akarnak adni. Gondoljanak csak például a szuperfiit szipkákra. A televízióból ismert reklám szerint ezt is azért gyártják jó emberek, hogy egészségünket védjék vele. Tudományos vizsgálatokra hivatkozik minduntalan a gyártó cég, mégpedig sikerrel. A szipkát sikerült elfogadtatni, annak ellenére, hogy nem éppen olcsó és kezelése sem egyszerű. Egészségünkre apellál a tokaji bort forgalmazó vállalat és a tejipar, csakúgy, mint azok az üzemek, melyek a különböző üdítőitalokat, konzerveket készítik. Ne firtassuk most, hogy melyiknek menynyire van igaza. A reklámtól sohasem vár-, tunk teljes tárgyilagosságot. Hiszen némileg túlzott a tisztelendő atya is, amikor azt állította, hogy: Minden csésze Kneipp malátakávé egy lépés a jó egészség útján!” Ha ugyanis így lett volna, a korombeliek többsége szuper-egészségnek örvendhetne. Persze, volt akinek valóban jót tett a ma- láíakávé — ahogy a tisztelendő úr dupla tokáját és a Franck-íéle gyártelepet elnézem ezen a képen ... (békési Egy „őrült" találmánya A keresztrejtvény története A kis füzetet a Kossuth Könyvkiadó jelentette meg, A nőkről — ez a címe. A tartalma pedig: időnként egy-egy kép szakítja meg az ábrák, statisztikai adatok sorát, de egyébként grafikon grafikon hátán. Valamennyi fölött ott olvasható: „A nők aránya..Mármint az össz- népessséghez, az aktív keresők számához viszonyítva. A nők aránya néhány kiemelt iparágban, a mezőgazdaságban, a vezetésben, az iskolapadban. A munkában, a tanulásban, vagyis az élet minden területén. Időbe telik! amíg ezen a harminc oldalon átrágja magát az ember. Nemcsak azért, mert némelyik ábra bonyolult, hanem mert mindegyik elgondolkodtató; a körök, hasábok, nyilak a mindennapjainkról beszélnek. Százból hetven dolgozik o Az ország 10 416 000 lakosának 51,5 százaléka nő. Ezt nagyjából tudtuk, azt már viszont nem, hogy 100 munkaképes nő közül 70 aktív kereső. Vagy másképpen fogalmazva: az iparban, a me- :őgazdaságban és más munkaterületen dolgozó felnőtt társadalom 43 százaléka nőnemű. De foy tathatjuk: az i parban dolgozó kétkezi munkások 40 százalékát, a mező- gazdasági munkások felét, a textilipari dolgozók 70 százalékát teszik ki lányaink, asz- szonyaink. Statisztikát nem szabad becsléssé módosítani, mégis hajlik felé az ember, bog: azt mondja: ugyanazo- k :n a nehéz munkahelyeken . .'. anolyan számban ott vannak a nők is, ahol a férfiak. Tovabblapozva nyilvánvaló, hogy — ezután >s a igas számok növekedésére r Ámíthatunk. A felsőfokú ' lézményekben tanuló fia- :'.vökről szóló ábráról kidéül, hogy a műszaki, mező- izdasági, állatorvosképző in- nények és a testnevelési iskola kivételével minden iskolán ás egyetemen eléri, peuagógiai és a gyógysze- palyán pedig 20—30 .alékkal meghaladja a Iáit száma a fiúhallgatókét. A középiskolák nappali taÁtülteiéit szívvel Amikor 1967 decembereben Dél-Afrikában sikerült c.z első szívátültetés, világszerte csodáról beszéltek. 1968-ban 101 szívet ültettek át; 1969-ig már 21 ország orvosai végeztek ilyen beavatkozást. Sajnos, igen kevés műtét volt eredményes; a legtöbb beteg röviddel a beavatkozás után meghalt. A tapasztalatok és az új felismerések alapján most újabb fellendülés tapasztalható. A Stanford egyetem orvosi központjában minden harmadik beteg, aki idegen szívet kapott, legalább egy évvel túlélte az operációt. A leghosszabb ideig egy Virginiában operált beteg élt: 1973 augusztusában a műtét ötödik évfordulóját ünnepelhette. gozatán pedig megközelíti; a tanulók 40,9 százaléka lány. A számok mögött * És ha az iskolapadból kikerülnek? A kiváló dolgozók 36, a parlamenti képviselők 24, a pártvezetőségi tagok 25 százaléka nő. De folytatva, egyszersmind befejezve a Vázlatos felsorolást; az ösz- szes műszaki irányítók 12, az állami és gazdasági vezetők 23, az egészségügyi és kulturális irányítók 45 százaléka nő. Mindnyáján tudjuk, hogy mi van a számok mögött. Milyen lehetőségek, az utóbbi évtizedek, vagy inkább csak évek mennyi változása. Mennyi, a kormányzat, a társadalom által a nőknek nyújtott erkölcsi és szociális támogatás. Jól emlékszünk a nők, vagy még inkább a családanyák helyzetét megköny- nyítő, a közeli múltban született párt- és kormányhatározatok sorára. ■& 1975 a nők nemzetközi éve. Azzá avatta az ENSZ 27. ülésszaka, ezt készítette elő a múlt év nQvemberében Tihanyban tartott nemzetközi találkozó, ezt reprezentálja majd a nők idei berlini világkongresszusa. Ilyenkor jó felidézni a számokat; megmutatják, hogy mit értünk el, és ismételten felhívják a figyelmet arra is, ami nincs még. Ez az esztendő az egész világon a számvetés éve lesz. M — BolcÉos ölle ek A genfi „feltalálók vásárán” minden évben felfedezhető valami „páratlan”. A múlt esztendő találmányai összegezéseképpen itt legalább annyi mulatságos, mint amennyi érdekes látványossággal találkozhattak a látogatók. Az akupunktúra izgatta ezúttal a feltalálók egyikét. íjár a kínaiak már évezredek óta gyakorolják, még ők sem gondoltak a „csináld magad” eljárásra. Egy feltalálónő most kézi kinzószerszámot kínál, amellyel tetőtől talpig megszurkálhatiuk magunkat a használati utasítás szerint. Valamelyik ponton csak sikerül! A berendezés természetesen nemcsak a fej-« a hát-, a fog-, a reumatikus fájdalmakat és természetesen a náthát űzi el, hanem a impotenciát és a frigiditást is. Volt a kiállításon mankó, amely gumikerekeivel nem csupán haladni, hanem lépcsőt mászni is képes. A legszebb találmány azonban kétségkívül a zenelő bébi éjjeliedény volt. amely egyúttal nevelői célkitűzést is megvalósít. Az első cseppnél már zenével jutalmazza a csecsemőt, ha pedig nem sikerült semmit sem végeznie, akkor elmarad a zenés elismerés. A hírek szerint nemcsak Genf ben. hanem már Montraux-ben és Lausanne-ban is kereslet mutatkozik iránta, bár nem kapható a kereskedelemben ... A kutya és a gyermek A Nemet Szövetségi Köztársaságban évente tízezer gyermek testi épségében okoznak kárt az állatok. A balesetek okát többnyire abban kell keresni, hogy a gyermekek nem megfelelő módon viselkednek négylábú barátaikkal. A müncheni Lloyd biztosító társaság véleménye szerint ezért a legnagyobb felelősség a televíziót terheli, mivel az állatokról készített filmek korántsem felelnek meg a valóságnak. A legtöbb balesetet a kutyák okozzák. A biztosító társaság azt tanácsolja a szülőknek, hogy tanítsák meg a gyermekeiket, hogyan kell bánni a kutyával, értessék meg velük, hogy az élő kutya nem azonos azzal a plüss állattal, amelyet a képernyőn látnak. .És mindenekelőtt ügyeljenek arra, hogy soha ne hagyják egyedül gyermeküket kutya társaságában. A férfi vagy a nő van-e szerencsésebb helyzetben? Genetikai szempontból mindenképpen a nő. A férfi 123 olyan betegséget kaphat meg, amellyel szemben a nők immunitást tanúsítanak. Ezek között szerepel a hemofilia, a disztrófia és az immunitás hiánya. ötven esztendővel ezelőtt, 1925-ben új és szellemes elme játékkal találkozhatott először kora magyar újságolvasója. Világot, hódító útja során hozzánk is elérkezett a kor nagy szenzációt--ki- váltó ötletessége, a kereszt- rejtvény. Ma már világszerte milliókra tehető azoknak a száma, akik hétről-hétre izgatottan játsszák az igényes, intelligenciát, éles elmét, elmélyült gondolkodást megkövetelő játékot. Ki gondolná, ki találná el megszületésének helyét? Ugyanis a keresztrejtvény egy sötét cellában született meg. Ha szabad így fogalmaznunk, „feltalálója” Victor Oreville, éppen öt évre szabott büntetését töltötte egy dél-afrikai börtönben. A vád az volt ellene, hogy gépkocsiját ittasan vezette, súlyos közlekedési balesetet okozott, melynek során felesége is életét vesztette. A hosszú és keserves, börtönben töltött éjszakák és nappalok idegfeszítő, kétségbeejtő légkörében született meg a nagy ötlet Victor Oreville agyában. Miután papírja nem volt, zárkájának falára meghatározott négyszögeket rajzolt, és a betűket olyan sorrendben kísérelte meg elhelyezni, hogy azok függőleges és vízszintes - irányban is értelmes szavakat, fogalmakat alkossanak. A bor legaiabb 15, egészségre ártalmas anyagot tartalmaz. Erre a megállaoításra jutott H. Gounelle francia Érdekes megemlítenünk azt a tényt is, hogy különös bogarászásával kapcsolatban őrültnek tartották Victor Oreville-t a börtön őrei. A derék feltaláló ugyanis hosz- szú éveken át éjjel nappal telerajzolta cellájának falát a börtönőrök által értelmetlennek vélt különös négyszögekkel. , Végül elszállították a börtönorvos rendelőjébe, aki alaposan megvizsgálta az elítéltet, s miután semmiféle kóros elváltozást nem talált Oreville-n, leült vele beszélgetni. Nem egyszer, sem kétszer! Hetekig tartó, éjszakákba nyúló beszélgetések után a börtönorvos felfedezte, hogy nem őrülttel, hanem egy zseniális ötletű emberrel áll szemben. Az újdonságról tudósította - a nagyvilágot, a sajtó rövidesen szárnyra kapta a szenzációs újítás hírét, s Oreville kiszabadulásakor már mesz- sze földön híres ember volt. Hadd írjam ide a legfontosabbat: mindez, a kereszt- rejtvény megjelenése a világsajtóban, 1924-.ben történt, s a keresztrejtvény egy esztendővel később, 1925- ben már a magyar újságokban is napvilágot látott. Oreville nagyszerű ötlete, a keresztrejtvény, azóta Is sok. millió ember kedvenc időtöltése és játéka a világ minden táján. —RÉVÉSZ TIBOR dietológus, aki egy kíséríet- sorozat keretében 172 bor* aiintát vizsgált meg. Családi művelődés Csaladom kibővített művelődési igénye akkor emeltetett visz- szavonhatatlan határozattá, amikor városunk kulturális színvonala megnőtt a tévé második műsora által. Eddig a legnagyobb egyetértésben élt otthoni háromszögünk: nejemmel együtt mindig ugyanazt a műsort akartuk megtekinteni. Meg a srác is. A pedagógiai megalapozottság azonban mindannyiszor szigorú döntésre késztetett: kölök, a maci után mars 'az ágyba! S a kölök, mint egy reumás teknősbéka, megkezdte a visszavonulást, megígértet- ve velünk, hogy a másik felét, amit a szülői szívtelenség miatt mar nem láthatott, majd elmeséljük. (Jó, jó, majd holnap elmeséljük, csak menj már!) Végre lefeküdt a másik szobában, mi pedig elterpeszkedtünk a fotelban, és élveztük a Házhoz szállított kultúra ilyen vagy olyan (gyakran ilyen-olyan) áldásait. tgy volt addig, amíg nem lett második műsor. Mert amint lett, a nejemben rögtön fellángolt á kultúraktíva: ...és mától kezdve pedig megválogatjuk, hogy mit nézünk meg. Hetente négyszer (kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken) van második. Ez jó. Szombaton mozi. (Mert ugye, a kultúr- cmber mégsem ülhet örökké a tévé előtt.) Vasárnap délután mozgás a szabadban, este pedig majd meglátjuk. Például számtanozol a gyerekkel, mert az se mindegy, miként fejlődik valakinek a reálműveltsége ... Szóval mától új metódus szerint. Add csak ide a tévéújságot, fiam! Kösz! Lássuk, mi megy? Az elsőn, aszongya, hogy nyolc órakor ... Felnőttek, tévé-játék. A másodikon: A spanyol tévé zenés filmje. Nyilvánvaló — mondom —, az első. — -Miért nyilvánvaló?! — igy a nejem. — Mert az apunak semmi érzéke a zenéhez — így a kölök. — Tehát a második — szögezi le a nejem. —Ez a gyereknek is való. — Hogy-hogy való! Alvás, az való! — Most dühös vagy, mert mi ketten azt akarjuk nézni, de neked amaz kell. Hát jó, mindig tudtam, hogy önző vagy — sziszegi a nej és bekapcsolja a másodikat. És én vegigszen- vedem az ismétlést. (A nej pedig úgy tesz, mintha még nem látta volna, pedig látta, csak nem meri bevallani.) Amikor vége, szólok: most kapcsoljunk át az elsőre. Mozart C-dúr szimfóniája megy. — Kötekedni akarsz? A zenéből elég volt! — De hiszen az imént mondtátok, hogy zenei analfabéta vagyok... — Mozartot csak a szonobok szeretik ... — epéskedik a kölök. — Te, úgy váglak szájon, hogy... — Csak ne verekedj, légy szíves! Különben is a másodikon a spanyol után jó megy. Az orosz tél. Te már láttál orosz tájakat, de én meg a gyerek még nem. Ha annyira kell a Mozart, eredj a másik szobába, ott a lemezjátszó. — De hiszen nincs is Mozart-lemez!..., — Vegyél! — Vagy egy másik tévét — szemtelenke- dik a kölök. Mert neki mindegy, hogy mit néz abban az átkozott dobozban. Csak nézhesse. S nézheti is, amióta folyvást az anyja pártjára áll. — Te, te! Tudod, mit mondott a kapitány a Flugös futamban? — Tudom. Egy frászt! — Hát azt. Azt veszek! Hogy az anyád az egyik, te meg a másik műsort lesd; az anyád az egyik, te meg a másik szobában. Én meg üljek ki a lépcsőházba? Te, ne vigyorogj, mert... Mondjátok, én egyáltalán mikor szórakozhatok? A nejem sértődötten kapja fel a fejét. — Hogy-hogy mikor! Például hétfőn. Olvass, rádfér. De te persze azt szeretnéd, ha mindennap lenne adás, nem is kettő, legalább hat. Ez vagy te! Egy csöppnyi szelekciós készség sincs benned. Légy szíves, kapcsold ki végre a tévét, azzal a vacak híradóval felébreszted az egész házat. — a — ó Az ártalmas bor
