Déli Hírlap, 1975. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-18 / 15. szám

„A búlak rendezésének fő ideje99 * A II. Rákóczi Ferenc megyei könyvtár zenei részlegében 34-féle zenei tárgyú szak- folyóirat között válogathatnak az érdeklődők. Ennek körülbelül egyötöde a fiatalok köré­ben most igen népszerű sztereo- és Hi-Fi-technikával foglalkozik. Tájékoztatást ad a zenehallgatás audiovizuális technikai berendezéseiről is. A nyugatnémet, angol és amerikai szaklapok rendkívül közkedveltek az olvasók körében. Tetszett a Centrum a havannai vendégeknek Kubai piackutatók Miskolcon Mint arról hírt adtunk, az el­múlt napokban kubai piacku­tató delegáció kereste fel vá­rosunkat. A távoli ország szak­embereit elkísérte dr. Szabó László, az Országos Piackutató Intézet igazgatója is. Először öt kérdeztük: milyen kapcsolat alakult ki hazánk és Kuba piac­kutató intézete között? — Kubai partnereinkkel a magyar—kubai műszaki­gazdasági együttműködés ke­retében jött létre kapcsolat. A piackutatás feltételei Kubában még nem minden tekintetben adottak. A ha­vannai piackutató intézet azonban — ahol magam is jártam — rendkívül tehet­séges, fiatal, lelkes gárdá­val rendelkezik, akiknek munkáját, hogy mást ne mondjak, második generá­ciós számítógépek segítik A három piackutat, a TESCO segítségével jutott el Buda­pestre, s mivel intézetünk­nek jó kapcsolatai vannak miskolci, borsodi vállala­tokkal, intézményekkel, úgy gondoltuk, lehetővé tesszük számukra az itteni tájékozó­dást, tapasztalatszerzést is. — Érdemes volt-e eljönniük Magyarországra és Miskolcra? — kérdeztük Rodolfo del Reált, a havannai piackutató Intézet főosztályvezetőjét. — Intézetünk nem túlsá­gosan nagy múltra tekint vissza, noha már mintegy száz témában végeztünk át­fogó piackutatást. Magyar- országon ez a tevékenység igen magas színvonalú, s mi máris sokat tanultunk. Meggyőződésem, hogy ta­pasztalatainkat jól haszno­sítjuk majd otthon, ahol a kereskedelmi választék bő­vítésére törekszünk. Szíve­sen jöttünk Magyarország második városába is. Ha­vannában is szeretnénk épí­teni olyan önkiszolgáló rend­szerű, szép áruházakat, mint a miskolci Centrum Áruház, s jó ötleteket kaptunk az ezzel kapcsolatos, itt is meg­valósított piackutató munká­hoz. Mindemellett megis­mertük Miskolcot és To­kajt, noha a számunkra ed­dig ismeretlen köd sokat el­takart. a szép borsodi táj­ból. — Tartós marad-e a két piac­kutató intézet kapcsolata? — kérdeztük dr. Szabó Lászlót? — Hamarosan két munka­társunk utazik Kubába, a havannai piackutató intézet munkájának segítésére A kapcsolat számunkra is érté­kes. Hogy mást ne mond­jak. a havannai intézet köz­vetlenül a kubai miniszter- tanácshoz tartozik, vagyis lényegében minisztérium­ként működik. NY. I. FARSANG Január hatodikától a hús­vét előtti negyvenedik napig tart a farsang. A régi korok nagyböjtjét vígsággal, evés- ivással előkészítő, tavasz­váró, termékenységet kérő szertartásokkal sűrűn tele­tűzdelt idő. Manapság kon­fettizápor, petárdák, pezsgős­palackok pukkanása kíséri. Állatorvosok bálja a Jlinóban Barna György, a Tokaj ét­terem üzletvezetője: — Törzsvendégeink első­sorban az ínyenc csemegéket igénylik. Február hetedikén disznóöléssel egybekötött va­csorát, mulatságot tartunk. Ezt követik a magyaros va­dászvacsorák. — A farsang jötte nem érint minket különösebben — hallom Szilágyi Istvántól, a Júnó-szálló éttermének veze­tőjétől. — Télen meglehető­sen kiesünk a forgalomból. Sajnos, még mindig elég kö­rülményes az utazás Tapol­cára. A késő esti órákban taxi még véletlenül sem ve­tődik errefelé. Február 22-én tartjuk az állatorvos-bált. több vigalom egyelőre nem ígérkezik... A Miskolci Vendéglátóipari Vállalat dekorációs műhelyé­ben is a farsangra készül­nek. Jelenleg éppen az utcai „megállító táblákat” festik. gendő szerpentinünk, lam­pionunk van — közli a mű­hely vezetője. Összejön a család — A családommal és a munkatársaimmal együtt farsangolok — mondja Szí­jártó István szocialista bri­gádvezető. — Már évek óta az a szokás nálunk, hogy „összedobjuk” a pénzt és kö­tetlen, jó hangulatú estéket töltünk együtt. — Ilyenkor összejön az egész család, a rokonok, akikkel szilveszter óta alig találkoztunk — meséli Szé­kely lmréné. — Télen a szo­bába szorulunk, ez a nagy beszélgetések ideje. A nyári üdülésig megint nagyon rit­kán fogjuk meg egymás ki­lincsét. Az egyik ünnep a rokonságé, a másik a barátoké, régi ismerősöké, a harma­dik a gyerekeké, ök is meg­hívják pajtásaikat egy es­tére. Mire vége van a farsangnak, már tökéletesen beleununk, s már csak az üres borosüvegek visszaszál­lítása következik, amiből mnidig egy kis „vagyont” szerzünk. — A farsang slágere a pezsgő — mondja Szabados ezenkívül még vagy százfajta bor kapható nálunk. A napi forgalmunk mostanában nyolcezer forint. Ez még nem a csúcs. Azt hiszem, a fo­gyasztók még nem heverték ki teljesen a karácsonyt, szilvesztert. Házibulik szezonja Rédei Piroskával, László Jóskával és Huszti Gézával itt a boltban találkozom. Vá­logatnak, számolgatnak, la­tolgatják mit kellene venni, hogy olcsó is, sok is legyen. Végül egy üveg koktélnál meg egy pezsgőnél döntenek. A fiúk sötét ruhában feszí­tenek, a lányok nadrágban, pulóverben, leengedett haj­jal ácsorognak a pénztár előtt. — Gimnazisták vagyunk mindnyájan. Végzősök. Nem­régiben volt a szalagava­tónk. Házibulira készülünk, ott lesz a fél osztály. Sajnos, a „szülői felügyelet” is meg van szervezve, ahogy halljuk Sanyitól, a házigazdától. Alig kell már néhányat aludni és az érettségi bizottság előtt csücsülünk. A tételeket most dolgozzuk ki, minden napra jut bőven tanulnivaló, de azért kell egy kis lazítás. V. R. Salgótarjánban az emlékstaféta Salgótarjánba érkezett a tavaly szeptemberben Bat- tonyáról útnak indított em­lékstaféta a Szabadság láng­jával. A fáklyavivőket teg­nap négyezer kisdobos és út­törő fogadta. Az iskolai ün­nepségek után salgótarjáni kisdobosok és úttörők vették át a stafétától a Szabadság lángját, s vitték a Nógrádi Sándor Űttörőházba. A sziivásgombóc szezonja A miskolci hűtőházban hétfőn kezdik meg a köz­kedvelt szilvásgombóc ké­szítését, s előreláthatólag áp­rilisban végeznek vele. Ugyanakkor a nyáron leszü­retelt és azóta a tárolókban tartott cseresznyét, ribizlit, szilvát és meggyet csomagol­ják és dobozolják. Kísérlet­képpen egy-egy vagon zöld­borsó- és zöldbablevest, -fő­zeléket gyártanak a vendég­látóipari vállalatoknak. — A belső dekorációt álta­lában az éttermek maguk ké­szítik el. de ha igénylik, a reprezentatívabb rendezvé­nyeknél mi is segítünk. Ele­Edéné, a Borszaküzlet veze­tője. — Törley bői és Pannó­niából gazdag a választék. ‘Mindkettőből hat-hétfajta, Balesetveszély! ÉRTESÍTÉS Értesítjük a M.-Tapolcán, a Fenyő utcában (34. sz.- tól végig), a Görömbölyi utcában (45. számtól vé­gig), a Brassói, a Vad­galamb, a Páva utcában lakó és üzemelő fogyasz­tóinkat, hogy 1975. január 20—21—22-én 7-16 óráig, valamint a Fenyő utcában (15. sz.- tol 34. számig), a Harkály, a Fecske utcában lakó és üzemelő fogyasztóinkat, hogy 1975. január 23—24— 25.-én 7-16 óráig az ener­giaszolgáltatást hálózat- építési munkálatok miatt szüneteltetjük. ÉMÁSZ 2. SZ. XIRENDELTSÉG ÉRTESÍTÉS Értesítjük a miskolc-ta- polcai Herman O. Kert­szövetkezet tagjait, vala­mint a Költői A., Katona J., Lőcsei, Ungvári, Szat­mári, Zója utcákban lakó és üzemelő fogyasztóinkat, hogy F. ÉV JANUAR 21-22-ÉN 7-16 ÓRÁIG munkálatok végzése miatt az energiaszolgáltatást szüneteltetjük. ÉMASZ 2. SZ. KIRENDELTSÉG Néhány nap alatt három karambol történt a Gvőri kanui Szuperettel szemben, az átépített járdaszigetnél. Ügy kezdő­dött, hogy január 11-én, szombaton az esti órákban egy Zsiguli taxi beleszaladt a járdasziget végénél levő terelőosz­lopba, amely kidőlt. A taxi „fejre állt”, utasai megsérültek. Szomorú, s óvatosságra intő baleset. Hét vége volt, a terelőoszlop nem került a helyére. Sajnos, másnap köd volt. A kivilágított irányjelzővel ellátottt oszlop nagyon hiányzott a járdasziget végéről. Egy Wartburg-Combi vezetője későn vette észre a forgalmi akadályt, beleszaladt, karambol. Egy-két nap múlva egy Moszkvics látta kárát az irányjelző hiányának. Tősgyökeres miskolciaknak is nehéz megjegyezni, hol kö­vetkeznek a járdaszigetek, amelyek leszűkítik az úttestet. Még kevésbé várható, hogy a városunkban ritkábban megfor­duló gépjárművezetők „megérezzék”, hol kell fékezniük, s kihúzódniuk jobbra. Márpedig a ködben — jelzőoszlop híján — az inkriminált járdaszigetnél kénytelenek érzéseikre ha­gyatkozni. Hivatkozhatunk a KRESZ-re, amely előírja, hogy mindig a látási viszonyoknak megfelelően vezessenek a gép jármű- vezetők. Csakhogy ugyanakkor ők meg hivatkozhatnak a jó­hiszeműségükre, hisz a KRESZ-nek azt a pontja is 'smert, amely kimondja: a járdaszigetek végénél irány jelző lámpa­testeket kell elhelyezni. Lehetne pro és kontra taglalni a három, nagyon gyors egymásutánban következő balesetet. Egyet nem lehet: napokig (vagy netán hetekig!) figyelmen kívül hagyni a veszélyes „autócsapdát”. Még derült időjárás mellett sem. Olyan ködös napokon pedig, mint az utóbbiak is, különösen nem lehet! A jégvilág csudái Szlovákia gazdag termé­szeti szépségei között kima­gasló helyet foglal cl a karszt-terület. Itt kereken ezer különböző méretű bar­lang található; 650-et már nagyjából átkutattak. A kö­zönség számára tizenkét bar­lang járható. Ezek között kü­lönleges helyet foglal el a dél-szlovákiai dobsinai jég­barlang, térségeinek terjedel- mességével, a jégtömeg ha­talmas mennyiségével, fő­képpen pedig gyönyörű dí­szeivel. A dobsinai jégbarlangot, illetve hatalmas térségeinek egy részét a közönség szá­mára már 1871-ben megnyi­tották: 1886-ban pedig beve­zették a villanyvilágítást. Jég, jég és jég, mindenütt körös-körül, minden lehető alakban. Hatalmas, átlátszó összefüggő tömbökben a fe­néktől a mennyezetig 25. s még több' méternyi vastag­ságban. A sztalagmitokat és a sztalaktitkokat alkotó jég „virágzó” jég repedései olyan fantasztikus képeket rajzolnak, amilyenekre csak a festőmű­vész ecsetje, vagy a szobrász vésője képes. Jég óriási .mennyiségben — a folyosókon, a csarnokokban és a falakon. Ha el akarnák szállítani, 200 ötvenvagonos tehervonatra lenne szükség. A barlangban a jégdíszek bizonyos része évente válto­zik. Üj alakzatok képződnek a harmatból, s ezek különö­sen hatásosak. Üj attrakciót képez a harminc méter hosz- szú jégalagút is. Ezt néhány évvel ezelőtt a barlangku­tatók mélyítették ki a jég­tömb vastagságának a bizo­nyítékául. Az alagút negy­ven méter magas jéghegyen halad át. A közeli völgyzáró gáttal együtt, amely a halászok paradicsoma, a dobsinai jég­barlang a turisztika és az idegenforgalom vonzó köz­pontja. Ezen a vidéken éven­te mintegy félmillió hazai és külföldi turista fordul meg. * Az év elején fel kell tölteni a polcokat a könyvesboltok­ban ... R. £. (Ágotha felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom