Déli Hírlap, 1975. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-18 / 15. szám

Péntek esti premier

HARAMIÁK

A Haramiákról kijövet megszólítok egy ismerős tizenévest: na, hogy tetszett? A friss élmény hatása alatt mondja: „hát az eredeti mese az valami szörnyű .. . (kis szünet), de ha jobban meggondolom . . . Szóval tetszett. Igen! Tetszett.” Nem nézek hátra, de sejtem, hogy mögöttünk többen mosolyognak: elnéző

gúnnyal, fennkölten vagy lesajná- lóan. Hogy lehet ilyen profánul elintézni egy klasszikust, egy Johann Christoph Friedrich Schillert? Magam is megdöbbenek. Azon döbbenek meg, hogy ez a gyerek — pár hevenyészett mondatban — ugyanazt állapította meg. mint a legkiválóbb irodalomtörténészek. íme: „Die Räuber fogyatékos dráma, valószínűtlen, túlzott, telve rémdráma- szerü és melodramatikus fordulatokkal, de van benne valami elragadó erő, ami — írta a két világháború között egyik kritikusunk — még ma is elevenné teszi.” És mit mond a Haramiákról Szerb Antal: „A Riiuberben annyi a groteszk, suta, elnagyolt, szertelen kamaszosság, hogy nem is érdemes rámutatni — mégis zseniális . . . giccs és mégis halhatatlan. Izzik és pattog és robban minden sora, Schiller legnagyobb, legélőbb alkotása.”

Hölgyeim és Uraim! Klasszikus műveltséget plántáló skolák egykori érdemes tanulói! Gondolatban emeljél: le weimari szobrának talapzatáról a nagy német drámaköltőt, s faggassák csak _a hercegi iskolában töltött évekről (1773—80) ; egy dühös kamasz megbotránkoztató szavait fogják hallani. Ez a „gyerek” éppen olyan renitens, mint a mi fiaink, lányaink és fiatal kollégáink. Készül, hogy elmondja a magáét, hogy Kari Eugén uralkodó hercegnek és a többi totyakos öregnek az arcába vágja; mi a véleménye róluk, s a „heréit korról.”

És egy évvel azután, hogy kiiep a Hohe Karlsschuie gyűlölt falai közül, már kész is az első dráma. Nagyon fontos, hogy azonnal színpadot kapjon, hiszen a jelenhez kell szólni; pukkadjanak az aranyzsinóros, térdharis- nyás, rojtos, bojtos urak, a vasfejűek, vízeszűek — éljen a minden törvényt áttörő, önmaga törvényei szerint élő hős.

Már-már mulatságos, any- nyira vegytiszta az a Sturm und Drang-tézis, melyre a Haramiák épül. A fiatal stuttgarti ezredsebész mindent magáévá tesz a XVIII. század 70-es éveinek új irányzatából. De mivel drámát ír, elsősorban az ismét felfedezett Shakespeare foglalkoztatja. Azoknak, akik legalább az Othellót meg a III. Richardot ismerik — a Haramiákat látva — nem lesz ezt nehéz elhinni.

Persze (ez is mennyire jellemző a fiatalokra) a kölyök Schillernek még erősebbek az indulatai, mint a kifejező- eszközei. Túllihegi a dolgokat.

A mannheimi színháznak (1872 januárjában) mindenesetre óriási fegyverténye volt a Haramiák bemutatása. Egy kortárs író így emlékezik meg az eseményről: „A színház őrültek házához hasonlított, vérben forgó szemek, felemelt qklök, rekedt kiáltozások a nézőtéren. Idegenek zokogva borultak egymás nyakába, félig ájult asz- szonyok támolyogtak az ajtó felé. Általános felfordulás volt ez, mint a káoszban, melynek ködéből egy új teremtmény tör elő.”

Hazai teátristáink első nemzedéke 1794-ben Kolozsvárott (a társulat csak két- esztendős még!) már bemutatta — Bartsai László fordításában — a Haramiákat. 1924 óta viszont — tudomásunk szerint — nem kapott Magyarországon színpadot Schiller első műve. Ügy látszik, a színházi szakemberekben csak egy fogyatékos rémdráma emléke élt, a frisseség, az izzás, az elragadó erő elfeledtetett.

Éppen ezért kimondhatjuk; a Miskolci Nemzeti Színház bemutatója felfedezés értékű. Nagy András László rendező megtalálta a dráma aktuális vetületeit. Nemcsak arról van itt szó, hogy korunk látványos nyugat-európai vagy amerikai diáktüntetései és a szolid — inkább csak önmagunk közegét (mint a forrásban levő bor) tisztító hazai „lázadások” rímelnek a HaSzili János (az idős Moor)

ramiákra. Ezt felfedezni nem nagy dolog. A rendező — a mi magyar közönségünkhöz szólva — azt is határozottan kimondja, hogy törvényszegéssel (anarchikus kivonulásokkal, „csakazértis” gesztusokkal) nem állíthatók egyensúlyba Justitia megbillent mérlegserpenyői. A társadalmon belül (és persze az egyre egészségesebb társadalomért) kell megvívni a magunk forradalmát. De másra is figyelmeztet a rendező a Moor testvérek apropóján. Nevezetesen arra, hogy választási lehetőségünk van. Az ősi Moor-kastélyban nem egy nemeslelkű angyal és egy rút ördög lelke kapott testvéri testet. Hanem két, álmodozásra, hatalomra, csínyekre, szerelemre egyaránt fogékony fiú látott napvilágot. Ütjük és eszközeik különbözőek lesznek, de tévedésük (Károly jóvá akar ebből valamit tenni, a gazemberré lett Ferenc nem) rokon. Mert nemcsak kivonulni nem lehet büntetlenül a társadalomból, hanem megnyergelni sem lehet tartósan.

■ ■

A fentiekből világos, hogy alapvetően tézis-drámaként akarta megfogalmazni és fogalmazta meg Nagy András László a Haramiákat. Ezért maradtak el ebből a romantikus zenekari műből a cifrázatok, csipkézetek. Most csak a „főszólam” zeng. A húzásokkal persze szép motívumok is áldozatul estek. De csak motívumok. Minden egyszerűbb lett, de tisztább is. A rendező jól érezte, hogy sajátos elképzelései megvalósításához kevés lesz a szó. Bódy Magdi zenéje önmagában is jó (ha nem is különleges igényű), korszerű beat- muzsika. A legnagyobb dolog azonban az, hogy sikerült erre a ritmusra „járatni” az egész előadást. Ezért lett ennyire dinamikus a produkció. Az imént említett „járatásban” persze sok minden benne foglaltatik. A színészi munkán, színészvezeíésen kí,- vül (illetve ezzel szerves egységben) a mimes munka, a tánc, az akrobatika. Persze mindehhez csak akkor lehetett hozzákezdeni, mikor már kitalálták és felépítették a háromdimenziós teret... A dinamizmusnak ez a tér a forrása, inspirálója.

is m

Mindennek ellenére még kicsit nyers az előadás. Egy hallatlanul bonyolult mechanizmus működik — a totális színház igényével. Már minden pontosan a helyén van, de piciny csikorgások még észlelhetők. Most következik az igazi bejáratás ...

A mérleg; dicséretes en- semble-munka, s biztató egyéni teljesítmények. Blaslcó

és Várday Zoltán (Károly).

(Kerényi László felvétele)

Péternek (Moor Ferenc) azt hiszem, vízválasztó lesz ez a szezon. Erői felszabadíttat- tak. Az idegszálai meztelenek. Bármilyen magasságokba egy lendületből képes felfutni. A csendes járatok ritmusával még baj van. A pattanásig feszített húr olykor túlságosan leereszt. Vagy ha nem is ereszt le, monoton a dallam. Amáliával s az apával való első kettősei fel- hangolandók, színesítendők. Persze, több a jágóian szép, könnyed és félelmetes megnyilvánulása. Várday Zoltán remek arányérzékkel, szép orgánummal bír. De mintha túlságosan is vigyázna az egyensúlyra. Pontosan tudja, hogy mit játszik, s így a „tézis” olykor eltakarja a húsvér figurát. Robbanóbb legyen a töltet. Jancsó Sarolta tisztán, egyszerűen formálja meg Amália (ebben az előadásban aktívabb) figuráját. Néha azonban mintha keményebb lenne ez a tisztaság a kelleténél. Pedig Jancsó alkata éppen az álmodóbb, érzékenyebb figurát sugallja.

A színház fiataljai külön- külön és együttesen rendkívül kellemes meglepetést okoztak. Somló István sokoldalúságát, tehetségét most már ne fedezzük fel; el kell ismerni! Nagy Mari, Jancsik Ferenc, M. Szilágyi Lajos, Halmágyi Sándor egy újfajta színház alapozásához járulhatnak hozzá jelentősen. Matus György még nem egészen találja a helyét, de az előbbiek között kell lennie. Ami az öregeket illeti, Szili János nyilván rájön majd, hogy az öreg Moort nem elég csupán jelezni. Ezzel szemben Somló Ferencnek elhittük a pap figuráját. Varga Tibor (Hermann) jó karaktert formált.

Még két nevet kell különösen megjegvezni: Máyer László (hagyományosan azt mondhatnánk, hogy díszlet- tervező) és Somoss Zsuzsa (hagyományosan azt mondhatnánk, hogy koreográfus) nevét. Az előadás szervezői és létrehozói között dicsérem őket. Ezt érdemli a Kőtörőegyüttes is, zenei vezetőivel, Herédy Évával és Lerh Istvánnal együtt. A rendezői elképzeléshez illő jelmezeket Vágó Nelli tervezte.

GYARMATI BÉLA

A Földesből indultak című

sorozat egyike a gimnázium azon rendezvényeinek, amelyet igen nagy érdeklődéssel várnak az iskola diákjai. A Földes Ferenc Gimnázium tanulóifjúsága ugyanis időről időre vendégül látja és órákon keresztül hallgatja azokat a régi diákokat, akik arról beszélnek, mit végezV

Boldizsár Iván novellái

Igaza van Faragó Vilmosnak: Boldizsár Ivánt inkább publicistaként, a „magyar irodalom utazó nagyköveteként” (a nemzetközi PEN- club tagja) ismeri a közönség. s kevésbé, mint novellistát. Különösen nem ismertük eddig erről az oldaláról, ahogyan a szerda este látott novelláiban (a (Halálaim c. kötetből) mutatkozott: nem ismertük az emlékező, a múltba tekintő Boldizsár Ivánt. Nos. anélkül, hogy a kötetet magát értékelnénk most, tárgyilagosan el kell mondani, hogy vannak nála jobb novellistáink is. Mégsem róhatjuk fel a tévének, hogy éppen ezt a kötetet mutatta be a Nyitott könyv sorozatban, mert a képernyőn látott és a kötetbeli elbeszélések igen fontos és súlyos témát járnak körül. Nem csupán Boldizsár novellái, de más kötetek is (pl. Örkényé, Nemeskürthyé, stb., Vas Zoltán emlékezései a Magyar Nemzet hasábjain, az elmúlt hetekben) arra figyelmeztetnek, hogy még mindig nem ismerjük eléggé félmúltunk, tegnapunk történetét. Nevezetesen most a háború éveire, az antifasiszta ellenállási mozgalomra, s egyáltalán a magyar társadalom történelmi megrázkódtatásaira gondoltunk itt. Sajátos módon hajlamosak vagyunk a túlzásokra. A Hideg napok (Cseres—Kovács) idején az önvád, szinte már- már az öngyalázás kelepcéibe estünk, holott ha ártatlanok nem is, de „bűríöseb- bek” se vagyunk, mint más, a többi nép. Boldizsár novellái is erre figyelmeztetnek a maguk lírai hangvételével, ironikus, önironikus módon. Az egyik (Lakoma a Rózsadombon) a falukutatómozgalomnak (amelynek Boldizsár is egyik kezdeményezője, szervezője, írója volt) állít emléket, Az élet hercege meg éppen az ellenállás névtelen, méltatlanul elfeledett hőseinek. Maga a szerző sem tagadja ezeknek az írásoknak az önéletrajzi fogantatását, memoár-jellegét, hozzátéve, hogy itt egy nemzedék, egy mozgalom tragikus (mert hiszen számban már erősen megfogyatkozott) visszapillantásáról van szó a „tragikomikus múltra”. Ez adja meg ezeknek az írásoknak az esztétikumon túli izgalmát, értékeit is.

A harmadik novella (Gyermek a karosszékben) meg azért érdekes, mert egy untig elcsépelt, banális témát mert és tudott líraian megközelíteni. Kitűnő játéklehetőséget biztosítva ezzel Halász Juditnak, aki sikeresen kerülgette a giccs határait magnó-monológjában. Mert hiszen a „nagy”, az „örök” témák mindig valahogy banálisak, „giccsesek” is. Gondoljunk csak Rómeó és Júlia szomorú-szép történetére, vagy Natasa Rosztova és Pierre Bezuhov egymásra találására, hogy csak két példát idézzünk. Boldizsár Iván közhely (??) igazsága: nem várható el a nőtől, hogy egyformán helyt tudjon állni, mint tudós, dolgozó, mint feleség és anya is. Valamelyik fronton „csalnia” kell. Ez a f'~‘alasszony az anyaságot választotta. Sok nő néző irigykedve zárta el a készüléket utána ...

(horpácsi)

tek az érettségijük óta eltelt évek, évtizedek alatt. Legutóbb dr. Fülep Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója volt az iskola vendége, ma délután fél négykor pedig újabb találkozóra gyülekeznek. A diákokkal Major László, a Magyar Nemzet külpolitikai szerkesztője beszélget.

SZOMBAT

Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Zenei anyanyelvűnk. — 12.30: Magyarán szólva... — 12.45: Melódiakoktél. — 14.01: Embermagasság. Jegyzet.

— 14.11: Kóruspódium. — 14.23:

Új zenei újság. — 15.00: Hírek. — 15.05: Kis magyar néprajz. — 15.10: Slágermúzeum. — 18.00:

168 óra. — Közben 17.00: Hírek.

— 17.30: Törpék a páncélszekrényben. Rádiójáték. — 18.00: Zenekari muzsika. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: öt perc sport.

— 19.30: Mesterházi Lajos vallomása. — 20.25: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. — 21.11: Két Beethoven-szonáta. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: A beat kedvelőinek. A Spooky Tooth együttes látszik.

— 23.05: Zenekari muzsika. — 24.00: Hírek. — 0.10—1.53: Melódiakoktél. — Közben 0.55: Hírek.

Petőfi rádió: 12.00: Bohémélet. Részletek Puccini operájából. — 12.50: „Jelképek erdején át...” Balogh László műsora. — 13.00: Hírek. — 13.03: Nincs rá időm?! Riport. — 13.18: Debussy: g-moll vonósnégyes. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Napraforgó. A Gyermekrádió műsora. — 14.48: Éneklő Ifjúság — Debrecenbén. Hangversenyrészletek. — 15.00: Az ideges panaszokról. — 15.05: Zenekari

muzsika. — 15.27: Hogyan tovább? A mezőgazdaság energiafelhasználásáról. — 16.00: Hírek.

— 16.05: A hét műsorából. — 17.38: Dvorzsák: VIII. szláv tánc.

— 17.44: Modern álomfejtás. Az

újszülött álmodni tanul. — 18.0-0: Hírek. — 18.10: öt perc sport. —x 18.15: Kíváncsiak Klubja. —

19.12: Közkívánatra! Agatha Cris- tie: A baleset: Játsszunk krimit!

— 19.50: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Hírek. — 20.10: öt perc sport. — 20.15: Űj könyvek. — 20.18: Ez is, az is... Hámori Éva műsora. — 22.13: Oberon. Részletek Weber operájából. — 23.00: Hírek. — 23.15: Slágerrandevú. — 24.00: Hírek.

Miskolci rádió: 17.30: Műsorismertetés — hírek. — 17.35: Hétvégi krónika. (A mezőgazdasági munkák helyzetéről megyénkben; Egymillió kilométer baleset nélkül; Kisdiák a kémia szere- tetérői; Schiller-darab bemutató előadása volt tegnap este a Miskolci Nemzeti Színházban.) — Kamarazene. — 13.00: Műteremben. tárlaton. (Képzőművészeink tanácskozása után; Vertei Beatrix reklámgrafikai kiállításáról.)

— E heti vendégünk: Dudás József tanulmányi felügyelő. — Akit már régen hallottunk . . . — Könnyedén — komoly dolgokról. Ami egy statisztika mögött van

— jegyzet. — Zenés hétvége. Közben: a „Focifarsang ’75” mai eseményeiről.

Televízió: 14.48; Műsorismertetés. — 14.55: Terem-labdarúgás. A nemzetközi női és a Budapest—Vidék öregfiúk mérkőzés közvetítése. — 16.45: Hírek. — 16.50: Kedves együttlakók. NDK tévéíilm-sorozat, II. Az édes békesség kedvéért. — 17.45: Képes Krónika. Képzőművészeti magazin. — 18.30: Miről ír a világsajtó? — 18.50: örökség. Néprajzi sorozat. Boldogi lakodalom.

— 19.15: Cicavízió. — 19.30: Tv- híradó. — 20.00: Kérem a következőt! Magyar rajzfilmsorozat. VI. rész: Krokodilkönnyek. — 20.15: Szellemes nyomozó. Angol bűnügyi tévéfilm-sorozat. —21.05: 144 nóta. A televízió slágerlistája. — 22.05: Tv-híradó — 2. kiadás. — 22.15—23.50: Szállnak a darvak. Szovjet film

Miskolci Nemzeti Színház (7): Haramiák. Katona bérlet.

Kiállítások: József Attila Klubkönyvtár (12—20): Raszler Károly grafikái. — Herman Ottó Múzeum (10—18) : Ember és munka. — Szlovákia népművészete.

— Herman Ottó emlékház (10— 18): Herman Ottó élete és munkássága. — Miskolci Galéria (10 —18): Kondor Béla emlékkiállítása. — Miskolci Képtár (10— 18): Magyar festészet a XX. században. — Fiatal művészek Csokonaiért. — Kossuth Művelődési Ház (10—18): Balla Demeter fotói.

Filmszínházak: Béke (f4): Mit

csinálnak a cigánygyerekek? (magyar dOKumentumfilm). —

(hn6, 8): Csak semmi szexet, kérem, angolok vagyunk! (rnb. szí. angol). — Kossuth (f3) : Az utolsó percig (mb. szovjet). — (hn5, 7): Csak semmi szexet,

kérem, angolok vagyunk! (mb. szí. angol). — Hevesy Iván Filmklub (f5, f7): Szerelmem, Elektra! (szí. magyar). — Fáklya (1'5, í7): Teresa doktornő (szí. lengyel. 16 éven felülieknek!). — Petőfi (f7): Látszólag ok nélkül (rnb. szí. francia, 16 éven felüli- ekhek!). — Szikra (5, 7): Ketten egy lányért (mb. román). — Táncsics (5, 7): őszi virágok

(szí. jugoszláv).

VASÁRNAP

Kossvth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: öt kontinens hét napja. Külpolitikai negyedóra. — 8.21: Hang-Kép. A Rádió és a Televízió magazinja. — 10.00: Hírek.

— 10.03: Orsi meg a Nyuszioroszlán. Mesejáték. — 11.05: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának Beethoven- matinéja. — Közben 11.50: Tas- nádi Varga Éva verseiből. — 11.15: Édes anyanyelvűnk. — 12.00—12.10: Hírek. — 12.50: Tiszta szívvel. Barcs Sándor írása.

— 13.00: Népszerű énekesek és

együttesek műsorából. — 13.34: Rádiólexikon. — 14.04: Operaéneklés a század elején. — 14.39: Emlékmű a holnapnak. Üzbe- gisztáni útijegyzet. — 15.00: Hírek. — 15.08: Verseit elmondja: Illyés Gyula. — 15.18: Edwin Fischer zongorázik. — 15.58: Az éjszaka vége. Mauriac regényének rádióváltozata. II. — 17.00: Hírek, — 17.05: Nótakedvelőknek.

— 17.50: Thomas Hardy, Walter

de la Mare és John Masefield verseiből. — 18.05: Brahms: d- moll zongoraverseny. — 19.00:

Hírek. — 19.10: Sporthírek. Totó.

— 19.15: Az ajtón kívül. Hangjáték. — 21.28: Népdalok, néptáncok. — 22.00: Hírek. — 22.10: Sporthírek. Totó. — 22.15: Ritmusturmix. — 23.15: Berreg a telefon. Részletek Styne zenés játékából. — 24.00: Hírek. —

0.10—0.25: Hindemith-kórusok.

Petőfi rádió: 8.00: Miska bácsi lemezesládája, A Gyermekrádio műsora. — 8.30: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa énekel. — C. ‘: Népművészek a mikrofon elüt. — 8.01: A Magyar Hanglemezgyártó Vallalat új lemezeiből. — 9 3j: Magyar fúvós-, zene. — 10.lü: Érdekességek a jövő hét i.msorábúl. — 10.40: Vasárnapi koktél. — 12.10: Jó ebédhez szól a nóta. — 12.59: Arany- kalitka. Mesejáték. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Táskarádió. Az Ifjúsági Rádió zenés műsora. — 15.00: Miből tellik? Riportmüsor. — 15.30:

Volt egyszer egy vadnyugat. Részletek Morrjcone filmzenéjéből. — 15.40: Hírek. 15.45: Közvetítés a Lazio—Milan olasz totómérkőzésről. — 16.40: Zenvíkari muzsika. — 17.29: Fiatalkori bűnözés megelőzése az iskolákban. Nagy Piroska műsora. — 18.00: Hírek. — 18.05: Sporthírek. Totó.

— 18.10: Mikrofon előtt az irodalmi szerkesztő. — 18.20: A csavargók. Részletek Zeihren operettjéből. — 19.15: Nemesítők között Mongóliában. Pataki Eéla műsora. — 19.30: De Falla: A háromszögletű kalap — baletszvit.

— 19.50: Jó estét, gyerekek! —

20.00: Hírek. — 20.10: Sporthírek. Totó. — 20.15: Népdalok,

néptáncok. — 20.50: Kultúra és együttélés. Boldizsár Ivón írása.

— 21.00: Erkel: Hunyadi László. Háromfelvonásos opera. — Közben 21.55—22.10: Honszeretet. Kölcsey. Vörösmarty és Petőfi verseiből. — 23.00: Hírek. — 24.00: Hírek.

Miskolci rádió: 18.00: Vasárnapi krónika. — 18.05: Fiatalok zenés találkozója. — 18.52: A sportrovat jelenti. . .

Televízió: 9.53: Műsorismertetés. — 9.35: Iskolatévé. Német nyelvtanfolyam. — 10.00: Ki játszik ilyet? Egyfejűek. — 10.20: Diákabrak. Tarka műsor gyerekeknek. — 10.55: Leonard Bernstein a muzsikáról. — 11.45—

12.15: Számvetés III. — 13.58:

Műsorismertetés. — 14.00: Útkeresés. Pedagógusok műsora. — 14.40: Kis figurák, nagy mesterek. Gene Deitch. — 15.20: Műsorainkat ajánljuk. — 15.55: Terem-labdarúgás. Nemzetközi nói és Budapest—Vidék öregfiúk mérkőzés közvetítése. — 17.45:

Delta. Tudományos híradó. — 18.10: Hazánk, Magyarország.

Dokumetumfilm-sorozat. II. Volt egyszer egy Viharsarok ... — 18.40: Esti mese. — 19.00: A Hét.

— 20.00: Hírek — sporthírek. — 20.10: Viva, Maria! Francia—olasz filmvlgjáték. — 22.05: Csajkovszkij: Anyegin. Az I. felvonás 2. jelenete. — 22.35: Hírek.

Miskolci Nemzeti Színház (3) :

Haramiák. Bérletszünet. — (7): Haramiák. Szigligeti bérlet.

Kiállítások: József Attila Klubkönyvtár (10—18): Raszler Károlv grafikái. — Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka.

— Szlovákia népművészete. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Miskolci Képtár (10—18) : Magyar festészet a XX. században. — Fiatal művészek Csokonaiért. — Miskolci Galéria (10— 18): Kondor Béla emlékkiállítása.

Filmszínházak: Béke (f4, hn6) : Csak semmi szexet kérem, angolok vagyunk! (mb. szí. angol). — (8): A rendőrség megköszöni (mb. szí. olasz). — Matiné (nlö, nl2) : Karbonárik (mb. szí. olasz). — Kossuth (19, fii, fi, f3) : Az utolsó percig (mb. szovjet). — (hn5, 7): Csak semmi szexet kérem, angolok vagyunk! (mb. szí. angol). — Hevesy Iván Filmklub (f5, f7): Szerelmem,

Elektra! (szí. magyar). — (f3): Egészségügyi kisíilmek vetítése.

— Mesemozi (10): A szélkötó Kalamona (magyarl. — Fáklya (Í4, Í6, f8): Teresa doktornő (szí. lengyel. 16 éven felülieknek!).

— Matiné (fio, f 12): Huszárkis- asszony (mb. szí. szovjet). — Petőfi (Í5, f7): Látszólag ok nélkül (mb. szí. francia, 16 éven felülieknek!), — Matiné (10): Sípoló macskakő (magyar). — Szikra (5. 7): Ketten egv lánv- ért (mb. román). — Matiné (9, 11): öreg rabló nem vén rabló (mb. szí. szovjet). — Táncsics (3, 5, 7): őszi virágok (szí. jugoszláv). — Matiné (10): Vidékiek New Yorkban (szí. amerikai). — Tapolca-Ady (7): Az

aranyember (szí. magyar). — Hámor (S): Bredow lovag nadrágja (mb. NDK). — Ifjúsági és uttorömozi (10): MUhtár, hozzám (szovjet).

HÉTFŐ

Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.11: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.16: Szimfonikus zene. — 8.50: Népdalfeldolgozásokból. - 9.10: Az elmés, nemes Don Quijote de la Mancha. Cervantes regénye folytatásokban. — 9.30: Sztravinszkij: Zsoltár-szimfónia. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. Történelem. Matematika. — 10.30: Paisiello: Az úrhatnám szolgáló. Vígopera két részben. — 11.21: Liszt-művek.

Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: örökzöld dallamok. — 9.00: Hirek. — 9.03: Ezeregy délelőtt. A Gyermekrádió műsora. — 10.00 : A zene hullámhosszán. — Közben 11.00: Hirek. — 11.45: Kopár-e a téli táj? Dr. Farkas Henrik előadása.

A Földesből indultak