Déli Hírlap, 1975. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-03 / 2. szám
nkúton síelnek öreg ember baktat a havon. Szikár alakját még jobban hangsúlyozza a tömött hátizsák. Nyolcvankét esztendős. A Kerek-dombról Igyekszik a buszmegállóba. Turistabotját nem nagyon használja; hiszen a friss hó nem csúszik. Igazi kiránduló ilyenkor, délelőtt 11 óra táján még nem tart hazafelé. Fornszek Kálmán bácsi mindennap kiutazik Lillafüredre. Nem a havas lejtő szép látványáért, még csak nem is a friss levegő kedvéért. — fáért jár a Bükkbe. Kicsi a nyugdíj, jól jön a vaskályhába az ingyen fa. 10—15 kiló belemegy a hátizsákba; Kálmán bácsi ezt a magával vitt fűrésszel felaprítja, hogy könnyebb legyen elhelyezni. A hónak sohasem örül a Radványi-brigád. A bükk- szentkereszti munkacsapat a fából él és ilyenkor nehezebb a rakodás. Persze a 18 köbméter tölgy ilyenkor is 40 perc alatt rákerül a vagonra. A gyors mozdulatok közben megy a szó. A televízió szilveszteri műsoráról, no és a várható nyereségrészesedésről. A tévében Hofi tetszett a legjobban és abban is egyetértenek, hogy idén több lesz a nyereség a tavalyinál. — Tizenhétszer két deci forralt bort kérek. A Méretes Ruházati Szövetkezet brigádja tér be egy kicsit melegedni a lillafüredi W ^*5 A „profi-sícipő" fűző nélkül, kapoccsal zárul. Az év első munkanapján a lyázott. Radványi-brigád tűzifát mág■ vr---í'V- "<■ %-jé Ha emelkedőn szánkózol bisztróba. Immár hagyomány a méruszosoknál, hogy minden esztendő első munkanapján közösen kirándulnak. Persze a túra meglehetősen rövid, hiszen az autóbuszvégállomástól a bisztróig tart. Űtközben csupán hógolyózásra jut idő. Bánkút külön kis világ ezekben a hetekben. Az itt levők legnagyobb gondja az időjárás alakulása. Zsivótzky Gyula olimpiai bajnokunk és barátai már csak a faházban kaptak helyet, a turistaházból kiszorították őket a sítá- borozók. Debrecenből, Budapestről, Cserépfaluból, Jászberényből, Szirmabesenyőről, Szikszóról és többségében természetesen Miskolcról érkezett a nyolcvan általános iskolás fiú és lány, akiket ebéd közben találtunk. Karfiolleves és pörkölt volt a menü, a kondíció kiváló, a koszttal mindenki elégedett. Nem panaszkodnak az időre sem. Dr. Molnár Adorján, a Bánkút Síklub vezetője: — Idáig mindennap síeltek a gyerekek. Nincs egyetlen influenzásunk sem és senkit sem ért baleset- A gyerekek többsége most csatolt fel először sílécet, de néhánv nap alatt már mindenki belejött. Azt feltétlenül írja meg. hogy Magyarországon nem lehet kapni olcsó önkioldós léceket, pedig csak a biztonsági • húzd meg egy Daciával... ! (Kerényi László felvételei) kötéssel ellátott léccel veszélytelen ez a sport. A turistaház folyosóján faliújság. Hajós Klári ekképpen ír élményeiről: . ..az egyik oktató felsegített bennünket a sífelvonóra. Nagyot rántott rajtam és utána elindultam. Másodjára már magamtól indultam el. Így lesiklottam és felvonóztam még vagy hússzor... (erdős) Kell-e a konyha? Vélemények a házgyári lakásokról A házgyári lakások manapság a legkorszerűbb — és tegyük hozzá, a legnagyobb tömegben épített — lakástípust képviselik. Nyilvánvaló, hogy az itt előforduló konstrukciós vagy egyéb, a tervezés során elkövetett hibák — nem a kivitelezés során előforduló hiányosságokról szólunk most — igen széles rétegeket érintenek. Gyakran főznek otthon Az a nem túlzottan terjedelmes tanulmány, amely a Fogyasztók Tanácsa megbízásából a lakótelepi lakásokkal kapcsolatos véleményeket összegzi, e kérdéskör kapcsán néhány — véleményünk szerint — igen figyelemre méltó problémára hívja fel a figyelmet. Kezdjük a konyhával. Igen sok vita folyt és folyik manapság is arról, hogy a modern háztartásokban szükség van-e még konyhára, és ha igen, akkor milyen nagyságúra? Vannak, akik úgy gondolják, hogy manapság nincs szükség konyhára, vagy csak egészen kis méretű kell, az egykori éléskamra helyett pedig teljesen elegendő egy, nem is túlságosan tágas beépített szekrény meg egy hűtőszekrény. Azzal érvelnek az emberek, hogy manapság egyre kevesebbet főznek odahaza, vendéglőbe járnak, üzemi étkezdében étkeznek, konzerveket használnak stb. Ezzel szemben a valóság az, hogy — és ez a vizsgálat is erről tanúskodik — még a lakótelepi családok is, különösen pedig a gyermekes családok, jóval gyakrabban főznek odahaza, mint azt korábban gondolták a szakemberek. És ami a leginkább figyelmet érdemel: bár a főzés gyakorisága kétségkívül csökkent, a konyhában való tartózkodás abszolút ideje egyáltalán nem. Az étkezés ugyanis a megkérdezett családok többségében szinte kizárólag a konyhában történik. A mellékhelyiségek A fürdőszobával, a beépített szekrényekkel és az egyéb mellékhelyiségekkel kapcsolatosan igen érdekes és nehezen megoldható problémát vetettek fel a vizsgálatot végző szakértők. Nevezetesen azt, hogy a házgyári lakóépületek meglehetősen merev, struktív rendszere — legalábbis ez ideig — nem tette lehetővé, hogy a lakás nagyságának növekedésével együtt növelni lehessen a lakáshoz tartozó mellékhelyiségek alapterületét, számát. Pontosabban ugyanazok a mellékhelyiségek tartoznak egy hetven valahány négyzetméteres nagy lakáshoz is — amelyek sajnos még csak a tervekben léteznek —, mint amilyen mellékhelyiségekkel rendelkezik egy' másfél szobás, három férőhelyes lakás. Vagy másként fogalmazva, ugyanazokkal a mellékhelyiségekkel kell beérnie egy héttagú, három generációs családnak, mint amilyen egy gyermektelen házaspár rendelkezésére áll ezekben a lakásokban. Végezetül, de nem utolsósorban, a vizsgálat során kiderült, hogy a házgyári lakásokkal való elégedettség, pontosabban elégedetlenség okai között igen előkelő helyet foglalt el a lakásokban — enyhén szólva — nem kellően megoldott hangszigetelése. A vezetékzajok, a felső lakásokból hallatszó zajok, az alsó és a szomszédos lakásokból átszűrődő rádió- és tv- hangfoszlányok kétségkívül alaposan lerontják ezeknek a lakásoknak a használati értékét. Miskolcon bizonyos megoldást hozott, hogy az újabban épített házgyári lakásokban a konyha alapterületét a lomkamra elhagyása révén valamelyest sikerült megnövelni. De! Az imént vázolt ellentmondást ez nem oldotta meg, hiszen sokan panaszkodnak a lomkamra hiánya miatt; amit természetesen a nagyobb konyha nem pótolhat. TÓTH PÁL II ponty volt a sláger Hétszázezer forint értékű halat adott el Miskolcon az ünnepek alatt a Halértékesítő Vállalat, ami a tavalyi forgalomhoz képest tízszázalékos emelkedést jelent. Elsősorban a pontyot, balatoni fogast keresték a vásárlók, ami bőségesen úszkált a boltok akváriumaiban. Felértékelték a forintot Turistáknak tizenegy dollárral több A Magyar Nemzeti Bank 1975. január 1-től felértékelte a forint árfolyamát a konvertibilis valutákhoz viÁthangolták az URH-sávot Ismét árusítható a Sanyo A KERMI — hatósági intézkedést követően — megvizsgálta a forgalomból korábban kitiltott Sanyo RM —5320 típusú hálózati rádió- készüléket, s — miután az URH-sáv áthangolását, a készülék minőségét megfelelőnek találta — árusítását újból engedélyezte. A vásárlói kifogások alapján ellenőrzött DS—706 cikkszámú koreai női, összecsukható esernyők árusítását viszont — mert minőségük nem felel meg a követelményeknek, átáznak, nehezen nyithatók — megtiltotta. Felhívta a kereskedelmi szervek figyelmét, hogy a kifogásolt ernyőket vonják ki a forgalomból, s a már eladott esernyők minőségét reklamáló vevőket — műszeres laboratóriumi vizsgálat nélkül — kártalanítsák. A kellemes hang kevésbé káros Ellenségünk: a zaj Az emberiség a lassú meg- süketülés felé halad — e meghökkentő következtetésre egy figyelmet érdemlő tudományos vizsgálat alapján jutottak a szakemberek: egy tudósokból álló kutatócsoport több évtized nemzetközi vizsgálati adatait ösz- szegezve megállapította, hogy az emberiség hallásélessége az utóbbi 30 év alatt — szaknyelven szólva — 4 decibellel csökkent, s ha környezetünk belátható időn belül nem válik csöndesebbé, hallóképességünk elkerülhetetlenül tovább romlik. Az állandó ártalmasabb A zajártalom — a szakorvosok szerint — az egyik legalattomosabb betegség. Kezdetben érzékelő-képességünk csak a magasabb hangok iránt csökken. Ilyenkor a beszédet még jól értjük, s észre sem vesszük a kezdődő halláskárosodást. A nagy hangzavarban dolgozók például elég gyorsan „hozzáedződnek” az ártalomhoz. Az érzékenyebbek számára azonban még a kisebb zaj vagy lárma is kellemetlen. A zaj káros hatását — a hang minőségétől és erősségétől függően — mindig a körülmények szabják meg. A kellemes hang, például még ha kissé erőteljesebb is, kevésbé káros, mint a kellemet-• len. S az sem mindegy, hogy az ember meddig kényszerül zajos környezetben tartózkodni. Az állandó, vagy a hosz- szabb ideig tartó zaj ugyanis feltétlenül ártalmasabb, mint az átmeneti. Kézremegés, alvászavarok Am a zaj nemcsak a hallószervekre hat károsan. Ki ne tapasztalta volna, hogy egy váratlanul felhangzó dörrenésre ösztönös ijedtséget érez, vérnyomásra felszökik és a szíve is hevesebben ver: a zaj fokozott mértékben veszi igénybe az idegeket. Ezzel energiát von el a szervezettől, és csökkenti a munkateljesítményt is. A zajártalom súlyosabb változata kézremegéssel, ingerlékenységgel és alvászavarokkal jár. Sőt, okozhat anyagcsere- és emésztési zavarokat, megváltoztatja a gyomornedv összetételét, állandó idegfeszültséget, kimerülést és súlyos levertséget is előidézhet. Egyes megfigyelések szerint pedig a látásélességet is csökkentheti. A telére csökkenhetne A zaj élettani hatásainak vizsgálatával az utóbbi időben egyre több kutató foglalkozik. Bebizonyosodott például, hogy a zaj alvás közben is zavarja az embert, s jól kimutatható változásokat idéz elő az agy bioelektromos működésében. Egy három másodpercig tartó hallásinger hatására például több perces keringési és vérnyomásváltozás nyomai mutathatók ki a EEG-dia- grammon. Becslések szerint a világ zajának általános hangossága megfelelő technológiai és munkafegyelemmel és a felesleges egyéni zajkeltés „kikapcsolásával” felére csökkenne. Iparkodjunk tehát zajtalanul élni, mert a lárma nemcsak azoknak árt, akik körülöttünk élnek, hanem #ajat egészségüknek is. M. P. szonyítva. Ez az intézkedés egyik eszköze annak, hogy a tőkés államokban 1974- ben is tovább növekedett infláció káros hatásait részben ellensúlyozzuk; eszköze devizális érdekeink védelmének. Az új, pótlékolt árfolyamok átlagosan 6 százalékkal alacsonyabbak a tavalyinál. Száz USA-dollár pótlékolt középárfolyama jelenleg például 2175,39 forint, korábban pedig 2337,62 forint volt (a felértékelés mértéke hét százalék). Száz NSZK-márka a korábbi 899,08 forinttal szemben jelenleg csak 853 forint 59 fillért ér. Az új árfolyamok szerint a korábbinál több valutát vásárolhatnak a tőkés országokba utazó magyarok. Az ide vonatkozó rendeletek értelmében ugyanis a túris- taútlevéllel rendelkezők 3300 forint értékű konvertibilis valutát vehetnek. Ez azt jelenti, hogy december 31-én például még 141 dollárt lehetett beváltani ezért az összegért, tegnap pedig már 152 amerikai dollárt vásárolhattak a turisták. Az NSZK-ba utazó turista 386 márkát kaphat, szemben a korábbi 367-tei. A „látogató” útlevéllel utazó 300 forintnak megfelelő valutát kérhet, ez jelenleg 14 dollárnak felel meg. Ez egy dollárral több, mint a tavalyi keret. A saját gépkocsijukkal nyugatra utazó magyar állampolgárok is nagyobb ösz- szeget kapnak üzemanyagra. A keret országonként változó. Ha például Francia- országba megy valaki kocsival. 156 dollárt kap benzinre két hétre. Ez 11 dollárral jelent többet a korábbi összegnél. Utasa 37 dollárt válthat üzemanyagvásárlás céljából E. A.
