Déli Hírlap, 1975. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-13 / 10. szám

Älhalmat nyújtani társas össze jöveteleikre Olvasókör az első világháború előtt Sajószentpéter, 1910. janu­ár 2. Bár a sorokat 65 eszten­deje vetették papírra, a fe- kéte antracén tinta egy ki­csit sem halványult. A szép kalligrafált betűk tíz ívet töltenek meg, feltárva előt­tünk egy hajdani — ismét divatos szóhasználattal élve — közművelődési egylet cél­jait és tevékenységét. A sajószentpéteri olvasó­kör alapszabályát özvegy Szigeti Ferencné (Tapolca, Kiss József u. 43.) bocsátot­ta rendelkezésünkre. Az ok­mány első része öt fejezet­ben és 33 paragrafusban ha­tározza meg, hogy miként működik a kör. Ízelítőül néz­zük mindjárt az első parag­rafust. Az egyiet címe: „Sajószentpéteri Olvasókör” Célja: „A kör tagjainak al­kalmat nyújtani szórakozás végett” — társas összejövete­lekre. A szórakozás eszközei: társalgás, könyvtár és hír­lapok olvasgatása, továbbá társas körhöz illői játékok, például kártya, sakk, biliárd és kugli." A II. fejezet 3. paragrafu­sa arról rendelkezik, hogy ki lehet tagja a körnek. „Az olvasókör tagjává lehet minden önálló, értelmes, mű­velt. feddhetetlen jellemű egyén, •aki ellen társadalmi állása és társadalmi életvi­szonyai tekintetében, kifogás nem emelhető.” Sajnos, a fenti sorok ke­vés támpontot nyújtanak a tekintetben, hogy tulajdon­képpen kik voltak (milyen rendű és rangú emberek) az olvasókör tagjai. A megfo­galmazás egyébként jellemző az első világháborút megelő­ző időszak „pártok fölötti”- nem mondott egyesületeire. Az olvasókör felderítése a kutatók dolga lesz. Ehhez szeretnénk kedvet csinálni. Talán már el is késtünk ki­csit, hiszen egyre kevesebben élnek azok közül, akik még tevékeny tagjai lehettek egy-egy ilyen körnek, egylet­nek, a fennmaradt okmá­nyok, dokumentumok pedig elsősorban mindig a hatósá­gok számára készültek. A sajószentpéteri szabály­zat mégis megérdemli, hogy a továbbiakban is idézzünk belőle. Már csak azért is, mert szó sincs arról, hogy túlságosan ásatag, vagy meg­mosolyogtató lenne. Meg­tudhatjuk többek között hogy az egvletet közgyűlés (mint legfőbb fórum) irá­nyította. ezenkívül igazgató- választmány és több tisztség- viselő biztosította az olvasó­kör zavartalan működését. Talán mondanunk sem kell, hogy önfenntartó volt a kör. A tagok évi 24 korona tagdíjat fizettek, a felvételi díj pedig a rendes tagoknak kettő, míg az ideiglenes ta­goknak egy koronában álla­píttatott meg. Országos közművelődési aktíva (1974. szeptember 25.) cím­mel megjelentette a Kossuth Könyvkiadó az MSZMP KB 1974. március 20-i, a közmű­velődés helyzetéről és fej­lesztéséről szóló határozatá­val kapcsolatos tanácskozás anyagát. 'A.. ■ J. fi fax : , A fyU/Ó/ ft"" S’> -ff//ff ■ ff * : y.i- '~**•*+,t/4/r/Sra-f<■*■*•*-s/'*r M Z. /r/rrJf . +& * /*/*** t <&*< * r+srr/t fyrfrftsr** .♦ V<*wl<** t-r fit*tvtMtftu ' f*r,;.«//*■» *' fimU **"' 44rtrMr*>'. -**> JL.tf»4&f«4*r*S'4f+*. • W. * ír,} 2$?/&**<*■ * í \ 4M <■* ftp»* ' A , ri&Sf. t+A f <* f**** * ttz-c v fs**?*f £'/*' '* '■'' '**<** <*/< *<*'+*+< * <•* &'***'? «Zttií Í4<J4.4 *4f&**tff*A ,,.>ÍV *44**4 f**?"*' rt‘ 'frt-* - -Wf/á», 4-mf tut. H Az egylet helyiségei — melyekben „kímélő csend­nek” kellett lennie — reggeli 9 órától estéli 12 óráig vol­tak nyitva. Könyvet, folyó­iratot, hírlapot és egyéb nyomtatványt az olvasókör­ből elvinni nem volt szabad. Társasjátékokat csak a tisztesség határán belül le­hetett játszani. Külön pa­ragrafus intézkedik arról is, hogy mennyi legyen a kár­tya-, sakk-, biliárd- és kug­lipénz. Már 65 évvel ezelőtt is lé­tezett panasz- és Indítvány­könyv, melybe nemcsak az olvasókör működésével kap­csolatos észrevételeket írhat­ták be, hanem javaslatokat tehettek például új könyvek beszerzésére is. Befejezésül álljon itt a há­zirend 15. paragrafusa, mint­egy jelezve, hogy milyen pre­cízen határoztatctt meg min­dén működési feltétéi. A pa­nasz- és indítványkönyvről szóló hosszabb rész már em­lített paragrafusa így hang­zik: „névtelen, vagy idegen nyelven írt panaszok figye­lembe nem vétetnek.’’ (gyarmati) Forradalmárok a bukás után Dobai Péter: Csontmolnárok Sárközi György regénye óta (Mint oldott kéve) nem vállalkozott magyar író ar­ra, hogy a bukás után, ép­pen a bukás felől fejtse meg 1848—49 rejtélyeit. Minde­nekelőtt azt, hogy forrada­lom volt-e 1848—49, milyen forradalom, kiknek a forra­dalma? Éppen a bukás okai­nak a vizsgálata. visz közel ezeknek a kérdéseknek a megfejtéséhez is. Világos óta dúl a vita arról például, hogy „áruló volt-e Görgey ?” (Nem! válaszolja Féja Géza az em­lített regényében.) Holott a Görgey-kérdés csupán része 1848—49 máig ható tanulsá­gokkal is szolgáló problema­tikájának. Dobai Péter a déli hatá­rok felé távozó emigráció út­ját kíséri nyomon,_ s ezeknek a száműzötteknek a későbbi sorsában mutatja ki —- 1849- re is visszavetítve —, hogy tulajdonképpen kik is voltak egyáltalán forradalmárok. Bem áll a történet tengelyé­ben. Bem, a forradalmár tá­bornok, azt vallja, hogy a forradalom mindenképpen tuda os cselekvés és nem re­torika vagy patetikus hősies önfeláldozás, ahogyan azt a nemesség jobbik (ám ko­rántsem forradalmár) része gondolta volna. Az eszmét és a forradalmárt rr&gát a győ­zelem igazolja, de ezért a győzelemért mindent és mindenkor (tehát reményte­lennek tűnő helyzetben is!) meg kell tennie. Ez viszi el Bem grófot Európa forra­dalmi gócaiba — Erdély harctereire is —, ezzel ma­gyarázható, hogy csak csata- vesztést ismer el, de nem a harc bukását vagy éppen an­nak feladását. Ez a lényeges különbség közte és a csupán kitűnő katona Görgey kö­zött. Halála mégis tragikus. A közvélemény keveset tud erről. Dobai — anélkül, hogy Bem nagysága egy percig is kísebbedne az olvasó előtt — bemutatja a forradalmár tá­bornok tragikus tévedését is. Bem török zsoldba áll, még a mohamedán vallást is fel­veszi abban a reményben, hogy egy orosz—osztrák—tö­rök háborúban ismét a for­radalomért, tehát a magyar ügyért harcolhat. A török birodalom azonban menthe­Miskolci történetkék Meseautó A minap volt éppen negyven esztendeje, hogy Budapesten bemutatták a huszonötö­dik magyar hangosfilmet, amely aztán ké­sőbb évekig szerepelt a mozik műsorán Mis­kolcon is. A film sokféleképpen vált neve­zetessé. Egyike volt a legolcsóbb eszközök­kel könnyzacskókra ható műveknek. Jelleg­zetesen képviselte a legsekélyesebb kispol­gári ízlést, ugyaniakkor néhány kiváló szí­nészt szerepeltetett, s gazdag volt ragyogó részletekben. Egyes, betétnek ható játéktö- redékei szinte filmtörténeti értékűek és ma­gától a film égészétől külön élnek. És ez vált az a film, amely valósággal korszakot te­remtett, amelyet tucatjával utánoztak, s amelynek címe egy máig is élő filmfajtát — nem éppen pozitív csengésűt — juftat az emberek eszébe. A film címe Meseautó volt. Gaál Béla rendezte, főbb szerepeit Törzs Jenő, Kabos Gyula, Gázon Gyula, Herczegh Jenő, Gom­baszögi Ella, Perczel Zita játszotta. És volt még egy főszereplője, a meseautónak elne­vezett fehér színű, felnyitható tetejű, az idő tájt valóban mesésnek számító Fesd Wan ­derer autó, amely szépen siklott a lillafü­redi Palotaszállóhoz vezető úton, s míg ben­ne a vezérigazgató oldalán álmodozott a kis hivatalnoklány, áradt a — később — susz­terinasok fütyülte sláger: „Meseautóban, színezüst erdők során (Repül a szívünk tavaszán..s hogy „Fenn az égen az an­gyalok vigyáznak ránk... és a sors fogja a volánt.. Negyven éve mindennek, s bizonyára sok idős mozilátogató gondol vissza nosztalgiá­val erre a filmre, a kocsira, meg arra, hogy amikor ez a film új volt, ő is fiatalabb volt negyven esztendővel. A hajdan elegáns meseautó a későbbiek­ben többször járt Miskolcon. Igaz, kevéssé elegáns módon, útját nem kísérte sláger, bőrülésein nem vezérigazgatók foglaltak he­lyet. A valamikor oly ragyogó kocsi ugyan­is az ötvenes években az akkori Kelet-Bor­sod megyei Népbolt Vállalatot szolgálta. Egykor fehér karosszériája már szürke volt, elegáns, nyitható tetőzete is kevéssé vonzó, az egész járgány öreg, szánalmas. Sokszor álldogált a Széchenyi utcán a vállalat iro­dája előtt. Az idősebbek rá-ránéztek, emlé­keiket idézték, a fiatalabbak közömbösen mentek el mellette. Ki gondolt akkor a Meseautóval, meg annak világával?! Aztán egyszer eltűnt az utcáról az öreg Ford. Egy ideig emlegettük, aztán lassan el­felejtettük. Most a film évfordulóján ju­tott eszembe. Sikerült megtalálnom egy telefonbeszélge­tés erejéig azt a gépkocsielőadót, aki a vállalatnál hajdan a híres kocsi ügyeit in­tézte. Megtudtam, hogy Czeisler László volt az utolsó gépkocsivezetője, aki nemrégen ment nyugdíjba, s beszéltem egy Fazekas nevű gépkocsivezetővel, aki maga is több­ször ült az öreg autó bőrpárnáin. A kiér­demesült egykori filmsztár szorgalmasan hurcolta a kereskedelmi vállalat instrukto­rait, ellenőreit, egyéb dolgozóit a megye községeibe szerteszét, vígan ette a benzint, meg a kilométereket, s aligha rágódott fé­nyes múltján. A gépkocsielőadótól tudom, hogy 1960-ban felvitték a kiérdemesült öreg kocsit Budapestre, a Röppentyű utcai te­lepre, s kaptak helyette egy Moszkvicsot. A Meseautó meseautójának további sorsa ismeretlen. De sejthető. Vajon hol, milyen más autóban vagy gép­ben lelhetők fel és munkálnak a meseautó roncsaiból nyert fémdarabkák, vajon nem véletlenül itt járnak-e újra Miskolc és Lil­lafüred útjain? A Meseautóra még sokan emlékeznek, de a me se a utó eltűnt. Sic tran­sit gloria... "v Wkdös tétlenül reakciós, elmaradott és korhadt már ebben az idő­ben, nem is késik sokáig a széthullása. Bem minden kí­sérlete kudarcba fullad, amellyel a török hadsereget próbálná ütőképessé tenni, s egyáltalán ki akarna törni az emigrációt demoralizáló tét­lenségből. Végül is egy arab lázadás leverése, les» utolsó haditette, amit már nem is akar túlélni. Dobai sokszínűén rajzolja meg az emigráció minden ré­tegét. a menekültek minden típusát. Csak két figurájának adja meg az értelmes halál „kegyelmét”, két forradal­márnak: Bottka őrnagynak és Bodilla főhadnagynak. Bottka volt Bem jobbkeze, aki a végsőkig kitartott mel­lette, de amikor reményte­lennek látta a törökökkel va­ló együttműködést, Ameri­kába ment vasutat építeni, tehát dolgozni, alkotni. Bo­dilla az észak—déli háború­ban esett el, a déliek fog­ságában. Halála tanulság ar­ra, hogy az igazi forradal­már megtalálja az érvényes cselekvés helyét, idejét, al­kalmát. A többiek viszont, akik , csupán( sodródtak az eseményekkel, osztályhelyze­tüknek, neveltetésüknek, jel­lemüknek megfelelően hulla­nak ki az idő rostáján. Nyom­talanul, kétségbeesetten és értelmetlenül. Dobai regénye izzig-vérig modern próza, tele életszerű leírásokkal, hiteles életszele­tekkel, intellektuális feszült­séggel. Felkavaró élmény, noha korántsem könnyű ol­vasmány. (Magvető. 1974) HORPÁCSI SÁNDOR Országos diákfotó­pályázat Pécsett az idén is megren­dezik a diákfotósok .hagyo­mányos seregszemléjét, amely első jubileumához érkezett: tizedik alkalommal hirdették meg az országos pályázatot. A KISZ Központi Bizottsága a pályázatot beiktatta az or­szágos diáknapok program­jába. Az idén először és ezentúl miuden második év­ben a diáknapok keretében kerül sor erre az ifjúsági eseményre. A X. országos középiskolai és szakmunkás- tanuló fotópályázatnak az ad különös jelentőségét, hogy időpontja egybeesik hazánk felszabadulásának 30. évfor­dulójával. A legszebb képek­ből április 4-én kiállítás nyí­lik és ekkor adják át a pá­lyadíjakat is a legsikeresebb diákfotósoknak. Az országos diáknapok fotópályázatának vándorserlegét két évig a legjobb eredményt elért kö­zépiskola, illetve szakmun­kásképző intézet őrzi majd. A pályázatra minden közép­fokú oktatásban részt vevő fiatal elküldheti munkáit, mégpedig személyenként négy 18X24 centiméteres képet. Ezek egyike — kötelezően — ifjúságunk mai életét mu­tassa be. a többi témája sza­badon választható. A fotókat március 1-ig kell eljuttatni a rendező Nagy Lajos Gim­názium címére: 7621 Pécs, Széchenyi tér 11. A nyilvá­nos képbírálatot * március 9-én tartják, a zsűri a Ma­gyar Fotóművészek Szövet­ségének tagjaiból áll. IE9HBCSPPQPVI fuSlJJ HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Verbunkosok. — 13.50: Válaszo­lunk hallgatóinknak. — 14.05: Édes anyanyelvűnk. — 14.10: Vincze Ottó—Innocent Vincze Ernő: Pacem in terris! — kan­táta. — 14.18: Rákóczi. Részletek Kacsóh Pangrácz—Endrődy Sán­dor—Pásztor Árpád—Sassy Csa­ba daljátékából. — 14.46: Verseit elmondja: Illyés Gyula. A mű­sort bevezeti Vas István. — 15.00: Hírek. — 15.10: Iskolará­dió. — 15.50: A Német Néphad­sereg központi zenekara ját­szik. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Beethoven: V. szimfónia. — 16.40: Énekszóval, muzsikával. Fiatalok népzenei műsora. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: A hét rádióhallgatója. Portré mu­zsikával. — 17.40: Hol járt, mit csinált? — 17.55: Húszas stúdió. Katona vagyok én . . . — 19.00: Esti Krónika. — 19.30: Sporthír­adó. — 19.37: Az éjszaka vége. Mauriac regényét rádióra alkal­mazta: Ráez György. — 20.37: Jussi Björling, a kritikusok ked­vence. Jelűnek György műsora,. — 21.30: Mikrolánc. Petress Ist­ván műsora. — 22.00: Hírek. — 22.20: Boros Lajos népi zene­kara játszik. — 22.40: Haynau nagyságos úr. Rapcsányi László műsora. — 23.00: Zenekari mu­zsika. — 24.00: Hírek. — 0.10: A haj. Részletek MacDermot zenés játékából. Petőfi rádió: 12.00: Magyar előadóművészek felvételeiből. — 13.00: Hírek. — 13.03: A színház- történész mondja. A színész hangja. — 13.20: Ettél Sussman francia baroick operaáriákat énekel. — 13.45 r Időjárás. ­14.00: Kettőtől ötig... — 17.00: Kettesben. Radó Sándor és Szi­lágyi János. — Közben: 17.30: Hírek. — 18.00: Hírek v 18.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: Chopin-zongoraművek. — 18.35: Csillagnézők a „fej nélküli do­bos’’ kastélyában. Egyed László összeállítása. — 19.00: Nagy Lí­via népdalokat énekel. — 19.19: A rock mesterei. Ungvári Tamas műsora. — 19.54: Jó estét, gye­rekek! — 20.00: Hírek. — 20.10.: Üj könyvek. — 20.13: Vidám operettkettősök. — 20.43: A Ma­gyar Rádió Karinthy-színpada. — 21.33: örökzöld dallamok. — 22.30: A hét zeneműve. De Fal­la: A háromszögletű kalap. — 23.00: Hírek. — 23.15: Tánczene Prágából, Varsóból, Moszkvából és Berlinből. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió* 17.30: Műsor- ismertetés. hírek. — 17.35: Ké­pek községeinkből: (Falusi tél 1975; A középfokú óvónőkép­zésről.) — Borsodi népdalok. — 18.00: Borsodi Tükör. (A kong­resszusi munkaverseny eredmé­nyei a Tiszai Vegyikombinát­ban; Mezőgazdasági szakképzés Putnokon; Népművelési tervek Özdon.) — 18.15: Kórusmuzsika. — Napáink seggel... Jegyzet. — Megyei sporteredmények. — Slágerkok­tél. Filmszínházak: Béke (Í4, hn6, 8): Bekötött szemmel (magyar). — Híradómozi a Béke filmszín­házban: heti híradó és ismeret- terjesztő rövidfilmek, folytatóla­gos előadások f9-től fl2-ig, egy­séges 3 forintos helyárral. — Kossuth (f3): Udvarol a nagy­apa (szí. bolgár) — (hn5, 7): Hogyan mondjam meg gyer­mekemnek? (16 éven félüliek- nek! Mb. szí. NSZK). — Hevesy Iván filmklub (f5, f7): Az éj­szaka (16 éven felülieknek! olasz). — Fáklya (f5, f7): A mesterdetektív (mb. szí. angol). — Petőfi (£5, f7): Hét tonna dol­lár (16 éven felülieknek! Szí. magyar). — Szikra (5, 7,): A fej nélküli lovas (Mb. szí. szov­jet). — Táncsics (5, 7,): Lila ákác (Szí. magyar). — Ság vári (5, 7): A harmadik tettes (Szí. NDK). KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 3.15 ? Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.22: Harsan a kürtszó! — 9.01: Cimarosa: A három széptevő. Kétfelvonásos vígopera. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 11.17: Arc­képvázlat. Mihail Eminescu ro­mán költőről, születésének 12c. évfordulója alkalmából. — 11.47: Liszt: Az ébredő gyermek him­nusza. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Az orosz forradalom dalai­ból. — 8.24: Brahms: c-moll zon­goranégyes. — 9.00: Hírek. — 9.03: Verbunkosok. — 9.50: Kri­tikusok fóruma. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 10.30: Baba­szerviz. — 11.00: Hírek. — 11.45 Eleven ősállatok nyomában. Az MHSZ Gépjárművezetöképző Iskola nem hivatásos sz Ili januárban. Jelentkezés: Miskolc, Kazinczy utca 20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom