Déli Hírlap, 1975. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-09 / 7. szám
a miskolciaké a szó Válasz gesztenyepüré-ügy ben Lapunk november 21-i számában közöltük Dukát Mihályné miskolci lakos panaszát, aki kifogásolta a Búza téri Árucsarnokban vásárolt gesztenyepüré minőségét. A Miskolc és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezettől a következő válasz érkezett a panaszra: „A cikk megjelenését követően az Árucsarnokban vizsgálatot rendeltünk el. A vizsgálat megállapította, hogy a vevő ténylegesen kifogásolta az áru minőségét. Az eladó az árut ki akarta cserélni, de mivel a vevő erre igényt nem tartott, az eladó kérte, hogy a kifizetett ösz- szeget a pénztárnál vegye át. A vevő erre sem volt hajlandó és távozott az üzletből. Megjegyezni kívánjuk, hogy az áru aznap érkezett, friss volt és senki részéről panasz nem merült fel az áru minősége ellen. A kiszolgálók figyelmét felhívtuk, hogy a jövőben esetleges reklamációknál figyelmesebben járjanak el.” Romlott volt, de két forintot levontak... Munkatársaimmal az év első hétfőjén úgy döntöttünk, hogy hideget ebédelünk. Az LKM I-es kapuja melletti ABC-ben többek között 30 deka felvágottat vásároltunk. Elsőnek egy férfikolléga evett belőle. Mi, nők viszont meg sem kóstoltuk, mert messziről éreztük a hús kellemetlen szagát. A felvágottat visszavittük az üzletbe, ahol nagyon udvariasan elnézést kértek —, de helyette csak 2 forinttal kevesebb érteket vásárolhattunk. Ugyanis ennyi volt az ára annak a romlott felvágottnak, amit munkatársunk elfogyasztott. E. I. Miskolc Jelentkezett a pénztárca tulajdonosa Január 2-án e rovatunkban „Találtak egy pénztárcát” címmel megírtuk, hogy egy ismeretlen olvasónk eljuttatott szerkesztőségünkbe egy pénztárcát. Most jelentkezett annak tulajdonosa, Zytka István, Miskolc III., Űjtelep, Hét utca 16. sz. alatti lakos, aki a tárcában lévő nyugdíjfolyósító szelvény alapján — több ilyen számút bemutatva — igazolta, hogy övé a tárca. Ezúton mond köszönetét a magát megnevezni nem akaró, becsületes megtalálónak, hiszen már nem is remélte, hogy a számára sokat jelentő összeget visszakapja. Csak ígéret maradt ? • 974. december 16-án levelet írtunk a szerkesztőségnek, amelyben segí séget kértünk a Kiss tábornok u. 24. sz. épületre felszerelt központi antenna megjavításához. Panaszunk az volt, hogy október 15-én felszerelték ugyan a második program vételéhez szükséges antennát, de azóta sem az egves, sem a kettes adást nem tudjuk nézni. A december 20-i lapban megjelent újságcikkben Kolozsi Imre, az egri Univerzál szerviz miskolci kirendeltségének vezetője ígéretet tett arra, hogy mind az I., mind a IT. program jó vételét biztosítjík. Egy régi, de ma is érvényben lévő közmondás azt tartja: az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó. Sajnos, az antennát még ma sem javították meg, pedig már 1975-öt Írunk. Az eltelt ünnepek alatt mi is szerettük volna nézni a televíziót. Mit lehetne tenni annak érdekében, hogy végre mégis megcsinálják a tévéantennánkat? — írják a Kiss tábornok u. 24. sz. ház lakói. ★ Megjegyezni kívánjuk, hogy a lapunkban megjelent nyilatkozat szerint az egri szövetkezet a fenti munkák elvégzését 30 napos határidőre vállalta, vagyis, bogy január 17-ig befejezi a központi antennák beszabátyo- zását. Ennek értelmében a megjelölt határidő még nem járt le, kérjük addig is az érdekeltek szíves türelmét. Félix és árnyék Miskolc-Tapolcán, a tó végében, a játszótérnél minden este ragyogó a világítás. Ez a környék nem lakott-g- Hát létezik ennél megliatóbb-szebb életkép? Egy kocsirakomány jóllakott poronty a Vasgyári Kórház szülészetének múlt évi „terméséből”. 1974-ben: 3420 újszülött Kezd „divatba” jönni a gyerek. Egy anekdota-számba menő példa kínálkozik erre: Tizenöt éve házas, ámde gyermektelen barátjával találkozik — mondjuk — Kovács. A barát lelkendezve újságolja, hogy végre, másfél évtized után atyai örömök elé néz. — Barátom, te a kor embere vagy — bólint elismerően Kovács. — A mindenkori „státus-szimbólumhoz" igazodtál. Amikor az autó jött divatba, vettél egyet. Amikor a víkendház, építettél azt is. Most, hogy a gyerek, lám! — arra is vállalkoztál! Komolyra fordítva a szót: valóban nőtt a szülési kedv városunkban is. A gyorsstatisztika bizonyíték rá: 1974-ben Miskolcon 3420 újszülött szaporította a lakosságszámot. Az előző évhez képest 724-gyel több a védőnői körzetben nyilvántartott ifjú honpolgár. A népesedéspolitikai intézkedések — a gyermekes családok előnyben részesítése a lakáskiutalásoknál, a felemelt gyermekgondozási segély, a magasabb összegű családi pótlék — hatása mérhető e számokon keresztül. S hogy igazán a szülési kedv növekedéséről van szó, bizonyítja az is: csaknem felére csökkent a művi abortuszok száma. 1974-ben 1890 terhességmegszakitás volt városunkban, míg korábban háromezernél is többen kérték a nem kívánt terhesség megszakítását. A csökkenés pedig nem az AB-rendelet szigorításával magyarázható, hanem azzal, hogy kevesebben jelentkeznek a bizottságok elé. Ezt mondja a jogszabály A MUNKABÉR-KIEGÉSZÍTÉS A LAKÁSSZÖVETKEZETEKNÉL Közismert, hogy 1974. szeptember 1-től a kormány rendeleté szerint 50 forint ösz- szegű munkabér-kiegészítést kell fizetni. A rendeletnek a lakásszövetkezetekre alkalmazásával kapcsolatosan a SZÖVOSZ a Munkaügyi Minisztériummal közös közleményt adott ki. A tájékoztató szerint a munkabér-kiegészítésről szóló rendelet a lakás-, garázs- és mint minden más alkalmazottnál. Ennek megfelelően a házfelügyelőknek a munka- szerződés szerint megállapított személyi alapbérébe nem számít be. DR. SASS TIBOR terület, s különösen télen kevesen fordulnak meg erre. Ebben az időszakban nem tartom szükségesnek ezt a kivilágítást. Az autóbuszvégállomás viszont sötétségbe burkolózik. Ide inkább elkelne a fény, hiszen itt télen-nyáron egyaránt sokan várakoznak — tette szóvá T. J. miskolci olvasónk. Csetepaté a pult mellett Egyesülés A Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat ez év január elsején egyesült a felsőzsolcai Mezőgép Vállalattal. így a vállalat dolgozóinak létszáma 3 ezerre nőtt. üdülőszövetkezet alkalmazottaira is vonatkozik. Ennek megfelelően a szövetkezet és a szövetkezetek társulásainak valamennyi alkalmazottja réNem azért a 4,50-ért! széie folyósítani kell a bérkiegészítést. A házfelügyelőknél fizetendő bérkiegészítés ugyanúgy a megállapított bérezésen felüli juttatás, Lába kel az újságnak Napi- és hetilapjaink rendre elvesznek a kapunk alatt felszerelt levélszekrényekből. Mire lemegyünk .érle, vagy hazatérünk a munkából, a zárt vagy könnyen benyomható ajtajú kis lemezszekrénykéből illetéktelenek már kiszedték az újságokat. Amertnyiben erősebb, biztonságosabban zárható levél- szekrényt nem kapunk, különösen a liftes házakban kívánatosnak tartom a lakásba történő kézbesítést. Zay Gyuláné Miskolc, Vászonfehérítő u. 62. sz. ROVATVEZETŐ: MOLNÁR 8ANDORNE TELEFON i 1*-«J Nagy csetepaté volt a Miskolci Áfész Győri kapui 10. sz. Szuperettjében január 4-én délután. A méregtől el-elíuló asszony reklamált a boltvezető-helyettesnél. Sokallta a leveszöldségért számolt kilenc forint nyolcvan fillért. (— Hogy a csudába ne, amikor lemértem: 2? deka gyökér, 23 deka sárgarépa, 45 deka karalábé és 10 deka kelkáposzta került ennyibe. Magam is kereskedő vagyok, nagyjából ismerem az árakat, ha a legdrágábból — a gyökérből — vettünk volna csak, akkor is több mint egy kilói kellett volna nyomnia az egésznek — panaszolta sérelmét az asszony, amikor férjével együtt a szerkesztőségben felkeresett.) A hangos szóváltást az okozta, hogy Borai József boltvezető-helyettes nagyvonalú volt; rácsapta a reklamált portékát a mérlegre, aztán áthúzta a papírzsákra írt 9-est, s ráírta — 3.70. — Menjen, kérje vissza a harminc fillérjét — adta át a „javított” zöldségescsomagot. — De hát még az is sok érte! Csak nem gondolja, hogy 30 fillérért szóltam volna! — kelt ki magából az asszony. Az meg már végképp kihozta a sodrából, amikor — és ahogy! — a boltvezető, Balázs Géza is közbeavatkozott. Ketten egy ellen — folyt a replikázás: — Sokszor megmondta már, hogy nem jön hozzánk többet vásárolni! Minek jön ide? — így a helyettes. — Adják vissza neki a kilenc forintját és tűnjön el! — kontrázott a vezető, s elkapva a csomagot, bevágta a zöldséges tárolóba. (— Tényleg sokszor mondtam, hogy nem vásárolunk tőlük többet, hiszen akárhányszor le- küldtem a gyereket valamiért, majd* mindig volt valami bibi a számolás körül. Pár fillérért nem is szóltam. Csak ha 1—3 forint hibázott. Na de most, ahogy én számolom, legalább 4—4.50 forint a különbözet: — mondta az asszony.) A purparlé folytatódott, de most már a panaszkönyv körül. Kihozzák, nem hozzák ki az irodából, kezébe adják vagy sem, »a kenyeres-pultra tegye a vevő vagy ott írhat bele az üzlethelyiségen belül, ahol akar. (— Ott álltak ?. hátam mögött mindketten, míg írtam, s ahogy befejeztem, Balázs Géza még megfenyegetett: Tudom én, hogy maga hol dolgozik, majd megvetem én magának az ágyat! Erre aztán persze, hogy elvesztettem az önuralmamat, s valami olyasmit találtam mondani; hogy menjen innen, fogja be a pofáját! vallotta meg a panaszos asszony.) — De kérem! Engem az az asszony szóhoz sem engedett jutni, mindenki előtt rám kiáltott, hogy fogjam be a ... — sértődött meg a boltvezető, amikor a panasz ügyében a 10-es Szuperett- ben jártam. — Egyébként is az az asszony azért kötekedik állandóan, mert ebben a boltban dolgozott, míg én ide nem jöttem, s mert én nem vállaltam, a közpunt máshová helyezte. Ez fáj neki! De ezt ne írja meg, én ezt csak mint magánember mondtam ... Különben is az áfész elnökének engedélye nélkül nem nyilatkozhatok ... Bíróságra adom és beperelem a hölgyet! — méltatlankodott Balázs Géza. Hogy igaza volt-e az asz- szonynak vagy sem, az már- már szinte mellékesnek tűnt, amikor végül is vezető és helyettese kénytelen-kelletlen elismerte: valóban hibás volt a számolás a leveszöldségnél. .. # Az egész história pedig baga- tcll lenne, hiszen tévedni emberi dolog, ha: a jogos reklamációt szűk ég esetén fogukat összeszo- í'itva is, de udvariasan orvosoltak volna. (Utánaszámoltunk valóban 1.50 forinttal számo.tak többet!) Ha egyedi esetről volna szó: De — mint a bolt panasz- könyve is árulkodik róla — többször volt rá példa, hogy nem eléggé figyelmesek a számolásnál a 10-es Szuperettben. S leg- kivá'.t, ha megengedhető volna, hogy bárki akár a megölő ellenségét is kitiltsa-zavarja egy üzletből, amely nem az övé. RADVÄNYI ÉVA Bébi-élelmiszerbolt a Széchenyi utcán A Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat Széchenyi utcai újjáalakított bc- bi-élelmiszerboltja előtt egyszerre két gyerekkocsi is „parkíroz”. A kicsik csendben vannak, édesanyjuk az új bolt árucikkei között válogat. — Itt mindent egy helyen megtalálok, nem kell három-négy üzletbe is bemennem — mondja az egyik fiatalasszony. A bébibolt nem új ötlet. Amikor a megyei tanács végrehajtó bizottsága határozatban kötelezte a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatot a bolt létrehozására, már működött ilyen szakosított üzlet Szegeden és Budapesten is. — A szegedi vállalat tagja a Hetek-nek is — mondja Mátyás Lajos igazgató. — Tudtuk, hogy a bébi üzlet sikerre számíthat a vásárlók, különösen a fiatal anyák körében. S miután a kormány és a párt ide vonatkozó határozatai is sürgetik a gyermekes anyák segítését, örömmel vállalkoztunk az átalakításra, a szakosításra. Az Avas étteremmel szemközti boltban tejet és tejterméket, kismamáknak és gyermekeknek való élelmiszereket 18-féle (!) bébiételt kiegészítő bébicikkeket (pelenka, gumibetét, cumi, csörgő, stb.). s más olyan cikkeket vásárolhatnak a mamák, amelyek a korszerű gyermeknevelés • nélkülözhetetlen kellékei. — A bébiboltban mindösz- sze havi 80 ezer forintos forgalommal számolunk. Ennél fontosabb számunkra, hogy a csöppségekkel bajlódó, ezernyi gonddal küszködő kismamáknak ne kelljen holtról boltra járniuk, hanem — ugyanúgy, mint egy tévészaküzletben, vagy gyermekruházati boltban — mindent egy helyen megtaláljanak. Uj szarvasmarha-tartási rendszer A Mezőgazdasági Beruházási Vállalat Borsod megyei kirendeltsége a népgazdasági igényekből és megyénk természeti, közgazdasági adataiból kiindulva kidolgozott egy új húshasznosító szarvasmarha-tartási rendszert, melynek elkészítésében a Gödöllői Agrártudományi Egyelem közgazdasági, állat- tenyésztési és gyeptermesztési szakemberei is részt vettek. Az úi húshasznosítási szarvasmarha-tartási rendszer teljes részletességgel tartalmazza a tenyésztési, termesztési technikán kívül a takarmánytermesztés rendszerét és az épület-telep- rendszert is. A terv összesen 36 modellt tartalmaz a hús- marhatermelés rendszerére, melyből mindig az üzemi adottságoknak legmegfelelőbbet választhatják ki a vállalatok. A rendszer gyakorlati megvalósítása, fejlesztése érdekében együttműködési szerződést kötnek a Léhi Állami Gazdasággal, A gazdaság az egy hasznú húsmarhafajtákkal folytatott kísérletei során (Hereford, Charolais) jelentős tenyészeti alappal és koncepcióval rendelkezik.
