Déli Hírlap, 1975. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-08 / 6. szám

Az aktuális Schiller

A Haramiák bemutató ja elé

A Miskolci Nemzeti Színház január 17-én mutatja be Schiller Haramiák című tragédiáját. Az előadás rendezője, Nagy András László — általunk kért — cikkében a romantikus fogantatást! mű időszerűségéről, s a szinpadravitelének módjáról ír.

Nem hiszek abban, hogy egy olyan színház teljesítheti művészi hivatását, amely csak azért mutat be egy színdarabot, mert az jó darab, jól kiosztható szerepek vannak benne, mert sikert remél előadásától. Nem a fenti szempontok ellen szólok, azok elengedhetetlenek, hanem a még fontosabb, az aktuális művészi mondanivaló mellett.

Nekünk Schiller Hara- miákjával dolgunk van, mégpedig most, 1975-ben, és itt, Magyarországon. Olyan kérdésekre igyekszünk választ találni Schiller majd’ kétszáz éve írt darabjában, melyeket égetően fontosnak érzünk. Tehát azon túl, hogy klasz- szikus remekmű, fiatal színészeknek remek szerepeket kínál, és számítunk a közönség érdeklődésére, saját gondolatainkat szeretnénk színpadra vinni.

Ezért, a szöveghűség maximális tiszteletben tartása mellett, Schiller műve nem végcél, „csak” kiindulási pont számunkra. Kevesebbet és többet akarunk, mint egy jó darabot ilyen vagy olyan előadásban. Tehát mi — hadd mondjam már ki a szót! — aktuális Schillerben?

Generációs konfliktusok, amióta világ a világ, mindig voltak, vannak és lesznek. Csakhogy ezek a konfliktusok két történelmi pillanatban túlléptek a szokásos családi, közösségi kereteken, és már-már történelmet formáló tényezőként jelentkeztek. Az egyik ilyen pillanat Schiller kora, a másik a miénk.

A Haramiák fiatal diák- hősei — vagyis a darab ösz- szes fiatal szereplője — nem hajlandók belépni a felnőttek társadalmába, nem képesek az őket megérteni nem hajlandó felnőttvilág szürke, előre kiszabott életpályákat kínáló, számukra szűk ösvényeire lépni. Megtartva fiatal közösségüket, kivonulnak a társadalomból, saját erkölcsöt, törvényeket, szokásokat kialakítva. Elfoglalják maguknak az erdőt és haramiák lesznek. Cseréljük ki az erdő szót „országúira”, a haramiák szót „hobóra. hippire”, és máris az 1960-as évek nyugat-európai, amerikai eseményei jutnak eszünkbe, az a generációs válság, mely csúcspontján, 1968 májusában, a párizsi diákfelkelésben majdnem alapjaiban rázta meg Nyugat-Európát.

A nyugati diákmozgalmak, az úgynevezett új-baloldal, a frankfurti iskola (Marcuse, Adorno) szellemi kisugárzása alól a mi fiatalságunk sem vonhatta ki magát. Az általuk felvetett kérdésekre, úgy érezzük, nekünk is válaszolni kell. De főleg a téves nézeteket, félreértéseket kell tisztázni. >

Schiller kérdései és a mi kérdéseink azonosak: lehet-e a társadalomért harcolni a társadalmon kívül? A törvényért a törvényen kívül? Milyen az a mozgalom, melynek egyik szárnyán megtalálható Colin-Bendit, a naív anarchista diákvezér (Schillernél Schweitzer), a másik szárnyán pedig a Manson-féle hippi-család. Sharon Tate gyilkosai (Schillernél Schuft- erle)? Vagyis: megoldás-e a fiatalok problémáinak a kivonulás, az erdő vagy az országút, az anarchia? Válaszunk, azt hiszem, nem lehet kérdéses.

A színház formája múlandó, mindig is az volt, és az is marad. A színházi stílusok változása kissé emlékeztet a divatok változására. Tehát a forma nem szent, nem változtathatatlan. Ezért reméljük, senki sem tartja szentségtörésnek, hogy aktuális formát kerestünk. Ezért írattunk zenét Bódy Magdival, a fiatal beat-éne- kesnővel, ez indokolja a Kő- törő-együttes, vagyis a beatzene jelenlétét előadásunkban, és ez a ruhák maiságát és egészében a gondolatközlésnek olyan közvetlen maiságát, melyre törekszünk.

Ennyit előzetesként rólunk és a Haramiákról, a többit már csak a színpadon, Schiller szavaival, vagyis előadásunkkal tudjuk elmondani. NAGY ANDRÁS LÁSZLÓ rendező-)(- Thurzó Gábor regényrészletének felhasználásával Kovács András írta és rendezte a legújabb magyar filmet. A címe Bekötött szemmel, és a második világháborúban, pontosabban 1943-ban, Ukrajnában játszódik. Balog közlegényt halálra ítélik. Hiába állítja, hogy nem akart megszökni, hogy csak várandós feleségéhez indult haza, a siralomházba szállítják Egy fiatal káplán virraszt mellette, míg az éjszaka csendjét a bombázók zaja töri meg. Balog eltűnik. Csoda történt — mondják, de a káplán nem hisz már a csodákban. A Bekötött szemmel főszerepeit Kozák András (képünkön) és Madaras József játsszák; a filmet Miskolcon a Béke mozi vetíti.

Népművészek

színpada

Színvonalas program készült az új évre a népművészek kalocsai színpadán. Minden hónap utolsó szombatján egy-egy bemutató lesz a folklór-színpadon, a Kalocsai városi Tanács és a Népművelési Intézet rendezésében. Elsőként január 25- én a hartai német nemzetiségi együttes, valamint Szeremig, Tunaszekcső, Szak- már népművészeti csoportjai mutat'-ozrnk be. Februárban Dr.ivzal és Homok- n.égy folklór-együtteseié, az eleki román népművészeké és a szebényi népi együttesé lesz a pódium. Azután a romániai magyar népművészet mesterei lépnek fe1 a kalocsai ének-zenei általános iskola gyermekegyüttes íve!. Meghívják a galgamácsai népi együttest, s a maglóéi szlovák együttest is.

KRESZ-tesztlapok

iskolásoknak

Az új KRESZ anyagát nemcsak a felnőttek, hanem az iskolások körében is népszerűsíteni kívánja a Borsod megyei Közlekedésbiztonsági Tanács. Az MKBT az idén 100 ezer példányban készít tesztlapokat az új KRESZ- ből, s ezek egy részét az általános iskolások oktatására, felkészítésére használják fel. Az idén 20—20 ezer példányban készülnek olyan órarendek és könyvjelzők is az iskolásoknak, amelyeket közlekedési magyarázó ábrákkal illusztrálnak.

A rádióban

a jubileumra készülnek

Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója előtt a rádió új műsor-sorozatokkal, vetélkedőkkel, hang játékokkal tiszteleg. Az ismeretterjesztő rovat gondozásában A győzelem felé című sorozat arra keres választ, milyen társadalmi, gazdasági erőviszonyok jellemezték a második világháborúban részt vevő Magyarországot. A továbbiakban levéltári anyagok alapján elemzik a Kommunisták Magyarországi Pártja háború alatti tevékenységét, majd a harmadik részben — a felszabadult országokról szóló nemzetközi dokumentumok tükrében — Jaltától Potsdamig vizsgálják a műsor készítői a felszabadult országok jövőjével kapcsolatos állásfoglalásokat, szándékokat.

Az évforduló jegyében jelentkezik a Népművelők albuma című adás, amely három egymást követő műsorban olyan könyvtárosokat, klubvezetőket mutat be, akik 20—25 éve nehéz körülmények között vidéken dolgoznak, eredményesen.

Az irodalmi osztály a művelődési otthonok közreműködésével tízfordulós vetélkedőt indít. Ennek adásai kéthetenként jelentkeznek majd 70 perces műsoridőben. A versenyhez felhasználják a rádió gazdag hangarchívumát. A kérdések felölelik az elmúlt évtizedek kulturális életének minden területét.

Tankönyvek

Tavaly szeptember végéig — tehát 1974 első három negyedévében — kereken 180 ezer külföldön élő magyar látogatott haza (1973 azonos időszakában 160 ezren). Figyelemre méltó, hogy e 180 ezres sokaságból 85 ezer volt az úgynevezett első generációs magyarok száma, a többiek már második és harmadik nemzedéket képviselnek. Ahhoz, hogy bennük a magyarságtudat és az óhazához való érzelmi kötődés, ragaszkodás valóban élő legyen — egyáltalán, hogy ezek az emberek a magyar kultúrával, történelemmel, az országépítéssel, a múlt értékeivel, jelenünkkel és tervezett jövőnkkel megismerkedjenek -------az egyik alapvető feltétel a magyar nyelv ápolása „ébrentartása”, a fiataloknak pedig a nyelv oktatása. Ennek egyik letéteményese az anyanyelvi konferencia. E folytatólagos — 1970 óta már több tanácskozást tartott — intézmény védnöksége gondozásában évente négyszer jelenik meg és jut el a világ minden tájára a „Nyelvünk és kultúránk” folyóirat, s a védnökség már három tankönyvet is megjelentetett, 6—18 éves korosztályoknak. Több olyan országban, ahol magyar iskolák működnek — így például Ausztriában és Svédországban — hivatalos tankönyvnek fogadták el és használják ezeket a kiadványokat.

Veres Péter

Aligha van a XX. századi magyar irodalomnak hozzá fogható, hasonlítható jelensége. Olyan magától értetődően lett mindenki „Péter bácsija”, hogy — életében — szinte alig figyeltünk oda arra, hogy korunk egyik legizgalmasabb, mert „sült realista” gondolkodója — ahogyan ő mondta magáról. A halála után is hihetetlen bőséggel publikált írásai is erről győzik meg az olvasót. Azt a magyar olvasót, aki Jókai (és Berkesi?) romantikáján nevelkedve hajlamos éppen a „művésziességet” elvitatni Balmazújváros szülöttétől. A vasárnap délutáni Magyar Remekírók adásában megszólaló kortársak, de ő maga is figyelmeztettek arra, hogy Veres Péter nagysága éppen ez: a tények, vaskos és olykor keserű magyar tények kitűnő ismerete, amit alkotóműhelyében a költészet rangjára tudott emelni.

Bárhonnan közelítjük is meg ezt a nehéz sorsú, autodidakta embert, akár a kevésbé emlegetett moralistát, a közismertebb politikust, vagy éppen a szépírót nézzük, kimeríthetetlen tárháznak tűnik. Ez, a józanság óvta meg attól, hogy még a hatalom és a dicsőség csúcsain sem szédült meg: tekintete mindig le, a föld felé hajolt, gondolatai és vágyai innen röppentek a magasba. Rendkívüli tehetség volt, aki haláláig meg tudott maradni egyszerű parasztembernek. Sokan és sokszor vissza is éltek ezzel, hiszen ő sem kerülhette el a kicsinyesség, az irigység és a gúny nyílzápo- rát. Pedig a legkvalifikáltabb értelmiségiek is tanulhatnak

tőle — aki maga is azzá vált a szó legnemesebb értelmében! — kedvenc kifijezésé- vel élve „ökonumenitást”, hivatás- és felelősségtudatot. De mást is. Ez a szegénysori parasztember már gyerekkorában megtalálja a szoedem olvasókör szerényke könyvespolcán a maga igényes szellemi táplálékát: Volta- ire-t, Rousseaut-t, Lev Tolsztojt. Egyszerre látott Európában és a szikes határban, s ez: az európai szellemek nem szédítették meg, amaz: az embert nyomorító gond és sivárság, ami körülvette, nem húzták le.

Az ilyen emlékező műsorok a végtelenig nyújthatók anélkül, hogy a néző megelégelné, unná. Meg lehetett volna szólaltam másokat is, például a földijét, politikusokat stb., stb. Illyés Gyula, Németh László — a pályatársak — tisztelgésénél is többet jelentett azonban magának Veres Péternek a megjelenése a képernyőn. Vajon gondol-e arra a tévé, hogy felkeresse élő klasszikusainkat, míg élnek? A minapi Déry-műsor sikere mindennél fényesebben igazolja ezeknek a látogatásoknak a hasznát is, szükségességét is. Ideje lenne ugyanakkor elgondolkodni azon is, hogy Veres Péter regényeit is feldolgozzák akár a mozi, akár a képernyő számára. Annál is inkább, mivel a Veres Péter-i életmű egyben egy tegnapi világ kitűnő néprajzi értékű dokumentuma Is! Nemzeti önismeretünk pótolhatatlan részei Szabó Pál, Sinka István és mások élet- művivel együtt.

(horpácsi)

S’

Úttörők országos mozgalma

„Őrizzük a lángot” elnevezésű országos mozgalmat indít a Magyar Úttörők Szövetségének Országos Tanácsa. A programban szerepel a gyermekek által kedvelt számos hagyományos verseny: úttörőolimpia, kulturális

szemle, tudományos-technikai úttörő szemle, s egy nagy, országos játék, amelynek megszervezésénél nem a versenyzés, hanem a tömeges részvétel lesz a fontos. A szövetség fő célja a következő esztendőben: hatékonyabbá tenni a kisdobosok világnézeti, politikai, erkölcsi nevelését, gazdagítani az úttörő-tevékenység tartalmát, a játékos, vidám elemeket. Minden úttörő és kisdobos számára vonzó, erős közösségeket akarnak teremteni, biztosítani a vita, a beleszólás lehetőségét — a parlamentek is igényelték ezt —. s erősíteni a felelősséget a saiát programjuk végrehajtásáért.

SZERDA

Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35; Tánczenei koktél. — 13.20: Népdalok. 13.52: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.07; Balladáink világa. I. A házassagtörö bunhődése. Vargyas Lajos előadása. — 14.30: Nőkről nőknek. Kortárs költők a társadalomról, a családról, a férfiakról. — 15.00: Hírek. — 15.10: Harsan a kürtszó! — 15.45; Honthy Hanna énekel. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Kóruspódium. A Tatabányai Bányász Együttes vegyeskara énekel. — 16.18: Elfüstölt milliók. — 16.38; Régi

magyar muzsika. — 17.00;’ Hírek.

— 17.05: Külpolitikai figyelő. —

17.20: Versenyművek. — 17.45:

Elfüstölt milliók. — 18.00: Váci Mihály élete és költészete. Czi- ne Mihály előadása. V. rész. — 18.20: A zongoraművészet. Sebestyén János műsora. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Nótaest.

— 20.15: Mikrofonközeiben;

Rafael. — 20.50; Hírek. —

20.53: Az év emberei. Portrék 1974 nemzetközi életéből. — 21.23: örökzöld dallamok. — 22.00; Hírek. — 22.15; Sporthírek. — 22.20: A dzsessz világa.

— 23.20: Pajkos diákok. Részletek Suppé operettjéből. — 24.00; Hírek. — 0.10; Éji zene.

Petőfi rádió: 12.00: Barokk muzsika. — 12.40: Házunk tája.

— 13.00: Hírek. — 13.03: László

Margit és Udvardy Tibor énekel. — 13.40: Orvosi tanácsok. — 13.45; Időjárás. — 14.00: Kettőtől hatig... — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: A csodatevő. — 19.06:

Glinka; Ruszlán és Ludmilla, ötfelvonásos opera. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika, n. — 20.25: Kis magyar néprajz. — 20.30; Üj könyvek. — 21.15: Hajnali himnusz. Garal Gábor versei. — 23.00: Hírek. — 24.00: Hírek.

Miskolci rádió: 17.30: Műsorismertetés — hírek. — 17.35: A miskolci Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatnál. — A borsodszirákl „Röpülj páva” kórus énekel. — 18.00: Borsodi Tükör. (Technológiai újdonságok a Lenin Kohászati Művek elektroacélművében: Zárt rendszerű termelés a borsodi termelőszövetkezetekben: Félévi eredmények az encsi gimnáziumban; Műemléki helyreállítások.) — 18.15: Szívesen

hallgatjuk... — Női gondok,

női dolgok. A hivatásról. — A megye sportéletéből. — Filmzene.

Televízió, 1. műsor; 17.23: Műsorismertetés. — 17.25: Hírek. — 17.30: Expedíció a kőkorszaki emberek nyomában. I. rész. — 17.55: Síppal, dobbal, énekszóval. .. — 18.35: Hol vagytok, ti régi játszótársak? Dokumentum- film-sorozat. I. rész. A pilóta. — 19.15; Esti mese. — 19.30: Tv- híradó. — 20.00: Vacsora a hadi- szálláson. Tévéjáték. — 21.45:

Nyitott boríték. — 22.25: Tvhíradó 3.

Televízió, 2. műsor: 20.00: Műsor- ismertetés. — 20.01: Városok — művek. NSZK filmsorozat. I. rész. Milánótól Bresciáig. — 20.30: Nézetek a gyermeknevelésről. H. rész. — 20.55: Tvhíradó 2. — 21.15: Zenés film.

— 21.45: Kislány a hintán. Szov- j et film.

Szlovák televízió: 15.45: Hírek. 15.50: Az élet keletkezése. — 16.20: Publicisztika. — 17.00: Kerületeink hangja. — 18.10: Autómotor revü. — 18.40: Dalok. — 19.00: Tv-híradó. — 19.30: Publicisztika. — 20.00: Kedves meglepetés. Olasz film. — 21.50; Tv- híradó. — 22.10: Musica viva. — 22.40: Sajtószemle.

Miskolci Nemzeti Színház (7): Egerek és emberek. Shakes- peare-bérlet.

Filmszínházak; Béke <f4, hng) : A lopakodó hold (felemelt helyár! szí. amerikai). — (8) :

Illumináció (mb. szí. lengyel). — Kossuth (f3): Vitya Iskolába megy (mb. szí. szovjet). — (hn5, 7): A lopakodó hold (felemelt helyári szí. amerikai). — Ságvárl (7); Az ördög atamán- ja (szí. szovjet kalandfilm).

Kiállítások: Hermann Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — Szlovákia népművészete.

— Herman Ottó emlékház (10— 18): Herman Ottó élete és munkássága. — Miskolci Képtár (10 —18): Magyar festészet a XX. században. — Fiatal művészek Csokonaiért. — József Attila Klubkönyvtár (12—20): Raszler Károly grafikái.

CSÜTÖRTÖK

Kossuth rádió; 8.00; Hírek. —

8.05: Műsorismertetés. — 8.15;

Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.22: Vörös

Kálmán népi zenekara játszik.

— 9.00: A fogyasztás két világa. I. rész. — 9.25: Jancsi és Juliska. Részletek Humperdinck operájából. — 10.00: Hírek. —10.05- Iskolarádiő. — 10.30: Bartók és Kodály műveiből. — 11.14; Gondolat. A Rádió irodalmi lapja.

Petőfi rádió; 8.00: Hírek. — 8.05: Bécsi klasszikus muzsika.

— 9.00; Hírek. — 9.03: Részletek Lehár Frasqulita és A cárevics című operettjéből. — 9.35: Magyarok közt Irakban. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 10.30: Néhány szó zene közben.

A Miskolci Pamutfonó AZONNAL FELVESZ 16 évet betöltött női munkaerőket fonóátképzősnek.

Továbbá 3 szállítómunkást, 2 segédmunkást, 2 takarítónőt Jelentkezés

a munkaerőgazdálkodáson