Déli Hírlap, 1975. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-06 / 4. szám

Halló tenger!.,. Halló óceán!... I. A flottáról, romantika nélkül A minap r^ortot közöltünk arról, merre jár és mit üzen szeretteinek egy miskolci tengerész. A riporter a MAHART budapesti központjából rádió útján teremtett kapcsolatot vele, hiszen a Hévíz nevű tengerjáró, melyen a miskolci fiú szolgál, egy távoli kikötőben horgonyzott éppen. A riport érdeklődést keltett olvasóink körében, ezért ma és holnap liét részben közöljük külső munkatársunk újabb írását, mely e szép, érdekes szakma szépségeit és nehézségeit mutatja be. Jó szelet! Szerencsés hajó­zást! — Így búcsúznak egy­mástól a tengerészei;. A sze et ugyan néntíiluznl tudja az új­ságíró, de a szerencsét alig­ha. Az Itt következő riport során e sorok Írójának is ré­sze volt néhány szerencsében. A MAHART vezetői nagy örömmel fogadták a szerkesz­tőség elképzelését és n?gy igyekezettel segítettek áthidal­ni a távolságokat. Közremű­ködésükkel az ünnepi hangu­latban „vízre” szálltam az éter hullámain, s örömmel je­lenthetem: „bejártam" a ten­gereket, a messzi óceánokat. Mégpedig vihar és tengeribe- tégseg nélkül. Mielőtt elindul­tam a sok ezer mérföldnyi útra. Sólyom Tibort, a MA­HART Tengerhajózási Üzem­igazgatóságának vezetőjét íag- gattam; — Milyen szerepe van a flottának hazánkban, amely­nek tudvalevőleg nincs ten­gere? Az igazgató az ablakhoz invitál: — Nincs tengerünk? Igaz, de nézzen körül, itt, a cse­peli szabadkikötő’oen össz­pontosul a közúti, a vasúti és a vízi szállítás. Ebből a kikötőből a Duna segítségé­vel megnyílik az út ki a ten­gerekre, az óceánokra. Sőt, ha megépül a tervezett Du­na—Rajna—Majna csatorna, akkor nyitva áll előttünk a világ valamennyi tengere. A magyar tengeri flottának egyébként óriási jelentősége van. Nemzeti jövedelmünk mintegy 50 százalékát a kül­kereskedelmi forgalom biz­tosítja. Saját flotta nélkül ki lennénk szolgáltatva a nem­zetközi, főleg a nyugati fu­varpiac szeszélyeinek. Ex­port—import forgalmunk 15 százalékát saját hajóinkkal bonyolítjuk le. Tizenhat ten­gerjáró hajónk évente 600 ezer tonna rakományt szál­lít. s ennek csaknem 40 szá­zaléka olyan áru, amelyet mi adtunk el, vagy mi vásárol­tunk. A flotta legfontosabb feladatát így fogalmazhatom meg: a bérfuvarozással men­nél több valutát szerezni, a saját áru szállításával pedig valutát megtakarítani. Nem kell különösebben bizonyí­tani, mit jelent a mi orszá­gunknak a valuta, különö­sen, ha elmondom, hogy be­vételünk 95 százaléka dollár­ban érkezik. 1974-ben mint­egy 500 millió forint értékű tiszta devizabevételt hozott a magyar tengeri hajózás. Ten­gerészeink ma már eljutnak a legtávolabbi vizekre is. A magyar tengerhajózás törté­netében most első alkalom­mal közeledik egy óceánjáró a japán partok felé. Tenger- hajózásunk rohamosan fejlő­dik; A következő ötéves terv­ben például öt tengerjáró hajó vásárlására kötöttünk szerződést. De elmondhatom azt is. hogy a következő tíz esztendőben a magyar ten­geri flotta hajóinak száma megduplázódik. A fentebb említett adatokban, eredmé­nyekben nem szerepel a mintegy 40 hajóból álló fo­lyami flotta, amelynek ugyan­csak jelentős a feladata. • — Milyen a magyar flotta híre, becsülete? — Nem szeretném, ha di­csekvésnek venné, de az az igazság, hogy a magyar ten­gerészek több mint 50 kikö­tőben fordulnak meg rend­szeresen, s kivívták a mint­egy 150 külföldi partner leg­teljesebb elismerését. Pedig a tengerészélet nehéz, sok­féle ismeretet, lemondást és kitartást követelő hivatás. És óramű pontosságú munka, kemény és felelősségteljes szolgálat. Egyébként nagyon demokratikus: mindenkinek meg kell járni a maga útját, nem lehet kihagyni egyetlen lépcsőfokot sem, itt mindenki hajósinasként kezdi a tenge­részéletet. Akik csak a regé­nyekből megismert romanti­kát keresik, azok bizony ha­mar búcsút mondanak a ten­gerészéletnek, de a többség évtizedekig kitart és szol­gálja a tengert, a magyar flottát. Mi különböző kedvez­ményekkel igyekszünk segí­teni abban, hogy tengeré­szeink leküzdjék a távolságo­kat. Rendszeres rádiókapcso­latot tartunk a hajókkal és tájékoztatjuk tengerészeinket és a családot is. Ha közeli kikötőbe fut a hajó, a ten­gerészfeleségeknek megsze­rezzük az útlevelet és lehe­tővé tesszük, hogy a hajón töltsenek néhány napot. Öt­évi szolgálat után kétéven­ként, míg tíz év után éven­ként elkísérheti férjét egy útra a feleség. — Mit kell tudni egy pa­rancsnoknak? — Mindent. Azt szokták mondani, hogy a fedélzet­mester a hajó anyja, a pa­rancsnok pedig a hajó atyja. A parancsnoknak egyébként tudnia kell mindazt, amit ma már megkövetelnek mondjuk egy szárazföldi üzem vezetőjétől is. De a tengeren ez még nem elég. Beszélnie kell az angolt, egy kicsit diplomatának is kell lennie, hiszen országunkat képviseli a messzi idegen­ben, s gyakran tengerészeink magatartásából ismerik meg hazánkat. A parancsnoknak és tisztjeinek vállalkozniok kell bizonyos orvosi felada­tok ellátására is: ha a szük­ség úgy kívánja, sebet varr­nak, vagy a rádión kapott utasítások alapján gyógyítják a betegeket. A régiek úgy mondták, hogy a hajóskapi­tány isten után az első. Ma már ezt nem mondjuk ugyan, de az biztos, hogy a parancs­noknak adott esetben dön­tenie kell. És döntésétől 20— 30, vagy 40 ember sorsa függ, nem beszélve a mint­egy negyedmilliárd forintot érő hajóról és az ugyanannyi értékű áruról. Nem szeret­ném eltúlozni, de az az igaz­ság, hogy a tengereken egy vezetőnek közvetlenebb a fe­lelőssége, olyasféle, mint egy nagy utasszállító repülőgép parancsnokának. (Folytatjuk) MÁRKUSZ LÁSZLÓ A telephelyen csak tépéscsinálúknak nevezik azokat, akik a nem hasznosítható poliuretán termékekből a tépőgéppel tömítőanyagként hasznosítható szivacsdarabkákat készítenek. A MÉH Vállalat évente mintegy 2000 mázsát ad át a keres­kedelemnek a tömítőanyagból. Előadás a KGST-ről Az Időszerű gazdasági kér­dések című szabadegyetemi sorozat következő előadása január 7-én, holnap délután két órakor lesz a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társu­lat Kazinczy-klubjában. A KGST-nek a szocialista or­szágok együttműködésében betöltött szerepéről Iván Vaskeba, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége ma­gyarországi képviseletének titkára beszél. Orosz nyelv hanglemezen, videolemezen A világ 87 országában csak­nem 20 millió ember tanul oroszul. Számuk minden év­ben emelkedik, s ezzel együtt nő az igény a tankönyvek, a módszertani segédeszközök, oktatófilmek, magnófelvéte­lek és hanglemezek iránt. A Moszkvában nemrég megalakult Puskin Orosz Nyelvtudományi Intézet és az orosz nyelv kiadó egye­bek között e feladatok meg­oldását segíti. A Szovjet­unióban megjelenő és kül­földre továbbított tanköny­vek többségéhez magneto­Későn nyitott az óvoda „Január 2-án munkatársnőm négyéves kisfiával hat óra után érkeztünk a Baross Gábor utcai óvoda kapujához, s zárva találtuk. Már több szülő várakozott ekkor arra, hogy kinyissák, sőt olyan gyerekek is voltak ott, akiket szüleik egyedül indítottak el az óvodába, számítva a hat órai nyi­tásra. Hét óra is elmúlt, amikor a gyerekek egy része, át­ázott cipővel, megdermedve még mindig a bezárt kapu előtt várakozott, más részüket szüleik — nem találva egyéb meg­oldást — magukkal vitték munkahelyükre” — írja szerkesz­tőségünknek címzett panaszos levelében Benkö Józsefné. Felkerestük a vezető óvónőt, aki a történtekhez méltó vá­lasz helyett csak a vállát vonogatta. Arra a kérdésre, hogy ki a felelős a késői nyitás miatt, nem tudott felelni. Fiókjá­ból elővette a rendtartást (Rendtartás — a magyar nyelv ér­telmező szótára szerint — a közösség életének belső rendjét meghatározó, tipikus esetekre vonatkozó szabályzat, házi­rend, szabályozott életmód, fegyelem) — és arra hivatkozott, hogy elő van írva, ha a gyermekek létszáma tízen alul van, elég számukra a dajkafelügyelet. Január másodikán reggel hat órakor is a dajkának kellett volna nyitnia, de az egyik szabadságot kért, a másik szabad­ságon volt, a harmadik pedig elfelejtett időben munkába állni. Telefonálni sem tudott előzőleg Mezei Józsefné vezető óvónő lakására, aki végül is beengedte a kapu előtt kitartóan ácsorgó kicsiket. A Baross Gábor utcai óvodába 75 gyerek jár (betegség miatt jelenleg ötvenen hiányoznak), akikre három dajka és négy óvónő vigyáz. Hihetetlen az, hogy ilyen alkalmazotti létszám mellett ne lehetne jobban, biztonságosabban meg­szervezni a reggeli nyitást. A bezárt kapura ugyanis egyik szülő sem hivatkozhat munkahelyén. Mi lenne, ha ilyen megokolásból nem indulna el a villamos, nem kerülne friss kenyér az asztalokra stb..... „Csak öt-hat gyermeket érintett a dolog...” — mondta az óvónő. Mi is történt valójában? Néhány csöppség orra cinkét fogott a hidegben, és néhány szülő számára nagyon rosszul kezdődőt az új év első munkanapja. Reméljük, nem ilyen lesz a folytatás! V. R. fon- vagy lemezfelvételeket mellékelnek gyakorló szöve­gekkel, párbeszédekkel. Az utóbbi időben mind szé- • lesebb körben terjed az au­diovizuális nyelvtanulási módszer. A Puskin Intézet kiadásában megjelenő Russz- kij jazik za rubezsom című folyóirathoz (magyar jelenté­se: az orosz nyelv külföl­dön) például színes diákat is mellékelnek. A folyóiratban megjelent szövegekhez lé le­het vetíteni a képet és fel­vételről meg lehet hallgatni hozzá a magyarázatot. Ez az egyik legeredményesebb nyelvtanulási módszer. A folyóirat mellékleteként hamarosan megjelennek a videolemezek, amelyeket a tv-hez kapcsolható berende­zésbe helyezve, a képernyőn látottakhoz azonnal magya­rázat is kapcsolódik. Az orosz nyelvtudományi intézetben most olyan segéd­anyagokon dolgozlak, ame­lyek egységbe fogják a kü­lönböző formákat. Hangle­mezre rögzítik a szövegeket, oktató diafilmeket készítenek és kidolgozzák a televíziós nyelvórák tanfolyamának anyagát. Máiéban az influenza járvány? Kevesebb r m OlCOR A városi Köjálnál dr. Le­vág Viktória közegészségügyi főfelügyelő a körzeti orvo­sok véleményei alapján re­ménykedik: Miskolcon az utóbbi napokban csökkent az új influenzás betegek száma, tehát várhatóan ha­marabb lezajlik városunkban a járvány, mint az ország többi tájain. Igaz, itt koráb­ban is kezdődött, nem a „menetrend” szerint, a „meg­szokott” időben — december végén, január elején —, ha­nem majdhogy egy hónappal hamarabb. — S ami új vonása az idei influenzának: hevesen kez­dődött, s eléggé sok a szö­vődményes esetek száma, volt amikor egy hét alatt több mint kétszáz betegnél lépett fel szövődményes tü­dőgyulladás. Az elmúlt hé­ten azonban — különösen hét végén — sok körzetből kaptunk róla hírt, hogy ke­vesebb a frissen fertőzött influenzás beteg — infor­málta lapunkat a főorvosnő. A körzeti orvosok tapasztalatai S, hogy mik is a körzeti orvosok tapasztalatai, arról néhány rendelőben érdek­lődtünk. A Kazinczy utcai rendelő 3. sz. körzetében dr. Róna György: ­— Körülbelül húsz száza­lékkal volt kevesebb bete­günk a múlt héten, mint azt megelőzően. Olyan azonban több előfordult, akiknél 5—6 napos láztalanság után is­mét jelentkeznek' az influen­zára jellemző gyengeségek, az elesettség, a fáradtság ér­zete. Természetesen a gyen­gébb fizikumú, vagy gyen­gébb idegrendszerű egyének nehezebben gyógyulnak, erő­sebb alkatúak azonban álta­lában öt nap alatt túljutnak rajta. Specifikus ellenszere sajnos nincs, a betegek te­hetnek a legtöbbet gyors gyógyulásukért. Ez pedig az ágynyugalom, és sok-sok fo­lyadék — természetesen al­koholmentes folyadék: cit­romlé, narancslé, szörpök. Általában étvágytalansággal jár, van akinek akut gyo­morhurutot okoz, azok szá­mára cukor nélküli citrom­levet ajánlunk. A mi körze­tünkben egyébként — sze­rencsére! — súlyosabb eset nem fordult elő. A Vörös Hadsereg útján a 38-as körzet még új, az Avas-déli lakótelepen élők tartoznak oda. Körzeti orvos dr. Ujj Éva: — Nyilván még kevesen költöztek be az új lakások­ba, s ezért nálunk nem volt „roham”. A járvány kezdeté­től összesen 48 influenzásunk volt, a múlt héten is csupán 16 új beteg jelentkezett. Két- három szövődmény — tüdő­gyulladás — volt, viszonylag „simán” zajlottak le a beteg­ségek. Gondolom közreját­szott ebben az is, hogy kör­zeti nővérünk még időben felkereste a magasvérnyo­másos, szív- és cukorbetege­ket és — az önkéntesség elve alapján — védőoltást adott számukra. Így a legyengül- tebb szervezetű embereket az influenza elkerülte. Egy-két tüdőgyulladás A Győri kapui rendelő 77-es körzetének orvosa dr. Porkoláb György: — Ilyen hirtelen, tömeges járványra nem is emlékszem a prakszisomban, s ilyen ma­gas lázzal járókra. A mi kör­zetünkbe három hete robbant be, volt hogy naponta 70 új beteg jelentkezett. Szeren­csére ritkán adódott szövőd­mény, talán csak egy-két tü­dőgyulladás. Az utóbbi na­pokban azonban jelentősen csökkent az új betegek szá­ma. A hét végén alig volt egy-két újabb megbetegedés. Tartok azonban tőle — bár ne legyen igazam —, hogy az iskolai tanítás megkezdése után ismét újabb hullámmal számolhatunk, hiszen bejön­nek Miskolc iskoláiba olyan helységekből is gyerekek, ahol még nem futott le a járvány, s esetleg a zsúfolt járműveken, az iskolákban a nagyobb közösségek fertőződ­nek. Szívem szerint én egy hét tanítási szünetet rendel­nék még el! Hatásos volt a védőoltás A Kiliánban, a 62-es kör­zetben dr. Bereczky Bertalan: — Nagy volt itt a beteg- forgalom. Az első hetekben volt olyan nap, amikor 80—• 100 beteg jelentkezett influ­enzával. Most már 20—30 százalékkal csökkent a heti járóbeteg létszám, a hét vé­gén még • nagyobb volt az arány. Pénteken például mér csak hatvanan, szombaton ennél is kevesebben, alig öt­venen jelentkeztek. És mi a helyzet olyan te­rületen, ahol nem bérházak­ban, hanem általában családi házakban élnek az emberek? A választ a tapolcai 36-os sz. körzetből kértük, dr. Stubnya Pétertől: — Nálunk már lezajlóban van a járvány, friss megbe­tegedés egy-kettő ha akad. Igaz, itt általában kevésbé dühöng az influenza, mint a belvárosban, bár a buszokon, munkahelyen csak fertőződ­nek a tapolcai lakosok is. Ezért aztán volt olyan na­punk, karácsony előtt és után, amikor 60—65 járóbe­teget és 15—20 fekvőbeteget kellett ellátnunk. Sokakat be is oltottunk, s meg kell mon­dani: jó eredménnyel! R. £. Műszerek a ír-készülékek ellenőrzéséhez A Híradástechnika Szövet­kezetben az utóbbi időben hetek alatt hónapokat ugrot­tak előre a tervteljesításben, és 1974. december 19-én — tehát több mint egy évvel a határidő előtt — teljesítették negyedik ötéves tervüket. Mint a szövetkezet vezetői elmondták, tervük túl lazá­nak bizonyult, mivel annak idején nem számoltak a KGST-szakosítással járó igen nagy piaci lehetőségekkel. A Szovjetuniónak e szakosí­tás alapján most már rend­szeresen mintegy harminc féle televízió-ellenőrző szer­vizműszert szállítanak, ami rendkívül nagymértékben megalapozta munkájuk biz­tonságát, termelékenységének növelését. 1975-ös tervüket már az új lehetőségeknek megfelelően korrigálták, s az eredeti 339 millió helyett 600 millió forintos termelést terveztek. apróhirdetés alias AZ Oxigén- és Dissousgázgyár 2. sz. lerakata (Miskolc, József Attila u. 41.) felvesz kezdő ad­minisztratív munkaerőt, lehető­leg közgazdasági technikumi vég­zettséggel. Ganz-MAVAG Felvonógyára ke­res szegedi illetőségű gépész­vagy elektrotechnikust Szegeden és környékén felszerelendő fel­vonók szerelésének ellenőrzésé­re. Jelentkezés: személyesen. le­vélben vagy telefonon a 204- 646 MEO-vezetőnél Budapest, Xin. Lehel u. 12. adös-uétel Jó állapotban levő pianinó ol­csón eladó. Füge János, 3700 Ka­zincbarcika, Pollack Mihály tu 4. IX/1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom