Déli Hírlap, 1975. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-04 / 3. szám

Terepasztalon zakatol a vonat Amikor véletlenül bepil­lantottam a Tiszai peronjáról a kis terembe, azt hittem, valami nagy-nagy meglepe­tés készül a vasutasok gye­rekeinek. — Mi ez? — léptem be hí­vatlan-illetlen. talán köszön­ni is elfelejtettem, mentsé­gemre szolgáljon, hogy szin­te le sem bírtam venni a szemem a kisvonat-csodáról. — Terepasztal — hangzott a szakszerű válasz, majd- hogy illúzió-rombolóan. S aztán a további magya­rázat : szemléltető eszköz lesz a minivasút, „játék” — fel­nőtteknek. A különböző vas- utas-szaktanfolyamök növen­dékei számára készül, akik elméletben szinte tölcséren keresztül kapják a tudniva­lókat, köteteket vágnak be a MÁV „törvényeiből”, s ha remekelnek is műszaki isme­retekből, miután kikerülnek az új szolgálati helyre, nem­egyszer gyötrődve egyeztetik elméleti tudásukat a gyakor­lattal. — Ez a játékvasút bizto­san segít. Ezen könnyűszer­rel megtanulhatják, hogyan működik a valóságban a do­minórendszer, mi a különb­ség a hagyományos és kor­szerű vasúti berendezések kö­zött, hogyan kell szimultán figyelni, intézkedni adott helyzetekben — s a legjob­ban. A mesébe Illő vasúti pá­lya készítői, mesterei olyan szeretettel, majdhogynem di­csekedve mutatják művüket, amilyet csak az új, maga gyártotta játékkal büszélke- dő gyerekeknél tapasztalha­tunk. És van is mire „fel­vágniuk”. Hágen Béla laka­tos és Jedlinszki László asz­talos irigylésre méltóan szép munkát ad ki a kezéből. — Okozott is ez annyi, de annyi álmatlan éjszakát, hogy ... Magam 30 esztende­je ismerem a szakmát, Jed­-X- Még sok híja van a minivasútnak, de már alakul! Hágen Béla lakatosmester és Jedlinszki László asztalosmester és művük egy részlete. (Kerényi László felvétele) linszki barátom is több mint 28 esztendeje asztaloskodik, de ilyet még gyerekkorunk­ban sem csináltunk soha. Merjük vállalni? Ez volt a nagy kérdés, mert ad ma­gára az ember. Aztán bele­vágtunk — mondta szíves szóval Hágen Béla. Tavaly márciusban fogtak munkához, tervrajz alapján, amit sok-sok magyarázattal fűszereztek a mérnökök. A laikus szemének késznek tű­nik az asztal, de a mesterek intenek: hol van az még! Talán az idei vasutasnapra, legalábbis úgy szeretnék. Szinte minden kézimunka ezen a terepen, kivéve talán a vonatokat, síneket, felső­vezetékeket. 175 méter vá­gányt ragasztottak a valódi kőzúzalékból rostált, apró ta­lapzatokhoz, s raktak le a dimbes-dombos, mohapárnás, fenyőkkel díszített terepre, három állomásépületet — a hagyományostól a legmoder­nebbekig —, üvegezett irá­nyító-tornyot, nyílt vonali­rakodót, alagutakat, hidakat, 75 jelzőlámpát, fénysorom­pót, még víkendtelepet is il­lesztettek rá. — A KRESZ-szel is meg kellett ismerkednünk, hiszen a vasútvonalakat átszelő or­szágutakra is fel kellett fes­teni a felező- és záróvonala­kat — nevetett az asztalos mester. Olyan ez az egész, mint az igazi. — Hatan voltunk testvé­rek. Gyerekkoromban nem volt módom hozzá, bár só­várogtam érte. Most aztán részem van benne. Végig- „játszom” a nyolcórás mű­szakot, s ráadásul — órabér­ben! — búcsúzott a vasútnál megderesedett lakatosmester. RADVÁNYI ÉVA Rzymkowski professzor elmélete V Városok üreggömb” alatt Figyelmet keltő előadás színhelye volt a TIT Ka­zinczy klubja. A. Rzymkows­ki lengyel ökológus — kör­nyezetvédelmi problémákkal foglalkozó szakember — egy meglehetősen szokatlan és fe­lettébb eredeti elméletet is­mertetett a megjelent hazai szakemberekkel. Előadásában arra vállalkozott, hogy a nagyvárosokban világszerte tapasztalható levegőszennye­ződés és környezeti /ártal­mak, valamint a település- szerkezet közötti összefüggé­sekre mutasson rá, levonva ebből azokat a következteté­seket, amelyeket a jövő vá­rostervezőinek ajánlatos fi­gyelembe venniük. Kiszűri az ibolyántúli sugarakat Köztudott, hogy az európai nagyvárosok többsége a kö­zépkorban keletkezett. A ké­sőbbi fejlődés során azután mindenütt e középkori cent­rum körül épült, fejlődött a város; azaz kialakult a ha­gyományos városszerkezet, amelyet egyfajta koncentri- kusság jellemez. Rzymkowski professzor szerint az európai nagyvárosoknak ez a törté­nelmileg kialakult formája napjainkban a környezetvé­delem szempontjából roppant előnytelen. Vagyis a mai kor­ban a városok koncentrikus, tehát körkörös fejlődése azzal a következménnyel járt, hogy a városok felett egy, az ott lakókra nézve nagyon ártalmas aerosolos réteg ala­kult ki, amelynek összetevői a felszálló pára és porszem­csék, továbbá a káros gázok. Ez az aerosolos réteg azután Polgári kiképzési védelmi értekezlet Epés megjegyzések Miskolc Város Polgári Vé­delmi Parancsnoksága 1075. január 3-án kiképzési érte­kezletet tartott. Az értekez­leten részt vettek a városi szakszolgálatok parancsnok­ságai az üzemek önvédelmi szervezeteinek parancsnokai, törzsparancsnokai és a meg­hívott intézmények, társa­dalmi szervek képviselői. Az értekezletet Rózsa Kál­mán. Miskolc város polgári védelmi parancsnoka nyi­totta meg, majd ezt köve­tőén a Miskolc Városi Pol­gári Védelem törzsparancs­noka értékelte az 1974. évi kiképzési feladatok végre­hajtását. Az értékelésben, valamint a hozzászólásokban kifeje­zésre jutott: a városi polgá­ri védelmi parancsnokság alá tartozó szakszolgálat és üzemi önvédelmi szerveze­tek az 1974. évi kiképzés alapvető célkitűzését teljesí­tették. A parancsnoki állo­mány elsajátította a terve­ző, szervező munkához szük­séges feladatokat, az együtt­működéshez a mentő és ha­laszthatatlanul szükséges helyreállító munkák ismere­teit, a munkafázisokat, mun­kafolyamatokat. Az alegy­ségparancsnoki állomány kellően felkészült és ered­ményesen vezette le a be­osztott állomány kiképzését. A beosztott állomány meg­felelő ' szakismeretre és kellő gyakorlatra tett szert szak­feladatainak ellátásában. Az értekezleten hangsúlyozták: a polgári védelmi szerveze­tek alapvető feladata az el­ért eredmények megszilárdí­tása. Az 1975. évi kiképzési feladatok végrehajtásakor teljesülnie kell annak az alapvető célkitűzésnek, hogy a beosztott állomány a kü­lönböző nap- és évszakok­nak megfelelően képes le­gyen feladatai ellátására. A Novosztyi Ju- neszko szerint tudó­sok egy csoportja olyan robotember modelljén dolgozik, amely alkalmas lesz más bolygókon le­folytatandó kísérle­tek végrehajtására. A robotember önál­lóan hoz döntéseket és pontosan elterve­zi akcióit. — De miért kell ilyen értelmes „lé­nyeket” más bolygo­ra „exportálni”?! Pontosan 180 mil­lió tonna a világ fc- hérjctermelése. Csak­hogy ebből 100 mil­liót az állatok táplá­lására vagyunk keny- telenek felhasználni; azok pedig hús, tej, tojás stb. formájá­ban csupán 25 millió tonna fehérjét szol­gáltatnak vissza a számunkra. — Hát akkor ml a csudának vergődünk a jószágokkal? Le­geljünk ! A birminghami egyetem tudósai megállapították, hogy a világon évről évre kevesebb a szőke hajú nők száma. Az ok: az ipari üzemek levegőbe bocsátott kéngőze. — És a vörös? Es a lila? És az ezüst? És a . . . Hát mar mindent a környezet szennyeződésével ma- gyarázgatnunk!? Az Egyesült Álla­mokban „Doggy- dent” néven bifsz- tek-illatú és -ízti fogkrémet hoztak kereskedelmi forga­lomba. — És két tubussal jól is laknak a ku- tyusok? Davenport egyik kialLÍ(ótcrmében kis­plasztikái Kiállítás keretében bemutat­lak egy gj'apjúkesz- tyűt, amelyet egy afgán agár harap- üált össze. — Szerintem a „mű” akkor lenne érdekes, ha a kesz­tyűben a kéz is ben­ne volna ... Claudia Cardinale a következő interjúi adta a Grazia című hetilap munkatársá­nak: „Torkig va­gyok az ostoba, mez­édes szexi szerepek­kel. Erőszakos ter­mészet vagyok, nem szeretem a félmeg­oldásokat.” — Értse mindenki úgy, ahogy akarja. Norvégiában ez ev júliusától törvény tiltja a cigaretta, a szivar és a pipado­hány bármely rek­lámozását. — Persze, mert nem tudják, hogy a Superfilt stb . . . stb. A londoni Közúti Közlekedési Kutató Intézetben automati­kus vezérlésű autó­buszt készítettek, mely hosszú kilomé­tereken át vezető nélkül biztosabban közlekedik, mintha hivatásos sofőr ülne a volán mögött. — Szerintem meg biztonságosabbá vá­lik a közlekedés, ha az ilyen buszon az utasok is automaták lesznek. A bolgár dr. Ind- ravbeo Micov és dr. Ászén Toskov kidol­gozta a szárított jog­hurt előállítási mód­szerét: por vagy tab­letta formájában gyártják. — Lelkendezve me­séltem a hírt nejem­nek. Mire ő a világ legtermészetesebb hangján így szólt: — Na és?! Leg­alább nem eszed le folyton a nyakken­dődet. Marc Shuchit pszi­chiáter megállapítot­ta: alkoholista szü­lők gyermekei gyak­rabban válnak, az ital rabjává. Vagyis: az iszákosság örö­kölhető. — Azt hiszem, Gö- lögei ezzel már rég­óta tisztában van. Valahányszor kapa­tos, ígv emészti ma­gát: „He-he-hej, drá- ga-ga... é-édes a- anyám...» kit hoz- hoztál a vi-világra . . * Orvosi hírek sze­rint aggasztó, ha va­lakinek kevés a kö­römholdja. Egy egész­séges, életerős em­bernek legalább 8 jól látható, tiszta kö­römholdja van. — Makukai ily- ként makkegészséges. Tíz jól látható kö­römholdja van. Bár ami azt illeti, feke­te, mint az anyaföld. a város felett egy szabályos „üvegbúrát” képez, amely mintegy megszűri a napsuga­rakat, csak a hosszúhullámú sugarakat engedi át, de ki­szűri az élettani szempont­ból oly fontos ibolyántúli su­garakat. Ez a tény azután alaposan csökkenti a napsu­gárzás baktériumölő hatását, csökken a városi zöldnövény­zet életképessége, oxigénki­választó folyamatainak in­tenzitása. E helyett azonban, mondotta az előadó, csak olyan, nagy kiterjedésű vá­rosok felett alakulhat ki, amelyek a hagyományos vá­rosfejlődés útját járták, te­hát a minden irányban egy­formán terjeszkedő magyvá­rosok felett. A professzor ku­tatásainak eredményeit így foglalta össze: minél nagyobb egy ilyen hagyományosan fel­épített város, annál inkább korlátozott levegőjének cse­réje, akadályozva van a le­vegő szabad áramlása a ma­gas épületek miatt, és igen kedvezőtlenül megváltozik egész meteorológiai rendsze­re is. Közvetlen kapcsolatban a tájjal Rzymkowski professzor a megoldás kulcsát abban lát­ja, hogy a várostervezőknek szakítaniuk kell a hagyomá­nyosan felfogott város kép­zetével. Azt a várost, amely felett nem alakulhat ki ilyen aerosolos réteg, a vendég professzor vonalas-csomópon- tos rendszerű településnek nevezi. Ez azt jelenti, hogy a városok „szélességét” oly mértékben kell csökkenteni, hogy a lakott területek és a természeti táj közvetlen kap­csolata intenzív maradjon. Ami pedig a már meglevő városokat illeti (közöttük ki­tért Miskolc egészen sajá­tos helyzetére is), ott a meg­oldást a zöldterületek növe­lésében látja. Ügy véli, hogy minél nagybb egy város, an­nál magasabbnak kell lennie az egy főre eső zöldterületi normáknak. Ez egy Miskolc- hoz hasonló nagyságú város esetében 15 négyzetméter kö­rül van. Fel a dombokra Igen érdekes volt az is, amit a professzor Miskolc város építészetével kapcso­latban elmondott. Ez egyéb­ként igen hasonlít azokhoz a törekvésekhez, amelyek az utóbbi időben miskolci épí­tész-körökben, sőt az építés­ügyi hatóságok terveiben is, igen konkrét elképzelések formájában, felbukkantak. Az előadó úgy vélte, Miskolc- nak csak egyetlen lehetősége van arra, hogy „kibújjon” a fölé telepedett „üvegbúra” alól, mégpedig úgy, ha a kör­nyező dombokra kúszik fel a város. A szűk, hosszanti völgybe települt Miskolc szé­lessége ugyanis nem túlzot­tan jelentős, de a völgy fe­lett valósággal megülepedett az a porból, gázból és ko­romból összeállóit valami, amit vendég professzorunk aerosolos rétegnek nevez. A Tetemvár, a Bodó-tető, sőt bizonyos értelemben az Avas beépítése feltehetően igazol­ják majd Rzymkowski pro­fesszort. Többen azonban már nyom­ban az előadás befejezése után vitába szálltak a pro­fesszorral, mert úgy vélték, hogy a környezeti ártalmak csökkentése, amely Miskolc esetében alighanem igen nagy jelentőséggel bíró feladatunk, nem képzelhető el csupán városépítési stratégiák meg­változtatása révén. Sajnos. —h —I jfc Úgy látszik, kevesebb a bátor ember, mint az el­múlt években. Az Augusz­tus 20. strandfürdő látoga­tottsága legalábbis ezt mu tatja. A két ünnep között alig néhányan keresték fel a fedetlen fürdőt. (Ágotha felv.) Meghosszabbítják a horoászjegyek érvényességét Az 1975. január 1-től ér­vényes új állami horgászje­gyek kiállítását a közeljövő­ben kezdik meg a horgász­egyesületek. Addig, amíg er­re sor kerül, a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisz­térium segítséget nyújt a fo­lyamatos horgásztevékenység­hez: az 1974. évi horgászatra jogosító okmányok érvényes­ségét az új állami horgász­jegy kiállításának időpontjá­ig, de legfeljebb 1975. már­cius 1-ig meghosszabbítja. Palota lesz a Palota Jó ütemben halad a lilla­füredi SZOT-üdülő rekonst­rukciója. Jelenleg a belső szerelési munkáknál tarta­nak. A szállodai részt telje­sen felújítják. Üj egy- és kétágyas szobákat rendeznek be. A régi, koksztüzelésű kályhák helyett olajtüzelés­re állnak át. v

Next

/
Oldalképek
Tartalom