Déli Hírlap, 1975. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-29 / 24. szám
Az íBUSZ-ban is A „boldoiíló itten" előtt Családtervezés Várják Tavaly január elsejétől vezették be hazánkban a házasság előtti tanácsadást. Az első hetekben kissé idegenkedve fogadták a fiatalok a rendeletet, mint azt egy korabeli tévériportban is láttuk. Azóta több mint egy év telt el. Már természetessé vált. hogy a házasodni zán- dékozók a „boldogító igen” kimondása előtt megjelennek a nővédelmi tanácsadáson. Dr. Kise Katalin főorvostól, a városi tanács egészség- ügyi osztályának helyettes vezetőjétől tudtuk meg, hogy tavaly 3729-en vettek részt városunkban a tanácsadáson. A múlt évben 1612-en, ez év január elsejétől pedig 90- en jelentek meg a vasgyári rendelőintézet családvédelmi osztályán. Az adatokból kiderült, hogy az év elején ritkábbak a házasságkötések. A csúcsforgalom május, június hónapban kezdődik. Dr. Szepesi Lajos, a vasgyári rendelőintézet főorvosa: — A házasulandó fiatalok egy része fölösleges időtöltésnek tartja a tanácsadást. Arra gondolnak, hogy csak fogamzásgátló szerek alkalmazásával kapcsolatos tanácsokat adunk. Márpedig a férjhezmenők és nősülők legnagyobb része erről már „informálva” van. A sajtó, a rádió, az egészségügyi könyvek az utóbbi időben nagyon sokat tesznek a fogamzásgátlók helyes alkalmazása érdekében. Fő feladatunk a programozás, a tényleges családtervezés. Tevékenységünk eltolódik a szociológia felé. A fiatalok őszinte válaszát várjuk a családi körülményeikről, életkörülményeikről: volt-e már terhességmegszakítás, a vőlegény letöltötte-e katonaidejét, van-e lakásuk, a születendő gyermek részére megfelelő körülményeket tudnak-e biztosítani ? Előfordult már, hogy kértük a fiatalokat, halasszák el egy időre a házasságkötést, de arra még példa nem volt, hogy ezt a tanácsot elfogadták volna ... V. R. a havat Az IBUSZ Utazási Iroda a téli ünnepek idején számos kellemes kirándulást szervezett. Sajnos, a téli sportok kedvelőinek nem Sok örömet hozott ez a tél. Az utazási iroda egynapos sítúrákat szervezne Bükkszentkereszt- re, valamint a Mátrába: Gyöngyös—Mátraháza— Kékestető útvonalra; e kirándulás érdekessége, hogy négyszer viszi fel a résztvevőket az autóbusz a mátraházi nagy lesiklópályához, így folyamatos szánkó- vagy síszáguldást élvezhetnek a résztvevők. Egy a bökkenő nincs hó. Reménykedjünk, a távprognózis havat ígér. Az utazási iroda elsősorban ifjúsági klubok figyelmébe ajánlja majd az említett „havas túrákat”. * A gép neve Fotoroboter és még csak ez az egyetlen egy van belőle. Prototípus, a szakemberek álma. A programtól függően bármely irányba elfordulhat, s tetszés szerinti időközönként készít felvételeket. Szólítson csak tipszternek! Egészségügyi koncepciók, öt évre Villanykörte a csuklón Kórházbövités, szanatóriumok Űj verseit bírálva egy kritikus azt mondta Majakovszkijnak: a régiek jobbak voltak. A költő így vágott visz- sza: téved, mert az új költemények jobbak a régieknél. Csakhogy a régebbieket már megszokta... (Folytatás az 1. oldalról) A megye egészségügyi intézményeinek távlati fejlesztési koncepcióját úgy állították össze, hogy figyelembe vették Borsod sajátosságait, s a népesség várható alakulását. A Központi Statisztikai Hivatal előrejelzése szerint megyénk lakossága 1980. január 1-én háromezer híján 800 ezer lesz. A megyei tanács illetékesei ugyanakkor — számolva azzal, hogy Borsodban a természetes szaporodás évek óta az országos átlag felett van, s a születések száma várhatóan eléri a 18 ezreléket — 1990-re 850 ezres lélekszámot vettek alapul. A távlati fejlesztési koncepció különösen részletesen foglalkozik a kórházak — mint egészségügyi bázisok — fejlesztésével. Hangsúlyozza: növelni kell a krónikus betegek ellátására szolgáló elme-, utókezelő és szanatóriumi ágyak számát, s csökkenteni a tüdőgyógyászati ágyakét. Az elképzelés szerint új kórház építésére kerülne sor Leninvárosban, amely a me- zicsáti és részben a mezőkövesdi járás lakosságát, valamint Hajdú-Bihar megyéből 25—30 ezer ember egészségügyi ellátását biztosítaná. A távlati tervben kapott helyet a Vasgyári Kórház új sebészeti pavilonjának létesítése, amelyen belül a 80 ágyas, általános sebészet mellett, 40 ágyas baleseti sebészeti részleg és ötágyas intenzív részleg kapna helyet. Folytatják a már elkezdett rekonstrukciót a sátoraljaújhelyi kórházban, amelyen belül felépül egy új, 114 ágyas ' pavilon csecsemő-, g érmék- és szülészeti-nő- g /ógyászati osztályok részére. A Megyei Vezető Kórházban főként átszervezésekkel, átcsoportosításokkal oldják meg a fejlesztéseket. Így például a jelenleg nem megfelelő körülmények között működő, szétszórtan elhelyezett intenzív részlegek helyett korszerű, minden igényt kielégítő intenzív osztályt kívánnak felépíteni, amelyben belgyógyászati és műtétes részleg is helyet kapna. Különösen nagy gondot okoz megyénkben az elmegyógyászati osztályok szűkössége. Ezért —távlati tervként — Özdon 200 ágyas, Leninvárosban 100 ágyas, Kazincbarcikán ugyancsak 200 ágyas elmeosztályokat kívánnak létesíteni. Miskolc három kórházában további 180 helyet biztosítanának az elmebetegek számára. Két szanatórium létesítésével is foglalkozik az 1990- ig programirányt adó elképzelés. Eszerint az egyik a Zsóri-fürdőnél, a másik a Zempléni hegyekben épülne fel. A jósvafői — már-már európai hírű — asztmabarlang mellett építendő szanatóriumról még nem született döntés, lévén, hogy a jelenleg a bánya tulajdonában levő barlang „kapacitását”, klímaviszonyait befolyásoló befogadóképességét még nem törődni — országosan is — az üzemegészségügyi munkával. Meg kell erősíteni a megye üzemorvosi hálózatát. több és hatékonyabb mnn- kaalkalmassági vizsgáló állomást kell létrehívni, ahol az előzetes és folyamatos vizsgálatokra egyként lehetőség nyílik. A megyei tanács végrehajtó bizottsága e napirendi pont után az 1975. évi gazdasági feladatok s.xtciasebb végrehajtását szolgáló megyei intézkedési tervet, majd indítványokat és javaslatokat vitatott meg, illetve fogadott el. Ezek között köz- érdeklődésre tarthat számot az az előterjesztés, amely Sárospatak—Végardó strandfürdő meleg vizének ásványvízzé nyilvánítását indítváEz a példabeszéd jutott eszembe, hazafelé tartva a Nehézipari Műszaki Egyetemről, s töprengve azokon a friss információkon, amelyeket üzem- és munkaszervezés címszó alatt tart számon a szakirodalom. Korántsem állítom, hogy használható módon elsajátítottam azokat a veszteségfeltáró, hatékonyságnövelő módszereket, amelyeket Susánszky profesz- szor és munkatársai már évek óta sikerrel használnak a gyakorlatban. Am a dolgok rendje é« kristálvtisz’a logikája akaratlanul is egy hétköznapi felkiáltásra ragadtatja az embert: pofon egyszerű az egész! Ám az új dolgok, nagy ötletek minél rendhagyóbbak, annál nehezebben törnek utat, s válnak ismertté és elismertté. Sok a ránc a szoknyán vizsgálták felül. A kórházak fejlesztése mellett természetesen a szakorvosi rendelők és a betegek alapellátását biztosító körzeti orvosi rendelők fejlesztése is méltó helyet kapott. Dr. Zsögön Éva, egészség- ügyi államtitkár — a terv- koncepció vitája során — hangsúlyozta a körzeti orvosi ellátás fejlesztésének fontosságát. Elmondotta: hovatovább a körzeti orvostól szinte azonnal magasabb szintű egészségügyi ellátásra kerül a beteg. Ennek legkivált az az oka, hogy a körzeteknek jelenleg még nincs megfelelő műszerezettsége. (Gondoljunk arra, hogy a vérképtől, az EKG-ig minden műszeres és laborvizsgálatot csak a szakrendelőben tudnak elvégezni.) Az államtitkár kifejtette véleményét: el kell érni, hogy az alapvető műszerekkel rendelkezhessenek a körzeti orvosi rendelők is, ne kelljen továbbküldeni betegeiket olyan esetben is, amikor nem indokolt a szakorvosi vizsgálat. Mindezen túl dr. Zsögön Éva felhívta a figyelmet: a korábbiaknál is többet kell nyozza. A végrehajtó bizottság ezzel kapcsolatban is határozatot fogadott el, amely | kimondja: egyetért az indít- j vánnyal, s utasítja az illeté- i keseket, terjesszék indítvá- ‘ nyukat az Egészségügyi Minisztériumhoz, engedélyezés végett. Dr. Susánszky János, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára egy nemrég megjelent dolgozatában írja az üzem- és munkaszervezésben rejlő tartalékok feltárását szorgalmazó központi bizottsági határozat kapcsán: „A szervezettség jelenlegi helyzetét és a meglevő veszteségforrásokat alapul véve, R. É. Lányok, asszonyok A LÁNYOK, ASSZONYOK című folyóirat februári számában változatos témaköröket felölelő írásokat találunk. Németh Géza riportja az Ózdi Kohászati Üzemek „gólyaüzemébe” kalauzol el, egy másik riport a Pamir hófödte hegycsúcsaira, egy harmadik pedig egy litvániai új lakótelepre. Bemutat a lap egy. az uráli autógyárban dolgozó munkásnőt, aki egyben parlamenti képviselő is. Budapest felszabadulásának 30. évfordulójával több írás is foglalkozik. A művészetkedvelök Galina Ulanováról, a világhírű balerináról, valamint a moszkvai Kis Színházról olvashatnak átfogó cikket. Kemény Éva és Soós László, a közismert művészházaspár politikai plakátjaival moszkvai kiállításuk alkalmából ismerkedhetünk meg. A lapnak ebben a számában ér véget a Hazám: Magyarország fényképpályázat, valamint a Művészpalánták versenye. A Lányokkal beszélgetve c. rovat a házasság problémáit elemzi. Az orvos tanácsai ezúttal az ésszerű táplálkozásról szólnak. A divatrovat fiataloknak ajánl téli modelleket. Kétol- c las, rajzos, verses-mesés összeállítás szól a kicsinyekhez. A lap mellékletében kötött és horgolt modellek és más kézimunkák képét és leírását találják az olvasók. Az ételrecepteket Csala Zsuzsa színművésznő adta. iff Dr. Susánszky János: „A vállalat emberekből áll, ezért a racionalizálás eredményességére számos olyan tényező hat, amelyek emberi tulajdonságokból fakadnak.” időben és fontosságban egyaránt az ésszerűsítő, a racionalizáló jellegű szervezés általános, következetes, mindennemű munkavégzésre kiterjedő megvalósítása az első feladat. Viszonylag rövid idő alatt ki kell aknázni a gazdasági egységekben általában meglevő, könnyen mobilizálható, a hatékonyságot növelő lehetőségeket.” Az ésszerűsítés tehát a meglevő erőforrások mellett valósítja meg a veszteségek kiküszöbölését és feltárását. A racionalizáló szakember, a tipszter, könnyű, gyors, különösebb befektetést nem igénylő módszert javasol a termelés hatékonyságának növelésére. Nézzünk egy példát. A legnagyobb hazai üvegkupak- gyártó vállalatnak azt javasolták a vizsgálattal megbízott szakemberek, hogy a költségcsökkentés érdekében a kupak belső oldalán levő szigetelőanyag csak akkora legyen, mint az üveg szája. Továbbá a koronadugó (mert ez a hivatalos neve) „szoknyáján” három közül két „ránc”, illetve rovátka elhagyható. A megtakarítás a termékenkénti századfillérekből ötvenmillió forintra rúgott. Hogy érzi magát, szaktárs? A nemzetközi hírű Ipar- gazdaságtani Tanszéken százféle racionalizálási-elemzési technikát gyűjtöttek össze és dolgoztak ki. A kérdés — egyszerűen fogalmazva — az volt, hogy: hol a hiba? Veszteségek és tartalékok keletkezhetnek a tevékenységet végző ember miatt, aki dolgozik, a módszer miatt, ahogyan az ember dolgozik, valamint az eszköz miatt, amivel dolgozik. teljesítményt végső soron a legalacsonyabb értékű összetevő határozza meg. A vizsgálat tehát a gyenge pont kutatásával kezdődik meg. S most jön a titkok titka, a hogyan ?... A tanszéken folyó — s a gyakorlatban fényes sikerrel bizonyító — kutatómunka olyan racionalizáló technikát produkált, amely szinte sémaszerűen alkalmazható bármely üzemre, bármely termékre vagy technológiai folyamatra. Jó példa erre a teszt-rendszerű feltárások módszere. Külön kategóriába tartoznak a műszeres elemzési eljárások, amelyek vagy a környezetre, vagy a munkamódszerre irányulnak. A környezeti hatások (zaj, hő, légáramlás, megvilágítás) szerencsétlen összhatása akár húsz százalékkal is csökkentheti a teljesítményt. Ismerjük-e, becsüljük-e a környezetről valló információkat? Megkérdezzük-e a munkást: hogyan érzi magát, szaktárs? Ha a vonalak keresztezik egymást A kívülálló számára kétségkívül leglátványosabb az úgynevezett fotótechnikai eljárás, a munkanap-fényképezés. Ennek az egyetemen továbbfejlesztett módszernek az a lényege, hogy egymástól távol levő munkahelyeket időben és térben sűrít, együtt ábrázol. Az emberi szem számára követhetetlen munkamozzanatokat rögzíti. A két-háromnapos felvételt két- háromhónapos elemzés követi, amíg elkészül a zárójelentés, amely egyszerre és együtt tartalmazza a hibákat és azok kiküszöbölésének módját. Vegyünk egy, az előbbiekhez képest primitív példát. Egy mechanikus munkát végző, mondjuk négyféle alkatrészt összeszerelő munkás két csuklójára színes villany- égőket szerelünk, s tíz percen át tíz másodpercenként — ugyanarra a filmre — egy felvételt készítünk róla. Ä filmen világosan kirajzolódik a mozdulatok vonala, s ha ezek a vonalak keresztezik egymást, akkor a szakember számára nyilvánvaló, hogy a munkás felesleges mozdulatokat tesz. (Befejező rész a holnapi számban) BRACKÓ ISTVÁN