Déli Hírlap, 1975. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-04 / 3. szám

A bácsi sörgyár pepsi-cola üzemében. Jó óév után — jó új esztendő Készülnek a vállalati mérlegek Leninváros címere Leninváros Tanácsa a Mi­nisztertanács határozata és felhatalmazása alapján a város jellegzetességére utaló jelképként városi címert és zászlót alkot. A pajzs alakú címer függőlegesen két me­zőre osztott, amelyből a jobb oldali vörös, a bal ol­dali sötétkék színű. A vö­rös és a kék a szocialista város színei, az előbbi a munkás jelleget, az utóbbi a város dolgozóinak békeaka­ratát fejezi ki. A címer vö­rös színeiben tizenegy jel­képet helyeztek el, amelyből öt a villamosiparit, három­három pedig az olaj- és vegyipart jelképezi. A sö­tétkék mezőben látható két ezüst csík, a várost határoló Sajó és Tisza folyó jelképe, az aranykoszorús ötágú csil­lag a szocialista fejlődést, a jövő perspektíváit szimboli­zálja. Bár a vállalati mérlegké­szítésnek még csak a köz­vetlen kezdetén tartunk, a globális eredmények néhány helyen már ismertek. Négy vállalatnál érdeklődtünk: előzetes adataik alapján ho­gyan zárták 1974-et, s milyen reményekkel kezdték el a negyedik ötéves terv utolsó évét? Drótgyár: rekordév Simcsik Károly, a Decem­ber 4. Drótmüvek kereskedel­mi igazgatója arról tájékoz­tatott bennünket, hogy a gyár történetében az eddigi leg­jobb eredményt érték el 1974- ben. A vállalat már de­cember 3-ra, Miskolc felsza­badulásának 30. évfordulójá­ra teljesítette 1974. évi ter­vét. Azóta tulajdonképpen 1975- öt írnak a drótgyáriak. Eredeti termelési tervük 770 millió forint volt, amit 970 millió forintra teljesítettek. A gyár történetében ugyan­csak először haladta meg az egymilliárd forintot az árbe­vétel. Termelési tervét több mint 20 százalékkal, nyere­ségtervét mintegy 60—70 szá­zalékkal teljesítette túl a vállalat. Különösen jó ered­ményeket értek el eszközeik kihasználásában: 1971-ben és 1974-ben az eszközállomány értéke egyaránt körülbelül 500 millió forint volt. Ám közben a termelés egymilliárd forintra nőtt! Papírgyár: 12 milliós nyereségtöbblet A Diósgyőri Papírgyárban Béliéi Imre igazgató elmon­dotta, hogy tervmutatóikat sikerült teljesíteni, sőt né­hány vonatkozásban túltelje­síteni. 33 millió forint nyere­séget terveztek, s a kong­resszusi és jubileumi munka­verseny hatására 45 millió forint nyereséget értek el. A Diósgyőri Papírgyár dolgozói is nyugodtan kezdhették te­hát az új esztendőt. Ebben az évben termékváltoztatást nem terveznek, de a Köz­ponti Bizottság irányelveinek szellemében maximális taka­rékosságot s az importanya­gokkal való körültekintő gaz­dálkodást írtak elő önmaguk számára. Borsodi sörgyár: lesz elegendő sör Bőcsön a sörgyárban Hosz- szú István igazgató fogadott bennünket. Örömmel számolt be róla, hogy a Borsodi Sör- 'gyár sikerrel teljesítette első olyan esztendejét, amikor már nem volt beruházás a vállalat területén, amikor már az alapító okmányban meghatározott kapacitás sze­rint kellett dolgozniuk. A tervfeladatban szereplő egy­millió kétszázezer hektoliter sört december 27-re elszállí­tották a gyárból. Az év to­vábbi napjaiban — mintegy ráadásként — 15 ezer hekto­liter sört gyártottak. Emel­lett Borsod, Hajdú és Sza­bolcs megyében százezer hektoliter importsört is for­galomba hoztak. Az új esz­tendőben arra töroKs^enek, hogy a vállalat hatáskörébe tartozó három megye lakos­sága ne szenvedjen sörhiány­ban, s elégedettek legyenek a minőséggel is. Ny. I. Vágják a fát a Bukta Az idén mintegy félmillió köbméter fát termelnek ki az ország egyik legnagyobb er­dészetében, a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban. A bükki és a zempléni ré­szeken — a régen várt fa­gyok után — tegnap meg­kezdték a téli fakitermelést. A fakitermelő brigádok a Bükkben többek között a tekenősi részen, a Garadna- völgyben és máshol naponta mintegy kétezer köbméter fát termelnek ki. zabad idő és nevelés Nemrégiben röpdolgozatot kértem a Kossuth Gimnázium egyik negyedik osztályának tanulóitól arról, hogy mit jelent nekik a karácsony, s hogyan képzelik el majdani, önállóan megrendezett karácsonyaikat. Ez utóbbi kérdésre a harminc­öt diák közül igen sokan válaszoltak ilyenképpen: — Még nem tudom, milyen lesz a majdani családom kará­csonya. de az biztos, hogy akkor én nagyon sokat fogok a gyerekemmel (vagy gyerekeimmel!) játszani, beszélgetni, sétálni, kirándulni. Nem akarok begubózni a televízió előtt! A napokban riportanyagot gyűjtöttem a Tiszai pályaudvar állomásfőnökségének nődolgozói körében arról, hogy mit jelent számukra a rövidített munkahét, a csökkentett munka­idő, amelyet 1975. január 1-től a vasútnál is elrendeltek. Egy többszörös nagymama, aki „mellesleg” négy gyermekét bo­csátotta szárnyra, így örvendezett: — Ezután még többet lehetek az unokáimmal! Egy fiatalasszony — két apró gyermeke van — ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy a gyarapodó szabad idő kicsinyeinek válik hasznára. A két téma, a karácsonyi dolgozatok és a munkaidőcsök­kentés csak látszólag esik messze egymástól. Mert gyerekek és édesanyák a kérdésekre adott válaszaikban ugyanazt az igényt fogalmazták meg: a gyerekek nagyobb törődést, több együttlétet, meghitt beszélgetéseket várnak a szülőktől, és bizony az anyák is érzik tartozásukat. Nem múlhat el ankét vagy bárminemű tanácskozás — ahol az ifjúság neveléséről, a családi életről folyik a szó — anélkül, hogy ne kerülne terítékre ugyanez a téma- többet kell törődniük gyerekeikkel a szülőknek, s ehhez több sza­bad időt kell kapniuk. Amióta pedig rendre-sorra terjed ki a rövidített munkahét kedvezménye, a legalább kétheten­kénti víkend lehetősége a legkülönfélébb munkahelyeken, mind gyakrabban halljuk a féltő aggodalmat is: — Meg kell tanulni értékelni és hasznosan eltölteni azt a többlet-szabadidőt, amit kaptunk. S hogy az aggodalom nem a légből táplálkozik, példaként hadd hivatkozzak a lengyel szociológus, Danecki Jan köny­vére: A megosztott idő egysége című kötetében sommázza azokat a tapasztalatokat, amelyeket a világ legkülönbözőbb országaiban gyűjtöttek össze a szociológusok a megnöveke­dett szabad idő felhasználásáról. A végeredmény riasztó: szinte kivétel nélkül a fogyasztói szemléletből fakadó újabb és újabb pénzhajhászásra használják fel az ajándékba kapott időt az emberek. A szülők felelőssége, hogy nálunk ne legyen így. Tanuljuk meg ne csak pénzben értékelni az időt. De elsősorban abban, amiben tulajdonképpen mindennél jobban kamatozik: az egészséges életmódban, az okosan, a testben és lélekben ép­nek nevelt gyermekekben. RADVÄNYI ÉVA Oxigéngyár épül Ózdon Az országos acélprogram megvalósítása érdekében csaknem kétmilliárd forintos fejlesztést hajtanak végre az Ózdi Kohászati Üzemek mar­tinacélművében. Rekordidő, azaz harmincegy nap alatt elkészült és már üzemszerű­en termel az új acélgyártó kemence. Csökkent munkaképességűek érdekében A Magyar Közlöny 1974. évi 99. száma közli azt a miniszteri rendeletet, amely a bedolgozó és a magán- munkáltatóknál munkavi­szonyban levő csökkent munkaképességű dolgozókra is kiterjeszti a rehabilitációs rendszert. Mint ismeretes, a rehabili­tációs rendszer kötelezi á munkáltatókat, hogy eredeti munkájuk ellátására már nem képes, csökkent munka- képességűvé vált dolgozóik számára — ha arra vállala­ton belül lehetőség van — olyan munkát biztosítsanak, illetve olyan munkakörre ké­pezzék át, amit a dolgozók egészségük további romlása nélkül el tudnak végezni. Ez az intézkedés a jövőben né­mi eltéréssel a bedolgozókra és a magán munkáltatóknál munkaviszonyban levőkre is vonatkozik. Ha a munkáltató ilyen munkalehetőséget nem tud biztosítani, azt az illeté­kes tanácsnak jelenti, s a tanács a csökkent munkaké­pességű dolgozót segít elhe­lyezni. Ha ez sem jár ered­ménnyel, akkor a csökkent munkaképességű — bizonyos feltételekkel — átmeneti se­gélyt, illetve szociális jára­dékot kap a tanácstól. A Magyar Közlöny egyéb­ként ismerteti a csökkent munkaképességű dolgozók helyzetének rendezéséről szó­ló teljes jogszabályt, amely magában foglalja az évek fo­lyamán kibocsátott vala­mennyi módosító és kiegé­szítő rendelkezést is. Pinceőrző rizsidások Amerre a „borutak Szerencs történelmi borvidé­künknek, Tokaj-Hegyaljának a kapuja. A nagy múltú községen és a járás területén át a regi századokban is élénk forga­lom bonyolódott le. Erre ve­zettek ugyanis Tokajból kiin­dulva a híres ,»borutak”, ame­lyeken Bodrogkeresztúr, ErdŐ- bénye, Mád, Tállya, Abaúj- szántó, Kassa irányában da­gadtra rakott szekerek szállí­tották a nemes itallal telt gönci hordókat Oroszországba, Len­gyelországba, hiszen köztudott, hogy ők voltak a tokaji aszú és szamorodni legnagyobb vá­sárlói. Az orosz cárok külön ügyvivőt, rezidenst tartottak Tokaiban, s a pincék előtt dzsidás őrök vigyáztak az arany színű raktárra. A növekvő turizmus miatt ma is nagy szerepük van Tokaj-Hegyal ja útjainak. Évente mintegy kétszázezren keresik fel ezt a történelmi emlékekben és természeti szépségekben egyaránt gaz­dag vidéket hazánk különbö­ző tájairól, sőt külföldről is. És a kirándulók túlnyomó többsége ma már autóbuszon, gépkocsin érkezik. Ezért is tűzte napirendre a szerencsi járási Népi Ellenőrzési Bi­zottság Talián János elnök irányításával az utak, járdák fejlesztésének vizsgálatát. hajdan " rezeitek A járás közúthálózatának hossza 290 kilométer. Ez a KPM kezelésében jó karban van. Igen nagy a jelentősé­gük a közutaknak, hiszen a legnagyobb forgalom ezeken bonyolódik le, és a járás leg­több községének a főutcáját alkotják. A NEB megállapí­tása szerint annál rosszab­bak a tanácsi kezelésben le­vő utak. A 338 kilométernyi községi úthálózatból ugyanis mindössze 130 kilométernyi a kiépített út, a többi pedig földút. A községi tanácsok az utóbbi négy évben 23 millió forintnyi állami hitelt hasz­náltak fel a kezelésükben le­vő kiépített utak korszerűsí­tésére, karbantartására. Nagy gond azonban, hogy új utak építésére nincs pénzük, így a 208 kilométernyi kiépítetlen út esős, havas időben szinte használhatatlan. Pedig a la­kosság tulajdonában levő személygépkocsik száma év­ről évre nő, s akiknek a la­kása ilyen kiépítetlen földút mellett van, gépkocsijukat csak száraz időben tudják használni. H. J. A program végrehajtását az idén folytatják. A feladat ugyanis az, hogy a következő ötéves terv során az eddigi valamivel több mint 1,1 mil­lió tonna éves acéltermelést 1,4 millió tonnára fokozzák. Ezt a feladatot többek között a korszerűbb technológia, az úgynevezett intenzifikált — oxigénbefúvatásos — gyártási eljárással érik majd el. A megnövekedett oxigénszük­séglet kielégítésére új oxi­géngyárat létesítenek Ózdon. Az erről szóló szerződést teg­nap hagyták jóvá a gyár, va­lamint a kivitelező Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat képviselői. A mint­egy százmillió forintos beru­házás 1977-re készül el, ami­kor az új technológiai eljá­rást bevezetik. Csökkent a zaj, jobban megy a munka A közelmúltban állították munkába a Diósgyőri Gép­gyár Il-es telepi revétlenítő üzemében ' a Silka zajcsök­kentő berendezést. Amellett, hogy ezzel hozzájárultak a terület munkavédelmi hely­zetének javításához, még egy célt elértek az üzem vezetői. Azt ugyanis, hogy az ott dol­gozók lényegesen jobb kedv­vel végzik munkájukat a csaknem zajmentes üzemben. Ez minden bizonnyal hozzá­járul majd a termelékenység növekedéséhez is. * A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet előzetesen meg­vizsgál minden üzleti forgalomba kerülő rádió- és tévé- készüléket. Jelenleg három Videoton gyártmányú televíziót „vallatnak” a különféle műszerekkel gazdagon felszerelt la­boratóriumokban. Képünkön: ellenőrzik a Videoton új, 15 cm-es képátmérőjű tévéjét. (Jászai Csaba felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom