Déli Hírlap, 1975. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-28 / 23. szám
Nem Lfdü'őtef ület! / Parcellák a Mer mád mentén A hernádnémeli termelő- szövetkezet 1972-ben felpar- celáztatott egy kisebb területet a Hernád folyó mentén, közel a 37-es számú szerencsi úthoz. Ezeket a telkeket, mint mezőgazdasági hasznosítású földeket értékesítette az OTP. A tulajdonosok azonban kisebb-na- gyobb házikókat építettek a parton, ki-ki a saját ízlése és anyagi lehetősége szerint. A járási tanács akkor úgy rendelkezett, hogy a parcellákon legfeljebb 30 négyzet- méter alapterületű épület húzható fel. Azóta megjelent az Országos Építésügyi Szabályzat, amely szerint a mezőgazdasági . területeken építhető, úgynevezett szerszámos- kamra legfeljebb 12 négyzetméter alapterületű lehet. A felparcellázott területen viszont most már a korábban jóváhagyott építési megköKicsattanó egészségben érték meg tegnap kéthónapos születésnapjukat a szombat- helyi Markusovszky Kórház csecsemőosztályán a csepregi négyes ikrek. Már csupán az influenzajárványtól való féltés miatt tartják őket az intézményben. Otthonukban, Csepregen ugyanis másfél hete kezdődött a járvány, s még a szülők sem estek át rajta. A négy kislány étvágya változatlanul kitűnő. Naponta hatszor táplálkoznak, súlyuk közeledik a négy kilóhoz: Adrien 3790, Kata 3770, Ildikó 3600 és Zsuzsa 3520 grammos. Csepregen a szülőkön kí-’ül az egész nagyközség nagy szeretettel várja a csöppsé# Lipcsei László konyhafö- nök-helyettes egy-egy napon két-háromszáz adag rétest készít az Avas étteremben. A vendégek nagyon kedvelik az almás, a túrós és a káposzták rétest, ezért a farsangi báli étlapokon is szerepel mindegyik. tések érvényesek. A helyi és a járási tanács illetékesei szerint újabb területeket már nem jelölnek ki felosztásra a Hernád mentén. Kétségtelen, hogy a ker- tészkedőknek, pecázóknak szánt parcellákon épített házikók sokfélék, így a Her- nád-part meglehetősen barátságtalan arcát mutatja a főútvonal felé. Mivel az eladott terület korábban a termelőszövetkezet tulajdona volt, a közművesítést nem lehet senkitől sem elvárni. Ezt aláhúzza az a körülmény is, hogy a Hernád-partnak ez a szakasza nem üdülőterület, hanem mezőgazdasági hasznosítású parcellasor marad. A betonelemgyár az utóbbi időben nagyobb mennyiségű törmelékanyagot szállított a folyó partjára, hogy az ott levő földutakat feltöltsék. A betontörmelék elterítéséből viszont csak kevesen veszik ki részüket a tulajdonosok gek hazatérését. Az állam által biztosított állandó gondozónő február 1-től kéthetes, teakonyhái „tanfolyamra” megy a gyermekek mellé a Markusovszky Kórházba. Valószínű, hogy együtt mennek majd haza, ahol^az új otthon — amelyet a tanács utalt ki a kétszintes családi ház elkészüléséig — berendezve várja a kislányokat. Megérkezett Miskolcról a négyes babakocsi, így jó időben mehetnek majd sétakocsikázni. Sok-sok más ajándék is várja otthonukban a babákat. 1944 SZEPTEMBER VÉGÉN, október elején Pálffy- ék a fenti feladatok mellett újabb megbízást kaptak a Kommunista Párt Központi Bizottságától, mégpedig a párt Katonai Bizottságának létrehozását. A bizottság tagjai között találjuk Fehér Lajost. aki közvetlenül a budapesti akciógárdákat irányította, Sólyom Lászlót, aki a hadsereg és a munkásmilici- ák szervezését ka;'ta feladatul. A Katonai Bizottság sokirányú tevékenységére utal Pálffy György összefoglaló jelentése is; a következőkben ebből idéznénk részleteket. „Szervezkedésünk két irányú volt — írja Pálffy. — 1. Kis akciócsoportok szervezése, felfegyverzése, anyaggal való ellátása és bevetése német- és nyilasellenes akciókra.” (A továbbiakban részletezi az akciógárdák munkáját, mi erről külön szólunk.) A második feladat „a fegyveres felkelés céljából tömegszervezés”. Ez a munka három irányú volt. a) Apró Antalon, az építek és Bartha Bertalanon, a vasasok párton belüli vezetőin keresztül „a megmozgatható munkástömegek megszervezése”, b) „A társadalom különböző köreiből (egyetemi hallgatók, nemzetőrségek, később kisegítő karhatalmi alakulatok, miniszteri s más hatósági tisztviselők, tartalékos tisztek stb.) különböző ellenállási csoportok megszervezése, nyilvánközül. így közművek híján bizony elég lehangoló képet mutat a vidék. A parcellatulajdonosok azzal tehetnék kellemesebbé a partot, ha gyümölcs-, vagy díszfákat tetelepítenének. A járási tanácson elmondták; örvendetes az a törekvés, hogy akik ezeket a kis földterületeket megvásárolták, többnyire kertészkedésre, zöldségtermesztésre rendezkedtek be. Egy-egy család megtermelheti a Hernád menti parcellákon az egész évre szükséges zöldséget, burgonyát. Azok pedig, akik úszni, csónakázni, pecázni szeretnek, ugyancsak megtalálták a számításukat, hiszen a folyó az év nagyobb részében sekély vizű. A nyári időszakban külön fürdőzőterületet jelöl ki a községi tanács a parcellák közelében a Her- nádon. ' N. J. Szezont zártak Szerencsen Befejeződött a Szerencsi Cukorgyár nyolcvanhatodik kampá. ya. A nagymúltú gyár történetében ez volt a leghosszabb és a legnehezebb feldolgozási idős. k: száznegyvenegy napig tartott, s ez alatt a tervezettnél valamivel több, összesen 35134 vagon répából 3196 vagon cukrot készítettek. A kampány ideje alatt számtalan nehézséggel kellett megküzdeni. A rendkívüli időjárás miatt egy időben lassítani kellett az üzem menetét, mert nem tudták a gyárat megfelelő mennyiségű alapanyaggal ellátr.i. tartása, fegyverrel, anyaggal való ellátása.” c) „A Honvédség különböző egységeinek beszervezése, amit mindhárman csináltunk.” PÁLFFY GYÖRGY összefoglalójában képet kapur.k arról is, hogy a Katonai Bizottság hogyan találta meg az utat magas rangú horthysta tisztekhez, a párt hogyan tud# ta nemcsak megnyerni, hanem az aktív harcba is bekapcsolni a vele összeköttetésbe került katonai egységeket. A Katonai Bizottság komoly szerepet játszott nemcsak a Kiss János altábornagy vezette Katonai Vezérkar megszervezésében, hanem az ennek letartóztatása után szétesett katonai csoportok, különböző fegyveres alakulatok újjászervezésében és a Kommunista Párt által közvetlenül vagy közvetetten vezetett partizáncsoportokhoz vagy más fegyveres testületekhez való irányításában. Pálffy említett írásában azt is megemlíti, hogy a Katonai Bizottság munkáját 1944 decemberéig a Központi Bizottság részéről Rajk László, majd annak letartóztatása után a Németországba irányított transzportból megszökött és a KB munkájába ismét bekapcsolódó Kádár János irányította. A párt Katonai Bizottsága legfőbb célját, a fegyveres felkelést, ha nem is tudta megvalósítani, kiemelkedő szerepet játszott a fővárosban kibontakozott fegyveres ellenállá« szervezésében és A gazdálkodó szerveknek — a Minisztertanács 1973. évi határozata alapján — az V. ötéves terv készítése során részletes programot kell kidolgozniuk a nők szak- képzettségi arányának javítására, továbbképzésük tervszerű megvalósítására. Megyénkben 134 ezer aktív kereső nő van, túlnyomó •többségük az iparban dolgozik, ámde mindössze 20 százalékuk tölt be szakmunkás munkakört. „A felnőttkorú nők szakmai képzését több tényező korlátozza” — állapítja meg a megyei tanács mai végrehajtó bizottsági ülé- * se elé terjesztett, erről a témáról szóló jelentés, s legjelentősebb problémaként arra hivatkozik, hogy kevés a női szakmunkások részére kialakított munkahely. A Miskolci Pamutfonóban ehhez hozzáfűzhetnék: általában a könnyűioarra jellemző, hogy kevés a szakirányításában. Érdemei elévülhetetlenek. » A NYILAS HATALOMÁTVÉTEL után elszabadult a pokol Magyarországon. A terror, a gyilkolás lett a nyilas „rendcsinálás” és a német követelések legfőbb eszköze. Szálasi másfél millió magyar katonát ígért Hitlernek. A kormány megállapodást írt alá a németekkel a gyári berendezések, az állatállomány, a vasúti gördülőanyag, a Nemzeti Bank aranykészlete és minden elmozdítható érték Németországba szállításáról. Megálla. odás történt a gyárak, az el nem mozdítható értékek „bénítására”, azaz legalább, mint ők fogalmazták, fél vagy egy évre teljesen használhatatlanná tételére. A nyilasok a politikai foglyok átadását, illetve Németországba szállítását novemberben megkezdték. A fővárosban még megmaradt zsidó lakosságot gettóba tömörítették és megkezdték módszeres Kiirtását. Megindult — elsősorban a hadműveleti területekről — a lakosság kényszerkiürítése. A nyilasok és a nácik célja — fogalmazta meg a Kommunista Párt — az, hogy „Magyarország a náci totális hadviselés időnyerésének taktikai eszközévé” váljon. EBBEN A HELYZETBEN a demokratikus és náciellenes erők számára nem maradt más választás, mint a fegyveres ellenállás. PINTÉR ISTVÁN (Folytatjuk) munkás-képesítéshez kötött munkahely. A pamutfonóban például 1450 munkahely közül mindössze 403 van szakmunkás-képesítéshez kötve. Ugyanakkor 693 betanított munkást igénylő munkakör van. Ez pedig megszabja nemcsak a szakmunkásképzés, de a továbbképzés kereteit is. Évente ugyan 25—30 fiatal szakmunkás vizsgájára kerül sor (kétéves tanfolyam után), de ennél többnek nem tudnak szakmunkás-munkakört biztosítani. Volna pedig lehetőség arra, hogy jó néhány munkaVárosunk helyőrsége parancsnokának politikai helyettese tegnap délután fogadta az Észak-Magyarország, a Déli Hírlap és a Misholci Rádió szerkesztőségének vezetőit, valamint honvédelmi tudósítóit. Tájékoztatta őket néphadseregünk helyi alakulatainak életéről s az ez évi fontosabb honvédelmi jellegű rendezvényekrőL kört „szakmunkásítsanak” a pamutfonóban is. Például a fényképünkön látható, úgynevezett nyújtógépen dolgozó betanított munkásnők is minden bizonnyal szívesen vállalkoznának rá, hogy szakmunkásvizsgát tegyenek. Csakhogy a perspektívájuk — hacsak a Könnyűipari Minisztérium nem rendelkezik másként — életük végéig a betanított munkásé. Holott ha másért nem, legalább az erkölcsi elismerésért vállalnák a tanfolyamot. Ezt követően tartalmas beszélgetés alakult ki, melynek során a vendégek is javasoltak több, a honvédelmi neveléssel, katonai kiképzéssel kapcsolatos témát. Végül megállapodtak abban, hogy a helyőrség parancsnoksága és az említett sajtószervék tovább ápolják az eddig is jó kapcsolatukat. • Megérkezett a babakocsi Miskolcról Kéthónaposak a csepregi négyes ikrek Fejezetek a magyar antifasiszta ellenállás történetéből VIII. A katonai bizottság Ápolók, asszisztensek Egészségügyi szakiskolában és szakközépiskolában 1975 szeptemberétől jelentős változások lesznek az egészségügyi dolgozók képzésében. Eszerint minden általános iskolát végzett tanuló, a VIII. osztály befejezése után két iskolatípusban tanulhat tovább és szerezhet egészségügyi szakképesítést. Az egyik az egészségügyi szakiskola, amelyben a szak- képesítést — nappali képzéssel — három év alatt lehet megszérezni; a másik az egészségügyi szakközépiskola, amely ugyancsak nappali képzéssel négy év alatt ad egészségügyi szakképesítést és érettségit. Mindkét iskolatípusban végzett tanulók általános ápolók és általános asszisztensek lesznek, s ezzel a képesítéssel valamennyi kórházban, klinikán általános ápolóként, illetve valamennyi szakrendelőben és gondozóintézetben általános asz- szisztensként helyezkedhetnek el. A korábbiaktól eltérően ugyanis egységesítették a két iskolatípus szakmai tananyagát, és a jövőben a szakiskolákban is oktatnak közismereti tantárgyakat, magyar nyelvet és irodáimat, történelmet, matematikát, fizikát, kémiát és biológiát is. E tantárgyak óraszáma azonban kevesebb, mint az egészségügyi szakközépiskolákban, A szakiskolai oktatás előnye az, hogy akik oda jelentkeznek és felvételt nyernek, tanulmányaik ideje alatt állami támogatásban részesülnek és az egészségügyi szakközépiskolásokhoz képest egy évvel hamarabb állhatnak munkába szakképzettként. Ugyanakkor ha — a későbbiek során — érettségit akarnak szerezni, korábbi szakiskolai tanulmányi idejüket is beszámítják, és levelező vagy esti tagozaton két-három év alatt szerezhetik meg az érettségit. A egészségügyi szakképzés új lehetőségeiről tájékoztatót állított össze az Országos Pályaválasztási Tanácsadó Intézet. A kiadvány a megyei pályaválasztási intézeteknél szerezhető be. Sajtófogadás helyőrségünk parancsnokságán Többségük betanított munkás A nők szakmai képzése
